Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-08 / 83. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. április 8., szerda kí mit mutat meg kínálatából? Számba vették Erkel szellemi hagyatékát Első számú eladó a kirakat Az Univerzál Áruház fehérneműs kirakata sok hölgyet megállít gazdag és szépen megtervezett kínálatával FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Akárki láthatja, aki végigsétál Békéscsabán, az Andrássy úton, alig akad kirakat, amelyik előtt szívesen megáll, hogy gyönyörködjön az ott bemutatott árukban. Bizony szomorú képet mutatnak a portálok, zömében lepusztultak, elhanyagoltak, ízléstelenek, koszosak. írásunkban megemlítünk néhány rossz példát Mielőtt a tulajdonos felkapja a fejét és felháborodásában a szerkesztőséget hívja, nézzen körül a portáján. Azt hiszem, nem csak pénzkérdés, ki mit mutat meg kínálatából. A szép kirakat — megtapasztalhatja bárki — vonzza a vevőt, az érdeklődőt Néhány nappal ezelőtt kirakatnézőre invitáltuk a szakma elismert képviselőjét: Nagy Béláné Schönberg Krisztinát Az ő neve negyven éve összefügg az ízléses, szép kirakat fogalmával. — Kíváncsi vagyok a véleményére, én látom elhanyagoltnak és ízléstelennek a legtöbb üzlet kirakatát, amely előtt elsétálunk, vagy mostanában ez a módi? — Semmiképp nem lehet divat az elhanyagoltság, az ízléstelenség. Azt tanultuk az iskolában, hogy az első számú eladó a kirakat. — Ügy tűnik, nem mindenki érzi ezt igaznak, vagy talán nem is fogja fel, hogy a gusztusosán kipakolt árut szívesebben, könnyebben vesszük meg. Úgy vagyunk ezzel, mint a paprikás krumplival, amit szívesebben eszünk meg a szépen terített asztalnál, mint mondjuk egy újságpapírral leterített sarokban, alumínium evőeszközzel. — Féltem is a szakmát. Az országban egyetlen iskola foglalkozik a kirakatrendezők, dekoratőrök képzésével. A fiatalok kikerülnek az iskolából, s csak arra hagyatkozhatnak, amit elméletben tanultak. Nincs ugyanis, aki a gyakorlatban továbbképezze őket. Erre se idő, se pénz nincs. Ez az egyik. A másik, amit tapasztalunk, hogy naponta új és új üzletek nyílnak, az előbbiek befuccsoltak, az utóbbiak most kezdik. Lehet, nincs annyi pénzük, hogy megfizessék a kirakatrendezőt, s nem is igazán szívügyük. Van a másik véglet, akinek már annyira jól megy, hogy nem számít, miként kínálja a portékáját, mert úgyis kelendő. —Nos, nézzük ezt a kirakatot, a város legfrekventáltabb helyén. Egy járműbolt. Mi a véleménye? — Sajnálatos, hogy ez a jó helyen lévő üzlet nem a legren- dezettebb körülmények között árulja a portékáját... —Aztán itt mellette, ha a városközpontfelé tartunk, három másik. Ezek sem kapnának kitűnő minősítést, ha értékelnék a kirakatát. Melegítők, bugyik, pulóverek, köntösök zaklatott összevisszaságban. Szinte felmérhetetlen a kínálat. Vagy itt a negyedik: műanyag kocátok, fémvázas lámpák, ceruzák, ollók, porseprők, olcsó napszemüvegek... Nem sorolom tovább. — Egyezik a véleményünk. Valóban rossz érzés megállni az említett portálok mellett. De hadd soroljak egy pár jó példát. Itt az Ofotért kirakata a halbolttal szemben. Nem szakember rendezi a kirakatot, s mégis harmonikus, szép képet mutat. Megérdemelten kapott harmadik díjat az Európa-napokra rendezett kirakatversenyben. — Ahol Ón vitte el a két első helyet... — Valóban így van. A zsűri a Papker üzletét sorolta az első helyre és az Univerzál Aruház kirakatát a másodikra. Mindkettőnek a rendezésére engem kértek fel. —Mennyire önálló a munkájában? Tükrözi-e egy-egy munka a kirakatrendező saját ízlését, elképzelését, vagy csak a tulajdonos akaratát teljesíti? — Összetett a dolog. A megrendelő elmondja, milyen árut szeretne a kirakatban látni, a kirakatrendező pedig végiggondolja, az adott anyagból mit képes kihozni. Nem könnyű az egyeztetés, de azért mindig megszületik a kompromisszum. —Beszéljünk még mindig a negatív kirakatokról, mondjuk a szomszéd városban, Gyulán. A | patinás város főutcáján található az egyik legcsúnyább kirakat. Valljuk be, az a bolt nem is odavaló. A kirakatai üresek, porosak. — Én is így találom, de ismét jó példát szeretnék felhozni, s éppen Gyulán. Az említett bolt mellett található például az M-modell, a megye egyik legszebb kirakatsorával. Ennek az az érdekessége, hogy nem szakember, hanem az üzlet tulajdonosa tervezi, rendezi. Csak azért, mert igényes. Mert a szép kirakat nem mindig pénzkérdés. Nem akarok a rossz példákba belemerülni, de elborzadok, amikor Csabán is, Gyulán is olyan portálokat látok, amelyeket évek óta nem takarítottak, vastagon áll a por, a piszok. S ezt kitakarítani nem csak anyagi kérdés... B. V. „Kölcsey Himnusza, a Hunyadi, a Bánk bán zeneszerzőjénél akadhat idővel még nagyobb zeneköltő, de nagyobb érdemű sosem.” — választotta Vajda János gondolatát mottójául