Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

Ványai témák, (i) A déva- ványai képviselő-testület ma 14 órakor kezdődő ülésén többek között terítékre kerül az önkor­mányzat tavalyi zárszámadása, a helyi és távolsági közlekedés. A készülő új menetrendhez pe­dig várják a javaslatokat. Újra működik, (i) A fü­zesgyarmatiak nagy örömére tegnap óta ismét fogadja a tan­kolni vágyókat a nagyközség benzinkútja. A helyi szövetke­zet működtetésében lévő töltő- állomás mintegy háromhónapi szünet után kezdte meg ismét szolgáltatásait. Tavaszváró. (y) Tavaszvá- ró összejövetelt rendez pénte­ken 19 órától a békési társkere­ső klub, a Fáy utca 11. szám alatt. Információ a 06 (20) 454- 908-as telefonszámon kérhető. Tízezres támogatás, (i) A dévaványai önkormányzat az idei évben 10 ezer forinttal tá­mogatja a Mozgáskorlátozottak és Hadirokkantak Gyomaend- rődi Egyesületét. Betörő a községházán, (i) Betörtek az okányi polgármes­teri hivatalba tegnapra virradó­an. Értesüléseink szerint a tettes jelentősebb dolgot nem „emelt el” a községházáról: a rongálási kár jóval nagyobb a lopásinál. Azt viszont többen nem értik: ha a hivatal riasztója bekap­csolt, akkor a környéken lakók miért nem értesítették még idő­ben a rendőrséget. Szaporodó lopások, (i) Füzesgyarmaton az utóbbi idő­ben a lakosság tapasztalata sze­rint romlott a közbiztonság, ami főleg kisebb-nagyobb kárértékű lopásokban nyilvánul meg. Gyarmaton a polgárőrség haté­konyan működik, s a három rendőr is szolgálatot teljesít. A hibát nem is bennük keresi a la­kosság. Többen úgy vélik, ha egyes szórakozóhelyek nem tar­tanának olyan későig nyitva, akkor talán csökkenne a gyar­mati bűnesetek száma. Őrizetben, (m) A napok­ban két orosházi fiatalember két kerékpárt tulajdonított el az orosházi 3-as iskola udvarából. Egyiküket még aznap felelős­ségre vonták a helyi kapitánysá­gon, a másik gyanúsítottat teg­nap vették őrizetbe az orosházi rendőrök. „A HIDEGVÉR MEG­KETTŐZI A KÉPESSÉ­GET ÉS AZ ERŐT.” (Madame de Staél) MEGYEI KÖRKÉP Százötvenezer pár sí és snowboard belső cipő készül • • Üzemcsarnokot avattak Gyonmendrődön Új üzemcsarnokot avattak tegnap a gyomaendrődi Raichle Sport Cipőipari és Kereskedelmi Kft. telephe­lyén. A gyomai kft. a bécsi székhelyű Kneissl Dachstein Sportartikel AG holding le­ányvállalata, s arról híres, hogy kizárólag itt gyártják a Raichle, a Dynafit és a Dachstein márkájú sílábbelik belső cipőjét. Tavaly összesen 150 ezer pár sí és snowboard belső cipő készült az üzem­ben. Idén 190 ezer pár gyártá­sát tervezik. A 480 négyzetméter alapte­rületű üzemcsarnok elkészülte mellett további előrelépés, hogy a napokban fejeződik be a számítógépes rendszer ki­építése. Ám a fejlesztések so­ra ezzel még nem ér véget. Mint azt tegnap Vodova Já­nos, a cég ügyvezető igazga­tója elmondta, az elkövetkező hetekben 15 millió forintos gépi beruházást hajtanak vég­re, s az ISO minőségbiztosítá­si rendszer kiépítését is terve­zik. A cég jelenleg 122 dolgo­zót foglalkoztat, s további 18 személy felvételét tervezi. Az ünnepségen Varga Zol­tán, a Békés Megyei Közgyű­lés elnöke a kft. dinamikus fejlődését méltatta. Az avató­szalagot átvágó dr. Reinfried Spazier, a holding egyik tulaj­ul Raichle Sport Cipőipari és Kereskedelmi Kft. az elkövet­kező három évben szeretné megduplázni a termelését (ARCHÍV KÉP) donosa elismerően szólt a gyomaendrődi kft.-ben dolgo­zók szakértelméről, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy kezükből kiváló mi­nőségű termék kerül ki. Mint mondta, a téli sport az egész világon stagnál, amely újabb kihívás elé állít gyártót, for­galmazót egyaránt. Spazier úr Szent Flórián-szobrocskát ajándékozott a cég dolgozói­nak. Mint mondta, bízik ben­ne, hogy Felső-Ausztria, egy­ben az emberek és a javak vé­dőszentje e munkahelyet is védelmezi majd. Cs. R. Helyszíni szemle Köröstarcsán Környezetvédőket jutalmazott Kis Zoltán Békés megyei programja Orosházán kezdődött Kis Zoltánnak, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, az SZDSZ ügy­vivőjének. A helyi választási irodában tett látogatása után a Kos­suth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolába látogatott, ahol a környezetvédelemben a legeredményesebben dolgozó osztálynak (a Németh Imre-emléknapon hirdették meg az iskola tanulóinak a parlagfű-gyűjtő versenyt és a szárazelem gyűjtését) adott át dí­jat. Gyarmatiné Hepp Erzsébet osztálya, a 12/1-es jeleskedett ed­dig a környezet megóvásában, ezért őket illette az elismerés. Medgyesegyházán a helyi ter­melőkkel, egyéni gazdálkodók­kal és a Dinnyekertészek Szö­vetkezetének tagjaival találko­zott Kis Zoltán a művelődési házban. Az államtitkár említést tett az igénybe vehető támoga­tásokról, illetve szólt arról, hogy a szövetkezőknek milyen konkrét fejlesztési programot javasol. Mint mondta, a med- gyesihez hasonló szövetkezé­sek különösen az Európai Unió­hoz történő csatlakozás szándé­kában fontosak, mert ebben lát­ja az egyetlen esélyegyenlősé­get a jó minőségű és nagy mennyiségű export-alapanyag előállítására. Békéscsabán, a Fiume Szál­lóban délután tartott sajtótájé­koztatót Kis Zoltán. A tájékoz­tatón részt vett Velkey Gábor, az SZDSZ békéscsabai ország- gyűlési képviselőjelöltje. Az ál­lamtitkár mezőgazdasági kérdé­sekről szólva elmondta, 1997. az első olyan év volt, amikor a mezőgazdasági beruházások tá­mogatásának mértéke megha­ladta az élelmiszeripariét. Az agrárágazatban a tavalyi év fel­lendülést mutat, az állattenyész­tésben jelenlévő problémák el­lenére is. Kis Zoltán a délutánt Körös­tarcsán töltötte. Falfehéren szállt ki abból a Valtra traktor­ból, mellyel az épülő kishajó- és csónakkikötőhöz ment, s a Kettős-Körös árvédelmi tölté­sén leereszkedett. Széplaki Zoltán, a település polgármes­tere vázolta elképzeléseiket, majd az államtitkár határszem­lére indult, s megtekintette a ,,Legszebben művelt föld" ve­télkedőbe benevezettek birto­kát. A gazdák egy része, az ál­lamtitkár egy tv-interjúban tett nyilatkozata miatt bojkottálta látogatását, s ezért attól távol maradt. A legszebben művelt terület gazdájának ifj. Szűcs Attila bizonyult, jutalma egy ötnapos finnországi út. Az államtitkár este a békési művelődési központban Tóth Attila, a helyi kisgazdakor tisz­teletbeli elnöke és Kökéndy József vendégeként lakossági fórumot tartott, melyen időszerű agrárkérdésekről és az SZDSZ agrárpolitikájáról szólt. " Cs. I. — H. M. — K. A. — Sz. A. 1998. március 19., csütörtök Mindent a családok védelmében Az 1998-as választásokon a kellemes meglepetések pártja lehet az MDF. Míg 1990-ben egy rendszer ellen, 1994-ben egy párt mellett szavaztak, addig 1998-ban személyekre szavaznak a választópolgárok — hangsúlyozta a tegnapi bé­késcsabai sajtótájékoztatón Lezsák Sándor, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke. — Látogatásom kettős célú, egy­részt a Békés megyei jelöltekkel szeretnék megismerkedni, más­részt a megyei mérleg elkészíté­sében tett fáradozásaikat szeret­ném megköszönni. Ma Ma­gyarországon két kormányképes politikai erő létezik, az MDF és a Fidesz, a Magyar Demokrata Fó­rum választási szereplése re­mélhetőleg a ’90-es választások sikeréhez hasonló lesz. Az eset­leges kormányzó szerep esetén mindenképp csökkenteni szeret­nénk az adóterheket, úgy látjuk az MSZP túlzott választási remé­nyei „elúsztak” a Dunán, nincs okuk túlzott bizakodásra — fo­galmazott Lezsák Sándor. Családok százezrei kerültek lehetetlen helyzetbe a hatalmon lévő, magát szociális érzékeny­ségűnek valló kormány uralma alatt, az MDF a családok védel­mében száll síkra, bevezetné a várandósági