Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07-08 / 32. szám

1998. február 7-8., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR A Fidesz megyei jelöltjei A Fidesz—Magyar Polgári Párt Békés megyei országgyű­lési képviselőjelöltjei mutat­koztak be tegnap Békéscsa­bán, a párt megyei irodájá­ban. A Fidesz öt egyéni vá­lasztási kerületben állít jelöl­tet. A gyulai Il-es és az oros­házi VI-os kerületekben — az MDF-fel kötött egyezmény ér­telmében — a fórum képvise­lőjelöltjeit támogatják a fiatal demokraták. Az I-es kerület — Békéscsaba és vonzáskörzete — jelöltje Végh László, Békéscsaba alpol­gármestere, 33 éves. Diplomá­ját a gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte. 1990-től önkormányzati képviselő. A Fi­desz békéscsabai elnöke. A Ili­as — Békés — körzet jelöltje Kiss Ferenc, 38 éves, szövetke­zeti elnök. Kertészdiplomát Bu­dapesten szerzett, húsz éve a mezőgazdaságban dolgozik. A IV-es — Szeghalom — válasz­Aláírásgyűjtés A Munkáspárt gyulai szerveze­te nyílt levélben fordult a város képviselő-testületéhez a Vár­fürdő esetleges eladása miatt. Megfogalmazták: a Cséfán- tanulmányból megtudhatták, a város jelentős mértékben felélte a vagyonát, nagymértékű eladó­sodás fenyegeti, a jövőben fej­lesztésre nem lehet számítani. A Várfürdő jelenlegi állapotá­ban már nem vonzó az idegen- forgalom számára, mindenkép­pen fejlesztésre szorul. Termé­szetes, hogy keresi a város az esetleg bevonható külső forrá­sokat. A város lakossága áldo­zatot vállalt a fürdőért, ennek következtében Gyula az ország egyik legismertebb fürdőváro­sává nőtte ki magát. A Munkás­tási körzetet jelöltje Vígh Ilona, 42 éves, pedagógus—népműve­lő. Szeghalmon él, a városi mű­velődési központ igazgatója. Az V-ös — Szarvas, Gyomaendrőd — körzet képviselőjelöltje Do­mokos László, 33 éves, közgaz­dász. Tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán végezte, szakközgazdász okle­velet a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen szerzett. Önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés Fidesz frak­cióvezetője. Költségvetési szer­vek és vállalatok gazdasági ta­nácsadója. A VB-es — Mezőkovácshá- za — körzet jelöltje dr. Sümeghy Csaba országgyűlési képviselő. Egyetemi tanulmá­nyait a JATE állam- és jogtudo­mányi karán végezte. Két ma­gántulajdonú vállalkozás igaz­gatótanácsi, a Magyar Iparszö­vetség elnöke. (y) a Várfürdőért párt véleménye, hogy a Várfür­dőnek továbbra is a város tulaj­donában kell maradnia. To­vábbra is a város lakóinak a szívügye; s ha a fürdő megmen­téséről van szó úgy gondolják, a lakosság nagyobbik része áldo­zatvállalásra is hajlandó. A Várfürdő esetleges elidegeníté­sét csak a lakosság többségének egyetértésével tartják lehetsé­gesnek. Ennek érdekében a he­lyi népszavazást is támogatják. Megtudtuk, Gyulán állam- polgári kezdeményezésre alá­írásgyűjtés indul a Várfürdő gazdasági hátterének rendezése érdekében az 1992. előtti álla­potának visszaállítására, a köz­üzemi és a Várfürdő kft.-k összevonására. (ö) Először együtt — konzultáció A Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkársága és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a jelek szerint kiemelt fontosságot tulajdonít az egyházi szervezetek és a nemzeti, etni­kai kisebbségek közötti jó együttműködésnek. Támogatja azo­kat a törekvéseket, amelyek során az egyházak felkarolják a nemzeti kisebbségek sajátos kulturális törekvéseit, és biztosít­ják az anyanyelvű vallásgyakorlást. A lehetőségekét kiaknázva igyekeznek hozzájárulni a ki­sebbségek hitéletének kiteljese­déséhez, és ezt szolgálta az a konzultáció is, amelyet tegnap rendeztek a Miniszterelnöki Hi­vatalban. Ezúttal a magyaror­szági román kisebbséget érintő kérdések kerültek napirendre, s jelen voltak a görög katolikus, az evangéliumi közösség, a ma­gyarországi baptista és a