Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. március 10., kedd A bélyeg bűvöletében „A bélyeg postai küldemények­re felragasztható bérmentesítés­re szolgáló papírlap” — fújják a meghatározást a szeghalmi ifjú bélyeggyűjtők. A szakkört dr. Bérkéné dr. Sajti Ilona, a szeg­halmi bélyeggyűjtők titkára hozta létre általános iskolai ta­nulókból. Az első tíz jelentkező tagdíját a szakkörvezető átvál­lalta. A tagdíjat teljes egészé­ben a tagok használják fel, érte bélyeget kapnak. A foglalkozá­sait kéthetente tartó szakkör nyitott, minden általános isko­lás beléphet. A szakkörön mind elméleti, mind gyakorlati ismereteket kapnak a diákok. Vannak se­gédkönyveik, amelyeket rend­szeresen forgatnak. A gyerme­kek például megtanulják, hogy egy-egy bélyeget hogyan kell katalogizálni, hogyan kell a bélyegfogszámot megmérni, hogyan kell csoportosítani. A szakkör tagjai elmondták: mindannyin több éve gyűjtenek bélyeget. Ketten már kiállításon is részt vettek, s van olyan tag, aki már több mint 800 bélyeg­gel rendelkezik. Mindannyian nagyon szeretnek a bélyegekkel foglalatoskodni, szinte naponta csereberélnek egymás között. Dr. Bérkéné dr. Sajti Ilonától megtudtuk azt is, hogy a szak­kör tagjai hamarosan képesla­pot terveznek, s arra bélyegváz­latot is készítenek. M. B. Életmódkúra Mezőhegyesen A gyulai Pándy Kórház részle­ge lett a mezőhegyesi, amely­nek főorvosa dr. Liska Marian­na. Alakuló hagyomány, hogy a kórházban bentlakásos élet­módkúra tanfolyamot tartanak. Az egyhetes léböjtkúráról bebi­zonyosodott, hogy egészséges, hozzájárul a szervezet megtisz­tulásához, méregtelenítéséhez és felkészít a helyes életmódra. Legközelebb március 21-én kezdődik egy kurzus, amelyre szombaton reggel éhgyomorral kell érkezniük a résztvevőknek Mezőhegyesre, a Szent György :ér 3. szám alatti kórházba. Vérvétel, vérnyomásmérés, súlymérés, EKG-vizsgálat és vrvosi vizsgálat az első nap programja. Kórházi zárójelen­ést, egyéb orvosi dokumentá- ;iót várnak a szervezők, akiket ámogat a Mezőhegyesi Kór- íázért Alapítvány. Gyakorlat­ban elsajátítják a jelentkezők a íelyes táplálkozás, légzés, test- nozgás, gondolkodás, relaxá- :iós technikák legfontosabb udnivalóit. A mindennapos el- oglaltság mellett pihenésre és elaxációra (szauna, szolárium, űrdő, jóga, lovaglás, csontko- 'ács-kezelés) is jut idő. A )rogram március 28-án ér vé- ;et. (d) Kalandozó V békéscsabai ITEM Könyv­iadó március 14-én, szomba- on 14 és 17 óra között zenés, áncos, szórakoztató gyermek- élutánt szervez „Kalandozó” ímmel a békéscsabai Win- hester Pubban. A rendez- ényre jöhetnek szülők és pe- agógusok is. A fiataloknak tódjuk lesz különleges pro- ukciók bemutatására, melyre Kalandozó és a Meserét Él­etregényeket áruló pedagó- usoknál lehet jelentkezni. Az rdeklődők ugyanitt vehetik teg a jegyeket (a füzetre- ény-előfizetők kedvezmény- yel!), illetve a Békés Megyei [írlap hirdetésfelvételi irodá­iban (Békéscsaba, Munkácsy .4.). (m) A környezetgazdálkodási szak a legnépszerűbb A DATE szarvasi főiskolai karának népszerű környezetgazdálkodási agrármérnök szakán településüzemeltető és területfejlesztési szakembereket képeznek FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Szarvasra, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem Mező- gazdasági Víz- és Környezet­gazdálkodási Főiskolai Karára idén 968-an kérték felvételü­ket. A jelentkezési lapok fel­dolgozása még tart, ám annyit már tudni, a közel ezer sze­mély a tanintézet szakjai