Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-22 / 94. szám
1998. április 22., szerda VILAGTUKOR Blair békéje Tony Blair brit miniszterelnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő kedden óvott attól, hogy túl nagy elvárásokat tápláljanak az Egyesült Államok védnökségével jövő hónapban Londonban rendezendő közel- keleti csúcstalálkozó iránt. „Ne várjunk el olyat, amit lehetetlen elérni. Ha azonban rácáfolhatunk a várakozásokra, úgy legyen” - hangoztatta Blair. Hasonló szellemben nyilatkozott a tárgyalásokról Netanjahu is. Jasszer Arafat kedvezően fogadta a közel-keleti békefolyamat előrelendítését szolgáló konferencia megrendezésére vonatkozó javaslatot. A Palesztin Hatóság elnöke arra helyezte a hangsúlyt, hogy négyoldalú találkozót szeretne az Egyesült Államok és az európaiak részvételével. „Az Európai Uniónak hatékony szerepet kell játszania” - szögezte le. Havel újabb műtétje Václac Havel cseh államfőn hétfőn késő este ismét kisebbfajta műtétet kellett végrehajtani, miután kiderült, hogy begyulladt az egy héttel ezelőtt végzett bélműtét helye. A beteg hasfalán tályogot találtak, amelyet kezelni kellett. Miroslav Cerbák, a cseh államfő egészségére felügyelő orvoscsoport vezetője a Právo című lap keddi kiadásának nyilatkozva elmondta, hogy Václav Havellal az innsbrucki kórházban folytatott megbeszélése során az elnök egészségi állapotával kapcsolatosan „elméleti lehetőségként a lemondás is szóba került”. Csehországban az ilyen találgatás szinte tabutémának számít. Prágai politikai körökben egyelőre nem hangzott el nyíltan egyetlen olyan személyiség neve sem, aki Havelt szükség esetén felválthatná. Kovács László: „Megbízható partnerek kívánunk lenni a NATO-ban” Számunkra követendő a belga példa Ide kerül a magyar zászló majd a brüsszeli központ előtt „Racionális és emocionális kérdés hazánk számára az euro-atlanti integráció” - közölte belga kollégájával, Erik Deryckével Kovács László külügyminiszter. Horváth Gábor külügyi szóvivő a tárgyalásokról elmondta: a két fél egyetértett abban, hogy a NATO és az Európai Unió bővítésével sem alakulhatnak ki földrészünkön új választóvonalak. A sűrű programmal teletűzdelt egynapos látogatás alkalmából Kovács László felavatta a brüsszeli NATO-központban a magyar misszió új épületét, amelyben összesen 19 iroda kapott helyet. Köszönetét mondott a jelenlévő Javier Solana főtitkárnak az eddig nyújtott segítségért. Kijelentette: bár még nem zajlott le a ratifikációs folyamat, hazánk máris tevékeny részese a szövetség mindennapi munkájának.- Elmondtam - hangsúlyozta munkatársunknak telefonon Kovács László hogy az eddig elért eredmények birtokában sem ülünk ölbe tett kézzel, hanem folytatjuk a haderőreformot, hiszen nemcsak megbízható partnerek, hanem teljes értékű tagok is szeretnénk lenni a NATO-ban. A magyar diplomácia vezetője megbeszéléseket folytatott Jean-Luc Dehaene miniszterelnökkel és Jean-Pol Pon- celet védelmi miniszterrel, akik egyaránt kijelentették: hazánk a gazdasági és társadalmi átalakulásban, valamint a politikai stabilitásban elért eredményei alapján méltónak bizonyult arra, hogy az euroatlanti integráció első körében részt vehessen. A külügyminiszter előadást tartott a parlament két házának külügyi és védelmi bizottsága előtt, majd válaszolt a képviselők és a szenátorok kérdéseire. Kifejtette, hogy hazánk nem valamilyen külső fenyegetettség miatt, hanem a térségünkben kétségkívül tapasztalható instabilitás miatt törekszünk az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Tárgyalópartnereitől Kovács László ígéretet kapott arra, hogy a NATO- csatlakozás ratifikálása várhatóan még a törvényhozás nyári szünete előtt megtörténik.- Számunkra Belgium modellértékű - emelte ki a külügyminiszter -, hiszen mind a NÁTO-ban, mind az Európai Unióban alapító tag. Példája azt mutatja, hogy a kis országok számára az európai integráció a haladás egyetlen lehetséges útja. A belga kollégájával folytatott tárgyaláson Kovács László hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szervezeti és intézményi reformjával párhuzamosan van szükség a bővítési tárgyalásokra, mert ez elkerülhetetlen a működőképesség megőrzéséhez. Megállapításával a brüsszeli diplomácia vezetője teljes mértékben egyetértett. A magyar külügyminiszter kiemelte: hazánk euro-atlanti integrációjához elengedhetetlen a fenntartható gazdasági fejlődés folytatása, a lakosság széles körű egyetértése, valamint a parlamenti pártok között kialakult konszenzus.- Szerencsés helyzetben vagyunk, mert külpolitikai céljainkhoz egyformán megvan a külső és a belső támogatottság - összegezte a Kovács László keddi brüsszeli programját Horváth Gábor külügyi szóvivő. Gyulay Zoltán Rólunk írják „Magyar csoda99 Kisebbfajta gazdasági csoda van kibontakozóban Magyarországon - írja a Profil. Az osztrák hetilap szakértőkre hivatkozva úgy látja, hogy idén 4,5-5 százalékos lehet a várható növekedés, és hazánk a közép- és kelet-európai országok sorában a beruházások tekintetében is egyedülálló eredményeket mutat majd fel. A lap szerint mindez nem hullott csak úgy a magyar lakosság ölébe. A hivatalba kerülése utáni első hónapokban az MSZP—SZDSZ koalíciós kormány először halogatta a fájdalmas intézkedések megtételét, ám aztán munkához látott. A Profil szerint az euro-atlanti szervezetek már honorálták is Magyarország reformtörekvéseit, és szinte magától értetődik, hogy a magyarokkal az elsők között tárgyalnak az európai uniós csatlakozásról. A szocialistáknál a hatalom egykori tulajdonosainak hagyatéka nem ideológiai jellegű - írja a bécsi lap. Az egész országot gombafonálként hálózzák be azok az érdekkapcsolatok, amelyek az egykori politikai monopólium szélárnyékában jöttek létre. Egykori funkcionáriusok, volt káderek és titkosszolgálati alkalmazottak a ’80-as években a pártfőiskola menedzserképző tanfolyamait hallgatták, és ma a kapitalizmus restaurációjában életük nagy esélyét látják. Biztosították maguknak a legzsírosabb falatokat a privatizációban, a nyugati befektetőknél pedig a bizalmi állásokat. A lap meglátása szerint a korrupciós jelenségek és a bűnözés egyre nagyobb terjedése kiváló választási téma az ellenzék számára. Elég volt a terrorból Időszerűtlen Baszkföld teljes függetlensége A Spanyolország északi és - kisebb részben - Franciaország déli részén élő baszk nép eredetét homály fedi. Nyelvük nincs rokonságban egyetlen indoeurópai nyelvvel sem. E katolikus nép története a középkor óta szorosan kapcsolódik Spanyolországéhoz. Hol kisebb, hol nagyobb autonómiát élvezett, s ennek megfelelően támogatta vagy ellenezte a mindenkori rendszert. A francoista diktatúra alatt önkormányzatról szó sem lehetett, még a baszk nyelv használatát is betiltották. A demokratikus fordulat után azonban fellendült az a mozgalom, amelynek célja a terület függetlensége. Az egyesülő Európában időszerűtlennek minősített célt a szélsőséges baszkok merényletekkel igyekeznek kicsikarni. Az ETÁ nevű terrorszervezet harminc éve próbálkozik véres cselekedetekkel, emberrablással. Pedig a baszkok nagyobb önállóságot élveznek, mint bármely más európai kisebbség: saját parlamentjük, rendőrségük, sőt részben önálló adórendszerük is van. Ilyen körülmények között a két és fél millió baszk is mindinkább a békét akarja: tavaly már 93 százalékuk utasította el az ETA terrorját. A baszkföldi ifjúság köreiben azonban ötvenszázalékos a munkanélküliség. Márpedig az ETA mindig is az elégedetlen fiatalok köreiből kapta az utánpótlását. Amerika A CIA megdézsmálta a Stasi irattárát „Első Állatai” Dolgoznak az ügynökök? Amikor Bili Clinton és családja beköltözött a Fehér Házba, velük tartott Zokni is. A közelmúltban a macska társat kapott Buddy, egy kutya személyében. Ám nem a volt arkansasi kormányzó az első amerikai elnök, aki kedveli a háziállatokat. Az Iowa állambeli Herbert Hoover könyvtár nyilvántartással és fotódokumentációval rendelkezik az „Első Állatokról”. Herbert Hoover, Franklin Delano Roosevelt és Ronald Reagan előszeretettel fényké- peztette magát kutyája társaságában. Abraham Lincoln pedig kecskét tartott: fiai gyakran kötözték az állatot egy székre, és azon „szánkáztatták” a Fehér Ház folyosóin. Mire a berlini fal leomlása után az NSZK hatóságai a hírhedt keletnémet Állambiztonsági Minisztérium gazdátlanul maradt aktáihoz hozzájutottak, addigra már rengeteg fontos anyagnak lába kelt. A bizalmas papírokat, számító- gépes adatrögzítőket az tüntette el Kelet-Berlinből, akire talán nem is gondoltak akkor: a CIA. Az amerikai kémszervezet emberei egyszerűen eltulajdonították az NDK külföldi ügynökeinek teljes listáját, névvel, fedőnévvel és minden további fontos adattal együtt. Amikor az akcióra fény derült, Bonn rögtön tiltakozott, és kérte, hogy a nagy szövetséges bocsássa rendelkezésére az anyagokat. Kaptak is vagy kétezer nevet, de az aktákat csak a Washington melletti CIA-köz- pontban tanulmányozhatták. Hamar kiderült az is, hogy csak negyedosztályú ügynö- köcskékről volt szó. A bonni külügyminisztérium egyik vezető munkatársa ezek után az amerikai fővárosba utazott, hogy a kormánytól kérje a fontos iratok kiadását. Érdemi választ máig nem kapott. A német gyanú szerint az amerikaiak az NDK volt ügynökeit, akik között politikusok, tudósok, a gazdasági élet fontos szereplői lehetnek, a maguk céljaira használják, hiszen múltjukkal megzsarolhatok. Temetés - kilóra A belgiumi Gent temetkezési vállalkozói ismerik a fizika törvényeit. Ennek alapján tudják, hogy a kövér emberek jóval súlyosabbak, mint a soványak. Egy korpulens holttestet tehát több gyászhuszámak kell megemelnie, amiből következően nemcsak a dologi, hanem a személyi kiadások is magasabbak. Úgy döntöttek tehát, hogy nyolcvan kilogramm felett mintegy 7000 forintnak megfelelő frankkal többet kémek a temetésért. Sőt: 120 fölött kétszeres a felár. A genti polgárok viszont ahelyett, hogy haldoklás előtt fogyókúráznának, a takarékosság másik formáját választják: a szomszédos településeken keresik végső nyughelyüket. S még valami: a megemelt temetési díj hamvasztásra nem vonatkozik. (gy)
