Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28-29 / 74. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. március 28-29., szombat-vasárnap Közokirat-hamisítás Gyulán? (Folytatás az 1. oldalról) E cég egyik tulajdonosa elmondotta, hogy a város vezetését többször is megkereste levélben annak érdekében, hogy amennyiben Gyulának szüksége van rá, vegye meg tőlük a használat jogát. Választ soha nem kapott. Dr. Szelezsán Róbert elmondta, hogy a város vezetésének erkölcsi kötelessége lett volna feljelentést tenni az általuk is ismertté vált közokirathamisítás miatt, hiszen az nagyban rontja a hatóságok által kiállított közokiratok közhitelességébe vetett hitet. Ám a vezetés megelégedett azzal, hogy fegyelmi eljárást folytatott le. Csóka János hozzátette: furcsa, hogy a város valamely vezetője sosem tudja, milyen iratot ír alá. Dr. Gyarmati Sándor a megnyert, majd elfuserált informatikai pályázatnak nézett utána. Elmondta, hogy azért kellett nyomoznia, mert Csóka János interpellációjára sokáig semmilyen választ nem kapott, majd a dr. Iszály György osztályvezető által készített — a hivatal belső levelezésébe tartozó, s interpel- lációs válasznak végképp fel nem fogható — anyag nem tárta fel a tényeket. Az OMFB-hez tavaly május 25-éig benyújtották az informatikai fejlesztési pályázatot, az OMFB szeptember 15-én meg is jelentette, hogy a gyulai és a medgyes- egyházi polgármesteri hivatal közösen nyert 5 milliós támogatást. Ebből négymillió jutott volna Gyulának. A pályázati csomaggal kiküldték a szerződéstervezetet is, melyet a nyerteseknek október 20-áig kellett kitöltve, igazolások mellékelésével visszaküldeni az OMFB- nek, hogy november 20-áig sor kerülhessen az aláírásra. E két határidőt a gyulai polgármesteri hivatal elmulasztotta, így a már elnyert támogatást elveszítette. Vele a mindvégig korrekten eljáró Medgyesegyháza is a maga egymillióját. Dr. Iszály György — levele szerint — 1997 novemberében találkozott először az üggyel, amikor illetékes osztályvezető-társa kérte, hogy a következő testületi ülésre vigyék be az ügyet. December első napjaiban kívánták a bizottságok elé tárni á pályázatot, jóval a lehetséges legutolsó határidő után. Közben kiderült, elkéstek. Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere — neveket is említve — elmondta a képviselőnek, hogy több gyulai önkormányzati vezető figyelmét is felhívta arra, hogy határidőre írják alá a dokumentumokat. Dr. Iszály György levelében azt állította, hogy a hivatalban csak aláíratlan pályázati anyagot talált, semmi nyoma a benyújtásnak vagy bármely más pályázati mozzanatnak. Márpedig a pályázat nyert — tette hozzá dr. Gyarmati Sándor. Október 27-ei dátummal banki információ iránti kérelemre bukkant a polgármester aláírásával, a bank másnap meg is adta a kedvező választ. Minden feltétele megvolt annak, hogy hozzájussanak az elnyert milliókhoz. Beszterczei László azt az utat vázolta fel, mely a várfürdő ellehetetlenüléséig vezetett, s amelyért — a testület tagjaként — maga is felelősséget érez: nem szóltak, nem tettek időben a megfelelő műszaki és gazdasági feltételek biztosításáért. A rendszerváltás óta a lovarda tetőszerkezetének felújításán túl összesen két és fél milliót költött a város költségvetése a fürdőre — másfél milliót iparűzési adóként vissza is vett tőle. Összehasonlításként megemlítette: Hajdúszoboszló csak az utóbbi két évben 120 milliót adott fürdőjének, idén pedig 130 milliós fejlesztést tervez. Ismertette a testületi ülésen tett javaslatát, melyet képviselőtársainak többsége is támogatott. A szennyvíztisztító telep fejlesztése miatt felszabaduló fásított szikkasztó feleslegessé válásával egy 130 hektáros erdő szabadult fel Gyula határában. Az ennek értékesítéséből befolyó összeget javasolja a fürdő fejlesztésére fordítani. Semmilyen fürdőeladásra, bérbeadásra vagy egyébre nincs erkölcsi alapunk ezzel a két és fél milliós befektetéssel a hátunk mögött — tette hozzá a képviselő. Kiss A. János A körösi hajózás egyik nagy gondja pillanatnyilag a vízhiány, ezért elsősorban a duzzasztókat kellene felújítani. Felvételünk a békési kikötőben készült fotó: lehoczky Péter Traumatológusok tanácskoztak Városi csúcsforgalom, a modern, mindennel felszerelt mentők hiánya és még sorolhatnánk azokat a körülményeket, amik egy sérült túlélési esélyeit nehezítik, mielőtt orvosok kezébe kerülne. Ezekről is szó volt az orosházi kórházban traumatológusok részére rendezett országos konferencián. Dr. Grósz Miklós