ma­gyarországi román ortodox egy­ház képviselői, továbbá a Ma­gyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetői és helyi román közösségi képvise­lők. Többen is hangsúlyozták, hogy a legnagyobb értéke en­nek a megbeszélésnek az volt, hogy először ültek asztalhoz az érintettek — együtt! Mint azt Ardelean Pavel püspöki vi­kárius a magyarországi román ortodox egyház képviseletében elmondta, ők azt szorgalmaz­ták, hogy különböző létesítmé­nyeikre minél hamarabb jus­son felújítási, karbantartási pénz, így például a gyulai fő­templom épületének felújításá­ra is. Szóba került egy ökume­nikus iskola létrehozása is Gyulán, ez azonban csak a tá­volabb megvalósítható célok között szerepel még. Szó esett arról a közalapítványról is, amelynek címe: A Magyaror­szági Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségekért Közalapítvány. Sokat mond ennek néhány te­matikai témája, így például: gyermek- és ifjúsági progra­mok, kisebbségi életmódtábo­rok, hagyományőrző kulturális és tudományos programok, ki­sebbségi-közéleti szakembe­rek képzése és nem utolsósor­ban az anyanyelvű regionális és helyi média. (fábián) A vésztői óvodásokat segítik A Ludens Egyesületet 1991-ben a vésztői óvodások intézményi feltételeinek javítása érdekében hoztuk létre 1991-ben. Az egyesület megalakulása óta rendszeres és hatékony segítő tevékenységet folytat — mond­ta találkozásunkkor Csányi Istvánná óvodavezető. Az immár hétéves múltra visszatekintő egyesület számlá­jára érkezett adományokból ké­pességfejlesztő játékokat, játé­kos fejlesztésekhez (zenei, vi­zuális) szükséges eszközöket, valamint udvari mozgásfejlesz­tő sportszereket, játékszereket vásároltak. Az így beszerzett eszközök az óvodások képessé­geinek fejlesztésében nyújtot­tak fontos segítséget. Az eddig kapott adományo­kat köszöni az óvoda vezetése. Akik pedig ezután kívánják tá­mogatni a Ludens Egyesületet, azoknak álljon itt az egyesület adószáma: 19060002-1-04. M. B. Színházi szellemidéző zsúfolt nézőtéren Az alapítványi főiskolások vizsgaelőadása a Jókaiban Az álhivatalnok a csalafinta-buta Ilonka szorításában, Fördős Krisztián és Tarsoly Krisztina Molnár Ferenc Ibo­lyájában FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Őszintén bevallom, a ma­gamfajta napilapos újságíró a reggeltől estig tartó ese­ménykutatásban, írásban, stresszhatásokban gazdag nap után ritkán tud hétköz­napi színházi előadásra eljut­ni. Megtettem mégis a minap színházszeretetből, feladattu­datból, no és az előadás sem volt hétköznapi: a „Fiatal Színházművészetért Alapít­ványi Színiiskola végzős hall­gatóinak vizsgaelőadása. Konter László igazgató, Gás­pár Tibor és Bartus Gyula ta­nársegéd nyolc tanítványa lé­pett a közönség elé. Először is, valamikor magam is lelkes, az akkori vezetőnk és a magunk jóvoltából a televí­zió Ki mit tud?-os képernyőjé­ig eljutó színjátszó révén igen­csak átérzem ezeknek a fiata­loknak az izgalmát, színházra­jongását. Másodszor pedig megyeszékhelyünkön még oly fiatal a színházművészet effajta hivatalos oktatása, hogy arra oda kell figyelni. Lehetnek (és vannak is) közöt­tük kiváló tehetségek, üde já­tékvágyuk, olykor még hely­kereső alakításuk is friss szín­folt a színházba járónak. Lehet, hogy csak számomra volt meglepetés, de ezen a hét­főn estén csordulásig telt a Bé­kés Megyei Jókai Színház né­zőtere. A színen Molnár Fe­renc Ibolya című vígjátéka a színház- és iskolaigazgató, fő­rendező, Konter László (Já- szai-díjas) rendezésében. A második részben Gáspár Tibor színművész (ugyancsak Já- szai-díjas) rendezőtanár állí­totta színpadra Bengt Ahlfors Színházkomédia című egyfel- vonásosát. Az előadás nem volt rövid, olykor ezt éreztem, mikor kicsit „leült”, halvá­nyabb volt a társulat, de nem tagadom, olykor harsányan nevettem magam is. A darab­választások ez idén kiválóan sikerültek, Molnár Ferenc habkönnyű