Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-07-08 / 56. szám
A könyvkötész pályája Gyomáról indult... hicagóban elhunyt Kner Erzsébet Százesztendős korában a napokban Chicagóban elhunyt Kner Erzsébet, a neves könyvkötész. Kner Erzsébet 1897. október 7-én született Gyamán, Kner Izidor nyomdaalapító ötödik gyermekeként. A gyomai, mezőtúri és budapesti tanulóévek után a lipcsei akadémián folytatta tanulmányait, ahol tanítványa volt a híres illusztrátornak és könyvtervezőnek, Hugó Steiner- Pragnak. Hazatérve 1924-ben nyitotta meg könyvkötő műhelyét Budapesten. „E sorok írója azt tűzte ki céljául, hogy az igazi, kézi kötéstechnika és a régi eredeti díszítési technikák fel- használásával megkísérli a régi, hazánkban is gyönyörűen virágzott könyvkötő tradíció felelevenítését. ...Kizárólag egyes, a közönség számára készülő kötéseket vállal, és kötéseit egyenként, egyéni kézi technikával készíti. ...Műhelyem komoly művészeti célokat tűzött maga elé, és ezeket akarja szolgálni. Boldogulását nem a minden áron való versenyben keresi, hanem a nemes tradíciók ápolásában, a kifogástalan minőség, az egyéni, művészi, formai megoldás feltétlen biztosításában” — fogalmazta meg mestersége lényegét Kner Erzsébet, akinek megrendelői körébe egy sor neves kiadó és könyvkereskedés, s a budapesti értelmiségi és művészvilág több jeles képviselője tartozott. A második világháborúban családját ért tragédia után soká vívódott, mígnem rászánta magát a döntésre, s 1949 májusában felszállt az Egyesült Államokba induló óceánjáróra. Chicagóban telepedett le, ahol a Newberry Könyvtár, majd a John Crerar Könyvtár elismert munkatársa lett. 1952-ben A fenti fénykép az ötvenes évek elején készült. A másikon Anatole France novelláskötete a húszas évekből önálló műhelyt nyitott. 85 éves korában vonult nyugalomba. Kner Erzsébet 1967-től gyakran hazalátogatott. Jelen volt 1982-ben a Kner nyomda alapításúnk századik évfordulójára emlékező gyomai ünnepségeken, s a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén. Kner Erzsébet könyvkötészt-könyvművészt 1987-ben, kilencvenedik születésnapján az Országos Széchényi Könyvtár a munkássága legszebb darabjait bemutató életmű-kiállítással köszöntötte. (Forrásul Erdész Ádám Kner Erzsébet című monográfiáját használtuk.) Cs. R. Zenekar a süllyedő Titanicon A norvég E. F. Hansen regénye a híres filmbemutatóhoz Annyi bizonyos, hogy az utolsó pillanatig játszottak... A Zsoltár az út végén a Titanic 1912-es elsüllyedésének valóságos tényeken alapuló, regényes és rendkívül érdekes, izgalmas feldolgozása. A hajó elsüllyedése és az azt megelőző öt nap története valójában csak kerettörténet a hajózenekar tagjai sorsának elbeszéléséhez. Közismert tény az a drámai mozzanat, hogy a Titanic zenekara a legutolsó pillanatig játszott. Egyrészt azért, hogy a kapitány utasítása szerint eltereljék az utasok figyelmét és ne törjön ki pánik, másrészt mert vakon bíztak a hajó tökéletes védelmi rendszerében. A kutatók véleménye ma már csak abban a kérdésben tér el egymástól, hogy a becsapott zenészek vajon egy zsoltárral vagy egy ragtime számmal búcsúztatták-e az élettől saját magukat és csaknem 1500 sorstársukat. A szerző az utószóban hangsúlyozza, hogy a zenekari tagok történetében kitalált személyek élettörténetét mondja el. A hajó és a hajó sorsának ábrázolása azonban kutatásain, valóságos tényeken alapul. A regény a témához híven, több szállal is kötődik a zenéhez. A nyolc zenekari tag életét elbeszélő nyolc fejezet mindegyikét egy- egy zenei hang — és egy irodalmi idézet — vezeti be, amelyekből a regény végére