trauma- tológus főorvos mint házigazda először a helyi viszonyokat ismertette kollégáival, majd néhány vitaindító témát vetett fel. Elmondta például, hogy égető gond náluk a létszámprobléma. A kórház rekonstrukciójának részeként elkészült a traumatológiai állomásuk, kaptak is modem felszereléseket, implantáturriokat, de mi lesz jövőre, amikorra ezek a készletek elfogynak? A kérdésre országos hírű szakemberekkel együtt — dr. Renner Antal, az Országos Traumatológiai Intézet főigazgató-főorvosa, dr. Fekete Károly, a Magyar Traumatológiai Társaság titkára — igyekeztek választ találni a szakorvosok, majd megtekintették az orosházi kórház új részlegeit. (Csete) Sarkadon rendezték tegnap azt a konferenciának, amely a körösi hajózás újraindításának lehetőségeivel foglalkozott. A tanácskozásra meghívást kapott minden olyan szervezet, amely ebben a kérdésben érdekelt vagy ennek megvalósulását befolyásolni képes. Váry Sándor, a Körös Cargo Kft. ügyvezető igazgatója vitaindítójában elmondta: mivel az 1988-ban leállított bökényi duzzasztó a körösi hajózás egyik kulcspontja, ezért a duzzasztó felújításával kellene kezdeni a körösi hajózás visszaállítását. Ez körülbelül 2—3 milliárd forintba kerülne. A Körösökön való hajózás négy megyét érint. Az innen érkező önkormányzatok egyetértettek abban, hogy a hajózás visszaállítása számos előnyhöz juttatná az érintett településeket. A szállítás, fuvarozás félárra csökkenhetne, a személyi hajózás és a bárkaturizmus jelentősen emelhetné e vidékek idegenforgalmi értékét. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megjelent szakemberei felvetették ugyan a Körösök gyenge vízellátásának problémáját, ám ezzel együtt elvi síkon támogatandónak ítélték az elhangzott elképzeléseket. A konferencia végén a résztvevők a hajózás újraindítása érdekében felhívást fogalmaztak meg, melyet a Körösök hajózhatóságában érdekelt körökhöz kívánnak eljuttatni. Ebben kérik a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsot, hogy koordinálja a hajózhatóvá váláshoz szükséges teendőket. A felhívás elfogadásával párhuzamosan felkérték a házigazdákat képviselő Tóth Imre sarkadi polgár- mestert, a megvalósulás érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. —ria Összefogás a körösi hajózásért Gimnáziuma lesz Dévaványának Negyvennyolc kis „forradalmár” Gyarmaton Ki lelke erejét hazájának szenteli... címmel az 1848-as forradalomra emlékezve a füzesgyarmati kulturális intézmények egyhetes történelmi vetélkedőt szervezett a napokban. A gyarmati könyvtár két dolgozója, Lévainé Homoki Éva és Makra Péter elmondta: a művelődési ház nagytermében stílszerűen pontosan 48 (igaz, azt, hogy pontosan ennyi, csak a véletlen szülte) tizenkét éves általános iskolai tanuló vetélkedett. A hazaszeretetről, szabadságról, helytállásról gyermeki őszinteséggel nyilatkoztak a diákok. Mindannyian pompás történelmi tablókkal, Füzesgyarmat közéleti térképével, korhű jelmezekkel, s mindenekelőtt hatalmas érdeklődéssel bizonyították, hogy ellentmondásoktól terhes világunkban hozzájuk is elér a szabadság máig ható üzenete. A negyvennyolc kis „forradalmár” egy héten át — a feladatok megoldása során — kiválóan vizsgázott könyvtárismeretből. A két könyvtáros kiemelte a pedagógusok munkáját is. Mint mondották: a verseny eredményes lebonyolításához nagyon kellett az a jó néhány pedagógus, aki szabadidejét önzetlenül hazája múltjának megismertetésére áldozta... (Magyari) Hamarosan új gimnáziummal gyarapszik az észak-békési régió: az Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakképző Iskola Dévaványán, a Széchenyi út 8. szám alatt az 1998—99-es tanévvel kezdi meg működését. A ványai középiskolában az első tanévben egy gimnáziumi osztály indul. A tanulók számára a második tanévtől több fakultációs foglalkozást terveznek. Azok a diákok, akik a szak- képesítést választják, a ki- lenc-tizedik osztályban a közismereti tantárgyakon túl, heti négy órában szakmaorientációs gyakorlaton vesznek részt. A tizedik osztály elvégzése után pedig automatikusan bekerülnek a szakképzésbe. A lányok nőiruha-készítőnek, élelmiszer- és vegyiáru-keres- kedőnek, gép- és gyorsírónak, a fiúk asztalosnak, villanyszerelőnek, szobafestő-mázolótapétázónak tanulnak majd. Számukra a szakmai gyakorlatot is helyben szervezik meg. Az ősszel induló ványai gimnáziumi osztály iránt nagy az érdeklődés, így értesüléseink szerint a diáklétszám biztosítva lesz. Az Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakképző Iskola igazgatói