Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11-13 / 86. szám
1998. április 12., vasárnap Közelről Ötödik oldal Locsol(kod)ás előtti vízszemle Bizony a tisztaságán még lenne mit javítani a Száraz-ér vizének, hogy a leányzók locsolására is alkalmas legyen — mondta tréfásan az egyik vízügyes szakember Mezőkovácsházán a hét végén tartott vízparti bejáráson. A húsvét előtti szemle oka pedig az a nemrég kidolgozott Phare-program, amely a Száraz-ér régóta várt rehabilitációját szolgálja záros határidőn belül. Ezúttal a hidak állapotát mérte fel a bizottság. A terepszemlén a helyi önkormányzat műszaki csoportja kíséretében a szegedi vízügyi igazgatóság tervező mérnökei, valamint a megyei közlekedési felügyelet szakemberei vettek részt. Elsőként a battonyai út mellett levő 67-es majori hidat tekintették meg, amelyet tavaly életveszélyessége miatt lebontottak és egy ideiglenes átjáróval helyettesítettek. — A száz éve épült átereszen manapság csak úszva mehet át egy kombájn — sommázta a látottakat „külső szakértőként” a major egyik lakója. Mint kiderült, valóban akad tennivaló, ezért úgy döntöttek, hogy a program keretén belül az említett híd helyett újat építenek, továbbá a város területét érintő vízfolyáson még két híd kerül felújításra. Ezen túl a megyei környezetvédelmi felügyelőség a városházi hirdetőtáblán közszemlére tett programhoz április 20- áig még várja a lakossági véleményeket, javaslatokat. H. M. A 35. évad Gyulán Elkészült a Gyulai Vár- adásoknak a vár mögötti színház ez évi, 35. évadjának művészeti programja. Az ünnepélyes megnyitó június 26-án este lesz. A nézők augusztus 16-ig majd’ mindennap láthatnak előadást. Ezúttal a várrekonstrukció előrehaladtára tekintettel nem játszanak a várudvaron, hanem a hagyományos tószínpadon és a prózai élőMegugatta a A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának munkatársai a március 30-átói április 5-éig tartó héten 22 esetben derítettek fel jogsértő cselekményt összesen 5 millió 80 ezer 400 Ft értékben. Gyulán egy iráni pótkocsis kamion beléptetése rendben megtörtént, ám a kábítószer-kereső kutya a vezetőfülkében „szagot fogott”. Nem véletlenül, hiszen a sebességváltó gumiharangfüves téren építenek színpadot. A jegyek ára tíz forinttal magasabb a tavalyinál, az árusítást most kezdik Gyulán, Békéscsabán, Budapesten, de országszerte kapható. A színházbarátok többféle kedvezményes árú bérlet között választhatnak. A MÁV 50 százalékos kedvezményt biztosít a Gyulai Várszínházba látogatóknak. (ö) gumiharangot ja alatt egy nejlonzacskóban 10 gramm marihuána lapult. Battonyán K. M. török állampolgár „elfelejtette” bevallani, hogy személygépkocsijába 26 db női ruhaegyüttest, 30 db férfinadrágot és 18 db férfiinget pakolt be. Három bolgár állampolgárságú nő Nagylakon CD-leme- zekkel bélelt kenyerekkel próbálta megtéveszteni a vámosokat. Az 1700 db tok nélküli CD értéke 1 millió 373 ezer Ft. (gh) Engem szeress, ne mást! Nem tilos a féltékenység, ha okosan ,,művelik” ,Azóta nem flörtölök és nem kínozom azzal, hogy más férfi után érdeklődöm." Anikó már az első mondatával belopja magát a szívembe. Vékony termetén testére simuló fekete-fehér mintás ruhát visel. Barna a haja, a szeme. Kiegyensúlyozott, jó kedélyű. Fülig ér a szája, amíg beszél. Nem úgy fest, mint aki a szörnyeteg, féltékeny férjéről tart majd kiselőadást. — Az én tüneményes, Péter nevű férjemnek angyali módszere van a féltékenységre — kezdi Anikó. — Húsz évig volt aktív sportoló, 12 éve összetartozunk. Ifjú házasokként sporttársaival sokat jártunk különböző bulikra. Sok jóképű srác volt ezeken a találkozásokon. S én mindegyikről tudni akartam, kicsoda. Nem győztem eleget kérdezgetni: „ki ez a jóképű fiú?” S az én párom szó nélkül, lezserül megmondta, ki az, akit én