Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-10 / 85. szám
6 Heti gazdaság 1998. április 10., péntek Összeomlás után sikertörténet (Folytatás az 5. oldalról) — Mi voltunk az elsők, akik felvették a kapcsolatot az orosz magánkereskedőkkel. Sem ők, sem mi nem nyugodtunk bele ugyanis, hogy ami működni tudott évtizedekig, az éppen akkor ne legyen sikeres, amikor piaci alapon működhet. A politikának ez akkor nem tetszett, de mi ezt az utat választottuk, és nem bántuk meg. Megmondtuk, mit gyártunk, ők előre fizettek, és évente megdupláztuk a termelést. Ennyi. A történet következő fejezetcíme a privatizáció lehet: a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank 1995 márciusában a felszámolótól megvette a gyárat — amely 1995. július 1-jétől részvénytársaság —, majd 1996 októberétől alapvetően amerikai—angol pénzügyi befektető csoport a tulajdonos. — Szeretném hangsúlyozni: sem a bank, sem a jelenlegi tulajdonosok nem vették-vitték ki 1992-ben került a cég élére dr. Ancsin György FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET a hasznot a gyárból, a leadózott eredményt itt hagyták a vállalatnál. — Minek köszönhetően? — Felújítás, bővítés nélkül elveszítheti a gyár a piacait, márpedig a tulajdonosok tőzsdére akarják vinni a céget. Tipikus pénzügyi befektetők, hosszú távon gondolkodnak. — Mindezek után milyen volt a tavalyi évük? — Az elmúlt évben a társaság 50 ezer tonna nyersanyagot és 16 ezer tonna lisztet vásárolt fel. Ebből 87 ezer tonna árut állítottunk elő, részletezve 17 ezer tonna száraztésztát, 20 ezer tonna tetrapack-árut, a többi pedig főzelék- és gyümölcskon- zerv. Eladtunk 83 ezer tonna árut, az árbevételünk 9 milliárd forint, s ennek a tíz százaléka a vállalati eredményben realizálódott. A létszám folyamatosan növekszik 1993-tól, tavaly 812 fő volt az éves átlag, a havi bruttó kereset pedig a teljes foglalkoztatottak átlagában 60 ezer forint. — Mit céloztak meg 1998- ra? — Az idén 65 ezer tonna nyersanyagot és 30—32 ezer tonna lisztet tervezünk felvásárolni. A nyersanyag-többlet alapvetően két termék esetében több a bázisnál, az pedig a paradicsom és a csemegekukorica. Összesen 108 ezer tonna árut gyártunk az idén, ami 25 százalékos termelésnövekedés. — Biztos-e az alapanyag és a piac? — A nyers- és alapanyagra megkötött szerződéseink vannak. Biztató, hogy ezek között arányaiban egyre több a megyében és környékén termő áru, bár a kínálat jóval nagyobb, mint amennyit fogadni tudunk. A megyén belüliek a szerződéseknél elsőbbséget élveznek. A konzerviparban egyedülálló módon mi alapvetően kamat nélkül biztosítjuk a vetőmagot, a növényvédelem és az öntözési költség egy részét. Ami a piacot illeti, bíztató a helyzetünk, bár erős a verseny. Alapvetően az a célunk, hogy idén eladjunk 95 ezer tonna árut, amiből 75 ezer tonnát a keleti piacon kívánunk értékesíteni, mintegy 10 ezer tonna a belföldi értékesítés, a többit pedig a nyugati piacra szállítjuk. Mintegy 12 milliárd forint realizálható árbevételre számítunk az idén a támogatásokkal együtt. Külföldi kapcsolataink igen korrektek, személy szerint is igen büszke vagyok arra, hogy 1994 óta 150 millió dollár értékben exportáltunk a keleti piacra, de egy cent kintlévőséget sem írtunk le. — Mennyire reálisak a terveik az első három hónap után ítélve? — A bázis 24 ezer tonnájához képest megnőtt az értékesítés: 31 ezer tonnát adtunk el az első negyedévben. Eljutottunk oda, hogy belföldi és export áruhiányunk van, amit folyamatos gyártással igyekszünk pótolni. Létszámunk az idén tovább nő, március 1-jével 20 százalékos alapbéremelést hajtottunk végre. — A történet, ami a hatvanas években kezdődött, vajon hol tart majd az ezredfordulón? — A távlati cél, hogy legkésőbb 1999-ben tőzsdére kerüljön a társaság. Tóth Ibolya _________________________Ausztráliából egy ugrás a vén kontinensre_________________________ A KENGURUFARM IDEHAZA IS VALÓSÁG LEHET Ha a britek betelepítették a juhokat Ausztráliába, miért ne hozhatnám Európába a kengurukat? — gondolta Carl James Asimus ausztrál befektetési tanácsadó, amikor hét esztendeje létrehozta németországi kísérleti kengurufarmját. A szívós jószágok jól alkalmazkodtak az európai éghajlathoz, így a tulajdonos megkezdhette az állatok tenyésztését. Ma weissenstadti villája kéthektáros birtokán hatvan erszényest számlálhat össze a kiránduló. Krucsó Balázsnak, a gyoma- endrődi Bethlen Gábor Mező- gazdasági és Ipari Szakképző Iskola harmadik évfolyamos diákjának a németországi vállalkozás adta az ötletet, hogy a Guba Sándor emlékversenyre pályázata témájául a kengurukat válassza. A farm gazdája a közelmúltban vendégül látta a gyomaendrődi diákot, hogy az a kengurutartást, mint lehetséges állattenyésztési ágazatot tanulmányozza. Az ott látottakról mesélt lapunknak a Komádiban lakó, Gyomaendrődön kisállat- tenyésztést tanuló fiatalember. Mint azt Krucsó Balázs elmondta, vendéglátója, aki minisztériumi tanácsadóként dolgozik, hét esztendeje három Bennett kengurut telepített a Weissenstadtban lévő villája kéthektáros birtokára. A Bennett kenguruk szívós állatok, jól bírják az európai éghajlatot. A kifejlett hím testhossza eléri a 100 centimétert, élősúlya 15-25 kilogramm. A nőstény valamivel kisebb. A faj előnye, hogy kiválóan tenyészthető. Az állományt a szaporulatokkal együtt ma mintegy hatvan erszényes alkotja. Mint azt a diák elmesélte, a kenguruk a ligetes területen szabadon élnek, az időjárás viszontagságait jól bírják, nincs szükségük meleg istállóra. Az állománynak egy alkalmazott viseli gondját. Az -állatokat csak télen takarmányozzák, naponta összesen 25 kilogramm búzát, kukoricát és ásványi kigészítőkkel dúsított granulátumot tesznek eléjük. Csemegének fejenként egy szárított zsemlét kapnak. Nyáron falevelet, lucernát fogyasztanak. Az állatok az idegenek láttán már nem riadnak meg, a turistákat bőven volt idejük megszokni. A birtok ugyanis a környék turisztikai látványosságának számít. Naponta 50-100 bámészkodó fordul meg erre, akik belépődíjat fizetnek. Az ebből származó jövedelem fedezi az állatok tartásának és takarmányozásának költségeit. S hogy miért jó üzlet kengurut tartani? Krucsó Balázs szerint elsősorban azért, mert Európában igen borsos ára van a koleszterinszegény kenguruhúsnak, s az abból készült termékeknek. A németországi vendégeskedéskor megkóstolta, s tanúsíthatja, ízletes, leginkább a marha- és a vadhúsra emlékeztet. A farm tulajdonosa az egyelőre Ausztráliából vásárolt, csomagolt, hűtött kenguruhúst Európa-szerte forgalmazza, megrendelői körébe színvonalas éttermek tartoznak. Emberi táplálkozásra a hátsó combot dolgozzák fel. A kenguru rendkívül értékes bőréből többek között cipőket, síruhákat és kesztyűt gyártanak. A németországi kengurufarmon jelenleg az állatok tenyésztése történik. Mint azt Krucsó Balázs megtudta, nyárra százdarabosra akarja a tulajdonos felfejleszteni az állományt. Azt tervezi, hogy Dániában, Bornholm szigetén folytatja majd a tenyésztést. Krucsó Balázs szerint a Németországban látottak alapján elmondható, e tevékenységre a hazai körülmények is adottak. S hogy őt magát fog- lalkoztatja-e a gondolat? Nos Balázs egészen másra készül. Középiskola után a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait, s közben ösztöndíjasként tanulmányozni a dán farmergazdálkodást. A vágya az, hogy egyszer Brüsszelből ottani hivatalnokként segíthesse az európai uniós tagállam Magyarország mezőgazdaságát. Csath Róza A tanulmányutat támogatták: Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola Alapítványa, a gyomaendrődi és a komádi önkormányzat, a Komádi és Régiója Fejlesztési Alapítvány, a Raichle Sport Kft., Várfi András A kenguruk Ausztrália és Új-Guinea majdnem minden táján honosak. Ma mintegy hatvan fajuk él. Igen változatosak: a legkisebb az erszényes pézsmapatkány, a legnagyobb a vörös óriáskenguru. Amilyen sokféle tájon élnek, olyan sokféle a táplálékuk is. Az egyiknek rovarok, giliszta, gomba, a másiknak levelek, gyümölcsök, füvek. Ausztráliában egyébként csak az óriáskengurut nevezik „kangaroo”-nak, a többi közepes vagy kis termetű kengurut wallaby-nak hívják. A múlt században Angliába, a Rajna-vidékre, Sziléziába és a Kanári-szigetekre telepítettek kengurut. Elsősorban Bennett kengurut, mert az élőhelyén hozzászokott a kemény telekhez. Szaporodásukra jellemző, hogy 27-36 