kö­zött válogatva összesen 1154 helyre jelentkezett. A jelent­kezések száma nappali tago­zaton 770, levelezőn 384 — tudtuk meg dr. Reszkető Pétemétől, a főiskola tanárá­tól, tanulmányi és továbbkép­zési osztályvezetőtől. A tanintézet nappali tago­zaton környezetgazdálkodási agrármérnök, növénytermesz­tési, valamint meliorációs mérnök szakot indít. A mi­nisztérium állami támogatás­ban 90, 60 és 20 diákot része­sít. A költségtérítéses helyek száma 30 és 20. A melioráci­ós szakon költségtérítéses hely nincs. Idén is a környe­zetgazdálkodási szak a leg­népszerűbb. Itt településüze­meltető, továbbá területfej­lesztési, természetvédelmi szakembereket képeznek. A szakra összesen 120 hallgatót vehetnek fel. A jelentkezők száma 415. Tavaly itt volt legmagasabb a ponthatár, 104. A levelező tagozaton a kör­nyezetgazdálkodási és a nö­vénytermesztési szakra a tava­lyi adatokhoz képest kétszer annyian szeretnének bejutni. Az államilag támogatott hely 60 és 30, költségtérítéses 30 és 20. A költségtérítés egy félévre nappali tagozaton 60-80 ezer forint, levelezőn 35-50 ezer forint lesz. Az osztályvezető elmondta, a főiskola idén is indít nulladik szakot. A ko­rábbiaktól eltérően a nulladik szakon végzettek jövőre fel­vételi vizsgával juthatnak be a főiskolára. Cs. R. Januárban nagyon sok hibásan kitöltött bevallás érkezett Járulékbevallás továbbra is havonta 1998. február hónapban kor­mányhatározat született arról,, hogy könnyíteni kell a vállalko­zók járulékbevallását. E kor­mányhatározat alapján félreért­hető sajtóközlemények jelentek meg. Opauszki Éva, a megyei egészségbiztosítási pénztár osz­tályvezetője tájékoztatta lapun­kat a tényleges helyzetről. — Jelenleg törvény írja elő, hogy a vállalkozóknak és foglalkozta­tóknak havonta kell összesítő bevallást benyújtania az egész­ségbiztosítási pénztárakhoz — mondja. — Szintén törvény írja elő a bevallás módját, mely el­sősorban floppyn kell, hogy megtörténjen, meghatározott esetekben pedig nyomtatvá­nyon. Az 1998. január 1-jén ha­tályba lépett törvény módosítá­sára nem került sor, s míg az or­szággyűlés nem dönt a változta­tásról, a hatályos törvénynek megfelelően kell eljárni. — Ezek szerint a kormány­ülést követően nem kell másként eljárniuk a bevallóknak, a ko­rábbi törvény a hatályos? — A tipikus hibákból tanul­va a következőkre hívjuk fel a figyelmet. 1998. január hónap­ban nagyon sok hibásan kitöl­tött bevallás érkezett be. Azok­nak az egyéni vállalkozóknak, akiknek csak saját járulékfizeté­si kötelezettségükről kell beval­lást tenni, a 98011. sz. nyomtat­ványt kell kitölteniük. Azok a vállalkozók azonban, akik al­kalmazottat foglalkoztatnak, a többi foglalkoztatóhoz hasonló­an a 98010. sz. nyomtatványon teljesítik a bevallást. Az összesítő bevallás 1. sora a társadalombiztosítási folyó­számlaszám bejegyzésére szol­gál. Amíg az új folyószámla- számok nem kerülnek kiadásra, ide a társadalombiztosítási törzsszámot kell beírni. A be­valláson egyéni vállalkozó ese­tében feltétlenül fel kell tüntetni a TAJ-számot, más foglalkozta­tóknak viszont a KSH-szám az elengedhetetlen. A bevallás alá­írás nélkül nem érvényes. — Milyen minimum járulék alap az érvényes és hogyan kell értelmezni a kitöltendő nyom­tatványokat? — Attól függően, hogy a vál­lalkozó melyik bevallási nyom­tatványt tölti ki, a 11—14. sor­ba, illetve a 41—44. sorba azok a vállalkozók írnak adatot, akik legalább a minimum járulék fi­zetésére kötelezettek. A mini­mum járulék alapja 1998. január