szövege, humora és a finn szerző a színházi me­tamorfózisról minden leplet lerántó tragikomédiája nem könnyű feladat, mégsem csi­korogva formálható, klasszi­kus, netán poros figurákat kí­náló darab. Mindkét mű témá­ja a színház világából való, az elsőben „szegény” színház- igazgató szenved a díványsze­reposztáshoz szokott kóris- tánék ostromától, a második pedig a kicsit is bennfentesek, no meg a lelkes imádók szá­mára az igazi színházi káosz megidézője. Néhány gondolat a játszó személyekről: a dunaújvárosi Fördős Krisztiánról bizonyo­san hallunk még a színház vi­lágából. Játszott mindkét da­rabban, igaz, alkata is előnyös, szép szál fiatalember, s amennyiben mindig kellő szakmai alázattal nyitott tud maradni a mesterség tanulásá­ra, beszédtechnikáját a lehet­ségesre tökéletesíti, beérik, bíznak benne rendezők, kollé­gák, nézők, jó színész válhat belőle. Sobri Ilonka alakítója, Tarsoly Krisztina a színpad kellemes jelensége, „a buta nők okosságának” tárházát fel­vonultatva színes egyéniséget próbál elénk idézni. Érdemes a többi, villanásnyira külön-kü- lön jellemet, egy célra kon­centrálva bemutató hölgyeket felsorolni: Fehér Tímeát, Salló Dorottyát, Rácz Tímeát, Kiss Renátát, Dobó Tímeát. A ze­neszerző Csomós Lajos komi­kus figurája jól kitalált, csiszo­lásra érdemes alkat, mert eb­ben a fiúban is van valami... A rendező, Konter László fe­szesre fogta az egyfelvoná- sost, ennyit ér meg, s a szám­talan máskor is bevált jó ötle­ten, humorforráson ezúttal is jól szórakoztunk. A szolga szerepében Szántó Lajos segí­tett fiatal társainak a színházi szellemidézésben. Keményebben fogalmaz a finn Beng Ahlfors: Színházko­médiájában, a kritikus újság­írók is alaposan megkapják a magukét. Es mégis, mégis az olyannyira jelentéktelennek minősített lapkritikát a „szín­ház a színházban” bemutatója után, az alakítók szidják, mint a bokrot. Rácz Tímea, Matil­da, a rendező és művészeti ve­zető idegösszeroppanásig kín­lódik gyermeteg, szerető és hisztérikus, szerelmes és félté­keny, hiú és elkeseredett szí­nészeivel, az alkoholista szer­zővel, míg eljutnak a bemuta­tóig. Ezúttal a siker óriási, s amilyen a színész, ha siker az osztályrésze, az csak az ő te­hetségének érdeme, ha bukás­ba fullad az előadás, mindenki más hibás, csak önön szemé­lye nem. A szereplő fiatalok: Fördős Krisztián, Csomós La­jos, Fehér Tímea, Kiss Renáta, Tege Antal és Dobó Tímea igyekeztek tiszteletre méltó, immáron befutott, jövendő színészkollégáikat hűen idéz­ni. Nyilvánvalóan gyakran jár­nak próbákra, s a rendező is fellebbentette a titkok fátylát előttük. Oscar, az ügyelő sze­repében Simon József megmu­tathatta évtizedes színház- és színészismeretét, gyakori ne­vetés előidézőjeként. Elgondolkozva az előadás erényein és hibáin, sajnálom, hogy nem láthatják többen és többször ezeket a fiatalokat így együtt, mielőtt végzetten szerteszélednek az országban, s ki csalódottan, ki kezdő sike­rekkel próbál boldogulni ezen a kutyanehéz pályán. Bede Zsóka Egységben a szabadtéri játékok Ügyvezetőnek a Gyulai Várszínház igazgatóját választották Kilenc nyári színház, az Esztergomi Várszínház, a Ferencváro­si Nyári Játékok, a Gyulai Várszínház, a Kisvárdai Várszínház, a Kőszegi Várszínház, a Szabad Tér Színház, a Szegedi Szabad­téri Játékok, a Szentendrei Teátrum és a Zsámbéki Nyári Szín­ház megalakította a Szabadtéri Színházak Szövetségét. Ügyve­zetőnek Gedeon Józsefet, a Gyulai Várszínház igazgatóját vá­lasztották. A szövetség célul tűzte ki a ma­gyar szabadtéri színházi kultúra eredményeinek, intézményei­nek, társadalmi rangjának vé­delmét. Céljuk a szakmai össze­fogás, a műsorcsere egymással és a kőszínházakkal, a kapcso­lattartás a minisztériumokkal, a többi színházművészeti szakmai szervezetekkel, az idegenforga­lommal, az önkormányzatokkal, a külföldi társszínházakkal. A szövetség háromtagú