Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-23 / 95. szám
1998. április 23., csütörtök Európa-krónikA 9 Mit üzen Európa a magyar idegenforgalomnak? A SEMMIBŐL VÁLNI NAGYHATALOMMÁ Mit üzen Európa a magyar idegenforgalomnak? A kérdésre Petrovszki Pálnéval, a gyulai Gyulatourist Kft. tulajdonos-igazgatójával kerestük a választ. — Magyarországnak nem a nagyon kedvező természeti adottságú országokhoz kell igazítania elképzeléseit — mondta Petrovszki Pálné. — Olyanok eredményeit érdemes tanulmányozni, melyek szinte a semmiből lettek idegenforgalmi nagyhatalommá. Elsősorban Ausztriára és Írországra gondolok. Mindkettőnél ott kezdődött a „történet”, hogy „kitalálták” magukat, s erős központi állami akarat is társult ehhez. Igen, Ausztria természeti adottságai szinte csak a nagy hegyekre szorítkoznak, kicsiny összefüggő termőhelyeik vannak. Kiöt- lötték a falusi turizmust, s meghirdették: a legjobb nyaralás az otthon — az országukban — nyaralás. A mezőgazdaság és az idegenforgalom kiegészíti egymást: a szállásadók saját termékeikből étkeztetik a vendégeiket. S ezt az ország vezetése is hatékonyan támogatja: boldoguljon mindenki a saját munkájából, s ne segélyekből éljenek az emberek. Már régen régiókra osztották az országot, s az idegenforgalmi propagandában a legkisebb falu és Bécs lehetőségei azonosak. Egyik tájegységet nem hangsúlyozzák a másik rovására — miként nálunk. Belső propagandájuk versenysemleges, s az osztrák idegenforgalmi vállalkozó mindenféle állami támogatást élvez. Ott létezik — és erős is — az idegenforgalmi kamara. Kemények a tagsági feltételek, s követelmény a minőség tartása, a tisztességes üzletvitel. — Írország szintén az Európai Unió tagja. — Ugyancsak gyönyörű, de kevés benne a „világszám”. Hegyei nincsenek, a tenger hideg, mégis hatalmas forgalmú az idegenforgalom. Négymillióan laknak az országban, hatvan- millió ír él azon kívül. Erre építik — hazacsalogatós — idegenforgalmukat. Zöld szigetként ismertették meg magukat a világgal: már a repülőtéri váróban is zöld minden. A táj smaragdzöld, golfpályákkal teli, az éghajlat remek: februárban tulipánfák virágoznak. Egy állam által létrehozott fejlesztő cég a motorja mindennek. A gazdaságfejlesztésből, az idegenforgalom szervezéséből, irányításából száműzték a pártpolitikát, a politikai érdeket. — Merre jártak? — Shannon régió a sziget nyugati felén fekszik, több megyéből áll. A második világháború után tudatosan, a semmiből épült ki. Először elérték, hogy az óceánt átszelő repülőgépek ott szánjanak le, tankolják, szervizeljék azokat. Az iparfejlesztés az idegenforgalom kiépítésével párhuzamosan haladt. Egy helyen a munkalehetőség hiánya miatt elnéptelenedett egy halászfalu. Megjelent a fejlesztő stáb, jachtkikötőt építettek a máshol élő írek hajóinak telelőül, hozzá szállodákat, éttermeket. Minden várkastélynak külön funkciót kerestek, csak állandósult élet legyen bennük. Van, amelyikben középkori vacsorát adnak, közPetrovszki Pálné: „Nálunk is szükség lenne segítő cégre” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ben megelevenítik Írország történetét, máshol középkori látványmúzeum működik, skanzent telepítenek köréjük. A kastélyok bevétele a fejlesztő cégé lesz, mely visszaforgatja azt az idegenforgalomba. Ez a társaság segít pályázni a legkisebb egyéni vállakózásnak is az uniós pénzekre. Elkészíti a pályázatot, elküldi, figyelemmel kíséri sorsát — a pályázó nevében. — Nyernek is Brüsszelben? — Sokan és sokat. Büszkén hirdetik az épület falán a tulajdonosok, hogy EU-pénzből vállalkoztak. Nálunk is szükség lenne segítő cégre vagy hivatalra. Ha eljutunk az Európai Unióig, eséllyel kellene pályáznunk. Szűkebb hazánkban is lámpással kell keresni olyanokat, akik eredménnyel képesek pályázatot készíteni, benyújtani. Sokszor az önkormányzatoknak tudomásuk sincs a lehetőségekről, s nem ülnek ott a jó ötletükkel pályázni szándékozókat megfelelően segítők. Ráadásul nálunk a gazdasági, idegenforgalmi szféra dolgába lépten-nyo- mon, országosan és helyileg beleszól a politika. Írországban, Ausztriában a vendégfogadóknak eszük ágában sincs feketézni: tudják, hogy — a nem magas — adójukat