jóképűnek tartok. De azonnal hozzátette azt is, hogy „mellesleg egy korlátolt, buta pali” az illető. Amikor már az ötödik-hatodik fiú is „hátrányos helyzetű” volt, csak akkor döbbentem rá, hogy az én drága férjem sajátos módját választotta a féltékenységnek. Nem mutatta ki, „csak lebeszélt” minden valamire való srácról. S amióta erre rájöttem, azóta még jobban imádom, mint azelőtt. — Mindezt a játékot tizenkét éve űzik? — Pontosan. Egyszer társaságban voltunk, amikor megtetszett, ismét megtetszett egy férfi. S ezt nem titkoltam Péter előtt. — Abban leli gyönyörűségét, hogy féltékennyé teszi? — Nem erről van szó. Amióta ismerjük egymást, mindent megbeszélünk. Még azt is, ha tetszik valaki. Szóval, a társaságban valaki bemutatott minket egymásnak. S Péter hagyta, hogy beszélgessünk. Igazán ekkor bukott le. Ekkor derült ki, hogy némán mennyire féltékeny. Udvariasan elnézést kért, s otthagyott minket. Begubózott, szinte magába roskadt. Tíz perc után jöttem erre rá, s utána siettem az asztalunkhoz, hogy — bár tudtam — megkérdezzem, mi a baj. Soha egyetlen szóval nem tett szemrehányást. De látszott rajta, hogy szenved. — Miből vette ezt észre? — Iszonyatosan szomorú volt, s nekem majd meghasadt a szívem. Azóta nem flörtölök és nem kínozom azzal, hogy más férfi után érdeklődöm. Egyébként pedig minden hátsó szándék nélkül érdekeltek az ismerősei, barátai. Amióta összetartozunk, az a szokásunk, hogy minden nap meglepjük egymást valamivel. Csekélységek ezek. Egy pár szerelmes sor, egy szál virág, egy kis csokoládé, egy csomag papírzsebkendő. Szóval nem az a lényeg, hogy sokba kerüljön, hanem a gesztus. Mintha azt üzenné nekem a pár soros szerelmes levelével, egy szál virággal: „Engem szeress, ne mást.” S ez a féltékenység nagyon-nagyon jólesik. így tessék féltékenykedni kedves férjek, barátok! Ebből soha sem lesz veszekedés, csak még mélyebb összetartozás. Béla Vali ,,Amióta rájöttem, jobban imádom, mint azelőtt!” Féltékenység! Meglehetősen csúnya szó. Rettegni, félni kell attól, aki ebben a betegségben szenved. Hogy hányán lehetnek? Statisztika nem jegyzi a számú kát. Egy biztos: százezrek, milliók szenvednek ettől a kóros érzéstől. Elgondolkodtató, amit Tolsztoj ír a féltékenységről: „Féltékeny-kedni annyi, mint megalázni magamat és őt!" Az alábbi történet főszereplője — ha lehet így fogalmazni — okosan félti párját. Az ember legyen mindig felkészülve a legváratlanabbra! Ám hogy ez a képességünk mennyire fejlett, az mindig utólag derül ki. A másság tiszteletben tartásával, a tolerancia jegyében, a legteljesebb diszkrécióval adom közre ezt a két történetet. — A békéscsabai belvárosban vettem fel egy férfit, Gyulára kérte a fuvart. Először a Vár sörözőbe mentünk, abban az időben csak az volt nyitva késő éjszaka is, merthogy amit most elmesélek, az Az átváltozás éjszakai fuvar volt... Utána a Veszélyhez vitette magát. El volt keseredve. Végig magáról beszélt. Összeveszett a feleségével, aki tanítónő. A gyerekei már nagyok, a fia főiskolás, a másik éppen munkát keres. Nem gyakori, hogy ők a feleségével veszekednek, most is az anyósa miatt tört ki az egész. Ne haragudjak, nem akar fárasztani, de jólesik neki valakinek kipanaszkodnia magát. A Veszélybe meghívott vacsorázni is. Anyagilag jól áll, magyarázta, neki ez meg sem kottyan. Mérnöki végzettsége van, és vezetői beosztásban dolgozik. Hajnalban tettem le a Lencsési úti lakótelepen. Amikor a fizetésre került a sor, szabadkozni kezdett, hogy nincs nála annyi, de ha nem bízok benne, felszalad és hozza, menjek fel vele én is nyugodtan, legalább a felesége nem hiszi azt, hogy kurvázni volt. így hát, mert annyira erősködött, felmentem és az elmaradt kortesbeszéd vele én is. A lakás üres volt. Az egyik fiókos szekrényből kivett egy nagy köteg