elnökséget választott Gedeon József, Koltay Gábor és Mátyás Irén színházigazgatók személyében, az ügyvezetői teendőket a Gyu­lai Várszínház igazgatója látja el két évig. A szövetség december 19-én alakult meg, működésü­ket a Budapesten most tartott közgyűlésükön véglegesítették és léptek a nyilvánosság elé. Gedeon József, akit Budapesten értünk el, elmondta, a szövetség társul a Magyar Színházi Társa­sághoz, amely összefogja a ha­zai színházi szakmai szövetsé­geket. — Elsősorban azt szeret­tük volna megfogalmazni, hogy úgy érezzük, a szabadtéri szín­házakra van igény, a nyári sze­zonban mi vagyunk, akik szín­házat adunk, saját bemutatókat hozunk létre és a közönség egy­re jobban kötődik a nyári szín­házi estékhez. Úgy szeretnénk tárgyalni, hogy vegyék figye­lembe az érdekeinket és több tá­mogatást kapjunk, melyet nem magunknak akarunk, hanem a produkcióknak, ezáltal a közön­ségnek minél gazdagabb nyári kínálat nyújtására — mondta. A szövetség szándéka az is, hogy színházaikról ne szülesse­nek többé anyagi, szervezeti és személyi döntések — tudtuk meg. Sz. M. A házelnöknek joga van dönteni a programról Törvényhozási menetrend Bár a pártok egymással még nem egyeztek meg, Gál Zol­tán házelnök a Házbizottság jövő csütörtöki ülésén már­cius 16-át fogja javasolni a törvényhozási munka befeje­zésének időpontjául. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára elmondta: a frakciók között változatlanul nézetelté­rés van ebben a kérdésben. Amennyiben a jövő héten sem jutnak megállapodásra a képvi­selőcsoportok, akkor a házel­nök joga a végleges döntés meghozatala. Gál Zoltán előterjesztésében szerepelni fog az is, hogy a be­nyújtott törvényjavaslatok kö­zül melyek megtárgyalására lát reális esélyt a ciklus végéig. Az Országgyűlés egyébként kedden megkezdi a kisebbsé­gek parlamenti képviseletével összefüggő javaslatok általános vitáját. Megkezdődik a sportról szóló törvény módosítására vo­natkozó előterjesztés és az idei országgyűlési képviselőválasz­tás kampányának költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslat általános vitája is. Február 25-én rendezik meg a politikai vitanapot a bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer ügyében. Március 15- én ünnepi üléssel emlékeznek meg az 1848-1849-es forrada­lom és szabadságharc 150. év­fordulójáról. Soltész beszámolt arról is, hogy a jövőben — az adatvé­delmi biztos ezzel kapcsolatos állásfoglalásának megfelelően - közérdekű adatnak minősül­nek a képviselők hiányzásával összefüggő információk. A tűzoltóknál nem ég a ház Az idén tovább bővül a technikai eszköztár A tűzoltóság szempontjából eredményes volt a tavalyi esztendő. A megfelelő bér- fejlesztés mellett új techni­kai eszközökkel is gyarapo­dott a testület. A Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságán tegnap el­mondták: új, korszerű jogsza­bályok adnak törvényi keretet működésükhöz, a bérfejlesz­tések során az elmúlt két év­ben bruttó 36 százalékos, ezen belül tavaly 19,5 száza­lékos emelésre nyílt lehető­ségük. A műszaki fejlesztés révén ’97-ben 31 önkormányzat 35 korszerű tűzoltóautót kapott, és több különleges eszközzel is javult fölszereltségük. Az idén további mintegy 70 kor­szerű járművet kapnak, ám a műszaki mentéshez még hiá­nyoznak a megfelelő eszkö­zök. Tevékenységük jobbítá­sához szükség volna a ka­tasztrófavédelmi törvény mi­előbbi megalkotására is. Bíznak abban, hogy az álta­luk szorgalmazott 9 regionális katasztrófavédelmi központ megvalósulhat. Ennek felté­tele az, hogy a biztosítók nye­reségük 1 százalékát átenged­jék a tűzoltóságnak. A tárgya­lások azonban nem sok jóval biztatnak, pedig Bleszity Já­nos országos parancsnok sze­rint eredményes munkájuk hozzájárul a biztosítók nyere­ségéhez, méltányos lenne te­hát igényük a támogatásra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents