Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-24 / 70. szám

1998. március 24., kedd Családi magazin 7 A „Nagy Gyilkos” csak ellenőrzött kezeléssel győzhető le Tuberkulózis-világnap - 1998. március 24. Száztizenhat évvel a tbc kórokozójának felfedezése után a tuberkulózis ma is világméretű probléma. A föl­dünkön élő minden harmadik ember fertőződött tbc- vel. A hatásos gyógykezelés lehetősége ellenére évente 3 millió ember hal meg tuberkulózisban. A betegség első­sorban a harmadik világ népességét sújtja, /le a fejlett országokban élő emberek is ki vannak téve a fertőzés­nek. Hazánkban több éve nem csökken a megbetegedé­sek száma — évente 4300 körüli az új tbc-s beteg. Szük­ség van a korábbi hatásos módszerek (szűrővizsgálat, BCG-oltás) következetes alkalmazására. Az újabb fer­tőzések megelőzésének feltétele a betegek eredményes kezelése. Robert Koch, német vidéki orvos (1843—1910), aki Louis Pas­teurrel közösen tudósok generációira volt rendkívüli hatással Koch Róbert 1882. március 24- én Berlinben tartott előadásán ismertette a tbc kórokozójának — a később róla elnevezett Koch-bacilusnak — a felfede­zését. Az Egészségügyi Világ- szervezet kezdeményezésére ezen a napon mindenütt a tuber­kulózisra irányul a társadalom figyelme. A tbc egy évszázaddal ez­előtt egész családokat irtott ki Angliában, Németországban és nálunk is — joggal nevezték az angolszász országokban a „Nagy Gyilkosának. A XX. század közepén felfedezett ha­tásos gyógyszereknek és a bete­gek felkutatására irányuló tö­meges szűrővizsgálatoknak kö­szönhetően az egykor oly sok halálos áldozatot követelő be­tegség az 1970-es évek elejére a legtöbb civilizált országban je­lentősen visszaszorult. Derűlátó előrejelzések már a tuberkuló­zis teljes felszámolásának a le­hetőségét vetítették a belátható jövőbe. A betegség újra támad Az 1980-as évek közepétől kezdve az események rácáfol­tak ezekre az optimista jósla­tokra. Először az Egyesült Álla­mokban, majd a legtöbb euró­pai országban — így hazánkban is — megfordult a járvány ked­vező iránya. Évről évre többen betegedtek meg tbc-ben. A szakembereket eleinte szinte sokkolta ez a váratlan jelenség, majd a járvány újraéledésének többféle okát is sikerült kimu­tatni. Először is a fejlődő orszá­gokban, Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában — ahol a vi­lág lakosságának túlnyomó többsége él — nem következett be a járvány csökkenése, eze­ken a területeken a tbc-s meg­betegedések aránya változatlan maradt. Mivel azonban a népes­ség száma nőtt, a betegek ab­szolút száma több lett. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy Közép-Afrikában, Délkelet- Ázsiában igen sokan fertőződ­tek HIV-vírussal, ezért sok a HIV-tbc kombinált fertőzés. A szervezet védekezőrendszerének elégte­lensége miatt ezek az emberek a szó szoros értelmében védtele­nek, közülük sokan belehalnak a tuberkulózisukba. A HIV­fertőzés elterjedtsége okozta az USA nagyvárosaiban is a tbc- járvány súlyosbodását. Újkori népvándorlás A másik jelentős tényező, hogy az elmúlt évtizedekben jelentő­sen megnőtt a migráció. Háború és éhség sújtotta területekről százezrek kerestek menedéket békésebb és jobb módú vidéke­ken — és vitték magukkal a tu­berkulózist. Nyugat-Európa or­szágaiban elsősorban ennek kö­vetkeztében szaporodott meg a tbc-s betegek száma. Egy to­vábbi ok — és ez részben ha­zánkra is jellemző —, hogy a tbc-járvány visszaszorulása és az ezt hangoztató örömteli hír­adások következtében lazultak a korábbi hatásos intézkedések. Egyre többen maradtak el a szű­rővizsgálatokról (ebben némi­leg ludas a sajtó is, amikor a vizsgálatok kötelező jellegét, az elmaradók büntetését a szemé­lyiségi jogok megsértésének minősítették). A több hónapig tartó kezelést orvosi tanács elle­nére megszakító betegeknél nem csak a gyógyulás maradt el, de a korábban alkalmazott gyógyszerek is hatástalanná váltak. A siker bűvöletében már az orvosok sem a régi határo­zottsággal, energiával