Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. április 8., szerda kí mit mutat meg kínálatából? Számba vették Erkel szellemi hagyatékát Első számú eladó a kirakat Az Univerzál Áruház fehérneműs kirakata sok hölgyet megál­lít gazdag és szépen megtervezett kínálatával FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Akárki láthatja, aki végigsétál Békéscsabán, az Andrássy úton, alig akad kirakat, amelyik előtt szívesen megáll, hogy gyönyör­ködjön az ott bemutatott áruk­ban. Bizony szomorú képet mu­tatnak a portálok, zömében le­pusztultak, elhanyagoltak, ízlés­telenek, koszosak. írásunkban megemlítünk néhány rossz pél­dát Mielőtt a tulajdonos felkap­ja a fejét és felháborodásában a szerkesztőséget hívja, nézzen kö­rül a portáján. Azt hiszem, nem csak pénzkérdés, ki mit mutat meg kínálatából. A szép kirakat — megtapasztalhatja bárki — vonzza a vevőt, az érdeklődőt Néhány nappal ezelőtt kirakat­nézőre invitáltuk a szakma elis­mert képviselőjét: Nagy Béláné Schönberg Krisztinát Az ő neve negyven éve összefügg az ízléses, szép kirakat fogalmával. — Kíváncsi vagyok a véleményé­re, én látom elhanyagoltnak és íz­léstelennek a legtöbb üzlet kira­katát, amely előtt elsétálunk, vagy mostanában ez a módi? — Semmiképp nem lehet di­vat az elhanyagoltság, az ízlés­telenség. Azt tanultuk az iskolá­ban, hogy az első számú eladó a kirakat. — Ügy tűnik, nem mindenki ér­zi ezt igaznak, vagy talán nem is fogja fel, hogy a gusztusosán kipa­kolt árut szívesebben, könnyebben vesszük meg. Úgy vagyunk ezzel, mint a paprikás krumplival, amit szívesebben eszünk meg a szépen terített asztalnál, mint mondjuk egy újságpapírral leterített sarok­ban, alumínium evőeszközzel. — Féltem is a szakmát. Az or­szágban egyetlen iskola foglalko­zik a kirakatrendezők, dekoratő­rök képzésével. A fiatalok kike­rülnek az iskolából, s csak arra hagyatkozhatnak, amit elmélet­ben tanultak. Nincs ugyanis, aki a gyakorlatban továbbképezze őket. Erre se idő, se pénz nincs. Ez az egyik. A másik, amit ta­pasztalunk, hogy naponta új és új üzletek nyílnak, az előbbiek be­fuccsoltak, az utóbbiak most kez­dik. Lehet, nincs annyi pénzük, hogy megfizessék a kirakatrende­zőt, s nem is igazán szívügyük. Van a másik véglet, akinek már annyira jól megy, hogy nem szá­mít, miként kínálja a portékáját, mert úgyis kelendő. —Nos, nézzük ezt a kirakatot, a város legfrekventáltabb helyén. Egy járműbolt. Mi a véleménye? — Sajnálatos, hogy ez a jó helyen lévő üzlet nem a legren- dezettebb körülmények között árulja a portékáját... —Aztán itt mellette, ha a város­központfelé tartunk, három másik. Ezek sem kapnának kitűnő minősí­tést, ha értékelnék a kirakatát. Me­legítők, bugyik, pulóverek, köntö­sök zaklatott összevisszaságban. Szinte felmérhetetlen a kínálat. Vagy itt a negyedik: műanyag ko­cátok, fémvázas lámpák, ceruzák, ollók, porseprők, olcsó napszem­üvegek... Nem sorolom tovább. — Egyezik a véleményünk. Valóban rossz érzés megállni az említett portálok mellett. De hadd soroljak egy pár jó példát. Itt az Ofotért kirakata a halbolt­tal szemben. Nem szakember rendezi a kirakatot, s mégis har­monikus, szép képet mutat. Megérdemelten kapott harma­dik díjat az Európa-napokra ren­dezett