Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-28-03-01 / 50. szám

A RÉGÉSZET VILÁGA Feltárták Cerén 1400 éves titkait 1400 évvel ezelőtt a közép-amerikai Cerénben felmorajlott a föld. Lángot és ha­mut lövellt az égre a közeli vulkán, a Loma Caldera. A falucska lakóinak csak annyi ide­jük maradt, hogy elmeneküljenek. Ott hagy­tak mindent, terített asztalt, ételt, szerszá­mokat, bútorokat, és futottak, hogy mentsék a puszta életüket. Ennek a réges-régi tragédiának köszönhe­ti hírnevét Payson Sheets, a coloradói egye­tem archeológusa, aki a közép-amerikai ma­ya kultúra jeles kutatója. Sok éves munkával feltárta, s most közzétette Cerén titkait, ame­lyek a régészet XX. századi kutatásainak ki­emelkedő szenzációi közé számítanak. A nedves hamu és láva alá temetett falucs­ka pillanatfelvételként hagyta ránk lakosai­nak életét. Lakóházak, szaunák egész sora, siló és egy közös, alighanem kultikus célú épület került napvilágra. Az épületek számá­ból arra következtetnek, hogy a maya kor­szakban Cerénnek néhány száz lakója lehe­tett. A lelet legfőbb értéke az, hogy az egysze­rű emberek életét közvetíti az utókornak. Az archeológia tudománya ugyanis szükségkép­pen az időtálló anyagokból épült templomok és paloták maradványait vizsgálja. Arra, hogy milyen lehetett a hétköznapi élet, min­dig sokkal kevesebb nyom utal. Payson Sheets kifejezett kutatási területe az ún. háztartási archeológia. Cerén ezért lett igazi kincsesbánya a számára. Őt az edé­nyek, az ételmaradékok, a tűzhelynyomok érdeklik. A tálak belsejében talált ujjnyomok például elárulják, hogy Cerén lakói kézzel ették a kukoricakását, agavé szálakból spár­gát fontak, kukoricából sört erjesztettek. Fürdőik falait saját rajzaikkal ékesítették. Kőszerszámaik fejlettek voltak, s alighanem pénzként használták a házakban talált renge­teg festett tökhéjat. Élénk kereskedelmi forgalmat bonyolít­hattak a szomszédos falvakkal. Előkerültek marha- és szarvasbőr-darabok is, amelyeken cinóbernyomokat találtak. Eleinte azt gon­dolták, valamilyen bőrre írt kódexre buk­kantak, de végül is nem sikerült ezt bizonyí­tani. írásnyomok nem maradtak fenn, pedig még rengeteget elárulhatnának az egyszerű maya nép hétköznapjairól. A ceréni leleteket feltáró tudós meggyőző­dése, hogy a maya és a jelenkori kultúra kö­zött még élő kapcsolat van. Ezeket a gyöke­reket kutatja kitartó szorgalommal. Amikor az ásatások színhelyén készült egyik felvé­telt meglátta egy öreg parasztasszony, Payson Sheets legnagyobb megdöbbenésére így szólt: „Ugyanilyen konyhában nőttem fel én is”. H TT Wf r* A D A m P T U « b Ä KU 1 Em Lm a H TCC csoport tagja ÁRVÁLTOZÁS Tájékoztatjuk Tisztelt Ügy feleinket, hogy a digitális bérelt vonali összeköttetések díjai 1998. április 1-jétöl az alábbiak szerint változnak. Digitális bérelt vonali szolgáltatás díjtáblázata forintban, 1998-ra. (A felsorolt árak áfa nélkül értendők.) Összeköttetés típusa (kbit/sec) Csatlakozási díj (Ft) (egyszeri) Havi díj (Ft) helyi primerben távolság Ft/km 0—9,6 70 000 14 000 16 000 260 19,2 80 000 15 000 17 000 390 28,8 85 000 16 000 20 000 430 64 90 000 25 000 30 000 600 128 100 000 28 000 35 000 790 192 120 000 32 000 40 000 1100 256 130 000 35 000 45 000 1400 320 140 000 40 000 50 000 1680 384 160 000 45 000 55 000 1950 448 170 000 48 000 57 000 2200 512 180 000 50 000 60 000 2450 576 180 000 52 000 62 000 2680 640 180 000 55 000 65 000 2900 704 190 000 55 000 65 000 3120 768 190 000 60 000 70 000 3350 832 190 000 65 000 75 000 3530 896 200 000 70 000 80 000 3750 960 200 000 75 000 85 000 3920 1024 210 000 80 000 90 000 4130 1088 210 000 85 000 95 000 4300 1152 220 000 85 000 100 000 4490 1216 220 000 85 000 100 000 4600 1280 230 000 90 000 105 000 4780 1344 240 000 90 000 110 000 4920 1408 250 000 95 000 115 000 5100 1472 260 000 95 000 125 000 5230 1536 270 000 95 000 120 000 5400 1600 270 000 95 000 120 000 5520 1664 280 000 100 000 125 000 5690 1728 290 000 100 000 125 000 5800 1792 300 000 105 000 130 000 5960 1856 320 000 105 000 135 000 6060 1920 340 000 110 000 140 000 6220 1984 350 000 110 000 145 000 6310 A csatlakozási díj szerelési költségek nélkül értendő. Az árak csak egyoldalon történő végződtetésre vonatkoznak. Ha az előfizetői végpontok a primer területen belül vannak, akkor külön-külön számítjuk fel a csatlakozási díjat, valamint a havi díjat. Vándorkiállítás. Két és fél éves