álláshelyére már a pályázatot is kiírta a dévaványai képviselő-testület. Akik vállalják a megmérettetést, április közepéig adhatják be pályázatukat. M. B. Ma százéves A hosszú élet titka a mértékletesség” Hankó Mátyás orvost csak hírből ismer FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Örülök, hogy eljöttetek, de mi járatban? — tette fel a kérdést a hozzá bekopogtató köszöntőknek Hankó Mátyás a napokban. Szabadkígyós legidősebb polgára ugyan pontosan tudta, hogy március 28-án ünnepli 100. születésnapját, de egy kis értetlenség tréfából ilyenkor sem árt. Mátyás bácsi azon túl, hogy a lábai fájnak, jó egészségnek örvend, és orvost csak hírből ismer. Kivéve természetesen vele lakó fiát, aki állatorvosként ment nyugdíjba. — Azért nem is olyan régen elkapott egy nyavalya — emlékezett a százéves férfi. Amikor ennek idejét tudakoltuk, elmondta: az első világháborúban az olasz fronton hadifogságba esett, és Albániába vitték dolgozni. Itt „szedte össze” a maláriát, de hamar kigyógyult belőle. Hankó Mátyás végigfuttatta gondolatban eddigi életét, és emlékezett azokra a legszebb időkre, amikor messze földön híres gazdaságot épített fel családjával, bérelt földjükön. Hogy az állattenyésztés minden csínját-bín- ját ismerte, arra bizonyság Pöszi tehén is, mellyel az 1956-os országos mezőgazdasági kiállításon első helyet szerzett. Az ezért — és más mezőgazdasági teljesítményeiért — kapott elismerések most is féltett kincsei. Az évkönyvben pedig ott áll: Pöszi 300 napos termelésben 11203 liter tejet adott, 3,8 százalékos tejzsírral. Mátyás bácsit sem kerülte el azonban a téeszesí- tés, és innen ment nyugdíjba. Manapság legkedveltebb elfoglaltsága a tévézés, rádiózás, újságolvasás. — Mindegy, hogy mit adnak le, csak érdekes legyen — hangsúlyozta. Jól alszik, ezt igazolja, hogy este 8—9 óra körül tér nyugovóra, és reggel 10-kor kel fel. Természetesen a hosszú élet titkáról is kérdeztük. — A lényeg a mértékletes életmód — szögezte le. — Szeszes italt nem iszok, a dohányzást mellőzöm, és a nehéz, füstölt húsokat is kerülöm. A tejtermékek, a zöldségek, gyümölcsök viszont jöhetnek. Naponta fogyasztok ginzengteát, de cukor helyett mézzel. Családjához, ismerőseihez hasonlóan mi is azt kívánjuk: további jó egészséget, Mátyás bácsi! Nyemcsok László Hiányosságok a szociálisotthoni ellátásban Békés megyében jelenleg csak 8 szociális otthon kapta meg a határozatlan időre szóló, végleges működési engedélyt, 52 pedig ideiglenes működési — 1999. december 31-éig szóló — engedéllyel üzemel. A közigazgatási hivatal által megállapított hiányosságok között éppúgy szerepel a szakképzett dolgozók hiánya, mint az épületek állapota. A megyei közigazgatási hivatal, egy kormányrendelet és a 11/1994. népjóléti minisztériumi (NM) rendeletének figyelembe vételével vizsgálja, milyenek a működési feltételek az otthonokban. Általános, hogy az idősek ellátását biztosító otthonokban hiányzik a mentálhigiénés, a diabetikus, a gyógytornász szakember. Gond az épületek állaga, az elavult vízvezeték-rendszer, a konyhák állapota, a rendszeres karbantartás, festés hiánya. A hatályos rendeletek szerint egy személynek 6 négyzetméter területet kell biztosítani szobánként, és egy szobában 4 gondozottnál több nem lehet. A problémákat a fenntartónak kell orvosolnia 1999. december 31-éig. A korszerűsítések elvégzését azonban gyakran az üzemeltető, fenntartó anyagi körülményei lassítják. Békéscsabán 14 önkormányzati szociális intézmény működik, különböző feladatkörökkel. Ebből kettő — a mezőmegyeri és a gerlai idősek napközi otthona — kapta meg a működési engedélyét határozatlan időtartamra, a többi csak ideiglenesen. A legtöbb probléma abból adódik — mondta Valastyán Pálné, az Egyesített Szociális Intézmények igazgatója —, hogy épületeink lelakottak, hiányos a karbantartásuk. Többségüket nem szociális célokra építették, csak átalakították, így nem felelnek meg például mozgássérültek ápolására. Ugyanígy problémát jelent az, hogy nincsenek kapaszkodós, úgynevezett félintenzív ágyaink. Jelenleg 800-1000 időst vagy rászorulót látunk el valamilyen formában, de a bentlakást igénylők száma közel duplája a helyeinknek. A legtöbb hiányosság a Körgát sori és a Csaba utcai otthonokban tapasztalható. Az utóbbi belső felújítására 6 millió forintot nyertek az ön- kormányzattól, de ebből már a külső munkálatokra nem futja. Az ÁNTSZ szakvéleménye alapján most az ön- kormányzat műszaki osztálya készít tervezetet a szociális otthonok felújítására. F. M. — K. A.