pénzt, és rendezte a számlát. Éppen indulni akartam, amikor csöngettek. Egy rendőr, egy orvos és két betegápoló állt az ajtóban. Utasomról rögtön kiderült, hogy elmebeteg, az intézetből volt kimaradáson... Választási időszak volt. A nyugdíjas korú férfit a Lencsési lakótelepről vittem egy Békéscsabától harminc kilométerre fekvő faluba. Meg fogom látni, magyarázta útközben, hogy én is nagyon jól fogom érezni magam. A kul- túrházhoz megyünk, mondta, ahol neki beszédet kell mondania. Húsz évet dolgozott a falu termelőszövetkezetében mint párttitkár, szép emlékei vannak, sokan szerették. Szíves vendéglátásban lesz részünk. A kultúrház előtt elég nagy tömeg várakozott; amikor meglátták, hogy taxi érkezik, kíváncsian találgatták, ki érkezett. Utasomat rögtön felismerték. Ő köszönt a tömegnek, néhányan fogadták, de a válaszok milyenségét egyáltalán nem lehetett szívélyesnek nevezni. Én a kocsiban akartam maradni, de utasom invitált, menjek vele, ne unatkozzak kinn, hallgassam meg a beszédét. Ám alig ment fel a színpadra, és kezdte volna el mondandóját, fütyülés, bekiabálás, lehurrogás kezdődött el a tömeg részéről. Az emberek az öklüket rázták, szitkok hangzottak el. Azok után, amit a téesszel csináltatok, még ide mersz jönni? — kérdezte valaki. Ezután a tömeg megindult a színpad felé... A férfi nem mondta el a beszédét. Szerencséjére ahol van bejárat, ott van kijárat is. Ázon menekült. Akkor én már ott vártam. Nem üldözött bennünket senki szerencsére, de a kortesbeszéd is elmaradt. Pánics Szabó Ferenc VÉLEMÉNYEK Telefonon megkérdeztük néhány olvasónkat, mi a véleményük a húsvéti locsolkodásról? Bacsa Mihály, 16 éves békéscsabai tanuló: Kiskoromban édesapámmal jártuk körbe a rokonokat, ismerősöket húsvétkor. Akkor mindig nagy élmény volt a locsolkodás. Most csak otthon anyukámat és a barátnőmet fogom meglocsolni, máshoz nem megyek. Petrovszki Judit, 21 éves mezőberényi egyetemi hallgató: Remélem sokan meglocsolnak majd, hogy el ne hervadjak. Szerencsére a fiúismerőseim, unoka- testvéreim nem szoktak még le a locsolkodásról, de ha ők nem is jönnek, •a barátomra biztosan számítok. Kovács Éva, 28 éves orosházi eladó: Nagyon szép régi szokás, ebben a rohanó világban remélem nem merül majd feledésbe. Engem a vőlegényem és az édesapám fog meglocsolni, persze csak kölnivel, nem vízzel. Fülöp Zoltán, 32 éves gyomaendrődi vállalkozó: Mivel a családban sok a hölgy, nálunk kötelező a locsolkodás. Úgy látom régen nagyobb szokás volt locsolkodni, mint most, és azt is sajnálom, hogy egyre inkább elterjedt, piros tojás helyett pénzt adnak a locsolko- dóknak. (y) Álom és valóság A minap a kormány újabb milliárdokat szavazott meg a fővárosnak - beruházásra. A dél-budai metró építése közel 120 milliárd forintba kerül, melyből a központi költségvetés 23 milli- árdot finanszíroz. A földalatti elkészültével minden bizonnyal enyhíti majd a főváros közlekedésének gondjait. A kormányzat az elmúlt esztendőkben sem bánt szűkmarkúan a világvárossal, sok minden épült, sok mindennel gazdagodott Budapest. Megmondom őszintén, egy kicsit irigykedem is ezért, de ugyanakkor szomorúság is tölt el. Lelki szemeimmel már látom, hogy hogyan is utazom az új szerelvényeken. De nem álmodozhatok, mert nekem több százezer honfitársammal az országnak a keleti peremén kell élnem - hátrányos helyzetű térségben. Átvillant rajtam: mi lenne, ha egyszer mondjuk a vidék jutna előnyhöz? S máris költőm (a nem létező) pénzt. Egyebek között megépülhetne a tiszaugi híd, korszerűsíthető lenne az Alföld úthálózata, a falusi iskolák kisdiákjai egyenlő eséllyel vethetnék magukat a tudományok elsajátításába... Addig viszont valamennyiünknek lemondásokkal itt kell élnünk. A föld felszínén, sárban, kátyús úton kell járnunk, s marad az álmodozás. —sz—