Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-31 / 76. szám

A SZEXUALITÁSRÓL A felnőttek mellett egyre több fiatal és gyermek hódol az aerobicnak. A békéscsabai Hungarotel Torna Clubban tavaly ősztől gyermekszakosztály működik (6. oldal) A közhiedelem szerint számtalan módon történik a fiatalok körében a szexuális felvilágosítás. Erről sohasem beszélhetünk eleget. (7. oldal) Negyedszer a beteg gyermekekért Aranyág ’98 Május 3-án negyedik alkalom­mal jelentkezik a Magyar Tele­vízió képernyőjén az Aranyág című egész napos jótékonysági műsor. Az Aranyág Alapítvány, a TMA Film és a Magyar Tel vízió kezdeményezése a be­teg gyermekek és az őket kezelő, gyógyító intézmények támoga­tását tűzte célként maga elé. Ez a mozgalom a civil társadalom jó­tékonysági és karitatív tényke­dése a leginkább rászorulókért. 1995-ben 90 millió forint ér­tékű pénzbeli és tárgyi felaján­lás érkezett, az 1996-os év 52 milliós bevétellel zárult, 1997 végére elérték a 68 millió forin­tot. Az egyes adományok 100 forinttól 5 millióig terjedtek, ki- nek-kinek az egyéni lehetőségei szerint. A befizetett összegek adócsökkentőek, ezentúl a befi­zetést igazoló csekken az adó- azonosító jelet vagy adószámot fel kell tüntetni. Az összegek elosztásáról az alapítvány kura­tóriuma dönt. A kórházak, egészségügyi intézmények gyermekosztályai a pályázatuk­ban foglalt célokra, elsősorban orvosi műszerek vásárlására fordíthatják a pénzt. Tény, hogy alig van az országban olyan gyermekegészségügyi intéz­mény, amely ne részesült volna az Aranyág Alapítvány vala­mely juttatásában. A negyedik műsor ismét anyák napján, azaz május 3-án kerül műsorba a Magyar Televí­zió I-es és Il-es programján. A hagyományok szerint több blokkban, egész estés show- műsorral teremt lehetőséget a szórakozás mellett a jótékony hozzájárulásra. Nem kell mást tenniük az adakozóknak, mint felhívni a műsor rendszeresen képernyőre kerülő telefonszá­mát. Nevük, címük, a felajánlott összeg bemondását követően, mindezt pár perc múlva viszont­láthatják a képernyőn. Összes­ségében 200 millió forintnyi volt az eddigi adomány, több száz gyermek gyógyítási feltéte­lein javítva. A műsor időtarta­mán kívül egész évben várják az adományozók felajánlását. A postahivatalokban már a műsor előtt megtalálhatóak lesznek az Aranyág-csekkek, amelyeken be lehet fizetni a felajánlott összeget. Az Aranyág Alapít­vány bankszámlaszáma: 10200847 — 32414347 — 00000000. (d) Elköszönt az elnök Nagy tiszteletnek örvend Újkí­gyóson a 78 éves Oláh József. A településen mindenki ismeri, hiszen nyolc évig képviselte a nagycsaládosok érdekeit, s négy évvel ezelőtt megválasz­tották az Újkígyósi Nyugdíjas Egyesület elnökének is. Élet­célja volt minden hozzáfordu­lón segíteni, s célját szinte minden esetben sikerült elér­nie. A közelmúltban választó közgyűlés zajlott Újkígyóson, ahol részt vett dr. Pankotai Ist­ván, az Országos Nyugdíj Szö­vetség alelnöke, a megyei nyugdíjfolyósító intézetet pe­dig Bodzás Lajosné képvisel­te. Nátor János, a levezető elnök megnyitója után verssel köszön­tötte Oláh Józsefet, aki kora és egészségi állapota miatt már nem vállalta a következő ciklus­ban való részvételt. Ezt az alkal­mat használták ki a jelenlévők, hogy oklevéllel, jutalmakkal kö­szönjék meg Oláh Józsefnek az eltelt íjégy év sikeres munkáját. Ezután zajlott a választás. Az eredmények alapján az Új­kígyósi Nyugdíjas Egyesület el­nökévé Szudák Balázst, helyet­tesévé pedig Rozsnyai Istvánnét választották. __________________Mozgáskorlátozott rehabilitáció Békéscsabán___________________ Já rógéppel új világ tárul eléjük Nagy erőfeszítés, fáradhatatlan akarat kell az első lépésekhez, az elinduláshoz Kalmár Attilának is fotó: kovács ERZSÉBET Ha valaki mozgásában kor­látozottnak született, soha el nem múló lelki sérülés, szo­morúság, másság lehet az osztályrésze, amit nem biz­tos, hogy a társadalom em­beri módon vesz tudomásul. Az épen született ember bal­eset, betegség következtében ugyancsak válhat mozgás- korlátozottá, bénává, má­sokra utalt, nehezen helyet változtatóvá. Számára talán még nagyobb a megpróbál­tatás, hiszen megismerte már az egészséges mozgás le­hetőségét. A békéscsabai Réthy Pál Kór­ház mozgásrehabilitációs osz­tálya két esztendeje létesült, a szükségletek kényszerítették megalakítását, amelynek el­húzódása nem a szakmai ve­zetésen és a szakemberek hiá­nyán múlott. A lényeg, hogy 59 ágyon tudja már fogadni az új és a visszatérő, mozgá- . sukban korlátozott embere­ket, jelenleg 28-tól 90 éves korig vannak itt a gondozásra várók. — Amputáltak, harántsé­rültek, különböző agyi törté­nések utáni bénultak élnek az osztályon — tájékoztat a főor­vos, dr. Varga Ákos —, ezek­nek az elvesztett funkcióknak a pótlása, rehabilitálása, be- gyakoroltatása a feladatunk. Szép eredményeket érünk el az amputáltak esetében is, pél­dául a teljesen ágybanfekvő ideérkezik, megkezdjük a ki­ültetését, a mobilizálását, el­készíttetjük a protézist és megtanítjuk a használatára. A vége az, hogy a kétoldali combamputált kétoldali proté­zissel közlekedni képes. A na­gyon idős bácsit is ki lehet emelni a? örökös fekvésből és kerekes székben közlekedni tud. Gyermek­rehabilitációra is lenne igény, de most erre még nincs he­lyünk. A rehabilitá­ciós orvosok, a baleseti sebé­szek, a reuma- tológusok, a se­bészek, az egyéb gyógyító szakmák kap­csolata igen szoros a gyó­gyászati segéd­eszközöket elő­állító Prima- protetika Kft.- vel. Vezetője, Baranyi Sándor évtizedek óta a szakma műve­lője, ma már magánvállalko­zó, akinek célja, hogy a koráb­ban több helyről beszerezhető eszközöket egy helyen juttassák a beteg segítsé­gére. Részben helyben gyár­tással, részben forgalmazással. A főorvossal legutóbbi közös tapasztalatuk egy salgótarjáni konferencia volt, ahol megismerték a most először itt alkalmazott argo- reciprok nevezetű járókészü­léket. Évente 10 ilyen készü­léket támogat száz százalékig a társadalombiztosítás, ame­lyet eddig nem használtak ki még országos viszonylatban sem. Ezentúl a Primaprotetika joga is lesz a gyártás, forgal­mazás. Kalmár Attila dombegyhá­zi férfi 41 éves, öt esztendeje egy komplikált érsebészeti beavatkozás következménye­ként mindkét lábára megbé­nult. Három hete hívták be a kórházba, őt alkalmasnak tar­tották a járógép kipróbálásá­ra, használatára, később ese't- leg könyökmankóra cserélhe­tő majd a járókeret. Attila ed­dig csak tolókocsival közle­kedett családja körében, vi­gyázott arra, hogy ne hízzon meg, nagyon akarta az életmi­nőség-változást, hogy ezzel a drága, mégis elérhető készü­lékkel felemelkedhessen a székből. Jelenlétünkben óriási erőfeszítéssel csatolta fel a testére erősíthető szalagokat, illesztette mozgásképtelen lá­bait a merevítő sínbe és indult el két korlát között lassan, lassan, miközben izzadtság- cseppek gyöngyöztek a hom­lokán. — Naponta kétszer egy-egy órát gyakorolok a gyógytor­násszal (Kovalcsikné Czifrák Tímea), nehéz ügy, de egyre jobban megy és én legalább így járni akarok. Hazamehet­tem a készülékkel szabadságra és amikor kimentem az utcára, leesett a szomszédom álla, hogy járni lát. Varga Ákos megyei reha­bilitációs főorvosként szinte minden rászoruló beteget is­mer, az osztályon kívül am­buláns kezelést is végez, egyénileg rendel és irányítja a járóbetegek gondozását, a központi fizioterápiát. Már kiszemelte a következő bete­get, akit a járógéppel állíta­nak fel, negyven körüli hölgy lesz, cseresznyeszüreten szenvedett csigolyatörést. Más megyei és megyén kívü­li kórházakból is kerülnek hozzájuk betegek, elsősorban az amputáltak rehabilitációját végzik. A főorvos rendszere­sen tartja a kapcsolatot a be­tegegyesületekkel, legszoro­sabban a mozgáskorlátozot­takkal. Javulónak ítéli a ma­gyarországi mozgásrehabili­tációs ellátást, de lehetne jobb is. Például a mozgáskor­látozottak életminőségét javí­tó apró eszközök, amelyek igen drágák, nem írhatóak fel támogatottként. Márpedig ezek az emberek képtelenek ezeket az összegeket kifizet­ni. Bede Zsóka A HÉT FOTÓJA Jegyzet Tavaszi hangulat, (d) Április 1-jén 17 órakor nyílik Bagyinszki Zoltán fotográfus kiállítása Budapesten a Pataky Művelődési Központban, az I. Országos Fotóhét március 30-tól április 5-ig tartó rendezvénysorozatában. Az építészet és történelem című kiállítást Vizy László, a Budapes­ti Városvédő Egyesület alelnöke nyitja meg. Az elsősorban építészetet megörökítő fotós ezúttal egy szép tavaszi hangulatot ragadott meg Régi óra halkan jár... ...jutott eszembe az ódon slá­gerszöveg, amelyet szívesen du- dolgatunk ma is, már azok, akik emlékeznek rá. Ezekben a na­pokban azután igencsak aktua­litása van a dolognak, mert­hogy ismét elérkezett a nyári időszámítás ideje. Még jó, ha halkan jár az az óra, mert iga­zán nehezen kászálódunk ki reggelente az ágyból. Lehet, hogy a tavaszi fáradt­ság teszi vagy mi a csuda, de roppant megerőltető az egy órával korábbi ténykedés. El­képzelem sok család reggelét, amint kapkod a gyerek, kapkod az édesanya, hogy valami regge­lit nyeljen a család és rohan a papa, mert a főnöke rossz alvó. Ilyenkor nincs is nagyobb öröm, mint amikor drága csemeténk­nek hirtelen eszébe jut, hogy pa­pírból ki kellett volna vágni va­lami formát, sőt, aki szólásokat, közmondásokat gyűjtött, az a gyerek biztos lehet a magyar ötösben. A tesiórára való fehér zokni végre előbukkan fürdőszo­bai rejtekéből, csak gyanúsan sötét színekben pompázva (lám ez kimaradt tegnap a mosógép­ből), a tornadressz sem áraszt maciöblítős illatot. Amikor eze­ket a szülői házi feladatokat úgy- ahogy megoldottuk, kisfiúnk, kisleányunk rákezd a reggeli dallamra: ,,Bezzeg a Robi anyu­kája minden nap tud adni a gye­rekének a sarki divatos gyorsbü­fé falatnyi ízletes csábító étkére való pénzt, de ti még arra sem vagytok képesek!" Előkaparjuk hóvégi lapos pénztárcánkat, amely hó elején sem igen büsz­kélkedik teltségével, s mutatjuk annak a fránya kötöknek, hivat­kozva a Robiék sikeres üzleteire, hogy nekik van miből, örüljön, a kolbászos (párizsis, vajas, túrós) szendvicsének! Életünk drága párja bejelenti, pár esztendős autónk szervizkezelésért csiko­rog, no meg aktuális a casco-be- fizetés is, a dátum április I-je. Nem és nem, én visszabújok az álom menedékébe, ennyi problé­mát lehetlen egy reggelen meg­oldani. Valami istenverte csörgésbe kezd, ja az óránk, persze még át sem állítottam, csak úgy ma­gamtól mozgósítottam a csalá­dot. Odaállok a tükör elé, talán én is készülődhetek végre. Amit látok benne, igazán nem dob fel, na majd jövő héttől a saját külsőmmel is törődöm. Bede Zsóka

Next

/
Thumbnails
Contents