Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-23 / 95. szám
1998. április 23., csütörtök HAZAI TÜKÖR Mi kerül a miniszterek tárcájába Az elmúlt nyolc évben a miniszterelnök személyi alapbére négyszeresére emelkedett, míg a közigazgatási államtitkárok havi illetménye több mint hatszorosára nőtt - derült ki az állami vezetők illetményéről és járandóságáról szóló anyagból. Mint azt Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, a miniszterek saját tárcájuk költségeinek terhére kapják fizetésüket és időszakos jutalmaikat. Az évente kifizetett jutalmak átlagos mértéke a miniszter- elnöktől a politikai államtitkárokig bezárólag egységesen 3,2 hónap bérének összegével egyezik meg. Az államtitkár rendelkezésére álló adatok szerint Magyarországon legalább 120 ezer adófizető polgár rendelkezik magasabb jövedelemmel, mint a miniszter- elnök és 220 ezer azok száma. akik megelőzik a minisztereket a bérrangsorban. A kormány tegnapi ülésén foglalkozott a 2004. évi Labdarúgó Európa-bajnokság esetleges megpályázásával. A kabinet támogatja hazánk és Ausztria közös pályázatát és minden feltételt megad ahhoz, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség nekünk ítélje majd e rangos esemény rendezési jogát. Az idei év első hónapjaiban a mezőgazdasági építési és ültetvénytelepítési beruházások iránt mutatkozott óriási érdeklődés - jelentette be az államtitkár; az eredetileg erre a célra félretett 11,5 milliárd forintot 17 milliárdra emelte a kormány. Ez azonban nem jelenti az agrárszféra támogatási keretének megnövelését, hanem csupán belső átcsoportosítás eredménye a kormány, illetve a földművelési tárca költségvetésében — tette hozzá Kiss Elemér. Az ÁPV Rt. 2 milliárd forintos tőkejuttatásban részesíti a Magyar Villamos Művek Rt.-t. Ez a cég érdekelt a Postabank Rt.-ben, s mint azt egy kérdésre Kiss Elemér elismerte: az állami támogatásnak ez a formája tulajdonképpen nem más, mint a bajba jutott pénzintézet tőkeemelésének közvetett módja. Szalóky Eszter A tavalyi év példátlan eredményt hozott A belvizet öt helyen szivattyúzzák A több napos esőzés következtében kisebb árhullámok vonulnak le a Körösökön. Az előrejelzések szerint csütörtökre valamennyi folyónkon, a Berettyón, a Fehér- , Sebes-, Kettős- és a Hármas- Körösön is I. fokú árvízvédelmi helyzet alakul ki. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Fekete-Körös áradása jelentősebb, ezért a folyó felső szakaszán tegnap I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Kövizig. A csatornák által összegyűjtött belvizeket szivattyúzással kell a folyókba emelni a Körösök magas vízállása miatt, ezért 5 db belvízi szivattyútelep (Békés III, Borjúrét, Nagyzug, Félhalom, Nagyrét) megkezdte üzemelését. Az árhullámok levonulása miatt az Élővíz-csatorna megfelelő vízminőségének biztosítása érdekében szivattyúk táplálják a friss vizet. Tekintettel a súlyosbodó belvízhelyzetre Kondoroson tegnap másodfokú védelmi készültséget rendelt el dr. Kondé Gábor, a község polgármestere. A kiépített belvízelvezető rendszerre telepített három szivattyú huszonnégy órában működik. A kritikus pontokra tegnap további három, 12 órában üzemelő szivattyút állítottak munkába. A hat szivattyú együttes kapacitása napi mintegy 400 köbméter. (t —r) Tavaly Gyomaendrődön, Hu- nyán, Ecsegfalván és Déva- ványán összesen jegyzett közel kétezer munkanélküli száma 1405-re csökkent. A korábbi évekhez képest ez példátlanul jó eredmény — derült ki a Békés Megyei Munkaügyi Központ Gyomaendrődi Kirendeltsége tegnapi munkáltatói fórumán. Tintámé Búza Ilona kirendeltségvezető beszámolójában a tavalyi év több figyelemre méltó adatára felhívta a figyelmet. Intézményük illetékességi területén összesen négyszázan dolgoztak közmunkán. A 2800-at meghaladta a kiközvetítések száma, s ennek köszönhetően 1470-en jutottak álláshoz. A képzés területén is eredményesek voltak, öt helyi tanfolyamot indítottak. Jelenleg a négy településen összesen 1860 munkanélkülit tartanak nyilván. A fórumon szóba kerültek még a rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségei, továbbá a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai. Elhangzott, április 28-án 9 órától a kirendeltség állásbörzére várja a munkáltatókat és az állást keresőket. * Április 25-26 Nyitott hétvége Az új jegyében Április 25-26-án ismerje meg az új Volkswagen Golf-ot! Látszólag keveset változott, azonban az összes eleme a április 25-ónítílWUreIkiNrjrtüó ifefftsáktXer&t'dénüekht’iUijjön el 26-án lOMO-miSUKkóráikéiértitdőíe, t&lOm ás JuétUja el nekünk, spurtcsarnokttteág'udi aeábania leginkább megtetszett az új Golf-ban! I!z egyúttal kiváló alkalom arra is, hogy találkozzon a Autó Körös Kft., , , _ Volkswagen modellekkel Is, melyek közül biztosan 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 747 Telefon/fax: (66) 454-228, (66$,'3A3jSKQát stílusának megfelelőt. Várjuk szeretettel // Őrizni és átjárhatóvá tenni a határt Szent-Iványi István az SZDSZ frakcióvezetője tegnap kötetlen beszélgetésen találkozott az érdeklődő gyulaiakkal az SZDSZ-irodában. Az ezt megelőző sajtótájékoztatón Lebenszky Attila, a párt országgyűlési képviselőjelöltje elmondta, az ország fejlődésnek indult gazdasága, külpolitikai helyzete, nemzetközi megbecsülése jelzi, az irány jó. Szent-iványi István kifejtette, a párt 400 ezer kopogtatócédulát gyűjtött, ebben a választókerületben több mint kétezret. Az elmúlt négy évben az ország lépésről lépésre fejlődött, a folyamatosság, a stabilitás jellemzi. Amennyiben az MSZP a választáson abszolút többséget szerez, ésszerű,, ha a kormányzati felelősséget is vállalja, ha az MSZP és az SZDSZ együttesen, a koalíció folytatódásával lehet számolni. A legfontosabb feladat az EU-csatlakozás előkészítése és a társadalom felkészítése lesz, de mivel nem jár mindenki számára előnyökkel, a kormánynak meg kell teremteni az ellensúlyozást. Magyarország keleti határa várhatóan egy darabig Európa keleti határát is jelenti, elengedhetetlen lesz a szigorú határőrizeti rendszer bevezetése. Arra kell törekedni, hogy legalább Románia átkerüljön a vízummentes sávba vagy olyan vízumrendszert kell kidolgozni, amely a többszöri beutazást lehetővé teszi. Érdekünk a határok átjárhatósága a kinti magyarok, a térségi együttműködés miatt is. Gyulának nagy szerepe van a magyar- román kapcsolatok megváltozásában, mindent meg kell tenni, hogy ne végvár legyen. Sz. M. Mintha fázósan, zubbonyát összehúzva éppen megpihenne egy sziklán valahol a Kárpátokban Gyóni Géza-szobrot avattak A tragikus sorsú költő egész 1917-ben. Legismertebb versét alakos szobrát avatták fel a na- — Csak egy éjszakára címűt — pókban Székesfehérváron, a azóta is sokan és sok helyen Szent István Művelődési Ház szavalják. A költő alakját Nagy díszudvarán. A műalkotás a ka- Benedek móri szobrászművész tona-költő alakját idézi, mintha mintázta meg. A műalkotás má- fázósan, zubbonyát összehúzva solat, első példánya Sopronban éppen megpihenne egy sziklán áll, ahol Gyóni teológiára járt és valahol a Kárpátokban. Gyóni újságíróskodott. A szobor más- Gézát — aki Szarvason és Bé- fél millió forintba került, késcsabán járt iskolába — az el- Mk ső világháború tette igazán is- Okkal vetődhet fel az olvasó- mértté. Magával ragadta a há- ban a kérdés, miért fontos ne- borús hév, közkatonaként került künk egy székesfehérvári hír. a frontra, ahol megjárta a pok- Csupán csak azért, hátha ollók poklát, majd verseiben elju- vasása után valaki illetékes tott a háborúellenességig, a bé- úgy gondolja, Nagy Benedek ke igenléséig. Przemyslnél szép szobrának egy másolata orosz hadifogságba esett, Békéscsabát vagy Szarvast is Krasznojarszkban halt meg ékesíthetné. (p) Kerékpárút a határon át A sarkadkeresztúri községházán tegnap képviselő-testületi ülésen Tódor Albert, a romániai Nagyszalonta polgármestere, illetve Tóth Imre sarkadi városvezető tartott tájékoztatást a szalontai és az Északkelet-Békés megyei kistérség együttműködéséről. A két előadó emlékeztetett azokra a nehézségekre, melyek a román oldalon jellemezték a bihari és a békési kistérségi kezdeményezést. Több éves előkészítő munka után tavaly decemberben Nagyszalontán — román és magyar állami képviselettel — 14 határon inneni és 30 határon túli település aláírt egy kistérségi keretmegállapodást. Tódor Albert a kapcsolat következő lépésének — erre már vannak példák — a két kistérség településeinek külön-külön kapcsolatfelvételét látja. Ennek kapcsán Nagy Mihály sarkadkeresztúri polgármester elmondta: városa