Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-26 / 72. szám
9 Európa-krónikA 1998. március 26., csütörtök _______Előtérben a nagyapai szerep, de Békés megye ügye sem utolsó_______ A MAGYAROK ÍGÉRETES ÚTON HALADNAK Március legelején Hans Beck, az Európai Unió magyarországi képviseletének leköszönő' vezetője olyan szerepbe „csöppent”, amelybe még soha életében. Nagyapa lett. Ez jutott eszébe először, amikor március 10-én Békés megyében járva feltették neki a kérdést: ha megkérnék, hogy a dél-alföldi térséget továbbra is képviselje Brüsszelben, mit válaszolna? A nagykövet nem lepődött meg, azt felelte, főállásban nem szeretne munkát vállalni, de ha lehetősége adódik, hogy Magyar- ország térségeit jobban meg lehessen ismertetni Brüsszelben, és ezzel segíthetne, nos, akkor elgondolkodna az ajánlaton. Nyolc évet töltött itt, amit nem tud lerázni úgy, mint ahogy az ember a kabátját a szögre akasztja. Azzal a szándékkal jött Magyarországra, hogy a maga eszközeivel elősegítse az egységes Európa létrejöttét. Ezért Magyarország elkötelezett híve marad, függetlenül attól, funkcióban marad-e vagy sem. Azon a napon, amikor Beck úr elé tárták Békés megye fejlesztési koncepcióját, amely az uniós csatlakozás jegyében készült, a vendég az újságírók kérdéseit is derekasan állta. Lapunk két témakörben kért választ Hans Becktől: — Elképzelhető-e, hogy a közeljövőben Brüsszel megkülönböztetett figyelmet fordít Magyarország keleti határvidékére? — Változatlan a cél, hogy a Phare-pénzeket továbbra is a különböző fejlettségű területek kiegyenlítésére fordítsák. Nyilvánvaló, hogy ebből az alapból a határmenti térségek is részesednek. A határokon átívelő együttműködések tekintetében a finanszírozás még nem biztosított. Harcolok is érte, de szükség lesz kimutatni, hogy az ilyen pénzeket gyorsan, hatékonyan fel tudják használni. Ellenkező esetben Brüsszel azt mondja: minek nyújtsunk további pénzeket, ha nem képesek felhasználni. — Milyen véleményt alkotott Magyarországról az itt eltöltött idő tükrében? — A magyar népben nagy a vállalkozó szellem. Sok kis- és középvállalkozás alakult, több, mint az uniós államokban kiHans Beck megbízatása március végén lejár. Talán hamarosan újra hallunk róla... FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER számított átlag. A gazdaság szemszögéből Magyarország óriási alkalmazkodó képességről tett tanúbizonyságot. A regionális különbségek jól érzékelhetőek, Budapesten, Győrben, Székesfehérváron sétálva a gazdasági jólét eredményeit láthatjuk, amelyek például a házak állapotán is megmutatkoznak. Az infrastruktúra terén is rengeteg változás történt. Nem csak az utak, hanem például víztisztító telepek is sorra létesültek. A régiónak másfél millió ECU áll rendelkezésére a környezetvédelmi problémák megszüntetésére. S még valami: az utak mellett az autók is változtak, sokkal kevesebb a kétütemű, a Trabant és a Wartburg, mint akkor volt, amikor ide jöttem. Magyarország jó, ígéretes úton halad. Az Európai Bizottság minősítésében az ország a legjobbak egyike vagy talán éppen a legjobb. Előrelépések tapasztalhatók a jogközelítés területén is, bár a munka nehezebb része még hátra van. Horn Gyula miniszterelnök úgy véli, hogy a csatlakozás idejére a közösségi jogot Magyarország messzemenően alkalmazza majd. így csak kivételes esetekben kell átmeneti időszakot bevezetni. Ez a vélemény egybeesik az Európai Bizottság álláspontjával. A közösségi jog átvételéről továbbra is folynak a tárgyalások. Azt hiszem, Magyarország esetében nem lesznek nagy problémák. Szeretnénk, ha az új tagállamok a kötelezettségeiknek is eleget tennének, nos, ehhez szükséges a közösségi jog átvétele, alkalmazása. László Erzsébet ÖT PERCES HELYETT MÁSFÉL ÓRÁS VILLÁMLÁTOGATÁS A PHARE-IRODÁN AZ ORSZÁG LOBBISTÁJA HäNS BECK A békéscsabai Phare-irodát maga avatta fel Hans Beck, most — immár megújult környezetben, az új, korszerű bútorokkal, berendezésekkel ellátott központban — részletes tájékoztatót kér, hogy a határtérségért is lobbizhasson Brüsszelben. (Képünkön középen Galovicz Mihály, balról Hans Beck, jobbról Kalapáti Magdolna, a Phare-Credo iroda munkatársa) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Úgy volt, hogy csak épp’ bekukkant a békéscsabai Phare- Credo irodára Hans Beck — amelynek a bejáratán feszülő nemzetiszínű szalagot ő vágta át annak idején a megnyitón —, megnézi az új berendezést, azután