nem síbolják el, nem költik értelmetlen célokra. Arrafelé a Tourinformnak megfelelő irodák tökéletesen számítógépesítettek, azonnal három ajánlatot „dobnak ki” a vendég igényei szerint. Nálunk először a fejekben kellene rendet csinálni: az adópénzeket értelmes és a közösségeknek hasznos módon kellene felhasználni. Kiss A. János Mit szólnának, ha a gyulai várban ilyen — írországihoz hasonló — körülmények között költ- hetnék el vacsorájukat? Hidegek busznyi turistát szeretnének fogadni A körösladányi duzzasztó fes- tó'i környezetben fekszik. Nem messze, a Sebes-Körös gátja mellett hétvégi házak húzódnak. Az egyikben, egy véletlen baráti megkeresésen felbuzdulva vágott bele a falusi vendégfogadásba négy éve Hideg Róbert és családja. Az idei turistaszezonra már komolyabb terveket szövögetnek. A Körösladányban található szálláshelyekre építve busznyi turistát szeretnének vendégül látni a településen. — Az első vendégeknek tetszett a hely, a vendéglátás. Úgy gondoltuk, anyagilag is megpróbáljuk kiaknázni a turizmusban rejlő lehetőségeket — meséli Hideg Róbert. — A jövőben a falusi turizmus a vidék egyik megélhetési formája lesz. A turizmus, az idegenforgalom nemcsak a vendéglátóknak üzlet. Akik idejönnek, a környéken vásárolnak élelmet, ajándéktárgyakat, ruhát, de akadt olyan vendégünk is, aki itt ment el fogorvoshoz, vagy éppen fonalat vitt haza. Hidegék érdeklődés szerint horgászatot, vízi túrát, természetjárást, lovaglást, madárlest szerveznek vendégeiknek. Felmérték és ajánlják a közelben található múzeumokat, gyógyfürdőket, látnivalókat. Hivatásos halász segítségével a halászat minden válfaját megismertetik vendégeikkel, és ha igénylik, igazi falusi disznótort is szerveznek. Vendégházuk a falusi vendégfogadás kategóriájában a legmagasabb, a négy napraforgóval minősített besorolást kapta meg. — Honnan jönnek ide a vendégek, és mennyire ismerik Békés megyét? —Visszatérő vendégeink vannak Budapestről és környékéről, Ausztriából, Németországból. Akik egyszer eljöttek hozzánk, mindig visszajönnek. A legnehezebb a kezdet. Utazási irodákkal vettük fel a kapcsolatot, kiállításokra jártunk, prospektusokat készítettünk. Minden vendégről készül egy fénykép, amit odaajándékozunk, és ez a legjobb reklám. Ha elégedettek a vendéglátással, visszajönnek, és ismerőseiknek is ajánlják a lehetőséget. Tény, hogy főleg a németek nem ismerik annyira Magyarország keleti felét. Meg kell velük szerettetni a térséget, ez pedig sok munkát igényel. —- Mi a vonzó a külföldiek számára a megyében? — A környezet, a magyaros vendéglátás, a kikapcsolódáshoz, pihenéshez szükséges nyugalom. A külföldieknek olcsó a vendéglátás, ugyanakkor nem csapják be őket, mint a felkapot- tabb, kiemelt üdülőkörzetekben. Itt a Sárréten, egymáshoz közel szinte minden megtalálható. Élővíz, holtágak a horgászat és a vízi sportok kedvelőinek, vadászati lehetőség, természeti értékek, termálfürdők. Persze, mindezek mellett elvárják a színvonalas szolgáltatásokat, és —»ha „konyhaszinten” is — a nyelvtudást. Ami egyelőre probléma, az a szemetes környezet. Jobban oda kellene figyelni a települések parkosítására, fák, virágok telepítésére. Hideg Róbert szerint a falusi turizmus, az idegenforgalom az egyik húzóágazata lehet a megyének, feltéve, ha kihasználják a benne rejlő lehetőségeket. Úgy tűnik, ezt felismerve megmozdult az észak-békési térség. A sárréti települések önkormányzatai alapítványt hoztak létre a régió fejlesztéséért. Céljaik között többek között szerepel az euroatlanti integráció elősegítése, a térség idegenforgalmi, turisztikai kínálatának folyamatos bővítése. Kovács Attila A Sárrétet holtágai, élővizei a horgászturizmus egyik kedvelt célpontjává tehetik. (Az illusztrációt a Békés Megye ’94 című kiadványból vettük át) Hit szól hozzá? Vendégségben Békésben Békés megye egyik nagy idegenforgalmi központja Gyula. A város vonzereje a gyógyvíz, de azok, akik itt megfordulnak, nemcsak a gyógyfürdővel, hanem a várossal és utazás közben a megyével is megismerkednek. Az Erkel Hotel Gyógyszállóban három házaspárral beszélgettünk, akik — bár jó néhány magyarországi üdülőhelyen megfordultak már — több éve