hónapban 17 000 Ft volt, febru­ár 1 -jétől viszont 19 500 Ft. Az egyéni vállalkozók jövedelmére vonatkozó adatokat a 25—28. sorban, illetve az 55—58. sor­ban kell feltüntetni. Itt volt a legtöbb hiba a bevallásokban. A 25., illetve 55. sort azoknak kell kitölteni, akik az adózásban sze­mélyi jövedelemadó fizetésére kötelezettek. Ide a tárgyhavi tényleges vállalkozói kivétet kell beírni, vagy ha az nem volt, akkor nullát. A 26., illetve 56. sort csak azoknak kell kitölteni, akik a tételes átalányadózást vá­lasztották, az ő esetükben ide a minimálbért kell beírni. A 27., illetve 57. sort csak azok töltik ki, akik az átalányadózást vá­lasztották. Ide a tárgyhónapra számított átalányadó alapját kell bejegyezni, vagy nullát. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott hónapban nincsen járulékfizetési kötele­zettség. A munkaviszonyban álló vál­lalkozóknak igazolniuk kell a heti 36 órát elérő foglalkoztatá­sukat, a nappali tagozaton tanu­lóknak pedig a tanulói jogvi­szonyt. Azoknak az egyéni vállalko­zóknak, akik 1% nyugdíjjárulé­kot vallottak be, be kell jelente­niük a nyugdíjpénztári tagság kezdetét és a magánnyugdíj­pénztár adatait. Ezt a bejelen­tést megtehetik a magánnyug­díjpénztártól kapott visszaiga­zolás fénymásolatával. Az összesítő bevallást 1 pél­dányban kell benyújtani, a má­solati példányt a postai feladó­vevénnyel meg kell őrizni. A január havi bevallásoknál még megtettük, de a továbbiakban válaszboríték ellenében sem áll módunkban a bevallások máso­lati példányát visszaküldeni. B. Zs. Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Gyulai Várfürdő — ami a háttérben van Tisztelt Olvasó! Az utóbbi hónapokban a média közlésein, illetve egyéb fórumo­kon keresztül akarva akaratlanul ön is szem- és fültanúja lehetett a Gyulai Várfürdő, továbbá annak vezetéséről alkotott kritikai észre­vételeknek, jobbító szándékú javaslatoknak, illetve a fürdő jövőjét aggódva figyelő lokálpatriotizmusnak. Sajnálattal kellett és kell azonban megállapítanom, hogy a kri­tikák többsége nem a valós tényekre, hanem szóbeszédre, évekkel ezelőtt kialakult helyzetre vagy egyszerűen bizalmatlanságra ala­pul. Egyelőre kevesen tudják elfogadni — vagy mondhatnám azt is, hogy többen megkérdőjelezik — azt a tényt, hogy vezetésemmel a Vátfürdő Kft. az 1997-es gazdasági évet az előzőekhez képest kiug­róan magas eredménnyel zárta. Ezzel ugyanis megdőlt az a nézet, hogy a fürdő üzemeltetése csak veszteséges vagy legfeljebb null­szaldós lehet. Mindezen bevezető után engedje meg, hogy betekintést nyújtsak önnek abba, hogy a nagy vihart kavart, fürdővel kapcsolatos egyik fő kérdéskör hátterében milyen tényezők állnak, azaz — a gazdasá­gos működés ellenére — miért most jelentkezett a kft.-né! likviditá­si (fizetőképességi) probléma. 1992-ig a fürdő a Gyulai Vízművek Vállalat keretein belül műkö­dött. Ekkor a képviselő-testület a gazdasági társaságokról szóló törvény szellemében döntött a tanácsi vállalatok átalakításáról. Ennek lényege az volt, hogy a különböző tevékenységekre tiszta profilú, önálló gazdasági egységeket hozzon létre. Ekkor került megalapításra a Várfürdő Kft., felruházva minden, a fürdőtevé­kenységhez kapcsolódó vagyonnal (ingatlanok, eszközök), melyek értéke mintegy 148 M Ft volt. E mellé társult II ,3 M Ft likvid pénz­eszköz (már 1992-ben!). Sajnos, a cégbíróság a Váifürdő Kft. bejegyzését elutasította, melynek következtében 1995. január 20-ával jogutód nélkül meg­szűnt. A fürdő zavartalan üzemeltetésének biztosítása, továbbá a be­jegyzési bonyodalmak elkerülése érdekében a képviselő-testület egy vagyon nélküli üzemeltető kft.-t alapított 1 M Ft törzstőkével azzal, hogy a vagyon apportálásáig jó gazda módjára gondoskodjon a rendelkezésre bocsátott önkormányzati tulajdonú terület és építmé­nyek, eszközök rendeltetésszerű használatáról, állagmegóvásáról, karbantartásáról. Az alapító az 1 M Ft-on felül a nehéz időszakot jelentő forráshi­ányos előszezon „túlélésére” hosszú lejáratú kötelezettségként 9,6 MFt készpénzt is a társaság rendelkezésére bocsátott. Az 1 M Ft-os törzstőkéjű társaság 1995—96. évi gazdálkodását vizsgálva megállapítható, hogy — a vagyon hiányában csekély mértékben képződő amortizáció és a két év átlagában is vesztesé­ges gazdálkodás következtében—a szükségessé vált beruházásokat és a veszteséget a 9,6 M Ft likvid pénzeszközből kellett megfinan­szírozni. A fentiek miatt bekövetkezett 5,6 M Ft nagyságrendű készpénz­csökkenés mellé társult ugyanezen időszak alatt kihelyezett 0,7 M Ft mértékű lakásépítési kölcsön. Az új vezetésnek a maradék 4 M Ft nagyságrendű likvid pénzesz­közzel kellett szembenéznie a '97.1. félévében felhalmozódó 6 M Ft nagyságrendű veszteség és a megkezdett, a biztonságos üzemmene­tet szolgáló 1 M Ft értékű gázmentesítő beruházás finanszírozási problémájával. Az adott helyzetben a következő lehetőségek jöhettek számításba: 1. Hitelfelvétel: az 1 M Ft-os kft. megfelelő fedezel hiányában nem volt hitelképes. 2. Alapítói támogatás: a problémákat ugyan jeleztem, de ismer­ve az alapító pénzügyi gondjait, akkor támogatási igénnyel nem él­tem, mivel úgy gondoltam, ezt csak végső esetben szabad megten­ni. 3. Válságmenedzselés: a lehető legtakarékosabb gazdálko­dással (például csak a legszükségesebb beszerzések engedélye­zése, bérkiáramlás csökkentése a túlmunkák korlátozásával, va­lamint a lejáró munkaszerződések meghosszabbításának felül­vizsgálatával) halasztott és ütemezett részletfizetési megállapo­dásokkal, a bevételek minden lehetséges eszközzel történő növe­lésével (kedvezmények csökkentése, szigorú beléptetés-ellenőr­zés). Ez utóbbival sikerült a nehézségeken túljutni és végül eredmé­nyes évet zárni. Ma már látom, hogy hiba volt az alapítói támogatás kérésének elmulasztása. A tulajdonos látva, hogy a társaság át tudta vészelni ezt a nehéz időszakot, a '97. december 15-ei ülésen nem tartotta eléggé indokoltnak a likviditási problémák megoldását szolgáló 10 M Ft-os törzstőke-emelést annak ellenére, hogy a kft. előzőfelügye­lő bizottsága 1995. novemberi beszámolójában már az 1996. évre a gond nélküli gazdálkodás érdekében 15 M Ft törzstőke-emelést javasolt. Befejezésül szeretném önt tájékoztatni arról, hogy a ’97. évi eredményünkből mintegy 4 M Ft-ot a kft. üzemviteléhez szükséges beruházások finanszírozására fordítottunk. A fennmaradó rész a likviditási helyzetünket javítja. A képviselő-testület által a költségvetés terhére biztosított át­meneti hitel igénybevételével kiegyensúlyozottan tudunk gazdál­kodni, és a további működési forma vizsgálatának ellenére a za­vartalan szolgáltatás érdekében minden figyelmünket a nyári sze­zonra való felkészülésre és szolgáltatási színvonalunk emelésére fordítjuk. Bízom abban, hogy ezekkel a sorokkal sikerült hozzájárulnom ahhoz, hogy reális képet kapjon a fürdő működtetésével kapcsolat- banl Őszinte tisztelettel: Nagyné Rokszin Anna ügyvezető igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents