Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-22 / 94. szám

1998. április 22., szerda KÖRKÉP Kilenc párt alkotja az élbolyt A tegnap délután 4 órakor lejárt határidőig a négy évvel ez­előtti tizenöthöz képest kevesebb, összesen tizenkét pártnak, illetve szervezetnek sikerült országos listát állítania. A lapzártakor is ülésező Or­szágos Választási Bizottság megvizsgálja a frissen beérke­zett dokumentumokat. Forczek Tamás, az Orszá­gos Választási Iroda jogásza érdeklődésünkre elmondta: az országos lista állításának két alapfeltétele van. Az egyik, hogy az adott szervezet szere­peljen az OVB nyilvántartásá­ban (ezt a jogot minden, cég­bíróságon bejegyzett, tehát legálisan működő párt és szer­vezet megszerezhette), a má­sik, hogy legalább hét külön­böző megyében területi listát tudjon felmutatni. Mint meg­tudtuk, a területi (megyei) lista állításáról a helyi választási bizottságok abban az esetben adták ki az igazolást, ha a do­kumentumért folyamodó párt­nak egy-egy megye - illetve Budapest — egyéni választóke­rületeinek egynegyedében, de legalább két kerületben sike­rült egyéni jelöltet állítania. Kedd délig országos listát nyolc párt állított: a Fidesz, az FKGP, a KDNP, az MDF, a MIÉP, az MSZP, a Munkás­párt és az SZDSZ. A délutáni órákban kapott információink szerint határidő előtt megérkezett a Nemzeti­ségi Fórum, az MDNP, az Üj Szövetség Magyarországért és még egy tömörülés — úgy tud­juk, hogy az Együtt Magyar- országért Unió (EMU) — or­szágos listája is. A tizenkette­dikként átadott lista ellenőr­zése délután 4-kor még folyt - közölte Forczek Tamás, hoz­zátéve, hogy e szervezetnek is megvan a kellő számú területi listája. Némi támpontot adhat a vá­lasztási találgatásokhoz, hogy négy évvel ezelőtt egyetlen olyan párt sem jutott be a Par­lamentbe, amelyik ne tudott volna az összes megyében va­lamint Budapesten is területi listát állítani. Ilyen teljesít­ményt (húsz területi listát) je­lenleg kilenc párt: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ, az FKGP, az MDF, a Munkáspárt, a MIÉP, az MDNP és a KDNP mutat fel. 14 területi listája van az Új Szövetségnek, 9 az Együtt Magyarországért Uni­ónak, 7 a Nemzetiségi Fórum­nak, 4 az MSZDP-nek és 2 a Vállalkozók Pártjának, takács A posta vitatja az Axel Springer Kiadó elővásárlási jogát A megállapodást meg kell tartani Szombati számunkban megírtuk, hogy az Axel Springer né­met kiadóvállalat egy 1991-ben kötött szerződés alapján be­jelentette: az árus lapterjesztés privatizációja során élni kí­ván elővásárlási jogával. A posta vezérigazgatója vitatja a Springer Kiadó ezen jogát és a francia többségi tulajdonban lévő cégnek kívánja eladni az árus lapterjesztői hálózatot. Miért tekinti jogtalannak a posta eljárását a Springer Ki­adó? Szembesítsük a posta ál­lításait a tényekkel!- A Magyar Posta nem is­meri el a német cég elővásár­lási jogát. Ezzel szemben a tény az, hogy amikor az Axel Springer Verlag 1991. április 18-án szerződést kötött a Ma­gyar Postával a budapesti saj­tóterjesztés számítógépes rendszerének kiépítéséről és karbantartásáról, akkor a két fél megegyezett abban, hogy a kiadó elővásárlási jogot élvez a budapesti árus terjesztő rendszer értékesítésekor.- A Magyar Posta szerint a német cég feltételek nélkül mondott le elővásárlási jogá­ról. Ezzel szemben a tény az, hogy az Axel Springer Verlag elnöke 1997-ben kelt levelé­ben a jogról való lemondáskor — idézet a levélből - „alapul vett” két feltételt. Az egyik, hogy az Axel Springer Buda­pest Kiadó is részese lesz a budapesti sajtónagykereskede­lem privatizált cégének, a má­sik, hogy az AS-B más ma­gyar kiadókkal együtt meg­kapja-e cégen belül a részese­dések, illetve a szavazatok legalább 25 százaléka feletti arányát.- A posta szerint a nyertes pályázóval való szerződésnek nincs jogi akadálya. Ezzel szemben a tény az, hogy az említett két feltételt a Magyar Posta nem teljesítette, ennek következtében az Axel Sprin­ger Verlag bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogá­val. Ha a posta ezt a jogát fi­gyelmen kívül hagyva köt szerződést más céggel, akkor ez a szerződés érvénytelennek tekinthető. FEB Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet az önkormányzat tulajdonában lévő Békéscsaba Vagyonkezelő Részvénytársaság ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére. A Békéscsaba Vagyonkezelő' Részvénytársaság kiemelt feladata az önkormányzati tu­lajdonú lakások és nem lakás célú ingatlanok hasznosítása, üzleti kezelése, az Önkor­mányzat megbízásából ezen ingatlanok értékesítése. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: * közgazdasági, jogi vagy műszaki egyetemi végzettség * legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁNÁL ELŐNYT IELENT: * ha a pályázó hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaság vezetésében már szakmai tapasztalatokat szerzett * legalább egy idegen nyelv ismerete. A pályázathoz csatolni kell a végzettséget igazoló diplomát vagy annak másolatát, az egyéb szakmai ismeretet igazoló bizonyítványt, szakmai önéletrajzot, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, a részvénytársaság működésére vonatkozó elkép­zelést. / • A pályázatok benyújtásának határideje: A pályázatok bontásának időpontja: A pályázatok elbírálása: Az állás betöltésének kezdő időpontja: Bérezés: 1998. május 26., 14 óra. 1998. május 26., 14 óra. 1998. június 11-ei közgyűlésen. 1998. július 1. megegyezés szerint. A pályázókat a közgyűlés gazdasági bizottsága és a részvénytársaság igazgatósága kö­zösen meghallgatja és kialakítja álláspontját. A pályázókat a közös meghallgatás idő­pontjáról külön értesítjük. A közgyűlés minden pályázatot benyújtót személyesen meghallgat. A közgyűlés fenntartja a jogot, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítást Gojdárné dr. Balázs Katalinnál, a Polgármes­teri Hivatal Vagyonkezelő Irodája vezetőjénél lehet beszerezni (telefon: 441-600, 452- 252/123-as mellék). A pályázatot Pap János polgármester, Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. címre kell benyújtani. Kérjük, a borítékra írja rá: „PÁLYÁZAT". Bay-emléknapok Sarkadon Ezredforduló előtt — ezred­forduló után címmel tegnap vette kezdetét Sarkadon a Bay Zoltán-emléknapok elnevezésű rendezvény. A délutáni meg­nyitón Márki-Zay Lajos, az Ady—Bay gimnázium igazga­tója és Tóth Imre sarkadi pol­gármester köszöntötte a megje­lenteket, majd Havass Miklós, a MTESZ és a Bay Zoltán Tehet­séggondozó Alapítvány kurató­riumának elnöke tartott nyitó előadást Hol tartunk az infor­mációs társadalomra való fel­készülésben? címmel. Márki-Zay Lajos lapunknak elmondta: az ötnapos rendezvé­nyen Bay Zoltán emléke előtt tisztelegnek, neves előadók se­gítségével megelevenítik azt, hogy milyen lesz a jövő társa­dalma. A helyi polgármesteri hivatal tanácskozótermében ma dél­előtt 10 órakor informatikai nappal folytatódik a rendez­vény. Április 23-án, csütörtö­kön a csillagászat és a fizika a téma. Másnap, pénteken 10 órá­tól Milyen lesz a XXL század? címmel — minden bizonnyal — érdekes fórumra kerül sor. A zárónapon, szombaton a neves tudósról elnevezett emlékver­seny zajlik. —mj— Fellebbeznek a Gyula Rádióért Az épületet önkormányzati intézmény kapta A gyulai képviselő-testület hétfőn kezdődött és a keddbe hajlóan befejeződött ülésén nagy vitát váltott ki, hogy milyen célra hasznosítsák az önkormányzat Hajnal u. 3. számú épületét. A testület az elmúlt év nyarán döntött az itteni tagóvodája megszünte­téséről és már akkor felme­rült, hogy az épületet a refor­mátus egyház óvodaként mű­ködtetné tovább. Most a Gyulai Református Egyház presbitériuma ismételten arra kérte a testületet, hogy az óvodaépületet az egyházköz­ségnek adják ingyenes hasz­nálatba határozatlan időre, mivel jelenlegi óvodájuk túl­zsúfolt és közfeladatot látnak el, a városrészen szívesen já­ratnák ide a szülők gyerme­keiket felekezettől függetle­nül. Ugyanakkor az önkor­mányzat intézményének, a családsegítő központnak, az értelmi fogyatékosok napközi otthonának elhelye­zése sem megoldott az egy­kori és polgármesteri hivatal­tól távoli gyárépület terüle­tén, ahol a központot nehe­zen találják meg az intéz­ményhez irányítottak. Végül a Gyulai Nyugdíjasok Érdek­védelmi Egyesülete is jelezte igényét az épületre. Az éj­szaka született döntésről Szabó Árpád alpolgármester elmondta, hogy a családsegí­tő központnak és a gyermek- jóléti szolgálatnak ítélték oda a Hajnal utcai voll óvo­daépületet, az értelmi fogya­tékosok napközi otthonának pedig a Károlyi Mihály u. 10/A alatti önkormányzati tulajdonban lévő egykori családi házat tartották meg­felelőnek. A Gyula Rádió ügyében, melyet sürgősségi indítvány­ra tűztek napirendre és utolsó pontként tárgyalták, az a tes­tületi állásfoglalás született az indítványhoz mellékelt határozati javaslat nyomán, az önkormányzat tegyen meg mindent azért, hogy a Gyula Rádió kapjon új frekvenciát és újra indulhasson. A be­vont stúdióengedélyről szóló döntést pedig fellebbezzék meg a Hírközlési Főfelügye­letnél. Sz. M. JJJUlJilJUJU JI.U-IUJ. Az energiaárak meredek növekedése követ­keztében védendő értékeink között kitüntetett helyre került a MELEG. Ä MELEG, ez a nekünk (télen) oly drága kincs, szabadságra vágyik, szökni akar, és okos jószág lévén, azonnal megtalálja a legrövidebb utat a távozásra. Vigyázni kell rá! A WIENERBERGER Téglaipari Rt. újonnan kifejlesztett „téglája”, a PORO­THERM 44 N+F nútféderes kézi falazóblokk, amely 44 cm vastagságú falak építését teszi le­hetővé, egyedülálló hőtechnikai tulajdonságok­kal rendelkezik. Aki egy kicsit is ismeri az elő­írásokat, illetve a falazóanyagok tulajdonságait, az nem fogja túlzásnak tartani a címet: POROTHERM® 44 N+F — a legvédettebb meleg. A 44 cm vastag POROTHERM 44 N+F téglából készült falazat hőátbocsátási té­nyezője, az a bizonyos k érték: k = 0,34 W/m2K vagyis a falazat hőszigetelő képessége mintegy 2,16 m vastag kisméretű tömör téglából készült faléval egyenlő. Ennek