Gyulára járnak pihenni, üdülni Nagymarosról. Az utóbbi években összeszokott baráti társaságként. Őket hallgatjuk meg most annak tükrében, hogy hazánk — benne térségünk — uniós csatlakozási folyamatában az idegenforgalomra, a turizmusra is feltétlenül hatást kell gyakorolniuk az előkészületeknek. Nincs miért szégyenkeznünk Egész Európát bejárták Nágai Károly és felesége csak az elmúlt négy-öt évben fedezte fel Békés megyét. Három ország kivételével egész Európát bejárták. Tudják, melyik országban mit érdemes megnézni, ismerik a nevezetességeket, látnivalókat. Igazán pihenni, kikapcsolódni azonban — vallják — csak idehaza, Magyarországon lehet. A hazai üdülőhelyeket is ismerik. Megfordultak már az ország nagyobb gyógyfürdőiben is, szerintük azonban a gyulai gyógyvíz a legjobb, ráadásul olyan fürdő is kevés van —még külföldön is —, ahol télen-nyáron átöltözés nélkül el lehet jutni a szobákból a medencékig. Nágai Károly szerint a szolgáltatások színvonalát az ebéden lehet lemérni. Mindent elárul az, hogy mit, hogyan és mennyiért tesznek a vendég elé. Úgy véli, Magyarországon nem kell szégyenkezni a külföldiek előtt a vendéglátás minősége miatt. Igaz, udvariasság, odafigyelés tekintetében a franciáktól és a spanyoloktól még lehet mit tanulni. Gyulát már első itt-tartózkodásuk alatt bejárták. Megnéztek minden múzeumot, és főként a település csendes, kis- városias jellege ragadta meg őket. A környéken a nagyobb városokat ismerik, elsősorban azokat, melyek útba esnek idejövet, és hazafelé menet. Megszerették az Alföldet A gyógyfürdő miatt járnak Gyulára — Amikor először hoztuk német ismerőseinket Gyulára, annyira megtetszett nekik a település, a környék, hogy utána rendszeresen idejártak — meséli Hárs István. A házaspár először akkor járt a városban, amikor a mostani Erkel szálló helyén egy motel üzemelt. Azóta visszatérő vendégek. Bár igazán a hegyekben érzik jól magukat, az alföldi tájat is megszerették. Gyulára kifejezetten a gyógyfürdő miatt járnak, de természetesen ismerik és megnézték a helyi nevezetességeket. Német barátaik tetszését elsősorban a gyógyvíz nyerte el, de a szolgáltatásokkal is — elhelyezés, étkezés, a szállóhoz és a fürdőhöz kapcsolódó kínálat — elégedettek voltak. Hársék valamennyi magyar gyógyfürdőt bejárták, Gyulát a legszebbek között tartják számon. A város ápolt, gondozott, látni a fejlődést. Sok a zöld, szépek a parkok. Gyulán a szolgáltatások színvonaláról jók a tapasztalataik, az idegenforgalom egészét tekintve azonban, mint Hársné megjegyezte, lenne még mit tanulni N yugat-Európától. Megismertetni a nevezetességeket Szívesen hívják ide barátaikat FOTÓK: KOVÁCS ERZSÉBET A történelmi környezet volt az, amit a legvonzóbbnak talált Ferbert Péter és neje a városban. 1970 óta állandó vendégei a fürdővárosnak, évente kétszer, tavasszal és ősszel üdülnek itt. Figyelemmel kísérték a város, a gyógyfürdő változását, és úgy tartják, európai szintű szolgáltatásokra találtak a megyében. Szívesen hozzák ide barátaikat is, mert itt nem kell szégyenkezniük. — A víz kitűnő, a kiszolgálás tökéletes — mondta Ferbert Péter. A házaspár külföldön is sokat járt, ám úgy gondolják, pénztárcájukhoz viszonyítva ennél magasabb színvonalú szolgáltatást sehol sem kaphatnak. A pihenéshez, kikapcsolódáshoz itt mindent megtaláltak. Az évek során az egész megyét bejárták. Sarkadon irodalmi túrán vettek részt, Békéscsabán a Jókai Színház épülete és a Munkácsy Mihály Múzeum tetszett a legjobban. A házaspár szerint a megye híres szülötteinek alaposabb megismertetése sokat lendítene a megye idegenforgalmán, ismertségén. Ferbert Péter szerint — aki nyugdíjba vonulása előtt maga is szervezett üdüléseket — az üdültetési szolgáltatások színvonala sokat fejlődött az elmúlt években. Az üdültetők ma már mindent megtesznek a vendégért, hogy az ismét visszatérjen hozzájuk. Ugyanakkor az üdültetési rendszerben bekövetkezett változások — az üdülési csekk megjelenése — körülményessé tette a kedvezményes üdülések igénybevételét. Ézen változtatni kell, vélekedik, hiszen a rendszerből kieső magyar vendég helyett nem lesz annyi külföldi, hogy minden szezonban megteljenek a szállodák. K. A.
