Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-17 / 90. szám

1998. április 17., péntek Heti gazdaság 7 ___________________________________Kertünk — portánk — gazdaságunk___________________________________ Ha gyományok: hajnali harmatszedés mezítláb Április 25-én, Márk evangélista napján tartják ősi szokás szerint a búzaszentelőt. A hívek ekkor körmenetben járják a határt, Is­ten irgalmát kérve a jó termé­sért, a természeti csapások elke­rüléséért. Eleink egy nappal ko­rábban, a sárkányölő lovagként ábrázolt Szent György (a pa­rasztok állatainak és a katonák védőszentjének) papján hajtot­ták ki először a friss legelőre a csordát, illetve a nyájat. E nap hajnalán mentek harmatot szed­ni mezítláb a leányok. A néphit szerint ugyanis a harmatfutás gyógyhatású, a harmattal meg­kínált állat jobban szaporodik. E két napon szokás tüskés ága­kat tűzni ajtóra, kerítésre, hogy a gonoszt távol tartsuk. Sajnos, idén az egész márciusra és ápri­lis első hetére áthúzódó rendkí­vüli aszály meghiúsítja a bősé­ges esztendőbe vetett reménye­ket. Lefagyott a barack, elfagy­tak vagy elöregedtek a fólia alá kiültetett palánták, a helyre ve­tett magvak pedig várják az égi áldást. Számos vetemény alig csírázik. Aki csak teheti, öntöz vagy újra vet, illetve palántáz. Még vethetjük a velősborsót, 5 centiméter mélyre. Köztes vete- ményként a borsó közé vessünk kaprot, sárgarépát, hónapos és nyári retket. Ugyanoda, ahol a borsó van, ne kerüljön burgo­nya, póré- és fokhagyma, karósbab, de még paradicsom sem. A madarak és a kipárolgás ellen (harmatfogóként) használ­junk hajlított vesszőre felerősí­tett, nem lyukacsos fóliasátrat, melyet a déli meleg napos órák­ban felhajtunk, hogy be ne ful­ladjon a vetemény. A gyü­mölcsfák tányérját szórjuk be érett trágyával vagy komposzt- tal, erre hintsünk rá egy-egy centiméter bazaltőrleményt (szaküzletekben kapható). Né­hány év alatt ebből értékes nedvelszívó, tápanyagdús hu­muszréteg keletkezik, mely nemcsak a fát, hanem a tányér­jába ültetett salátát, karalábét is táplálja. Szegélyként a vetemé­nyesben és a gyümölcsfák tá­nyérjának peremén szépen dí­szeleg az árvácska, a büdöske és a körömvirág. K. L. Tavaszi pompában a gyümölcsfák _______________Madárismertető sorozat — a fecskék________________ Ré gen a gazdák örültek nekik A fecskéket mindenki is­meri, de sokan nem tudnak különbséget tenni közöt­tük. A ház kö­rül él a füsti­fecske (a) és a molnárfecske (b). Kis gyakorlattal könnyű őket megkülönböztetni: a füsti­fecskének farka villásabb, torka vörös és nyakán, hátán fekete színezetű. Hasa fehér. Fészkét általában istállók gerendáihoz tapasztja. Alakja egy fél csészé­hez hasonlít. A molnárfecske „csak” fekete­fehér színű tollmházatot visel. Fészkét leggyakrab­ban az eresz alá építi, me­lyet egészen zártan épít, csak égy bejárati nyílást hagy. Általában mindkét madár évente kétszer költ, és alkal­manként 4—5 fiókát nevelnek fel. Ezalatt rengeteg rovart (le­gyeket, szúnyogokat stb.) fo­gyasztanak el. Régen a gazdák örültek, ha minél több fecske költött a por­tán, a fészkek alá deszkala­pot, úgyneve­zett fecskepe­lenkát szegez­tek az ürülék lepotyogását megakadályozni. Sajnos, a mai emberek egy része inkább leve­ri a fészket és (rovar)mérget permetez szét. Sokan nem tud­ják ezzel kapcsolatban, hogy ezeket a madarakat a törvény védi és elpusztulásuk komoly természetvédelmi bírságot von­hat maga után. A partifecskék (c) telepei ho­mokbányák oldalában, folyók meredek partfalaiban vannak. Ez a fecskefaj is fekete-fehér színű, de torkán egy fekete sáv megkülönbözteti a molnárfecs­kétől. Sajnos mindhárom fecs­kénk veszélyben van, míg az el­ső kettőt a nagyüzemi mezőgaz­dasági módszerek (kemikáliák) és a paraszti gazdaságok eltűné­se szorította vissza, addig a par­tifecskéket a fészkelési szezon­ban történő homokbányászat veszélyezteti. Gubányi Eszter MME kör­nyezetnevelési programvezető Piaci hírek — Mezőkovácsháza Drágább lett a burgonya Kellemes tavaszi idő fogadta a húsvét utáni, keddi hetipia­cot Mezőkovácsházán, bár éppen az ünnepek miatt a megszokottól kevesebb zöld­séges