Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

6 Heti gazdaság 1998. március 20., péntek Megállítható-e a tehénállomány csökkenése? Tejpiaci viszonyok Az idei hazai januári, februári tejtermelési adatok 8 százalé­kos emelkedést mutatnak a ta­valyi hasonló időszakhoz ké­pest. A tejtermékek fogyasz­tása emelkedett, kevesebb fogy viszont a folyadéktejből. A jelenlegi tejtöbbletet a Tej Terméktanács az intervenciós alap felhasználásával igyek­szik kivonni a piacról. A tej­piaci zavarok kiküszöbölésé­re idén összesen egymilliárd forint áll rendelkezésre -— de­rült ki a tegnapi kondorosi tej­termelési tanácskozáson. Mint azt Krajcsovicz András, a Békés Megyei Szarvasmar­hatartók Szövetségének elnö­ke elmondta, az idei januári hazai statisztika 403 ezres tehénállományt jegyez. Az el­nök szerint amennyiben a ki­harcolt támogatás hosszú tá­von megmarad, sőt emelke­dik, akkor az ágazat jó eséllyel tud felkészülni az eu­rópai uniós csatlakozásra. Tá­jékoztatott arról is, a termék- tanács folytatja a tejfogyasz­tás népszerűsítésére tavaly el­kezdett kampányát. Békés megye tejpiaci hely­zetét Koltay Zsolt, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szö­vetség titkárhelyettese ele­mezte. Megyénkben a szarvasmarhaállomány s ezen belül a tehénállomány csök­kenése nem állt meg, amely leginkább azzal magyarázha­tó, hogy hiányzott az ágazat biztonságos jövedelemterme­lő képessége. Az előadó sze­rint az idei irányár és az inter­venciós támogatás arra ad re­ményt, hogy megáll az állo­mánycsökkenés. Koltay Zsolt a problémák közt említette, hogy hosszú távra a telepek egy csoportjának nem, vagy csak részben áll rendelkezésre a szálas- és tömegtakarmá­nyok termeléséhez szükséges szántóterület. A telepek leg­többjén sürgető a fejési és tej­kezelési technológiák, a ki­szolgáló géppark korszerűsí­tése. Cs. R. Tavaszi műtrágya-eső. (o)A békéscsabai Agroving Ka— 26 típusú mezőgazdasági helikoptere a kétegyházi Béke Mező- gazdasági Szövetkezet megrendelésére nyolcvan felszállást hajtott végre, hogy a szövetkezet búzatábláira nitrogén tartal­mú műtrágyát szórjon. A tavaszi talajerőpótlás légi változatát a gépekkel nehezen járható táblákon alkalmazzák, a többi terüle­ten — olcsósága miatt — továbbra is a szántóföldi megoldást választják a mezőgazdasági szakemberek fotó: fazekas László Üzem a város szélén - világszínvonalon (Folytatás az 5. oldalról) Jelenleg 372-n dolgoznak, a fizikai dolgozók havi bruttó át­lagkeresete 1998-ban eléri az 53 ezer forintot. A számoknál többet mond a kívülállónak, hogy hosszú távon berendezke­Jancsecz Ferencné FOTÓ KOVÁCS ERZSÉBET dett a cég a szakmunkásképzés­re, 1994 óta saját tanműhelyük­ben készítik fel a fiatalokat a fe­hérneműgyártó szakmára. A női fehérneműk és fürdő­ruhák gyártásával és forgalma­zásával foglalkozó Felina céget egyébként 1886-ban alapították Németországban, funkcionális központja a századforduló óta Mannheimben van. A csoport­hoz jelenleg 14 termelő és érté­kesítő leányvállalat tartozik Eu­rópa 12 országában, közöttük hazánkban. Ahogyan Mann­heim a termelés nyugat-európai központja, úgy a közép-kelet- európai központ Szeghalom. Biztató pozíció ezen kevéssé iparosodott térség számára. Jancsecz Ferencné a Felina Hungária Kft. ügyvezető igaz­gatója, akit a csomagolóüzem­rész átadásakor kértünk rövid beszégetésre. — Miért éppen Szeghalomra esett a választás annak idején? — Itt volt munkaerő, és a vá­ros akkor is segítette az iparte­lepítést. — Munkaerő volt is, van is, de közöttük kevés lehetett a jól képzett szakmunkás. — Aki hajlandó tanulni, azt lehet képezni. Márpedig itt akar­nak tanulni. Nálunk ma már a varrónőknek csaknem a fele szakmunkás. De az utcáról is felveszünk munkaerőt, a kezdők betanítása az albstadti főiskola által kidolgozott „optimális var- rási módszerek” segítségével történik. Tavaly ősszel 56 új