töreked­tek a betegek környezetében élő fertőzöttek felkutatására, keze­lésbe vételére. A szegényedés fokozza a veszélyt A korábbi szocialista országok­ban a rendszerváltással járó szociális és megélhetési nehéz­ségek, az életmódváltás és a so­kakat fenyegető létbizonytalan­ság is szerepet jászott abban, hogy a már-már megoldottnak tekintett tuberkulózis ismét ak­tuális kérdéssé vált. Magyarországon a tbc-hely- zet három évtizeden át tartó lát­ványos javulása 1990-ben állt meg. Több lett a súlyos, elha­nyagolt állapotban felfedezett beteg — ez kétségtelenül a szű­rővizsgálati „fegyelem” lazulá­sával függ össze. Kedvező, hogy a gyermekkori megbete­gedések nem szaporodtak — ez elsősorban az újszülöttek csak­nem 100%-os BCG-oltásának köszönhető. Figyelmeztető jel, hogy nálunk is megjelent az ún. „rezisztens” tbc —1 azok a bete­gek, akik a gyógyszereknek el­lenálló baktériumot ürítenek. A tbc-s fertőzésnek mindenki ki van téve — még ha nem is egyenlő mértékben. A legbizto­sabb védelem a fertőzés forrá­sának, a beteg embernek a meg- gyógyítása. Az Egészségügyi Világszervezet ezért is irányítja a figyelmet az 1998. évi „tuber­kulózis-világnap”-on elsősor­ban a hatásos és eredményes gyógykezelés új módszereire. A szakfelügyelő főorvos tanácsai A Békés Megyei Tüdőkórház igazgató főorvosa, dr. Vincze Árpád véleménye szerint: — A kulcskérdés az, hogy a beteg rendszeresen és elegendő ideig (ez több hónap!) valóban beve­gye minden előírt gyógyszerét. Külföldi tapasztalatok szerint ezt a célt legbiztosabban az ún. „ellenőrzött” kezeléssel lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer bevételét nem bízzuk a „véletlenre”, hanem a beteg minden alkalommal egészség- ügyi dolgozó jelenlétében („ellenőrzése” mellett) veszi be gyógyszerét. Kórházban ez ter­mészetesnek tűnik (bár ott sem mindig így történik!), de járóbetegként is ezt a módszert kell alkalmazni. Első hallásra túlzásnak és nehezen megvaló­síthatónak tűnik, hogy a beteg például hetenként háromszor csak azért menjen el egy orvosi rendelőbe, hogy ott lenyeljen néhány tablettát. Az „ellenőr­zött” kezelést meglepő sikerrel alkalmazzák. Ha el akarjuk ér­ni, hogy a tbc-járvány ismét csökkenjen és a tuberkulózis belátható időn belül ritka beteg­séggé váljon, minden tbc-s be­teget ilyen ellenőrzött módon kell kezelni. A siker lehetősége a kezünkben van, rajtunk múlik, hogy élünk-e vele. Tények a tuberkulózisról — Ebben az évben többen fognak meghalni tbc-ben, mint bármikor a történelem folyamán — Tbc-ben többen halnak meg, mint bármelyik másik fertőző betegségben — Csaknem minden tbc-s halálesetet meg lehetne előzni — Magyarországon évente több mint 4000 új tbc-s bete­get fedeznek fel és ez a szám évek óta változatlan — A szűrővizsgálatok elmaradása miatt sok beteget sú­lyos fertőző, elhanyagolt állapotban fedeznek fel — A tbc fertőző betegség — a beteg ember köhögése, kö- pete, tüsszentése által terjed („cseppfertőzés”) — A világ népességének egyharmada tbc-vel fertőzött — Egy kezeletlen tbc-s beteg évente 10—15 másik em­bert fertőz meg — A „rezisztens” tbc-re már nem hatnak a gyógyszerek — a világon mintegy 50 millió ilyen beteg van — A „rezisztens” tuberkulózis a nem megfelelően végzett kezelés következménye — Az „ellenőrzött” kezelés biztosítja a gyógyulást, meg­előzi a betegség kiújulását és a „rezisztens” tuberkulózis ki­alakulását A megyei adatok a következőkről árulkodnak: 1992-ben 129 új beteget ismertek fel, 1993-ban 106-ot, 1994-ben 177-et, 1995-ben 147-et, 1996-ban 207-et, 1997-ben 177-et. Összeállította: Bede Zsóka A pálca alakú Mycobakterium tuberculosis, belélegezve ez okozza a tüdőtuberkulózist, hajdani nevén sorvadást LELKI POSTA k íúoí Gyógyító szavak - Angelika rovata 9% ,Mit tenne más a helyemben?"