Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-24 / 70. szám
A TÉRSÉGBEN REJLŐ KINCSEK CSAK EGYSÉGES KONCEPCIÓVAL AKNÁZHATÓK KI Megyei idegenforgalom: egyedül nem megy? Békés megyében ez idáig esetlegesen, egységes koncepció nélkül működött az idegenforgalom, ha ugyan annak lehet nevezni mindazt, ami megvalósult. Pedig óriási kincsek rejlenek a térségben, csak megfelelő módon kellene kiaknázni ezeket, élni velük. Többek között erről beszélt Vozár Márton, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, a kamara idegenforgalmi és vendéglátós osztályának, valamint idegenforgalmi bizottságának elnöke. Vozár Márton egyébként a megyei önkormányzat delegáltjaként a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja is. Vozár Márton: településenként nem lehet idegenforgalmat megvalósítani fotó: lehoczky Péter — Az idegenforgalom fontosságát, a benne rejlő bevételi lehetőségeket egyre több térségben felismerik. Milyen a helyzet Békés megyében? — Itt is sokat beszéltek erről, de az eredmények, jobban mondva az eredménytelenség azt tükrözte, hogy ez igazából — néhány települést leszámítva — nem volt érdekes senkinek. Megyén belüli vagy régiós, egységes idegenforgalmi koncepció nem alakult ki. A települések olykor-olykor önállóan próbálkoztak, de a kezdeti fellángolások után a legtöbb kísérlet elvetélt. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ebben a térségben településenként — talán Gyula és néhány helység kivételével — nem lehet idegenforgalmat megvalósítani. —Ha már Gyula város szóba került, sokan ezt tartják a gyógyturizmus egyik fellegvárának hazánkban. — Valóban így van, de véleményem szerint ebből is sokkal többet lehetne profitálni. Úgy gondolom, el kellene érni, hogy a várnak, a várfürdőnek és az Erkel Hotelnak egy tulajdonosa vagy kezelője legyen, és az egész blokkot együttesen működtessék. Egy komplett szolgáltatás vonzóbb lenne az idelátogatóknak, és mindenkinek jobban megérné. És ha a vendégnek problémái jelentkeznek valamilyen téren, nem kellene egymásra mutogatniuk a különböző működtetőknek, illetve az állagmegóvásokat, a fejlesztéseket is azonos cél érdekében tehetnék meg. Ha csak a termálvíz vagy egy vár érdekel valakit, az nem biztos, hogy Gyulát választja, és például magából a várlátogatásból nem is származik komoly bevétel. Még egyszer hangsúlyozom, komplett szolgáltatást kell nyújtani. Azért is, hogy érdemes legyen hosszabb időt eltölteni a városban a vendégnek. Régióban gondolkodni — Említette a megyén belüli, illeh’e a régiós, egységes koncepció fontosságát. Miként tartja ezt megvalósíthatónak? — A megyei kereskedelmi és iparkamara idegenforgalmi bizottságának tagjai egy-egy régiót képviselnek, nekik kell az asztalra letenni saját térségük idegenforgalmi elképzeléseit. Megkeresni az egyes önkormányzatokat, hogy ők milyen idegenforgalmi lehetőségek kiaknázásában látják a jövőt. Ha ezek a projektek befutnak, a bizottság véleményt alkot arról, hogy minek van realitása, miként lehet ezt az egységes megyei arculatba beilleszteni. Továbblépve, a dél-alföldi régióban is el kell dönteni, hogy hol, melyik idegenforgalmi ágazatra szakosodjunk elsősorban. A feltételek, adottságok alapján megyénkben húzóágazat lehetne a gyógyturizmus, Csongrádban a konferenciaturizmus, Bács-Kiskunban a falusi turizmus. Természetesen ezekből szeletek máshova is jutnának. Például elképzelhető Békéscsaba bevonása a konferenciaturizmusba a román határ közelsége miatt. De akkor a szállodakapacitást mindenképpen bővíteni kellene. — A megyén belül az egyes területeknek különböző idegen- forgalmi sajátosságai vannak. Gondolom, nem lenne célszerű ezeket gyökeresen megváltoztatni. — Elsődleges cél a meglévő sajátosságok megtartása, fejlesztése, és esetenként ezek egészülhetnének ki más idegen- forgalmi ágazatokkal. A teljesség igénye nélkül, néhány példa, amire építeni lehetne. Szeghalom, Vésztő, Biharugra környékén a hagyományőrző, pusztai életmódot bemutató tevékenységre, a Körösök völgyében a vízi turizmusra, a horgászatra, halászatra, Orosháza térségében és Gyulán a gyógy- turizmusra, Békés környékén az apróvadas vadászatra. Szarvas vonzáskörzetében a vízi turizmusra és az arborétumra, Mezőhegyes környékén a lovasturizmusra. Békéscsaba ugyanakkor fesztiválvárossá válhatna. Ezek kiragadott példák, és nem biztos, hogy mindenki a felsoroltakban gondolkodik, egyetért ezekkel. Éppen ezért kérjük be az elképzeléseket, hogy aztán közösen, egységes koncepciót alakítsunk ki. Állami támogatással is — Az elhangzottakat elolvasva sokakban biztosan megfogalmazódik: szép, szép, de miből? — A finanszírozást is elősegítheti az egységes koncepció megléte. Megyénkben nem állnak olyan jól az önkormányzatok és a vállalkozók, hogy önállóan, csupán magántőkéből lépjenek. Ügy véljük, az idegenforgalmi koncepcióval jelentős állami pénzeket nyerhetünk meg, és az állami, illetve a magántőke aránya elérheti a 70—30 százalékos arányt. Természetesen az idegenforgalmi elképzeléseket együtt kell kezelni területfejlesztési és infrastrukturális koncepcióval is. Például a rossz utak, a nem elégséges úthálózat is visszatartó erejű lehet. Fontos a szakemberképzés — Sokszor elhangzik — itt is beszéltünk róla —, hogy amink van, azt sem tudjuk kellőképpen eladni. — Nagyon fontos emiatt az idegenforgalmi szakemberek képzése is. A vendéget meg kell nyerni, hogy idejöjjön, és igényes kiszolgálásban kell részesíteni. Ez vonatkozik idegen nyelv, nyelvek ismeretére, a kiterjedt propagandára, a programokról, lehetőségekről, látványosságokról szóló információk megfelelő eljuttatására. Olyan gyakorlóhelyeket is ki kell alakítani, ahol „élesben” tudják a szakma fogásait elsajátítani az idegenforgalomban szerepet vállalók. Befejezésül annyit: a közelmúltban egy amerikai idegenforgalmi szakembernek sétarepülésen megmutattuk a megyét. Ő elámult a természet adta csodákon, és azt mondta: „önök nem is tudják, mekkora kincs van a kezükben”. Nos, éppen azon kell munkálkodnunk közösen, hogy ezt a kincset közkinccsé tegyük, a benne rejlő lehetőségeket kiaknázzuk az idegenforgalom számára is. Nyemcsok László 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Tel.: (66) 4*49-222. Fax: (66) 449-336. E-mail: iHhaz@maiI.datanet.hu ZENIT — ZENEI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ ÉS ATLANTISZ-YAMAHA FÚVÓSZENEKARI VERSENY 1998. augusztus 20 — 23. II. CSABAI MIKULÁS- ÉS JÁTÉKFESZTIVÁL 1998. december 6. GYERMEKKARÁCSONY '98. 1998. december 20. SCHERZO ZENÉS IFJÚSÁGI SZÍNPADOK ORSZÁGOS FESZTIVÁLJA 1998. április 6 — 8. 100XSZÉP GYERMEKFESZTIVÁL 1998. május 25 — 31. VÁROSHÁZI ESTÉK '98. — NYÁRI SZABADTÉRI SZÍNHÁZI PROGRAMSOROZAT 1998. június 18. — július 5. /Hagyavcvszéig egyetlen indonéz éétevnte ❖ EREDETI HANGULATÚ KÖRNYEZET ❖ INDONÉZ ZENE ❖ EGZOTIKUS KERTHELYISÉG Ízelítő ételajánlatunkból: bambuszrügyleves, rákleves, gado-gado saláta, kagylósaláta, ördöghal, lazac, languszta és még egyéb különlegességek. Címünk: Gyula, Városház u. 15. Telefon: (66) 463-934. Nyitva: mindennap 12-24 óráig.
