Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-24 / 96. szám
Bizonyítvány... Az első csoport gyakorlati ismereteit az orosházi kórház rekonstrukciós munkálatai során sajátítja el. (6. oldal) A DIÁK MAGYAR A német Fendt traktor nemcsak a földet egyengeti, hanem a duális képzés jelenlegi ugaros talaját is a gyulai iskolában. (6. oldal) Piaci hírek Tegnap Orosházán a gyökér kilóját 1 ezer 100 forintért kínálták, de valóban volt néhol ennél drágább 200 forinttal. (7. oldal) Évekig állt kihasználatlanul, pusztulásra ítélve SlKERTÖNTÉNET, SERTÉSTELEPBEN ELBESZÉLVE Fekete Gyuláné gondozó választott Ka-Hyb malacokkal FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Talán a tulajdonviszonyok változásának, de még inkább a sorozatos állatmegbetegedéseknek tudható be, hogy a békéscsabai Szabadság Tsz 1970-es évek eleje óta eredményesen működő sertéstelepe 1994-ben feladta a küzdelmet. Az évekig kihasználatlanul álló, egyre pusztuló üzemet 1996-ban megvásárolta a Hajdúsági Agráripari Rt., hogy — eredeti funkciójának megfelelően — ott újraindítsa a sertésnevelést. A telep teljes fertőtlenítésével, felújításával párhuzamosan betelepítették az anyakocákat és nem sokkal később megtörtént az első fialás. Az ezután történteket Jeszenszky Lajos üzemigazgató mondja el: — A telep megvásárlásakor még nem volt tudott, hogy néhány héttel később a HAGE Rt. a Gyulai Húskombinát 95 százalékos többségi tulajdonát megszerzi. De így már egyértelműbben beleillett abba a képbe, amelyet az rt. a sertéstenyésztés és -forgalmazás területén ki akart alakítani. A modem technológiával felszerelt 300 milliós beruházást szó szerint maga előtt tolta a szaporulat, de a megfelelően kiválasztott kivitelezőknek köszönhetően nem volt fennakadás. Időben elkészült a takarmánykeverő, a süldőnevelők, hizlaldák, ahol a dán Funki cég számítógépes rendszerével folyékony és száraz takarmányozási módszert alkalmazunk, elkészült a trágyaelvezető és -kezelő, megépült a technológiai selejtet és állati tetemet feldolgozó egység is. KaHyb sertéseket nevelünk, ez a hibrid a tavalyi eredményei alapján első lett az országos minősítésben. Büszkék vagyunk arra, hogy rövid fennállásunk alatt megkaptuk a „négyesmentességet” bizonyító igazolást, ami azt jelenti, hogy brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky-féle betegségtől és más, a sertések szaporító és légzőszervi tünetegyüttese betegségektől mentesek vagyunk, a telep járványvédelmi zártsága biztosított. (Folytatás a 6. oldalon) Hírháttér Megyénkben nem volt egymilliárdos bevételű egyéni vállalkozó Megyénkben az 1997. évi 7-es bevallások első összesítése szerint nem volt olyan egyéni vállalkozó, akinek a bevétele elérte volna az 1 milliárd forintot. A legnagyobb (716 millió forintos) bevételt egy kereskedő mutatta ki, aki az előző évben csupán 355 milliós forgalmat realizált és a társasági adó szabályai szerint adózott. A további két dobogós egyéni vállalkozó közel azonos árbevételt, 530 millió forintot állított be a bevallásába. A 100 legnagyobb bevételt kimutatóra egyébként az jellemző, hogy csupán 9 vállalkozó realizált 200 millió forintnál nagyobb bevételt. A leggyakoribb bevételi kategória a 100-200 millió közötti sáv, ahová 43 vállalkozás tartozik. E körben is legkedveltebb szakma a kereskedő, hiszen a száz legnagyobb vállalkozóból közel 30 fő a kereskedelem valamelyik ágával foglalkozik. A tavalyelőtti győztes nincs is az egyéni vállalkozói listán, mivel 1997 legelején egy kft.-t hozott létre, s abban folytatja tevékenységét. További érdekesség, hogy a legnagyobb jövedelmet (18 millió forintot) nem a legnagyobb bevételt elérők mutatták ki. Egy teherszállítással foglalkozó vállalkozó 41 milliós bevétel mellett ért el 18 milliós jövedelmet. A bevételi toplista vezetője is közel 18 milliós jövedelemmel zárta az évet. A legnagyobb jövedelműek közül egyébként 11 fő ért el 10 millió feletti eredményt. A veszteséges vállalkozóknál is hasonlóak a nagyságrendek. A legnagyobb veszteséget egy kereskedő egyéni vállalkozó érte el, 16 milliót meghaladó összegben. (A 18 milliós bevétellel szemben 35 milliós költség ált.) Az egyéni vállalkozók 1996. és 1997. évi tevékenységének részletesebb összehasonlítására még visszatérünk. Annyi azonban már most látszik, hogy az adatok összehasonlítását az idén is nehezítik a forintban kitöltött (nagyságrendi hibás) bevallások. További gondot jelent