kirakatversenyben. — Ahol Ón vitte el a két első helyet... — Valóban így van. A zsűri a Papker üzletét sorolta az első hely­re és az Univerzál Aruház kiraka­tát a másodikra. Mindkettőnek a rendezésére engem kértek fel. —Mennyire önálló a munká­jában? Tükrözi-e egy-egy mun­ka a kirakatrendező saját ízlé­sét, elképzelését, vagy csak a tu­lajdonos akaratát teljesíti? — Összetett a dolog. A meg­rendelő elmondja, milyen árut szeretne a kirakatban látni, a ki­rakatrendező pedig végiggon­dolja, az adott anyagból mit ké­pes kihozni. Nem könnyű az egyeztetés, de azért mindig meg­születik a kompromisszum. —Beszéljünk még mindig a ne­gatív kirakatokról, mondjuk a szomszéd városban, Gyulán. A | patinás város főutcáján található az egyik legcsúnyább kirakat. Valljuk be, az a bolt nem is odava­ló. A kirakatai üresek, porosak. — Én is így találom, de ismét jó példát szeretnék felhozni, s ép­pen Gyulán. Az említett bolt mel­lett található például az M-modell, a megye egyik legszebb kirakatso­rával. Ennek az az érdekessége, hogy nem szakember, hanem az üzlet tulajdonosa tervezi, rendezi. Csak azért, mert igényes. Mert a szép kirakat nem mindig pénzkér­dés. Nem akarok a rossz példákba belemerülni, de elborzadok, ami­kor Csabán is, Gyulán is olyan portálokat látok, amelyeket évek óta nem takarítottak, vastagon áll a por, a piszok. S ezt kitakarítani nem csak anyagi kérdés... B. V. „Kölcsey Himnusza, a Hu­nyadi, a Bánk bán zeneszer­zőjénél akadhat idővel még nagyobb zeneköltő, de na­gyobb érdemű sosem.” — vá­lasztotta Vajda János gondo­latát mottójául a Gyulán most megjelent Erkel Ferenc lelő­helybibliográfia. A kiadó a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, amely az Er­kel Ferenc Társaság és a Lu­kács György Alapítvány tá­mogatásával jelentethette meg az összeállítást, dr. Andódyné Pál Olga munkáját. A tegnapi könyvbemutatón a gyulai könyvtárban Krasznahorkai Géza igazgató elmondta, bőví­tett, javított, időszerűsített munkát bocsáthatnak Erkel Ferenc életműve, a zeneszer­zőről szóló irodalom iránt ér­deklődők tájékozódására. A helyi közgyűjtemények — Bé­kés Megyei Levéltár, Erkel Ferenc Múzeum, az Erkel gimnázium könyvtára és a vá­rosi könyvtár — anyagát tárja fel a kiadvány, s mivel orszá­gos Erkel-bibliográfia nem készült, a kiadó könyvtár a kezdetektől az Erkel-művek és irodalom teljes körű gyűjté­sére törekszik, hiányt pótol a fellelhető dokumentumok le­írása. Az összeállító 1993-ban zárta az anyaggyűjtést, a bibli­ográfia szerkezetét Csobai László, a könyv lektora, a Bé­kés Megyei Könyvtár főmun­katársa ismertette meg az ér­deklődőkkel. Dr. Andódyné Pál Olga, az Erkel társaság jegyzője, nyugállományba vo­nulásáig itteni zenei könyvtá­ros a bibliográfia megszületé­se kapcsán közeli terveként el­mondta, hogy a gyulai szár­mazású, világjáró koncertező orgonaművész, Achim Erzsé­bet segítségével a veszprémi érsekség egyházzenei bibliog­ráfiájának elkészítésébe fog. D. Nagy András, az Erkel társaság titkára a lassan 9 éve, az Erkel-emlékek ápolására, műveinek népszerűsítésére alakult szervezet tevékenysé­ge sorában a lelőhelybib­liográfiát harmadik könyvük­ként említhette. Születőben a negyedik is, az Országos Széchényi Könyvtár zenemű­tárára alapozva Erkel művei­nek történetéről, mondaniva­ló- járói. Jövőre lesz Erkel Ferencné Adler Adél — aki 1861-től életét Gyulán töltötte — halálának 100. évfordulója, megemlékezésre készülnek a Szentháromság temetőbeli sír­jánál. A könyvbemutató alkalmá­val szó volt arról is, hogy Er­kel műveit miért nem ismeri a nagyvilág a kiadás adósságain túl. Muzsikáját felségsértőnek tekintette a bécsi udvar, útját állta szabad szárnyalásának. A bibliográfia egyfajta kortörté­net is, nyomon követhető, hogy az eltelt 50 évben mikor és mit adtak ki a nemzeti ope­ra megteremtőjétől. A Rákosi- rendszerben új Himnuszt akartak, ám Kodály az eredeti megmaradása mellett állt ki. Sz. M. Nyuszi-bál Békésen Első ízben rendezték meg a hét végén Békésen, az 1. számú ál­talános iskolában a Nyuszi-bált, melynek bevételéből a Korona utcai óvoda udvarában vár­csúszdát és babaházat építenek. A nagy sikerű jótékonysági rendezvényt az est háziasszo­nya, Ráczné Erdei Krisztina in­dította megható köszöntő sza­vaival, majd Kökéndy József alpolgármester nyitotta meg a bált. A műsor tetőpontja a nyusziszamba volt, amit a óvo­dai dolgozók, pedagógusok és szülők adtak elő nagy sikerrel. Táncuk az összefogást jelképe­zi a gyermekek érdekében. Va­csora után a Bisztró Baleset Band showműsora következet. A fiatal zenészekből álló csapat a hatvanas-hetvenes évek nagy slágereit adta elő humoros formában. A rendezvényen fel­lépett a művelődési ház mo- demtánckara is, majd a tombo­lán több értékes nyeremény ta­lált gazdára a szponzorok jó­voltából, a fődíj egy kerékpár volt. F. M. A PAPÁM MINDIG JÓL DÖNT i ___ „A papám szerint a régi nyugdíjrendszer olyan, mint az első autó. Én ezt nem értem, de ha ő mondja, akkor biztosan így van.” A papám szerint a régi nyugdíj- rendszer olyan, mint az első autó. Hiányzott belőle a megbízható ellenőrző műszer, ezért a sofőr na­gyon kiszolgáltatott volt. Nem úgy, mint a mostani szuperautókban, ahol mindig tudjuk, mennyi benzin fogyott, milyen gyorsan haladunk, és hogy mennyi utat tettünk meg. A papám szerint így van ez a mai nyugdíjpénztáraknál is, ahol rend­szeres tájékoztatást kaphatunk a befizetésekről és a hozamokról. Te­hát mindig tudhatjuk, hogy meny­nyi tartalékunk van. A jövő így pontosan kiszámítható, és az em­bert nem érheti olyan meglepetés, hogy a végcél előtt kifogy a benzin. A papám azt mondja, hogy ame­lyik pénztárnak rossz a nyilvántar­tása, és nem ad megfelelő, és rend­szeres tájékoztatást azt ö biztosan nem választja, mert az olyan mint, a régi autó. Márpedig semmi kedve nyugdíjas korában egy lerobbant, üres tankú tragacs mellett tehetet­lenül ácsorogni a forgalmas sztrádán. A papám hamarosan dönteni fog. Szerinte a magas hozamok mellett a legfontosabb, hogy a pénztárban jól működjenek az ellenőrző „mű­szerek”. Vagyis ő azt a pénztárat választja majd, ahol pontosan tudja, mikor mi történik. A papámnak nincs könnyű dolga, de azt mondja megéri alaposabban tájékozódni. Tudom, ő végül mindig jól dönt. Nyugdíjreform-Lépés a jövőért! További információért hívja a Pénzügyminisztérium kedvezményes kékszámát: 06-40 400 400 vagy látogassa meg home-page-ünket: www.nyugdijreform.hu

Next

/
Thumbnails
Contents