a határon túli Cséfával keresi a kapcsolatfelvétel lehetőségét. Tóth Imre hangsúlyozottan beszélt azokról a lehetőségekről, melyekre a magyar— román kistérség sikerrel pályázhatna. A Phare által támogatott — úgynevezett — tükörprogram keretében szeretnék összekötni a méhkeréki határátkelőnél kerékpárúnál a két kistérséget Sarkad és Nagyszalonta között. M. J. Ami egy kételyeket támasztó postai lapterjesztési pályázat számításai mögött van Kié a kockázat és kié a nyereség? Az árus lapterjesztést végző részvénytársaságok privatizálására kiírt pályázaton nyertes tömörülés többségi tulajdonosa egy olyan francia cég, amely a legkisebb mértékben sem érdekelt a magyar újságok kiadásában. Vajon miért akarja mégis megszerezni a magyar árusterjesztési piacot? Azért, mert a lapkiadás és -terjesztés sajátos üzletág, amelyben a terjesztési kockázatot a kiadók vállalják. Hogyan is zajlik le az egész folyamat? A kiadók laptípustól függően áruhitelt nyújtanak a terjesztőknek. Amíg az áru nincs eladva, a laptulajdon a kiadóké. Tehát sem a nagykereskedő, sem a kiskereskedő nem fektet saját forgótőkét a rendszerbe. Ennek a nagy- és kiskereskedelmi összesített haszonkulcsnak a nagysága 34-40 százalék között ingadozik. Az egész folyamatot - tehát a termékötlettől az eladásig bezárólag — a kiadók finanszírozzák. Ebbe az értéktermelő folyamatba ékelődik be a posta tulajdonában lévő jelenlegi nagykereskedelmi rendszer, amely minimális kockázattal tesz szert extraprofitra, és vonja ki a pénzt a rendszerből. Gyengíti ezzel a kiadókat, mert nem tudnak - vagy csak korlátozottan képesek - új termékek fejlesztésébe fogni. Tovább növeli ezáltal a médiapiacon amúgy is feszült helyzetet, mert csökkenti az újságírók és szerkesztők potenciális foglalkoztatási lehetőségeit. (Ennek veszélyére hívta fel a figyelmet a minap a sajtószakszervezet.) A nagy- és kiskereskedelmi rendszerben összesítve megjelenő, a befektetett tökére vetített tisztességes profitot a kiadók tudomásul veszik, de minden ezen felüli átcsoportosítás a kiadók kárára történik. Ha például a hírlap-kereskedelmi vállalatok összesített tőkéje 500 millió forint, és erre elismerünk egy 30 százalékos tőkearányos nyereséget, akkor ez utóbbi 150 millió forintot tesz ki. Figyelembe véve, hogy nulla kockázatú üzletről van szó, ez a nagyságrendű nyereség - reálisan számolva - tisztességesnek tekinthető. A Magyar Posta azt az; extra- profittöbbletet szeretné értékesíteni, amely politikai monopolhelyzetet biztosított számára. Ezért is megkérdőjelezhető az az egyoldalú elhatározás, miszerint az eladásnál csak a pénzügyi árajánlat döntsön. A terjesztőhálózat értékét alapvetően meghatározza a lapellátási garancia és biztonság, valamint a biztosított áruhitel, amelynek futama laptípustól függően átlagosan 35 nap. Ezt mind a kiadók biztosítják. A döntéshozók azonban erről megfeledkeztek. Ezek után talán érthető, miért nem tudják elfogadni a kiadók ezt a furcsa indíttatású pályázati elbírálást. Számoljuk egyszer végig! Az árajánlat alapján a vásárlás összesített költsége 5,5-6 milliárd forint között helyezkedik el. Tételezzük fel, hogy a befektetők nem karitatív vállalkozók, hanem profitot akarnak realizálni. Akkor — évi 30 százalékos tőkearányos nyereséget feltételezve - ez 1,6-1,8 milliárd forintot jelentene. Honnan származik ez a pénz? Feltételezve, hogy a vásárló alapvetően lapterjesztéssel akar foglalkozni, ezt az összeget csak a kiadóktól tudja behajtani. így a jelenlegi 34-40 százalék közötti terjesztési jutalék - a kezdeti ígéretek ellenére - emelkedésnek indul. Ennek következtében az amúgy is nehéz helyzetben lévő kiadók még kiszolgáltatottabbá válnak. Elmaradnak a termékfejlesztések, illetve költségcsökkentési okokból kénytelenek lesznek leépíteni az újságírói, szerkesztői és kiadói létszámot. Felgyorsul a kiadók gazdasági ellehetetlenülése, ami politikai függőségbe kényszeríti őket. Elbúcsúzhatunk az objektív, átfogó, politikamentes információszolgáltatástól. Ha ez a cél vezette a döntéshozókat, akkor rossz szolgálatot tettek az olvasóknak, az országnak, és keresztezték utunkat az európai integrációk felé. Az illetékes politikusok vagy nem akarták, vagy nem voltak képesek érzékelni ennek a problémának a súlyát. - er