pótlékot. Minden erőnkkel tiltakozunk, kormány­zó szerep esetén megtiltjuk a NAT bevezetését, mert az nem nemzeti, nem alap és nem tan­terv — tette hozzá a pártelnök. — Both — Nem tudnak korrupcióról, öngyilkossági szándékról Kuzma alezredes barátja kórházban Az egyik országos televíziós ál­lomás keddi híradóműsorában elhangzott, hogy a környezeté­ben tapasztalt korrupció elvisel- hetetlensége miatt öngyilkossá­gi gondolatokkal foglalkozott, majd kórházba került a megyei rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti osztályának veze­tője. A szerdai híradóban pontosítottan már az osztály al­osztályvezetőjéről szóltak. Balta János rendőr alezredes, a megyei közlekedésrendészeti osztály vezetője azt kérte la­punktól, hogy tegyük egyértel­művé mindenki számára: sze­mélye semmilyen módon nem kötődik a híradáshoz. — Az osztály egyik vezető munkatársa, aki Kuzma Mihály barátja volt, s akit megviselt a haláleset, valóban kórházba ke­rült — mondta Balta János alez­redes. — Azt viszont elmond­hatom, hogy nem foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, s ismereteim szerint semmilyen munkahelyi korrupciós jelen­ségről nincs tudomása, így érte­lemszerűen ilyen körülmény nem is játszhatott szerepet álla­pota alakulásában. K. A. J. Gyomaendrőd megvan tűzoltók nélkül? (Folytatás az 1. oldalról) önkormányzati vezetés lépés­váltása is bekövetkezett. Az 1891-ben alakult gyomai, 1922-ben létrehozott endrődi önkéntes tűzoltóság a két tele­püléssel együtt kötött „há­zasságot”. A tetszhalál utáni új­jászületésük 1992-re tehető. A fejlődés szokatlan ívű volt. A város tűzoltói saját kezük mun­kájával, a polgárok — s akkori­ban a képviselő-testület — tá­mogatásával laktanyát építet­tek, gépjárműfecskendőket vet­tek, kaptak Németországból, korszerű híradó- és légzésvé­delmi eszközöket, védőruhákat szereztek be. Az országban el­sők között kezdték használni a tűzoltási csúcstechnológiának számító impulzusoltót. Sok ön- kormányzati hivatásos tűzoltó­ság is elgondolkodhatna és el­csodálkozhatna azon, mire ju­tottak tenniakarásukkal a gyomaendrődiek. Lassan már 10-en tűzoltóskodtak — nem nagy — fizetségért éjjel-nappa­li szolgálatellátással. Tanultak, építkeztek, vezették az orvosi ügyelet kocsiját, szállították a betegeket, s ha kellett tüzet ol­tottak — a közelmúltig. Bár az egyik polgármesteri hivatali vezetőre hivatkozva olyan állítást olvashattunk nem­régen, hogy a gyomaendrődi tűzoltóság ma is készenléti szolgálatot tart, ennek nyomát sem találtuk. A gyoma- endrődieknek ismét meg kell barátkozniuk azzal a gondolat­tal, hogy öt perc helyett jobb esetben is húsz-huszonöt percet kell várniuk a segítségre, ha égetően szükségük lenne rá. S az sem szívderítő, hogy éppen az a (talán egyetlen?) városi szervezet ítéltetett halálra, mely az endrődi városrészben kapott otthont, s amely éppen a két vá­ros közötti térségben rendezte évente egyre többeket vonzó rendezvényeit — nem is titkol­tan az egyetértés erősítése je­gyében. Csak most már az sem világos, kivel és mivel kellene egyetérteniük... Kiss A. János A felújítás sok millió forint lenne... A gyulai önkormányzat ezer kérdőíven tudakolta a nyugdíjas korosztály véleményét a kedvezményes belépőkről a Várfürdő­be. Összesen 941 kérdőív érkezett vissza, a 65—70 év közöttiek 528-at töltöttek ki, ebből 63 nem volt értékelhető, a 70—80 év közöttiek 301, míg a 80 év fölöttiek 112 kérdőívet juttattak vissza — mondta el Sebestyén Erika protokollfőnök a tegnapi tájékoztatón a sajtó képviselőinek. A költészet ünnepe Petőfi és József Attila versei a legnépszerűbbek Kulturális fejlesztés A Füzesgyarmati Kulturális In­tézmények összesen 450 ezer forintért vásárolt új műszaki cikkeket a napokban — tudtuk meg Tőkésné Gáli Mónika igazgatónőtől. Az