napi vemhesség után hozzák világra utódjukat, amely 5-11 hónapot még az erszényükben tölt. Vörös óriáskenguru Adózás Tovább növekedett az áfa Adóalanyaink 1997. évre vonatkozóan összesen mintegy 62 500 db bevallást nyújtottak be, az előző évinél valamivel kevesebbet. A havi bevallások száma emelkedett, a negyedéveseké jelentősen csökkent, párhuzamosan az egyéni vállalkozók számának csökkenésével. A bevallásaikban adóalanyaink összesen 417,6 Md Ft értékesítést vallottak, melynek döntő részét a havi bevallók realizálták. Az árbevétel növekedési üteme az előző évekhez viszonyítva némileg alacsonyabb volt 1997-ben. Az értékesítés adókulcs szerinti megoszlásában lényeges módosulások következtek be. Az elmúlt évek tendenciáit követve ebben az évben is tovább nőtt az export részaránya, ami a rendkívül dinamikus növekedés eredménye. Ennek megfelelően az értékesítés után fizetendő áfa átlagos kulcsa tovább csökkent, 1997- ben már alig haladta meg a 14%-ot. Az 1997. évi összes beszerzés 350,6 Md Ft volt, melynek növekedése némileg elmarad az értékesítés emelkedésétől, és lényegesen alacsonyabb az előző évi növekedés beszerzésénél. A beszerzés döntő része (86,4%) a belföldi piacokról származik, míg folyamatosan emelkedő az importbeszerzés nagysága és aránya is. A beszerzésre jutó átlagos adókulcs hagyományosan magasabb (18%), mint az értékesítésre jutó, a különbség az évek folyamán tovább növekedett. Az előbbiekben leírt fő tényezők eredőjeként a pénzügyileg rendezendő, befizetendő áfa 1997-ben 10,7 Md Ft volt, melynek növekedési üteme még az infláció nagyságát sem érte el, csupán 9,9%-os a bázishoz mért növekedés. A visszaigényelt összeg ezzel szemben meglehetősen dinamikusan 23,4%-kal nőtt, így 1997-ben meghaladta a 14,5 Md Ft-ot. A negatív egyenleg sohasem látott méreteket öltött, 3 852 MFt lett a visszaigénylési többlet, amely megközelítőleg duplája az előző évinek. Természetesen ez a meglehetősen magas negatív egyenleg alapvetően a megye gazdasági szerkezetének sajátosságaival magyarázható. A túloldali ábra az egyes nemzet- gazdasági ágak, ágazatok áfaegyenlegeit hasonlítja össze az 1996—1997. évekre vonatkozóan. A megye összes árbevételében mintegy 15%-kal részesedik a növénytermesztés és az állattenyésztés. Termelési értékének közel 90%-a 12%-os kulcs alá tartozik, illetve mintegy 5% az export, viszont jelentős arányban használ fel 25%-os termékeket, így az ágazat hagyományosan visszaigénylő pozícióban van. A termelés bővülése tehát egyértelműen a visszaigénylés növekedését jelenti ezen ágazatban. Ráadásul az 1997-es év a mezőgazdasági termékek értékesítése szempontjából egyáltalán nem tekinthető optimistának, hiszen nagyon sok megtermelt terméket nem tudnak eladni, azok csupán a raktárkészletet gyarapították. Ez elsősorban a gabonafélék piacára volt jellemző. Ezek hatására a negatív egyenleg közel duplájára nőtt. Az iparon belül az egyes ágazatok meglehetősen heterogének, így ezeket külön vizsgáljuk. A megye gazdaságában a mezőgazdasághoz hasonló helyet foglal el az élelmiszeripar, amely döntő mértékben a mező- gazdaságban termelt alapanyagok feldolgozását jelenti. Az ágazat nagyságrendjére jellemző, hogy árbevétele 1997-ben meghaladta a 80 Md Ft-ot, növekedése pedig 25%-os volt. Ezen belül az export 26,1 Md Ft-ott tett ki, vagyis ez azt jelenti, hogy az élelmiszeriparnak minden 3 forintja külföldről származik. Az exportértékesítést áfa nem terheli, viszont a hozzá felhasznált termékek áfája levonható, így teljesen természetes, hogy az ágazat minden évben a legjelentősebb visszaigénylő. 1997-ben az export az előző évhez képest 40%-ot meghaladóan nőtt, ez természetesen a negatív egyenleg dinamikus növekedéséhez vezetett. Az ágazat sajátossága, hogy ezt a hatalmas exportot gyakorlatilag teljes egészében 6 cég bonyolította le. Közülük 4 a húsfeldolgozás területén, 2 pedig a tartósítóiparban működik. Ezen 6 gazdálkodónak az összes visszaigénylése 4,0 Md Ft. Az ágazat többi gazdálkodója ezt a negatívumot saját befizetéseivel némileg‘csökkentette, de a befizetések sokkal kevésbé koncentrálódnak. A textiliparban igen sok gazdálkodó tevékenykedik, közülük jó néhány külföldi