az óriási kü­lönbségnek az oka a POROTHERM5 téglák speciális geometriájú üre­ges kialakítása, pórusos anyag­szerkezete és a tégla oldalainak nútféderes (hor- nyos-eresztékes) kiképzése. A tégla belsejében az üre­gekbe és a póru­sokba zárt levegő utolérhetetlenül hatékony hőszige­telést biztosít. A függőleges ha­barcshézagok el­hagyása miatt nagyon jó hőszigetelő képességű vékony légpárna alakul ki az egymáshoz illesz­tett hornyok és eresztékek között. A POROTHERM® téglák jó hőtároló ké­pessége télen megakadályozza a helyiségek gyors kihűlését. A téglafalak ugyanis — a cse­répkályhához hasonlóan — sok hőenergiát ké­pesek felvenni, tárolni, majd a felvett hőt las­san, hosszú időn keresztül adják le. A hőszige­telésnek és hőtároló képességnek természetesen nyáron is nagy szerepe van, amikor nem a me­leget kell védeni, hanem magunkat a melegtől. Ilyenkor a lassú felmelegedés meggátolja ma­gas hőmérsékletek kialakulását a helyiségek­ben. így a tégla télen-nyáron kedvezően alakít­ja a lakás klímáját. A POROTHERM9 téglák megfelelően ter­vezett bordarendszerük révén a jó hőszigetelő képesség mellett nagyon jó teherbíró képesség­gel is rendelkeznek. A tartószerkezeti vizsgála­tok eredményei szerint mind a habarcstáskás, mind a nútféderes falazatok egyenértékűek a hagyományos — függőleges habarcshézaggal készített — falakkal. Falazáskor csak arra kell gondot fordítani, hogy a téglák oldalt szorosan egymáshoz legyenek illesztve, és a vízszintes habarcshézag teljes felületén ki legyen töltve habarccsal. Ha mikroszkóp alatt néznénk meg egy POROTH E RM® téglát, akkor számos hosszú­kás, egymással kapcsolatban lévő járatot fi­gyelhetnénk meg. A POROTHERM®téglák­nak ez a finom — úgynevezett hajszálcsöves — szerkezete számos előnyt hordoz magában, mert kedvezően befolyásolja a nedvességtáro­lást és -kiegyensúlyozást, valamint a fal léleg­zőképességét. Télen a belső levegőben lévő vízgőz a külső légtér felé törekszik a külső fa­lon keresztül. A POROTHERM® téglafal fi­nom hajszálcsöves szerkezete ezt a folyamatot nem akadályozza, és az esetleg lecsapódott nedvességet is jól tudja vezetni. így a téglafa­lak nem zárják hermetikus eső­köpenybe a házat annak ellenére, hogy megvédenék a nem kívánt kül­ső hatásoktól. A POROTHERM5 téglákban találha­tó finom hajszál­csövek a nedves­séget igen jól ve­zetik. A téglának a nedvességleadó képessége is kivá­ló. Ennek előnyei megmutatkoznak akkor, amikor egy új épületnél a tég­lafalakból el kell távoznia az építési nedvességnek. Ha a téglafa­lat eső éri, a jó nedvességleadás miatt, a fal ha­mar kiszárad. A POROTHERM® téglák idő­szakosan magas belső páratartalom esetén ned­vességet képesek felvenni és tárolni. Egy szára­zabb időszakban ezt a nedvességet a belső leve­gőnek le tudják adni, és így a fal kiszárad. Ezért a POROTHERM® téglafal ki tudja egyensú­lyozni a belső levegő nedvességtartalmának in­gadozását. Ezzel elősegíti a kedvező helyiség­klíma kialakulását. A kerámia tégla a legemberközelibb építő­anyag. Természetes alapanyagokból — agyag­ból és vízből — készül égetéssel, így élettani tulajdonságai is kiválóak és természetes kör­nyezetet biztosít az épület használójának, har­monikusan beépül életünkbe. A tégla anélkül dolgozható fel újra, hogy a természetet károsí- tana. (pR)

Next

/
Thumbnails
Contents