a bevallások tartalmi változása. AZ 1997-es bevallásokban megjelent a vállalkozói kivét, ami például azt eredményezte, hogy a jövedelmet kimutatók száma az előző évi 26 százalékára, a jövedelem összege pedig 54 százalékára csökkent. Számolnunk kell továbbá azzal a szabályzóváltozással, hogy az egyéni vállalkozók 1997-re már nem adtak he társasági adóbevallást. A legnagyobb bevételűek között is 16 olyan egyéni vállalkozó van, aki a korábbi évben nem 7-es, hanem 28-as társasági adóbevallást adott. Dobrocsiné dr. Czira Anna osztályvezető, APEH Békés Megyei Igazgatósága Zsadányi Sándor 1943-ban született Szeghalmon. Általános és középiskolai tanulmányainak befejezése után egy évet OTP-dolgozóként tevékenykedett. Majd a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nappali tagozatán szerzett diplomát. Egy évig ismét OTP-nél helyezkedett el, Békéscsabán. Ezt követően 1969. december elsejétől 1987 májusáig a szeghalmi termelőszövetkezet főkönyvelője volt. Tizenegy esztendeje a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. VEZÉRÁLLÁSBAN — Mikor és hogyan jött létre a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ? — Szövetkezetünk mai formájában a hetvenes évek egyesülési lázában a bucsai, a füzesgyarmati, a körösladányi és a szeghalmi áfészek egyesüléséből alakult meg. — Melyek azok a települések, ahol a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ ma jelen van? — Az előbb már említett négy településen kívül Kertész- szigeten, Vésztőn és Körös- tárcsán működtetünk üzleteket. — Összesen hány dolgozót foglalkoztatnak? — Tíz évvel ezelőtt még 116 egységet működtettünk és 513 alkamazottunk volt. Tavaly viszont már csak 44 egységet (ami a megyében a legtöbb) működtettünk, összesen 182 dolgozóval. —Az utóbbi időben miként változott meg az áfészek helyzete? — Előző munkahelyemen 18 éven át építettem a közös gazdaságot. Az új munkahelyemen — ami időben csaknem egybeesett az úgynevezett piacgazdaság kialakításával — már 10 éve a közös gazdaság lebontásával foglalkozom. Nehezen éltem és értettem meg ezt az óriási váltást. Ma már világos számomra, hogy csak valós tőketulajdonosnak van létjogosultsága. Minden más csak erőlködés és nem vezet sehova. A közös tulajdonú gazdaságban lassan mennek végbe a változások. A kereskedelmi magánvállalkozók gyors alkalmazkodóképességükkel, a multik pedig hatalmas tőkével előznek minden oldalról bennünket. — Az ön számára milyen a jó dolgozó? — Nem szeretem a mindig más munkáját kritizáló, okoskodó, értetlenkedő embereket. Számomra az a jó dolgozó, aki a vevővel udvarias és a játékszabályokon belül önállóan végzi munkáját, s a rábízott vagyonnal el tud számolni. — Hogyan jellemezné a saját vezetői stílusát? — Más volt a stílusom, mikor építettem a közöst, és más, amikor ugyanezt bontom. Most nagyon egymásnak feszülnek az érdekek. A leépítés (folyamatos visszavonulás) stratégiájában talán túlzottan a saját, és csak a velem egyetértők véleményét érvényesítem. Komoly észérvek esetén vagyok csak hajlandó engedni. A részletekben viszont nagyon kompromisszumkész vagyok. A végrehajtást csak felügyelem, és ritkán avatkozom bele. — Mindig hasonló pályát képzelt el maga számára, vagy egykor más szeretett volna lenni? — Gyermekkoromban azt terveztem, hogy orvos leszek. Aztán egy sikertelen felvételi után pályát kellett módosítani. Már soha nem derül ki, melyik lett volna jobb a közösségnek és nekem. — Mivel tölti szabadidejét? — Nagyon sokat olvasok és dolgozom a kertemben. Ezen kívül a foci- és kézilabda-mérkőzésekre járok. — Mit szokott olvasni? — A napi- és hetilapokat folyamatosan olvasom. Rendszeresen tanulmányozom a szakirodalmat és teljes skálán „falom” a könyveket. Ebben Moldovától Stephen Kingig minden benne van. — Milyen öltözékben érzi jó! magát ? — Általában nyakkendősön öltözködöm. Csak fizikai munkánál és a sportrendezvényeken öltök lazább szerelést. — Milyen közlekedési eszközt vesz szívesen igénybe? — Ha a céget képviselem, akkor kocsival járok. Egyébként csak kerékpárral közlekedek. — Sikeres embernek tartja-e magát? — Ez a kérdés a legelgondolkodtatóbb számomra. Végül is igennel válaszolok. Már 26 évesen a megye egyik legnagyobb termelőszövetkezetének a főkönyvelője lettem. Ma a megye egyik legnagyobb áfészének az elnöke vagyok. Ebben csak az a keserű szájíz, hogy aktív pályafutásom végén az áfész leépítésén kell munkálkodnom. Magyari Barna