zenei skála bontakozik ki és a forma is zenei ihletésű: négytételes, intermezzókkal tarkított szimfóniaként fogható fel. A zenekar nemzetközi összetétele nyilvánvalóan Európára, a sokszínű európai kultúrára történő utalás. A katasztrófa e kultúra elkerülhetetlen hanyatlását vetíti elénk visszafogott eszközökkel, ám mégis rendkívül drámaian és érzékletesen. Például a Tita- nicnak a környező hajókkal történt táviratváltása arra enged következtetni, hogy azok vagy fel sem fogták a veszély nagyságát, vagy nem voltak hajlandók foglalkozni vele. Mesélőkedve, színes történetei, olykor lakonikus stílusa („És elsüllyedt a hajó” — ezzel a mondattal fejeződik be a regény) a nagy északi sagamondók méltó utódjává teszik Erik Fosnes Hansent. Regényében az izgalmas történeteken kívül benne rejlik az európai kultúrtörténet több rétege és élvezetes formában firtat érdekes művészetfilozófiai kérdéseket is. A zsoltár az út végén a magyar olvasó számára érdekes lehet úgy is, mint az alig ismert norvég irodalom egyik kiemelkedő alkotása, amely méltán ért el nemzetközi sikert. Az európai kultúra hanyatlása miatt érzett aggódása pedig mindenkihez szól. Niedzielsky Katalin Anna Ahmatova: A hó szironyos taraján át A hó szironyos taraján át mentem lassan teveled fehér házam fele. Átjárt a csend, bennünk remegett. S szólt, szebben, mint öröm-ének, halk, álomi-tiszta zene: finom kis ág-remegések, sarkantyúd könnyű nesze. (Rab Zsuzsa ford.) Lírai reflexiók A fehér világban egy emberpár lépked egy fehér ház felé. Miért nem érezzük a tél hidegét? Mert ezt a párt olyan intim, finom kapcsolat — talán szerelem — köti össze, ami remegő csenddé, alig hallható zenévé szublimálódik — és meleget áraszt. —ÉS— (Rab Zsuzsa műfordításával a tegnap, életének 72. évében, tragikus baleset következtében elhunyt költőnőre emlékezünk.) Stukker-siker — további előadások Görgey Gábor látlelete a közép-európai sorsról „Mint állampolgár, magam is jobban örülnék, ha mára érthetetlen volna mindaz, amit 1966-ban, a Komám- asszony, hol a stukker? című darabomban leírtam” — nyilatkozta lapunknak Görgey Gábor vígjátékának február 6-ai, békéscsabai bemutatója után. — „Mint szerző természetesen örülök, hogy Isten segítségével sikerült elkapnom azt az anyagot, amelyben e fura közép-európai sorsnak, hatalmi marakodásnak olyan látleletét fogalmaztam meg, ami úgy látszik, nem avul el.” A Jókai Színház premierjével folytatódott az a három évtizedes sikersorozat, ami a szerző izgalmas darabjának színpadi múltját fémjelzi. S ami egyben bizonyítja, hogy Görgey elegáns humorral megírt ítélete a keleteurópai sorsról, az errefelé jellemző, hatalomért vívott csatározásokról mindmáig hatásos és időszerű. Mint azt a szerző a már idézett interjúban ugyancsak elmondta, a Stukker volt az első, egész estét betöltő színpadi műve, ifjúkori telitalálat, egyik legkedvesebb gyermeke. A békéscsabai stúdiószínházi előadást Karczag Ferenc szíművész rendezte, és az abszurd komédiát nagyszerű alakításokkal tették emlékezetessé a szereplők. Az alvilági Cukit Hodu József, a Méltóságost Tomanek Gábor, Müllert Jancsik Ferenc, az intellektuel Kisst Mészáros Mihály, a vidéki Mártont Ács Tibor játszotta. A nagy sikerre való tekintettel a Komámasszony, hol a stukker? című kétrészes komédiából a régi szerep- osztással újabb két előadást láthat a közönség március 17-én és 18-án, kedden és szerdán 19 órakor a Jókai Színház stúdiójában. Díszlettervező Langmár András, jelmeztervező Borsi Zsuzsa. N. K. Felvételünkön balról Ács Tibor, Hodu József, Tomanek Gábor, Jancsik Ferenc és Mészáros Mihály (archív kép