útra indul az a vándorkiállítás, amelyet Lady Diana ruháiból állítottak össze. A ruhákat egy üzletasszony vásárolta Christie’s aukcióján, s most az a terve, hogy a kiállítás bevételeiből azokat a jótékonysági alapokat támogatja majd amelyeket Diana is támogatott fotó: feb-reuters Amit eddig másként tudtunk Az első hiteles életrajz Newtonról Michael White cambridge-i egyetemi tanár megírta a na­gyon sokadik, de állítólag az el­ső valóban hiteles életrajzot Issaac Newtonról. Mint ismere­tes, az ő nevéhez fűződik a ne­hézségi erő törvényének felfe­dezése. Az 1642-ben született ifjú édesanyja kertjében, egy fá­ról lehullott gyümölcs láttán kezdett el töprengeni azon, mi­lyen erő kényszeríti hullásra a testeket, a tárgyakat. Michael White szerint New­ton a ködös Albion utolsó nagy boszorkánymestere, egyebek kö­zött az alkímia nagy tudora volt. Ő is hitt abban, hogy minden anyag „tűzből, vízből, levegőből, földből” áll, s abban is, hogy a fémek, vagy legalábbis azok egy része, arannyá alakítható. Az al­kímia azonban Newton idejében fekete mágiának, boszorkány- ságnak számított és nem egy or­szágban, például német és angol földön, halállal büntették a tetten ért alkimistákat. Az életrajzíró szerint Newton Cambridge-ben kísérletezett aranycsinálással és ez az életébe ugyan nem, de professzori állá­sába került. White adatokkal tá­masztja alá, hogy a nagy fizikus „sok százezer szót írt az arany- csinálásról”, de titkos napló for­májában, amire ráírta, hogy nyilvánosságra nem hozható. Az „Isaac Newton, az utolsó boszorkánymester” című munka emlékeztet arra is, hogy a tudós idegállapotát „nagyon megvi­selték viharos gyermekkora tra­umái.” Apja a kis Isaac születé­se előtt három hónappal meg­halt, anyja három évvel később ismét férjhez ment és a gyerme­ket a nagymamának adta. A kis­fiú a könyvek világába mene­kült és emberi kapcsolatot alig létesített. Később több alkalom­mal idegösszeroppanást szenve­dett és a való világból gyakran a misztikumokba menekült. Le­het. De mindez semmit nem vál­toztat azon az alapvető tényen, hogy a Principia Mathematica szerzője, a nehézségi erő és szá­mos más törvény felfedezője nemcsak a ködös Albion, de a földkerekség egyik legnagyobb természettudósa volt. Nem Marco Polo volt az első európai Kínában A feltételezés, amit tudományos körökben már többször említet­tek, most megerősítést nyert. An­gol kutatók találtak egy titokza­tos kéziratot, amely szerint 1217 augusztusában négyárbocos hajó siklott be Zaitun délkelet-kínai város nyüzsgő kikötőjébe, fedél­zetén egy zsidó származású olasz kereskedővel, bizonyos Jákob-, bal. Az időpont különösen figye­lemre méltó: négy évvel Marco Polo Kínába érkezése előtt. Ha mindez igaz, akkor nem Polo volt az első európai a Mennyei Birodalomban, sőt, megerősödhet az a néha felbuk­kanó gyanú, hogy ő talán nem is volt Kublaj kán mongol—kínai császár udvarában. Sőt mi több: tán el sem hagyta Itália napsütöt­te partjait. Akadtak már eddig is tudó­sok, akik furcsának találták, hogy Marco Polo valamennyi kínai város- és személynév per­zsa változatát használta. Ok úgy érzik, nem kizárható az a lehető­ség, hogy Marco Polo egy per­zsa útleírást fordított olaszra, és ezzel szerzett világhírt. Könyve ráadásul szabályos bédekker, ne­hezen olvasható munka. Ellen­tétben Jákobéval, ami érzéklete­sen adta vissza az akkori világ messze legfejlettebb, legcivili­záltabb és legkulturáltabb biro­dalmában hömpölygő életet. Mesés gazdagság, tarka tömeg, gyönyörű házak, kitűnő orvo­sok, naponta megjelenő újságok — 1271-ben? Ezek szenzációs korabeli in­formációk, ha... Ha ez a napló, aminek fordítását nagy várako­zás előzi meg, egyáltalán létezik. David Selboume brit pro­fesszor, az oxfordi egyetem ta­nára ugyanis kijelentette, nem áll módjában megmutatni az ere­deti kéziratot és azt sem mond­hatja meg, hogy miért. „Tudatában vagyok annak, mondta, milyen felbecsülhetet­len kincs került a kezembe és fe­lelősséget vállaltam azért, hogy a világ ne tudja meg, hogyan.” Ilyen még nem volt. De még a brit kínakutatók is elismerik, a dolog túlságosan érdekes ahhoz, hogy egyszerűen a szőnyeg alá söpörjék. Ferenczy Europress Cicuska, te drága. Egy kuvaiti üzletember házi tigriseinek egyikével. Azt mondja, hogy egy esetleges iraki megszállás esetén csak egzotikus házőrzőiben bízik. Az Öböl-háború idején beváltak fotó: feb-reuters

Next

/
Thumbnails
Contents