igazgatónő elmondta: a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumától az intézmény nemrég 225 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert eszközbeszerzésre. Ehhez az összeghez a helyi önkormány­zat ugyanennyit tett hozzá. így jöhetett létre a mostani vásárlás, amely során többek között egy CD-s rádiómagnóval, egy SONY videokamerával, keve­rővei és rádiós mikrofonnal gyarapodott az intézmény. Ugyancsak a Nemzeti Kultu­rális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumától kapott támogatásból bővítették a gyar­mati könyvtár Art-videotékáját. (Magyari) A 65—70 év közötti korosztály válaszainak feldolgozásával el­készültek, ebből kiderült, hogy a kedvezményes Várfürdő-belé- pőt 1995—96-ban a kérdőív ki­töltésére vállalkozók közül 340- en igénybe vették, 125-en nem. Az elképzelés szerinti 50 forin­tos kedvezményes belépőt 328- an elfogadhatónak tartják, lil­én kevesebbet fizetnének, 24-en magasabb összeget is. (Ketten nem válaszoltak.) Ha a képvise­lő-testület ezen összeg mellett döntene, 430-an élnének a ked­vezményes belépéssel, 35-en nem. S hogy a gyulai mozgássé­rültek és a nagycsaládosok is ré­szesüljenek a kedvezményben, 423-an helyeselték, 42-en nem. Szó volt a törökzugi bölcső­de korrodálódott fűtésrendsze­rérői és a zeneiskola omló va­kolatáról... A városgazdálkodá­si igazgatóságon megtudtuk, a bölcsőde négy fűtésköréből ket­tő alaposan, egy kevésbé meg­hibásodott. A lebonyolító igaz­gatóság két gyulai cégtől kért árajánlatot a két fűtéskor átépí­tésére. A munkát a Gyulabau kapta meg, a munka egymillió 600 ezer forintba kerül. A har­madik fűtéskor cseréje is indo­kolt lenne, jelenleg azonban a festés, helyreálh'tás is fedezet nélküli. A zeneiskola homlok­zatának nagy felületéről hullott le a vakolat. A balesetveszélyt küszöbölik ki, a felújítás sok millió forint lenne... Az Erkel Ferenc Zeneiskola utca felőli részét elkerítették. Kepenyes Pál igazgató tanítási szünetet rendelt el a balesetve­szélyesség miatt, ma, csütörtö­kön újra indulhat az oktatás. Szombaton délután a járókelők nagy robajt hallottak, feltehető­en egyben vált el a vakolattól mintegy 15 négyzetméternyi, másfél centiméter vastag kőpo­rozás az iskola kerítésén belül. Váratlanul történt, előjele nem volt. A gyulai cég, a Szikár Bt. lehántja, ami leeshet a falról. Az épületre bizony nagyon rá­férne a felújítás nemcsak kívül, de belül is... Sz. M. Az ifjúság és a költészet össze­tartozik, így a költészet napja és a forradalom ünnepe — már­cius 15. és április 11. — sem idegen egymástól — indokolta dr. Kovács János, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium igaz­gatója, miért tartják a hagyomá­nyos József Attila-szavalóver- senyt a szokottnál korábban. Köszöntötte a résztvevőket és finoman figyelmeztette a zsűrit, ne vegyék el a fiatalok kedvét a versmondástól. A zsűri pedig (P. Szabó Ilona költő, előadó- művész, Hodu József színmű­vész, dr. Kutas Ferenc tanár) fi­gyelt, gyönyörködött és — pon­tozott. A versenyzők — Békéscsaba középiskoláinak legjobb vers­mondói — igazi ünnepi műsort varázsoltak a terembe. Az em­ber-nagyságú kokárda alatt megjelent a KÖLTŐ és a KÖL­TÉSZET szelleme. A verseny­zők által elmondott két vers kö­zül az egyik Petőfié volt vagy róla szólt. Ezek idézték a forra­dalom és a szabadságharc emlé­két. A másik: József Attila. Ő volt „a” költészet. Emlékezete­sen szép pillanatokat szereztek a versmondók és — mert ver­seny is volt — a zsűri ered­ményt hirdetett. Fekete Mónikát, a békéscsa­bai Gépészeti és Számítástech­nikai Szakközépiskola diákját találták a legjobbnak, mögötte végzett Antovszki Ilona, a Bel­városi Általános Iskola és Gim­názium, valamint Balogh Ani­kó, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója. —F—

Next

/
Thumbnails
Contents