kínálta portékáját. A vevők egyértelműen a friss, primőr vitaminforrásokat ré­szesítették előnyben, vala­mint nőtt a burgonya — köz­tük a vetőburgonya — keres­lete. Igaz, az ára is emelke­dett, most 70—75 forint volt kilónként. A zöldség tartja a 350— 400 forintos magas árát, a sárgarépa viszont 70 forintba került. A zellergumót 50 fo­rintért adták. A fehér paprika darabonként 50, a zöld erős 15—60 forint. Keresett a spenót és a sóska, amely ki­lónként 300 és 350 forint, va­lamint a friss karalábé, amit A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a kukorica árai tartottak, az étkezési búza új határidői estek, az EURO-búza új határidői szintén esnek. A napra­forgó őszi határidői vegyesen zártak. Az EURO vágó I. és vágó II. minden közeli határideje 4 forintos napi limitet kimerítő mértékben esett, a távoli határidők nem mozdultak. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlat ajánlat Kukorica Ft/t Május 17 000 16 100—17 000 16 990-17 500 ,16 990-17 000 Október 17 810 17 000-17 800 18 000—18 500­Étkezési búza Ft/t Május 23 800 23 100-23 800 23 800-26 450 23 800 Augusztus Euro-búza Ft/t 22 300 22 000-22 300 22 200—23 000 22 200-22 400 Augusztus 20 000 19 600—20 000 20 000—21 070 20 000 Takarmányárpa Ft/t Július 15 610 15 500-15 600 15 700—20 000­Napraforgó Ft/t Október 57 200 56 600-57 200 57 000-58 010 57 000-57 200 EUROP vágósertés I., Ft/kg Május 254­254—258­EUROP vágósertés II., Ft/kg Május 250­250-254­Békéscsaba, 1998. április 14. Ballai Pál BÁT-tőzsdetag darabonként 55 forintért kí­náltak. A fejes saláta 50—60, a káposzta 60, a vöröská­poszta 100, a karfiol 220 fo­rint. A zöldhagyma csomója 50, a piros retek szintén ennyibe került. Uborkát 220- ért, paradicsomot 450-ért, gombát 250—320-ért lát­tunk. A vöröshagyma ára szintén nőtt, jelenleg 200 fo­rintért adták. Almából to­vábbra is több fajtát kínáltak 50—115 forintért, illetve volt darabos is 55-ért, körte 75- ért. A szőlő — főként import­ból — 800-ért még igen drá­ga. A déligyümölcsök kínála­ta és kereslete egyaránt lany­hult, de a narancs kilója még így is 140—155 forintba ke­rült. Húsvét után a tojás is kedvezőbb: 12—13 forint. H. M. Nagy az érdeklődés a Földhitel- és Jelzálogbank szolgáltatásai iránt Optimista előrejelzések Jelzáloglevelek májusban, júniusban Fél évszázada nem működött a hazai bankpiacon olyan speciá­lis szolgáltatásokat nyújtó pénzintézet, mint a Földhitel- és Jel­zálogbank. Érthető tehát, hogy az FHB tevékenysége iránt rendkívül nagy az érdeklődés: személyesen vagy telefonon ez­rek tudakozódtak hitel- és egyéb ügyletek lebonyolításának le­hetőségeiről. Kékesi János vezérigazgató el­mondta munkatársunknak, hogy a már meglévő két buda­pesti és öt vidéki irodájuk mel­lett a közeljövőben Egerben nyitnak új területi képviseletet. Alapító bankjaikkal tárgyalnak arról, hogy azok is kiszolgálják az FHB ügyfeleit. A Mező­bankkal és a Rákóczi Bankkal már megállapodtak, s rövidesen a Konzum- és a Postabankkal is létrejön a megegyezés. — Bankunk egyebek közt in­gatlanfedezeti, ingatlanfejlesztési (építési, felújítási) és ingatlanvá­sárlási hitelnyújtással foglalkozik — mondja a vezérigazgató. — Fontos feladatunk, hogy segítsük azoknak a kedvezmé­nyes hiteleknek, támogatások­nak és kamattámogatásoknak a célba juttatását is, amelyek a földvásárlást, az ültetvénytele­pítést és a farmberuházásokat mozdítják elő. Az érdeklődők zöme 5-20 mil­lió forintos hiteligénnyel jelent­kezik. Jelenleg 24-26 százalékos hitelkamatot tudunk ígérni ügyfe­leinknek. De mivel nem fix ka­matról van szó, az infláció mér­séklődésével és egyéb feltételek várható javulásával párhuzamo­san kamataink szintje is bizonyá­ra csökkenni fog. A hitelek leg­kevesebb 5, s legfeljebb 15 évre szólnak. Főleg a 10 évnél rövi- debb időtartamú hitelek iránt ta­pasztalunk komolyabb igényeket. Ha a tulajdonviszonyok ren­dezettek és dokumentálásuk is hiánytalan, illetve az ingatlan forgalomképes, per- és teher­mentes, akkor a többi bankhoz hasonlóan az „üzlet” 30 nap alatt nyélbe üthető. Azt tervez­zük, hogy májusban, júniusban bocsátjuk ki az első — az