— kérdezi egy 36 éves nő. „14 éve vagyok férjnél, és most olyan szégyent, megalázást kellett megérnem, hogy elviselni sem tudom. A férjemtől terhes lett egy hajadon kolléganője, így derült ki, hogy sok éve viszonyuk van. Miközben én tisztességgel nevelem két gyerekünket, a férjem randevúzik, a családra sosem volt ideje. Azt mondja: ő nem akart gyereket, becsapta a barátnője, az is lehet, hogy szándé­kosan akart tőle terhes lenni. Abortuszra kényszeríteni nem le­het, a gyerek nem tehet arról, hogy meg fog születni, és ha már így alakult, akkor ő vállalja az apaságot. Én ebbe beleőrülök, ez egész más, mintha valakinek az előző házasságából van gye­reke, és azt látogatja. Szombaton velünk lesz, vasárnap meg megy az illegális családjához? Beoszt minket, mint a hárem­ben? Mit szóljanak ehhez a gyerekeink? Rajtam fog röhögni az egész rokonság, ismerősök? Én megértem, ha valakinek nincs gyereke, túl van a 30-on, de miért nem igyekezett férjet találni magának, miért a mi rovásunkra akar magának boldogságot? És ha már így alakult, miért várja el férjemtől, hogy vállalja az apaságot, miért nem keres magának egy partnert, aki vállalná gyerekkel? Az az igazság, hogy a családban egyelőre nem merem el­mondani, mi történt, hiszen tudom, hogy mindenki azonnali vá­lást javasolna. Nem akarok első keserűségemben dönteni, hi­szen 6 és 10 éves gyerekeimnek is szükségük van az apjukra, és azt sem akarom, hogy ennek a felelőtlen nőszemélynek könnyű dolga legyen. A férjem azt akarja megetetni velem: mi leszünk továbbra is a családja, ahhoz a nőhöz csak a gyerek miatt fog menni. Nem tudok hinni neki.” Kedves olvasók, mit tennének a hölgy helyében? írják meg véleményüket, és írjanak azok is, akik hasonló problémán túl­estek: mit tettek ők, utólag helyesnek tartják-e lépésüket. Leve­leiket a következőkben megjelentetjük. Mit TANÁCSOL A DIETETIKUS? Immunerősítő télvégi saláták Az alábbiakban bemutatott, télen is kapható nyers zöldségek­ből készült könnyű saláták vitamindúsak, energiaszegények. Az ízek harmóniáját a pikáns öntetek adják. Répás zellersaláta Hozzávalók 4 személyre: 1 db közepes zellergumó, 5 dl víz, 1 ek. ecet, 2 db közepes sárgarépa, 20 dkg gépsonka, 2 ek. kapribogyó, 2 ek. búzacsíra. Elkészítése: a zellert meghámozzuk és vékony csíkokra'vágjuk. Egy mély tálba tesszük és felöntjük annyi ecetes vízzel, hogy ellep­je. A megtisztított répát és sonkát is vékony csíkokra vágjuk. A zel­lerről leöntjük az ecetes vizet, összekeverjük a répával, a sonkával, a kapribogyóval és a búzacsírával. Ezután a jól elkevert öntettel meglocsoljuk a salátát. Az öntethez: 1 dl kefir, 1 dl majonéz, fél citrom héja és leve. Joghurtos zöldsaláta Hozzávalók 4 személyre: 1 kg mirelit zöldség, 2 db paradicsom, 2 db zöldpaprika, 2 db csemegeuborka, fél csomag zellerlevél, fél csomag snidling. Az öntethez: 2 dl joghurt, fél kk. őrölt kömény, fél kk. bors, só, ke­vés cukor. Elkészítése: a mirelit zöldséget enyhén sós vízben megfőzzük, majd leszűrjük és lehűtjük. A megmosott paradicsomot, zöldpapri­kát és a csemegeuborkát apró kockákra vágjuk. Apróra vágjuk a zellerlevelet is. A zöldségeket egy salátástálba tesszük. Az öntethez a joghurttal elkeverjük a fűszereket, ízlés szerint sózzuk, cukrozzuk és ráöntjük a zöldségekre. A tetejét zellerlevéllel, apróra vágott snidlinggel megszórjuk. Vitaminsaláta Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg burgonya, 2 db alma, 1 db lila­hagyma, 5 dkg apróra vágott dió, 3 db tojás, 3 ek. majonéz, 3 ek. szójaolaj, fél citrom leve, 1 cs. petrezselyemzöld, 2 szál zeller, 1 db enyhén csípős paprika, 5—6 szem olajbogyó, só, bors. Elkészítése: a burgonyát meghámozzuk, apró kockákra vágjuk és megfőzzük. Az almát szintén felkockázzuk, meglocsoljuk a cit­romlével. A lilahagymát, zöldpaprikát, a megfőzött kemény tojáso­kat vékony cikkekre vágjuk. Az alapanyagokat egy tálba helyez­zük, a majonézzel és a szójaolajjal összekeverjük, hozzáadjuk az olajbogyót, meghintjük finomra vágott petrezselyemzölddel, zeller­levéllel, dióval. Sóval, borssal ízesítjük. Fél órára hűtőszekrénybe tesszük. Pék Sándorné vezető dietetikus

Next

/
Thumbnails
Contents