Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-18 / 65. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. március 18., szerda Átrendeződnek a szerepek a tárgyalóteremben — Részben átvesszük az angolszász eljárást A bírák feladata és felelőssége megmarad Magyarországon valóságos probléma, hogy a bírósági eljárások egy része — igaz, az egészhez képest kis hányada — elhúzódik. Ezzel a megállapítással dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is egyetért, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja az okok körültekintéssel végzett feltárását. Dr. Solt Pál: „Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladata, hogy ott segítsen, ahol a saját portán nyomaszt a teher” fotó: lehoczky Péter A megyénkben viszonylag gyakran vendégeskedő Solt Pál hétfőn, a Gyulán megtartott összbírói értekezlet után ismét az újságírók rendelkezésére állt. Kérdésekre válaszolva, a bevezetőben említett témát tovább boncolgatta: — Mindenképpen szükséges, hogy tárgyilagosan megállapítsuk, melyek az eljárások elhúzódásában rejlő okok. Úgy vélem, ezek kisebb részben találhatók a bírósági munkában. Emlékezetes, hogy a rendszerváltás évei alatt rendkívül megnőtt a bírósági ügyek száma, sokkal erőteljesebben, mint arányaiban a bí- ráké. Tény az is, hogy évente száz vagy annál több új jogszabály jelenik meg, melyeket be kell építeni a jogalkalmazásba. Változott az ügyek minősége is, például teljessé vált a közigazgatási bíráskodás. Számtalan új terület jelent meg a gazdasági változásokkal, a piacgazdaság létrejöttével. A társasági jogban a cégeljárások hihetetlen mértékben megnőttek. A bírák nagy része ezekkel a területekkel még az egyetemi tanulmányaiban sem találkozhatott. Számításba kell vennünk, hogy a bírói kar viszonylag tapasztalatlan. Nem kizárt ily’ módon, hogy egy gyakorlatlan bíró nem látja kellőképpen az eljárás célszerű irányait. Fontos szempont, hogy romlott az ügyfelek viszonya a bírósághoz. Nem jelennek meg a tanúk, a vádlottak, ezáltal nem halad előre az eljárás. Minden bizonnyal fellelhető egy-egy helyen bírói mulasztás, késedelem, a szorgalom hiánya. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladata, hogy ott segítsen, ahol a saját portán nyomaszt a teher. — A bíróságok munkájával szemben egy másik, általánosan megfogalmazott bírálat, hogy a büntetőügyekben enyhe ítéletek születnek. — Kétségtelen, az utóbbi években a büntetőbíráskodásban, ítélkezésben bizonyos enyhülés tapasztalható. Ebben közrejátszik az, hogy a jogalkotó által módosított jogszabályok az enyhítés irányába hatottak. így tehát az egész büntetési rendszer enyhült. Elvileg itt kell említenünk a halálbüntetés kiesését is. Jó néhány lépés történt 1993- ban — például a visszaeső bűnözőkkel szembeni szigorú szabályok is enyhültek, a büntetés korábbi alsó határát 1 napra levették —, amelyek ugyancsak meghatározóak voltak a folyamatban. A szakma oldaláról ezután kértük az egész büntetési rendszer átvizsgálását. Nem igaz egyébként, hogy a hazai büntetési rendszer szélsőségesen enyhe, hiszen a börtöneink 200-300 százalékosan túlterheltek. — A legfrissebb változások előrevetítik a bírák szerepének módosulását, azaz az ügyvéd és az ügyész aktívvá válása mellett a bíró háttérbe vonul. — Valóban, ez a rendszer az ügyek meghatározó részére jellemző lesz. A kérdésben koncepcionális vita alakult ki, a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet az elképzelés bevezetésével, hiszen ez a magyar eljárási rendben idegen, azokban az országokban jellemző, amelyekben esküdtszék működik. Ez utóbbi államokban a létjogosultság alapja, hogy a laikust, az esküdtet meg kell győzni, a vádlott elkövette-e a bűncselekményt vagy sem. A másik oldalon a hivatkozás alapja az volt: nem helyes, hogy a bíró az eljárás ura legyen. Ezzel együtt nem teljesen vesszük át az angolszász, úgynevezett ki- kérdezéses eljárást, hiszen a bíró kérdezési joga mindig fennáll. Kissé átrendeződnek a szerepek, egyelőre nem látható világosan az eredmény. Egy bizonyos: a bíró feladata és felelőssége megmarad. Félő azonban, hogy tovább húzódnak az eljárások. — A bírói pályára készülő fiataloknak — az új szabályok szerint — nemcsak az előképzési idő meghosszabbodása miatt, hanem azért is nehezebb lesz elérni céljukat, mert a hivatás gyakorlásának felső korhatárát 70 évben határozták meg. — A törvény valóban most vezette be ezt a felső korhatárt. A várható hatás, hogy a bírói kar egésze idősebb lesz. így visszatérhet majd az a hajdani állapot, hogy a helyi bíróságokon ne kezdő bírák tevékenykedjenek, hanem a megbecsült, régi, jó bírák, akikhez bizalommal lehet fordulni. Ehhez kell járulnia egy megfelelő anyagi, erkölcsi megbecsülésnek, hogy elérjük: egy- egy bíró egész pályafutása, karrierje a helyi bírósághoz kötődjék. László Erzsébet A magyar—román barátságért Közgyűlés a békéscsabai Party étteremben Pályázatcsomag a Népjóléti Minisztériumhoz A Békés Megyei Magyar—Román Baráti Társaság március 14-én délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Békéscsabán a Party étteremben. A résztvevők módosították az 1997. március 8- án megalakult társaság alapszabályát, és személyi kérdésekről is döntöttek: az eddigi titkárt, Gyaraki Sándornét elnökké, Barabás Klárát titkárrá, Gyaraki Mihályt pedig (aki csak névrokona az új elnöknek) a felügyelő bizottság elnökévé választották. A társaság 1997. évi munkájáról készült beszámolót Gyaraki Sándomé ismertette a tagsággal. Mint előrebocsátotta, az elmúlt egy év bővelkedik szép eredményekben. Júniusban Hargita megyei vezetőket láttott vendégül a társaság, júliusban pedig egy 10 fős belényesi csoportot fogadott. Ezt követően 5 általános iskolás korú Csíkszeredái román gyermek és egy magyar kísérő üdültetéséről gondoskodott a tagság. „Csodálatos volt a gyermeküdültetés kinti visszhangja, bebizonyítottuk, hogy tudunk tenni a magyar—román barátságért” — jelentette ki Gyaraki Sándomé, aki ezt követően szólt a Csíkszeredái és a kézdivásárhelyi kapcsolatokról, a békéscsabai románnyelv-tanfolyamról, az októberben megtartott magyar—román üzletember-találkozóról, valamint az idei tervekről is. Ez utóbbiak közül kiemelésre kívánkozik az aradi magyar—román polgárfórumra való felkészülés és a baráti-családi kapcsolatok további bővítése, elmélyítése. Ez utóbbira nagyon sok lehetőséget kínál a gyermeküdültetés. „Az egymás megismerését és kölcsönös tiszteletét szolgáló barátsági munkát nem lehet eléggé korán elkezdeni” — fogalmazott Gyaraki Sándomé. M. Gy. Bölcsődenyitás körül A Népjóléti Minisztérium több, nemrégiben kiírt pályázatára jelentkezik a dobozi önkormányzat — tájékoztatta lapunkat a közelmúltban Szatmári János polgármester. — Lehetőség nyílik például a több évtizedes fogorvosi egység kicserélésére. Az önkormányzat a bekerülési költség 80 százalékára, de legfeljebb 2 millió forintra pályázhat. Ezt a maximumot szeretnék megkapni a doboziak a 4 milliós egység megvásárlásához. Az önkormányzat ezen kívül összesen 1 millió 800 ezer forintot igényel a tárca