ál­lampapírokhoz hasonló bizton­ságot és hozamot ígérő—jelzá­logleveleket. Ezeket intézményi befektetőknek hirdetjük meg. Csernyánszki Az elmúlt évek beruházásai, a gazdaság szerkezeti változásai alapján az idén is a kedvező fo­lyamatok folytatódására lehet számítani a magyar gazdaság­ban, bár a javulás valószínűleg nem lesz olyan mértékű, mint 1997-ben — áll a Kopint- Datorg idei első konjunktúraje­lentésében. Az elemzés szerint a GDP az idén 4-4,5 százalékkal bővül. A jelentés készítői az elmúlt évre 3,6 százalékos GDP-növe- kedéssel számoltak, ellentétben az KSH 4,4 százalékos előrejel­zésével. Oblath Gábor, a Kopint-Datorg elemzője úgy vélte, hogy a Központi Statisz­tikai Hivatal által 1997-re elő­zetesen számított 4,4 százalé­kos GDP-növekedési mutató levezetése bizonytalan, nem feltétlenül következik a hivatal által közzétett egyéb adatokból. A Kopint-Datorg prognózisa szerint az idén a külkereskedel­mi mérleg hiánya 2—2,5 milli­árd dollár körül alakulhat, a fo­lyó fizetési mérlegé pedig 1,4— 1,5 milliárd dollárra nőhet. A folyó fizetési mérleg finanszíro­zása 1,5—2 milliárd dollár kül­földi működőtőke beáramlása mellett nem okoz majd nehéz­séget. Az idei évre 15 százalék körülire becsülik az átlagos ár­emelkedést. Az elemzés szerint a beruhá­zások az idén is 10 százalékkal bővülnek, míg a fogyasztás 2,5—3 százalékkal nő. Mezőgazdaság Három év alatt csaknem megnégyszereződött AZ ÁGAZAT TÁMOGATÁSA Tavaly már növekedési pályára állt a magyar mezőgazdaság, amit jelez az is, hogy míg 1994- ben kevesebb mint 100 milli­árd, 1997-ben már 360 milliárd forint áramlott az agrárgazda­ságba — hangoztatta Nagy Fri­gyes földművelésügyi miniszter a Budapest Bank agrámapján. A múlt évi források eredetét elemezve a miniszter elmondta: az agrárium tavaly 212 milliárd forint bankhitelhez jutott, s ezt egészítette ki a kormány által garantált 50 milliárd forintnyi tőkepótló hiteltámogatás is. Ezenkívül az ágazat 100 milli­árd forint állami támogatásban is részesült. Nagy Frigyes szerint a jelen­tős forrásbevonás ellenére még mindig a tőkehiány a magyar mezőgazdaság legnagyobb gondja. Az ágazat támogatott­sága továbbra is lényegesen el­marad a fejlett országokétól. Míg az Európai Unióban az ágazat átlagos támogatottsága a megtermelt érték 50 százaléka, az OECD-országokban pedig 35 százaléka, addig Magyaror­szágon még a megemelt támo­gatási szint is mindössze 10-12 százalék. A mezőgazdaság idén mint­egy 125-130 milliárd forintos állami támogatással gazdálkod­hat. Ehhez jön még a tőkepótló hitelkonstrukció, amelynek első 50 milliárd forintos részét oszt­ják fel most, de ha az a keret ki­merül, akkor újabb 50 milliárd forintos csomagot nyit meg a kormány. Singlovics Béla, a Budapest Bank vezérigazgatója elmond­ta, hogy az utóbbi időben az ag­rárágazatban és a hozzá kapcso­lódó élelmiszer-feldolgozásban megkétszereződött a banki hite­lek aránya. Ezt az általános gaz­dasági fellendülés, a vállalkozá­sok stabilizálódó helyzete, a kormányzati támogatás növeke­dése és a bankok között élesedő verseny magyarázza. Tomka József ügyvezető igazgató elmondta: a Budapest Bank portfoliójának egynegye­dét a mezőgazdasághoz kapcso­lódó ügyfélkör adja. A pénzin­tézet követelésállománya mint­egy 30 milliárd forint. Nagyon jól esett... Az évszázad legnagyobb száraz­sága sújtotta februárban és már­ciusban az ország középső terü­leteit. Stollár András agromete- orológus szerint az elmúlt napok csapadéka a legjobbkor érkezett, mert a talaj felső tíz centiméteres rétege, amelyben a növények zö­me él, gyakorlatilag teljesen ki­száradt. Az ország keleti régió­jában az elmúlt napokban 10-20, a nyugati vidékeken 20-30 milli­méter csapadék hullott. Ez ele­gendő arra, hogy a felső talaj­szintet átitassa. Az alsóbb réte­gek azonban még be tudnának fogadni legalább 40-50 millimé- temyi nedvességet. Erre minden remény megvan, mert a jelenlegi esős időjárás — kisebb-nagyobb megszakításokkal — előrelátha­tóan a jövő hét közepéig tart. U. G. MÁRCIUSI CSAPADÉKELOSZLÁS (MILLIMÉTER) CRENt^ •. Eukopréss • :í pv’.A

Next

/
Thumbnails
Contents