a Gyulán most megjelent Erkel Ferenc lelőhelybibliográfia. A kiadó a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, amely az Erkel Ferenc Társaság és a Lukács György Alapítvány támogatásával jelentethette meg az összeállítást, dr. Andódyné Pál Olga munkáját. A tegnapi könyvbemutatón a gyulai könyvtárban Krasznahorkai Géza igazgató elmondta, bővített, javított, időszerűsített munkát bocsáthatnak Erkel Ferenc életműve, a zeneszerzőről szóló irodalom iránt érdeklődők tájékozódására. A helyi közgyűjtemények — Békés Megyei Levéltár, Erkel Ferenc Múzeum, az Erkel gimnázium könyvtára és a városi könyvtár — anyagát tárja fel a kiadvány, s mivel országos Erkel-bibliográfia nem készült, a kiadó könyvtár a kezdetektől az Erkel-művek és irodalom teljes körű gyűjtésére törekszik, hiányt pótol a fellelhető dokumentumok leírása. Az összeállító 1993-ban zárta az anyaggyűjtést, a bibliográfia szerkezetét Csobai László, a könyv lektora, a Békés Megyei Könyvtár főmunkatársa ismertette meg az érdeklődőkkel. Dr. Andódyné Pál Olga, az Erkel társaság jegyzője, nyugállományba vonulásáig itteni zenei könyvtáros a bibliográfia megszületése kapcsán közeli terveként elmondta, hogy a gyulai származású, világjáró koncertező orgonaművész, Achim Erzsébet segítségével a veszprémi érsekség egyházzenei bibliográfiájának elkészítésébe fog. D. Nagy András, az Erkel társaság titkára a lassan 9 éve, az Erkel-emlékek ápolására, műveinek népszerűsítésére alakult szervezet tevékenysége sorában a lelőhelybibliográfiát harmadik könyvükként említhette. Születőben a negyedik is, az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárára alapozva Erkel műveinek történetéről, mondanivaló- járói. Jövőre lesz Erkel Ferencné Adler Adél — aki 1861-től életét Gyulán töltötte — halálának 100. évfordulója, megemlékezésre készülnek a Szentháromság temetőbeli sírjánál. A könyvbemutató alkalmával szó volt arról is, hogy Erkel műveit miért nem ismeri a nagyvilág a kiadás adósságain túl. Muzsikáját felségsértőnek tekintette a bécsi udvar, útját állta szabad szárnyalásának. A bibliográfia egyfajta kortörténet is, nyomon követhető, hogy az eltelt 50 évben mikor és mit adtak ki a nemzeti opera megteremtőjétől. A Rákosi- rendszerben új Himnuszt akartak, ám Kodály az eredeti megmaradása mellett állt ki. Sz. M. Nyuszi-bál Békésen Első ízben rendezték meg a hét végén Békésen, az 1. számú általános iskolában a Nyuszi-bált, melynek bevételéből a Korona utcai óvoda udvarában várcsúszdát és babaházat építenek. A nagy sikerű jótékonysági rendezvényt az est háziasszonya, Ráczné Erdei Krisztina indította megható köszöntő szavaival, majd Kökéndy József alpolgármester nyitotta meg a bált. A műsor tetőpontja a nyusziszamba volt, amit a óvodai dolgozók, pedagógusok és szülők adtak elő nagy sikerrel. Táncuk az összefogást jelképezi a gyermekek érdekében. Vacsora után a Bisztró Baleset Band showműsora következet. A fiatal zenészekből álló csapat a hatvanas-hetvenes évek nagy slágereit adta elő humoros formában. A rendezvényen fellépett a művelődési ház mo- demtánckara is, majd a tombolán több értékes nyeremény talált gazdára a szponzorok jóvoltából, a fődíj egy kerékpár volt. F. M. A PAPÁM MINDIG JÓL DÖNT i ___ „A papám szerint a régi nyugdíjrendszer olyan, mint az első autó. Én ezt nem értem, de ha ő mondja, akkor biztosan így van.” A papám szerint a régi nyugdíj- rendszer olyan, mint az első autó. Hiányzott belőle a megbízható ellenőrző műszer, ezért a sofőr nagyon kiszolgáltatott volt. Nem úgy, mint a mostani szuperautókban, ahol mindig tudjuk, mennyi benzin fogyott, milyen gyorsan haladunk, és hogy mennyi utat tettünk meg. A papám szerint így van ez a mai nyugdíjpénztáraknál is, ahol rendszeres tájékoztatást kaphatunk a befizetésekről és a hozamokról. Tehát mindig tudhatjuk, hogy menynyi tartalékunk van. A jövő így pontosan kiszámítható, és az embert nem érheti olyan meglepetés, hogy a végcél előtt kifogy a benzin. A papám azt mondja, hogy amelyik pénztárnak rossz a nyilvántartása, és nem ad megfelelő, és rendszeres tájékoztatást azt ö biztosan nem választja, mert az olyan mint, a régi autó. Márpedig semmi kedve nyugdíjas korában egy lerobbant, üres tankú tragacs mellett tehetetlenül ácsorogni a forgalmas sztrádán. A papám hamarosan dönteni fog. Szerinte a magas hozamok mellett a legfontosabb, hogy a pénztárban jól működjenek az ellenőrző „műszerek”. Vagyis ő azt a pénztárat választja majd, ahol pontosan tudja, mikor mi történik. A papámnak nincs könnyű dolga, de azt mondja megéri alaposabban tájékozódni. Tudom, ő végül mindig jól dönt. Nyugdíjreform-Lépés a jövőért! További információért hívja a Pénzügyminisztérium kedvezményes kékszámát: 06-40 400 400 vagy látogassa meg home-page-ünket: www.nyugdijreform.hu