keretéből, hogy az 1-es és a 2-es háziorvosi szolgálat különféle egészség- ügyi műszerekhez jusson. A helyi igényeket kielégítendő, Dobozon hamarosan bölcsődét létesítenek a Marx utcában lévő szolgálati lakásban (amelyet korábban a gyermekorvosnak tartottak fenn). Az épületet az ÁNTSZ „bábáskodik” Doboz szakemberei megtekintették, és kialakíthatónak tartják. Az önkormányzat számára megnyíló pályázati összeg maximum 2 millió forint. Az intézményben az állami normatíva gyermekenként 130 ezer forint. A bölcsőde — melynek alapító okiratát a nagyközség képviselőtestülete elfogadott — befogadná az óvodában elhelyezett minicsoportot is. Az élelmezést a napközis konyháról tervezik biztosítani, külön étrend alapján. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat létrehozásáról is határozott az önkormányzat. Az önálló intézménybe a polgármesteri hivatalból irányítanak át dolgozókat, akiket jelenleg közmunkásként foglalkoztatnak. A támogatás mértéke 75 százalék, összegben pedig nincs felső határa, ha a település legalább három évig vállalja a működtetést. (e) Erdélyi testvérek, (i) Dévaványa és az erdélyi Székelykeresztúr évek óta testvértelepülési kapcsolatot tart fent egymással. A szoros együttműködés jegyében immár hagyományosan együtt ünnepük a nagyobb történelmi események évfordulóit. Az 1848-as forradalom kitörésének 150. évfordulója alkalmából a hétvégén Pap Tibor polgármester vezetésével ványai küldöttség járt a székelyföldi településen. Fagykár, (e) Dobozon a napközis konyha és az idősek klubja épületének tetőszerkezetét fagykár érte a télen. Szakértők szerint a cseréptetőt teljes egészében ki kell cserélni. Mindehhez a szükséges mennyiséget — garanciavállalás keretében — a Jamina Rt. biztosítja a dobozi önkormányzatnak. Térítési díj. (1) Végegyháza képviselő-testülete — figyelembe véve a nyersanyagárak növekedését — új étkezési térítési díjakat állapított meg, amelyhez azonban idén is napi 10 forint önkormányzati támogatást biztosít. Az új térítési díj az óvodában 110, az iskolában 124 forint, valamint a menza 80 forintba kerül. Okányi Újság, (i) Megjelent Okány információs lapjának, az Okányi Újságnak legújabb száma. A lapból — több más helyi hír és érdekesség mellett — megtudhatjuk, hogy a község legidősebb férfi polgára a 94 esztendős Nánási Béla. Felét kérik, (i) A vésztői önkormányzat a Liszt Ferenc utcától a Békési út végéig ki szeretné építeni a kerékpárutat. A beruházás 19 millió 825 ezer forintba kerülne. Ennek az összegnek a felére pályázat révén támogatást kémek a közlekedési minisztériumtól. Megkérdeztük olvasóinkat Mit vár a Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottságtól? Petrovszki Pálné, a Gyula- tourist ügyvezetője: — Megalakulása előtt sokat vártam, de azóta szkeptikus lettem. Örültem, mert úgy tűnt, végre döntéshozó helyzetbe kerül a mi térségünk is. Amikor azonban a politika beleszól valamibe, abból semmi jó nem származik. Úgy tudom, „demokratikusan” döntöttek arról, hogy a megyénkénti 3—3 bizottsági tag helyett Békésnek végül mégis csak két státusz jusson. Ha szavazásra kerül sor, már újra hátrányt szenved a megye, mint mindig, mindenben. Született egy jó ötlet és máris joggal lehetnek fenntartásai az embernek majdani eredményeit illetően. Alapvető, hogy legalább az iroda Gyulára kerüljön. Komáromi Gábor, a vésztő- mágori emlékhely vezetője: — Már maga az a tény, hogy eddig ilyen nem volt, most pedig van... örvendetes. Remélem, hatékonyan hozzásegít bennünket egy, azért nem teljesen most elkezdett folyamat felerősítéséhez. Zászlóshajója lehet a gazdaságnak a vidék idegenforgalmának fellendítése, de ehhez a megyei vezetésnek is „alá” kell tennie valamit. Csak a mi Holt-Körösünket kishajók közlekedésére alkalmassá téve páratlan látványosságokat kínálhatnánk Csolt-Monostorral együtt az idelátogatóknak. Sokat és sok helyen hallatni kell a hangunkat és ezt a bizottságtól is kérem. Klinkovics Márta, a Békés Megyei Tourinform ügyvezetője: — Jó sokára, de végre rádöbbent az országirányítás, hogy az idegenforgalomban szélesebb értelemben vett vidéken is van fantázia. Most az kell, hogy az önkormányzatok is felismerjék ezt, a maguk módján melléállja- nak. Döntő, hogy a bizottság és „holdudvara” igazi szakemberekből álljon. A szakértelmet nyomatékosan hangsúlyoznám. Provinciális gondolkodással semmire sem megy a kilenctagú bizottság, nem elfeledve, hogy sok mindent nem tud, nem tudhat még a régió jellemzőiről, értékeiről. Ha ezt elfogadja, már hatással tud lenni a környezetére, beleértve az önkormányzatokat is. Babos Lászlóné, a gyomaend- rődi sportcsarnok igazgatója: — A bizottság életre hívása egyfajta lépés az Európai Unió elvárásaihoz történő igazodáshoz, ha ez esetleg hangzatos is. Ha nem kistérségi szemlélettel, az önös érdekeket félretéve dolgozik, az alapcélt tartja szem előtt, sokat segíthet. Mi még keletebbről nézve „Burgenland” lehetnénk, és ezt kihasználva egyértelműen kitörési pontot kínál a megyének a turizmus fejlesztése. Erőforrások nélkül azonban nem megy! Köztudott, hogy Békésben kevés a pénz, az önkormányzatoknak mégis törni kell a fejüket, hogy hozzátegyék a maguk támogatását is az államiakhoz. F. I. A SZERZŐ FELVÉTELEI Dolláreső Sarkad térségében Mint arról már beszámoltunk lapunkban, Sarkad térsége a közelmúltban közel egymillió forintot kapott az Amerikai Egyesült Államok egyik Magyarországon működő projektképviseletétől. A pályázaton nyert pénzt térségfejlesztési ötletek kidolgozására adták. Mint Rigó István sarkadi városmenedzsertől megtudtuk, négy szemináriumot kell rendezniük, ahol amerikai módszerek szerint tárják fel a helyi problémákat, és dolgozzák ki a változtatások lehetőségét. A legelső ilyen egész napos szemináriumot az elmúlt héten Biharugrán tartották, ahol Sarkad térségi településvezetők, orvosok, pedagógusok, vállalkozók vettek részt, feltárták a problémákat, megvitatták a helyi adottságokat, szükségleteket, és beszéltek a megvalósítás lehetőségeiről is. A következő találkozón — melyet április 1 fián Sarkadon tartanak — mindezeket rendszerezik, a harmadik, májusi találkozón pedig kidolgozzák a projektötleteket, amelyeket azután júniusban értékelnek, s konkrétan is megfogalmaznak. M. M. Jehova Tanúi körzetkongresszus A dél-magyarországi régió körzetkongresszusát rendezik Jehova Tanúi március 21-—22-én, szombaton és vasárnap Orosházán, az Eötvös téri általános iskolában. Schubert József hír- szolgálati munkatárs elmondta: az emberek világszerte várnak egy változást az ezredfordulóra, mégis sokan nem vesznek tudomást az életmentő figyelmeztetésekről. Ennek szellemében „Tartsátok élénken elmétekben Jehova napját” címmel rendezik a körzetkongresszust. Az előadások rámutatnak, hogy miért sürgős ma ezzel a témával foglalkozni, és elhangzik, hogyan lehet felkészülni erre a napra. A vasárnap 13.30 órakor kezdődő nyilvános előadás hangsúlyozza, miként cselekedhetünk bölcsen, hogy életben maradjunk. A szombati nap különlegessége a keresztelkedés, mely 11.35 órakor kezdődik. (c)