végleg búcsút int az itteni szakembereknek. Az öt perc majd’ másfél órás beszélgetéssé kerekedett. A nagykövet a beosztásához képest meglepően nagy mélységeiben tárgyalta meg az iroda szakembereivel az 1996-os programot. Beck nagykövet tiszta képet akart látni, így kívánja átadni a stafétabotot utódjának (a várakozások szerint az Unió következő magyarországi képviseletvezetője Anglia volt törökországi nagykövete lesz — A szerk.). — A ’96-os program jövőbeni jelentősége abban rejlik, hogy már most ismerünk két peremfeltételt — foglalta össze a nagyköveti látogatás témáit Galovicz Mihály irodavezető. — Az egyik követelmény épNem gyengeség — Az élet és a túlélés alaptétele a kompromisszumkészség. Persze, ez nem ilyen egyszerű, hisz’ fiatal koromban én is vereségnek hittem, ha meg kellett alkudnom — mesélte Hans Beck a Körös Főiskolán. — Aztán az idő megváltoztatta a felfogásomat, Brüsszelben tanultam meg, hogy az életben kompromisszum-sorozatokat kell elfogadnunk, és ez nem számít emberi gyengeségnek, vereségnek. A közös megegyezés viheti csak előre a világot. Ma már megelégedéssel állok fel tárgyalásaimból, ha sikerült partneremmel megegyeznünk. Az EU-ban a kompromisszum alapszabály, a másik a már elfogadott megállapodások tiszteletben tartása — tette hozzá a nagykövet. — Both — pen az, hogy a ’96-os programnak mennie kell. A másik feltétel, hogy az idén a tükörprogramokból kell összeállítani a határmenti térség projektjeit, mert akkor újabb 5—5 millió ECU-t adnak Magyarországnak és Romániának. A nagykövet — ígéretéhez híven — nem szakad el Magyarországtól, azt mondta, megbízatása hátralévő részét arra fordítja, hogy lendítsen a dolgokon, akár kézivezérléssel. A békéscsabaiaktól egy csomagra vár, amellyel nyugdíjba vonulása után lobbizhat Brüsszelben Magyarország, illetőleg a határrégió érdekében. Tisztában van ugyanis azzal, hogy határtérségünk nehéz helyzetben van. Ezért is kérte, ha akadályba ütközne Csabán a munka, tegyék fel a kezüket az itteniek, hogy segíthessen. Az iroda legfrissebb híre, hogy végefelé közeledik egy átszervezés. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak először két vonulata volt (február 1-jéig), az egyik a nemzeti Phare-programot, a regionális fejlesztés alprogramjait kezelte. A másik vonulat a határokon átívelő projekteket fogta át a CBC-programirodák segítségével. Február 1-jétől ezeket összevonták, élére pedig Balogh Ottót, a CBC-program- iroda vezetőjét állították. Az egyesített iroda által menedzselt programok — közöttük a magyar—osztrák és a magyar—román projektek, az 1995—96— 97-es nemzeti Phare-progra- mok — összértéke 90 millió ECU, azaz 20 milliárd forint. Az átszervezés másik része, hogy az irodát a minisztérium egyik háttérszervezetéből a másikba, ezúttal a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.-ba tették. Az érdekeltek számára fontos tudnivaló, hogy a békéscsabai Phare-Credo iroda a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Társaság információs bázisaként is működik, és szoros kapcsolatban állnak a szegedi központtal. E központban hamarosan munkába áll a Phare-iroda szakembere, így Szeged mintegy antennaként vesz részt a munkában. Latolgatva a jövőt, nem árt tudni, hogy a Phare nevet még egy-két évig emlegetjük. A jövő esztendő végétől, 2000 elejétől már a csatlakozást előkészítő pénzforrásokat kell projektekkel kitölteni. A legóvatosabb becslések szerint is akkor a határmenti térség már 50-100 millió ECU támogatásban részesül, melynek 30 százalékát kell a csatlakozás előkészítésére, 70 százalékát pedig az infrastruktúra fejlesztésére fordítani. Ebből következik, hogy az egyes programok mérete is nő, bővül a keret, és az alsó határ is. —- Lehet, hogy most az egyszer jó helyen vagyunk az országban — összegzett végül Galovicz Mihály. — Tudvalevő, hogy a magyar területfejlesztés azt a célt tűzte ki, hogy az ország keleti és nyugati részei között csökkenjen, de legalábbis ne nőjön a különbség. Ehhez állami forrásokat rendel a megyei területfejlesztési tanácsokhoz. A másik, amit nem feledhetünk, hogy megállíthatatlanul robog velünk a szekér az Unióba. A csatlakozás után mi leszünk az Unió keleti határa, felértékelődik e térség szerepe. Az Unió elemi érdeke lesz, hogy további pénzeket irányítson a régióba. Ezért nem túlzás, amikor azt mondjuk, a fejlődési lehetőségek szempontjából olyan pálya áll előttünk, mint amilyen Ausztriában Burgen- landnak megadatott. L. E. Hír szól hozzá? Határmentiség: HÁTRÁNYBÓL ELŐNY Magyarország EU-nagykövete Hans Beck nemrégiben Békésben járt. Ittlétekor a békéscsabai Körös Főiskolára is ellátogatott, ahol a harmadéves (végzős) közgazdász hallgatókkal találkozott. Hogyan látják az EÚ-csatlakozás kérdését a jövő közgazdászai? Erre próbáltunk fényt deríteni. Összeállításunk szereplői: a mezőberényi Henger Péter, a Debrecenből érkezett Kábái Éva és a szintén végzős közgazdász, a karcagi Nagy Csaba. Híd és kapu — Valóban igaz, a megye — földrajzi fekvéséből adódóan — felértékelődött az Európai Unió számára is. Ezt még inkább növeli az a tény, hogy mezőgazdasági szempontból igen nagy jelentőséggel bír térségünk — tette hozzá Henger Péter. Az is tényként könyvelhető el, hogy Magyarország várhatóan 2002-re az EU teljes jogú tagja lesz, míg keleti szomszédunk, Románia minden valószínűség szerint csak a második körben lesz „befutó”. Békés megye a híd és a kapu szerepét töltheti be egyszerre. Ezt a főiskola vezetése már korábban felismerte, hisz’ igen jó kapcsolat alakult ki az aradi Vasile Goldis Alapítványi Egyetemmel, s szintén nyitottunk a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola irányá- bá is. A határmentiség másik nagy lehetősége a gazdasági kapcsolatok élénkítése. Úgy látom, bár távol kerültünk az ország magjától, lehetőségeink azért vannak. Okosan használva ezeket behozhatunk valamit a régió lemaradásából. A lehetőségek tárháza — Magyarországnak mindenképp csatlakoznia kell az EU-hoz és a NATO- hoz. Kis ország, kis nemzet vagyunk, katonailag és gazdaságilag is tartoznunk kell valahová. A csatlakozás követelményeket állít elénk, de ugyanakkor a lehetőségek tárháza is megnyílik előttünk — hangsúlyozta Kábái Éva végzős közgazdász. — Nőnek a piaci lehetőségeink. Békés megye szempontjából nagyon fontos, hogy az EU regionális politikája segítse a felzárkózásban a gyengébben fejlett vidékeket. Ehhez természetesen infrastruktúrára van szükség, de nem elhanyagolható a humán erőforrás felkészültsége sem. Szerintem nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy segítsenek nekünk, minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk. Hallgatóként elengedhetetlennek tartom az idegennyelv-tanu- lást. Csak komoly szakmai tudással felvértezve, idegen nyelveket ismerve leszünk képesek megállni helyünket a harmadik évezredben és az EU-ban. A túlélést jelenti — Ütközőzónában vagyunk. Sajnos, úgy látom, nem mi határozzuk meg, hogy mit szeretnénk, a magyar politikai élet sokszor nem a magyar érdekeknek engedelmeskedik. Mint hallgató, fontosnak tartom az „EU-konform” oktatás megvalósítását. A reális, munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, szakképzettséggel rendelkező értelmiségre szükség van — emelte ki Nagy Csaba. — Személy szerint jónak tartom az integrációt, hisz’ ez jelentheti a túlélés lehetőségét az ilyen kicsi felsőoktatási intézmények számára, mint a Körös Főiskola. Úgy érzem, a felső- oktatásban is érvényesül a diszkrimináció, a történelmi egyetemek kapják az állami finanszírozás zömét, a kis- és fiatal intézményeknek csak a „lehulló morzsák” maradnak. Éppen ezért fontos számunkra a világbanki hitelből, EU-támogatásból elnyerendő pénzösszeg, mert ez sok mindenre megoldást jelenthetne. Az oktatás reformja mindenképp szükséges. Ha rajtam múlna, a rengeteg elméleti képzéssel szemben a gyakorlatiasabb, a mindennapi életben jobban hasznosítható tárgyakat, képzésformákat részesíteném előnyben. Both Imre A Credo csúszik, Brüsszel hallgat A HÓNAP VÉGÉIG ELDŐL A Credo csúszik, azaz amit Brüsszel ígért, nem teljesítette, és most csend van az Unió háza táján. Annak idején lapunk is közzétette, hogy a közösség januárra hirdette meg a Credo-se- gélyprogram első igazi fordulóját. Később egy hónappal kitolták az indulás dátumát, a legújabb határidő pedig március vége. A késlekedő programról annyit mindenképpen tudni kell, hogy e körben a softprogramokra (tanulmányutakra, egyebekre) 50 ezer, a hardprogramokra 300 ezer ECU-re pályázhatnak kifejezetten nonprofit szervezetek, ön- kormányzatok, önkormányzati társulások, alapítványok. A feltétel, hogy a megvalósítandó célnak határokon átívelő hatása legyen, ilyet hozzon létre, vagy ezt erősítse. (Az érdeklődők a Phare-Credo békéscsabai területi irodáján — megyeháza, Derkovits sor 2. — kérhetnek részletes tájékoztatást.) (e)