dol­gozót tanított be a Felina üzem, részben a szülési szabadságra menők pótlására, részben a nö­vekvő feladatokra. Az új belé­pők zöme munkanélküli volt. — A cég keleti piacokra tör. Elképzelhető a jövőben ennek okán a szeghalmi üzemben to­vábbi beruházás? — Igen. A forgalmunk egyébként a meglévő piacokon is nő, tavaly nem emeltünk árat, mégis 15 százalékos volt a for­galomnövekedés. Werner Baumgarten a Felina Internacional AG ügyvezető igazgatója. — A Felina-termék nem ol­csó. Úgy ítélik meg, van fizető­képes kereslet ezekre a fehérne­műkre a keleti piacokon? — kérdeztük Szeghalmon Baum- garten urat. — Számunkra a jövő piacai a kelet-európai piacok. Valóban magasabb árkategóriába tartoz­nak a termékeink, de ebben a ré­gióban is van egy réteg, aki meg­engedheti magának és igényli a termékeinket. A Felina forgalmá­ban 17 százalékot már most is Kelet-Európa képvisel. Ez tovább növekszik, ott is vannak fejlődési lehetőségeink, ahol már jelen va­gyunk, és ahová most igyek­szünk, az Horvátország, Szlové­nia, Románia és Bulgária piaca. — Ott is terveznek logisztikai központot, vagy esetleg termelő üzemet? — Nem, rövid távon semmi­képpen, jelenleg a Felina Hun­gária Kft. az, aki a kelet-európai térségben a termelési és logiszti­kai feladatokat, pozíciókat ellát­ja. A jövőt illetően persze nem kizárt, hogy valamikor Románia szóba kerülhet ilyen tekintetben. —Mi a jövő fehérneműdivatja? — Úgy gondolom, nem annyira a divatirányzatok hatá­rozzák meg a fehémemű-visele- tet. Az általános tendencia az, Werner Baumgarten FOTÓ KOVÁCS ERZSÉBET hogy a nők egyre inkább ké­nyelmes, könnyű alapanyagú és jó funkciójú fehérneműt szeret­nének viselni. Ez nem is olyan egyszerű feladat — világsike­rünket éppen annak köszönhet­jük, hogy ezt sikerült megolda­nunk. Tóth Ibolya _____________________________JÓ ÉVET ZÁRT A MEDGYESI HALADÁS_____________________________ I DA ARANYÉRMES, A MÁKOT ELFŰJTA A SZÉL Zsúfolásig telt a művelődési ház nagyterme Medgyesegy- házán, ahol a napokban a „Haladás” Mezőgazdasági Szö­vetkezet vezetése nevében Machnicz Endre, a szövetkezet elnöke a tavalyi gazdasági évről adott számot. A gazdasági tevékenység is­mertetését a növénytermesztés értékelésével kezdte. Elmondta, hogy az időjárás és a piaci vi­szonyok buktatói ellenére a ki­tűzött célokat sikerült elérni. A tavalyi évben, többek között 142 ha őszi árpát és 424 ha őszi búzát vetettek, melyből 320 ha volt a szövetkezeté. A tél ezeket a kultúrákat nem viselte meg, bár a késő tavaszi fagyok nem tettek jót az állománynak. Ta­vasszal vetettek még 14 ha má­kot — amit kelés után sajnos az erős szél kifújt —, 204 ha nap­raforgót, valamint 152 ha lucer­nával is rendelkeztek. Az időjá­rás miatt kukoricából másodve­tésre is szükség volt, amely vé­gül jó eredményt mutat. Silóku­korica betakarítása 201 ha-on történt. A növénytermesztés a takarmányellátás mellett igye­kezett kielégíteni az állatte­nyésztés alomszalma-igényét is. Az idei évre szólóan ősszel 407 ha őszi búzát és 148 ha őszi árpát vetettek el, illetve befejez­ték az őszi mélyszántást. Mivel a szövetkezet nem tudja teljes mennyiségben megtermelni az állatállomány részére a szüksé­ges tömegtakarmányt, ezért szeretnének gazdálkodókkal — tisztes üzlet keretében — mint­egy 100 ha-on e növényt (silót) termeltetni. A gépüzemről el­mondta, hogy az eszközállomá­nyuk koros, ami költségnöveke­déssel jár. A szerelőbrigádnak ezért sok munkája akad, de az üzemelési költségek a tervnek megfelelően alakultak. Az állattenyésztési ágazaton belül szólt a szarvasmarhatelep munkájáról, amelynek éves ér­tékei nem rosszak, bár a teljesí­téseket egy betegséghullám ne­hezítette. Éppen ezért áttértek az úgynevezett Steimon-ket- reces borjúnevelésre. Az átla­gos tehénlétszám 420 darab volt. Az egy tehénre jutó tejter­melés 7618 liter, viszont az ér­tékesítés az említett betegség miatt alacsonyabb a tervezett­nél. Két alkalommal rendeztek bikanevelő tehén szemlét, vala­mint a hódmezővásárhelyi kiál­lításon az Ida nevű tehenük 4. borjas kategóriában győztes lett. A sertéságazat 1997-ben a korábban átalakított telepen azonos kocalétszámmal szép eredményt hozott. Ezen a terü­leten kettős célt tűztek ki: na­gyobb létszámú kocasüldő elő­állítása és tenyészsüldőként történő értékesítése, másrészt a hízók színhústermelésében a minőség további javítása. Szólt még a takarmánykeverő mun­kájáról, a központi igazgatás­ról, valamint a szövetkezet pénzügyi helyzetéről, amely mind árbevételben, mind költ­séggazdálkodásban jó ered­ményt mutat. H. M. Adózás AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY JELENTŐSEBB VÁLTOZÁSAI (2.) Az adózót megillető támogatás, adó-visszaigénylés, adó-vissza- térítés vonatkozásában az adó­hatóság élhet a visszatartás jo­gával a jövőben is, ha az adózó­nak az állami adóhatóságnál vagy más, a törvényben megha­tározott szervnél tartozása van. Ha a visszatartásra az adózó nyilatkozatá alapján került sor, a visszatartásról csak értesíteni kell az adózót és a bevallás be­nyújtásától, illetve más jogsza­bályban meghatározott esedé­kesség napjától számított 30 na­pon belül köteles az adóhatóság továbbutalni a visszatartott összeget. Amikor viszont az adóható­ság döntését határozatban rög­zíti, a továbbutalást a határozat jogerőre emelkedésétől számí­tott 8 napon belül köteles telje­síteni. Akár nyilatkozat, akár hatá­rozat alapján történik a vissza­tartása, a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amikor az adóhatóság a tartozást nyilván­tartó szervezetnek történő átuta­lásról intézkedik. A termőföld bérbe adásából származó jövedelmek adózta­tása 1998-tól az önkormány­zatok hatáskörébe került. Áz adót a föld fekvése szerint ille­tékes önkormányzati adóható­ságához kell bevallani és meg­fizetni. A magánszemély az önadó­zás szabályai szerint adózik. Amennyiben a termőföld bérbe adásából származó bevételt ki­fizetőtől kapja a magánsze­mély, az adót a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt ez a kötelezettség, ha a magánsze­mély nyilatkozik arról, hogy tu­lajdonában vagy haszonélvezet­ében levő összes termőföld mértéke kisebb három hektár­nál. Az adóbevallás önellenőr­zéssel való helyesbítésekor azon adózók, akik csak az adó­bevallás megtétele során té­vedtek, de kötelezettségüket az adó megfizetésére megállapí­tott időpontig megfizették, az önellenőrzési pótlékot az álta­lános szabályok szerint a kése­delmi pótlék mértékének fi­gyelembevételével kell megha­tározni, magánszemélyek ese­tében az 1000 forintot, más adózók vonatkozásában az 5000 forintot meg nem haladó összeget nem kell sem bevalla­ni, sem megfizetni. Amennyiben az önellenőrzés azért nem eredményez pótlólagos befizetést, mert a bevallani és be­fizetni elmulasztott adó követke­ző elszámolási időszakban levon­ható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás kö­zötti időre felszámítható késedel­mi pótlék összegét. Űj rendelkezés, miszerint az ellenőrzéssel összefüggő hatá­rozat meghozatalára 60 napot biztosít a törvény, kezdő idő­pontnak az ellenőrzés megálla­pításairól felvett jegyzőkönyv adózó részére való átadás napja számít, amennyiben zárótárg­yalást tartottak, akkor a záró­tárgyalás napját kell tekinteni. Az adótartozás végrehajtásá­val kapcsolatban a módosítás úgy rendelkezik, hogy az adózó bankszámláját vezető pénzinté­zet az adóhatóság azonnali be­szedési megbízását végrehajt­ható okirat csatolása nélkül kö­teles teljesíteni. Az adózót védő garanciális szabály, kamatfize­tési kötelezettség terheli az adó­hatóságot, ha valós tartalmi ok­irat hiányában nyújtotta be a megbízást. Malatinszkyné dr. Nagy Gyöngyi adóeljárási osztályvezető', APEH Békés Megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents