Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-28-03-01 / 50. szám

»BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1998. február 28-március 1., szombat-vasárnap e / Opusztaszer kapui egész évben nyitva állnak Verselők. (i) Az 1848-as forradalom közelgő 150. évfor­dulója alkalmából szavalóver­senyt tartottak a szeghalmi Se­bes György Általános Iskolá­ban. Mind versmondásban, mind prózamondásban osztá­lyonként hirdettek győzteseket. Versmondásban Varga Lilla, Kati Sára, Vadász Kitti, Szabó János, Mészáros Ferenc, Szitás Andrea, Vass Anett és Hegyesi Aranka, prózamondásban Ba­logh Nikolett, Kiss Ádám, Né­meti Dóra, Farkas Ilona, Deim Nikoletta, Tóth Adrienn, Ba­logh Zsolt és Berke Nikoletta végzett az első helyen. Beszélgetnek, (gh) Tó­műnek Gábor színművész lesz a vendége március 2-án, hétfőn 17 órakor az „Őszintén, ma­gyarul, szeretettel” beszélge­téssorozatnak a battonyai „Népek Barátsága” Iskolai és Közművelődési Könyvtárban. Az est házigazdája a Békés megyéből elszármazott író-po­litikus, Szokolay Zoltán. Klubfoglalkozás, (d) A megváltozott munkaképes­ségűek egyesülete március 4- én és 18-án 14 órától klubfog­lalkozást tart Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában Vérzékenység, (d) Megje­lent a Magyar Hemofília Egye­sület lapja, a Hemofília, ame­lyet a vér betegségében szenve­dő sorstársak és gyógyítóik szá­mára szerkesztenek. Ezúttal a véralvadást gátló tényezőkről, a vérből előállított gyógyszerek­ről, a különböző beavatkozások következményeiről és a hemo­fília kezelésének szövődménye­iről olvashatnak az újság iránt érdeklődők. Vésztő Használja, (i) Az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzatok Kistérségi Tár­sulása a hálózat az ifjúságért programtól egyéves Internet- elérhetőséget nyert. A társulás úgy döntött: a szolgáltatást — a telefondíj átvállalásával — Vésztő veheti igénybe. Az idén is változatos programok­kal várja vendégeit az Opuszta- szeri Nemzeti Történeti Emlék­park. A rendezvények sora január 24-én borünneppel kezdődött, márciusban pedig kiemelkedik az Árpád-szobor avatása a nemzeti ünnep alkalmából, s ugyanekkor nyílik a 150. évfordulós vándor- kiállítás (március 15.). A kézmű­ves vásár március 18—22-én lesz, 29-én pedig elhelyezik a megemlékezés koszorúját a park­ban lévő földosztási emlékműnél. Április 10-étől tekinthető meg Az amerikai magyarok élete cí­mű dokumentumkiállítás, majd tojásfestéssel, kosárkészítéssel, locsolkodással elevenítik fel a húsvétolás hagyományait (ápri­lis 12—13.) A búza ünnepére Vésztőn az elmúlt hónapban 833 munkanélkülit tartottak nyilván, ez a létszám a munkaképes la­kosság 28 százalékát jelenti. Nyáron ez az arány általában 16- 17 százalékra redukálódik, ami elsősorban az építőipari foglal­kozásokból ered — tudtuk meg a minap a vésztői falugyűlésen. Kaszai János polgármester megemlítette: az önkormányzat felelősséget érez a munkanélküli­ek iránt, ám nincsenek hatékony eszközei a probléma kezelésére. Tavaly 70 közhasznú munkást foglalkoztattak hat hónapon át. Ez 12 millió forintba került, eb­Ki hinné, hogy „mindössze” kétszáznyolcvannyolc negyed­óra nonstop felolvasás elegendő ahhoz, hogy a Guinness Rekor­dok Könyvébe kerüljünk! Igen. Ez egészen pontosan hetvenkét órát, azaz három nap folyama­tos olvasást jelent. A részletekről az ötlet gazdá­ját, a rendezvény szervezőjét, a Békés Megyei Könyvtár gye­rekkönyvtárosát, Takácsné Orosz Irént kérdeztük. — Megszakítás nélkül kik ol­vastak fel a legtöbbet ez idáig? — Szintén magyar csapat, amely folyamatosan a legtöbbet olvasott. Ä fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tavaly október 17-én 15 órától 19-én 24 óráig a Mik- száth-évforduló emlékére Köny­veket játszott címmel rendezett nonstop felolvasást. Ez számít je­lenleg a világrekordnak, és a nemsokára megjelenő Guinness Rekordok Könyve ’97 ezt tartal­mazza. Tavalyig ilyen jellegű kí­április 25-én várják az érdeklő­dőket. A Tisza-kömyéki madár­világ tárul azok elé, akik május 10-én Csizmadia György bioló­gust madárlesre kísérik el. Nem maradnak el természetesen a ha­gyományos májusi ünnepek, a majális (május 1.), az anyák nap­ja (május 3.) és a gyermeknap (május 31.). Június legelejét a pünkösdölésnek szentelik folk­lórprogrammal, játékos sportve­télkedővel, népművészeti vásár­ral, no meg a pünkösdi király és királynő megválasztásával. Júli­us 4—-5-én nemzetközi kovács­találkozó, augusztus 20-án, Szent István napján pedig kéz­műves- és kirakodóvásár gazda­gítja a programot. Szeptember 26-ára versenyre jelentkezhet­ből 2 millió volt a nagyközségé, a többi különböző támogatási pénz. Az önkormányzat azokat a vállalkozókat is támogatja, akik létszámot fejlesztenek: az első hat hónapban 25, a következő hatban pedig 40 százalékát fizetik az új foglalkoztatott bérének. Mint elhangzott: a vésztői vasút helyzete most végre meg­nyugtató. A MÁV Rt. területi igazgatóságához tartozó regio­nális vasutak közül a vésztői teljesített a legjobban. A nagyközség egészségügyre 11 millió forintot költött tavaly, a pénzből főleg az ügyeleteket fi­sérletről nincs tudomásunk, és mi most elhatároztuk, megdöntjük az érvényes világcsúcsot. —- Miről olvasnak fel három napon keresztül és mikor indul az óra? — A rekordkísérlet célja egy­ben az 1848/49-es polgári forra­dalom és szabadságharc emléke előtti méltó megemlékezés, tisz­telgés is. A rendezvény mottója­ként Kölcsey Ferenc szavait vá­lasztottuk, miszerint: „Minden nemzet, mely elmúlt kora emlé­kezetét semmivé teszi, vagy sem­mivé lenni hagyja, saját nemzetét gyilkolja meg.” A felolvasás ge­rincét Gracza György „Az 1848—49-i Magyar Szabadság- harcz története” című ötkötetes kiadvány adja, de a témához kap­csolódó bármilyen hozott olvas­mányból is szívesen meghallga­tunk. A visszaszámlálás március 11-én 18 órakor kezdődik el, on­nan számított hetvenkét óra a tét. — Kik és hol jelentkezhetnek? nek a halászléfőzés mesterei. Október 6-án gyertyát gyújtanak az aradi vértanúk tiszteletére. Ugyancsak gyertyagyújtással emlékeznek a résztvevők a for­radalomra október 23-án. No­vember 11-ét a Márton-napi li- batomak szentelik, december 6- án pedig szánkózik a Mikulás! A zárórendezvény 1998-ban a de­cember 27-ei borszentelés lesz. Jó tudni, hogy az emlékpark 55 hektáros területe piknikre, családi és iskolai kirándulásra, egyéni és csoportos sütésre, főzésre is alkal­mas. A legnagyobb látványosság, a Feszty-körkép és a Rotunda ki­állításai egész évben, szünnap nélkül megtekinthetők naponta 9- től 17 óráig (április 1. és október 31. között 9—19 óráig). L, E. nanszírozták. Vésztőn az általános iskolába járó gyerekek 24 százalé­ka cigány, s ezt a tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A cigány családból érkezett gyermekek több foglalkozást igényelnek, amire programot dolgoztak ki. Gyulai András rendőr főhad­nagy, őrsparancsnok a helyi köz- biztonsági helyzetről, Matuska Sándor országgyűlési képviselő pedig a parlamenti munkáról tá­jékoztatta a község lakosságát. Utóbbiak pedig saját vélemé­nyeiket, meglátásaikat mondták el a vésztői elöljáróknak. Magyari Barna — A gyerekkönyvtárban sze­mélyesen jelentkezhet bárki (je­lentkezési határidő március 3!), korhatár 10 és 85 életév között mozog. Az éjszakai alvászava­rokkal, álmatlansággal küzdő idősek jelentkezését szívesen vesszük, akár hallgatóként, akár felolvasóként a hajnali órákban is. A hetvenkét órát negyedórák­ra osztottuk, eddig közel felét si­került „lefednünk” olvasókkal. A békéscsabai József Attila Ál­talános Iskola egy osztálya éj­szakára jelentkezett, az evangé­likus gimnázium diákjai 12 óra olvasást vállaltak. Március 13- án éjszaka a Bárka irodalmi fo­lyóirat ünnepi számát olvassák fel a szerzők, szerkesztők. — Kit hallhatunk az első ne­gyedórában? — Gracza György könyvé­nek első fejezetét Kovács István színművész olvassa fel. Termé­szetesen többszöri olvasást is el lehet vállalni. B. I. A munkanélküliség a legnagyobb „mumus” Felolvasási rekordkísérlet Csabán Megkérdeztük olvasóinkat * Ki tudják-e Berta Tünde, 17 éves, orosházi diák: — Nem nagyon kellett még hivatalos formanyomtatvá­nyokkal bajlódnom, de az első tapasztalataim már rosszak. Végzős lévén nemrég töltöttem ki a jelentkezési lapot, ami meg kell, hogy mondjam, nem kis fejtörést okozott. Az ember a kudarc lehangoló pillanataiban döbben rá, hogy nem könnyű eligazodni a bürokrácia labirin­tusában. Barátaimtól, szüleim­től szoktam segítséget kérni, ha a nyomtatvány rubrikái mögött tespedő kusza logika és paragrafusízű fogalmazás kifog rajtam. tölteni a hivatalos nyomtatványokat? Keresztes Nóra, 17 éves, oros­házi diák: — Szakközépiskolás va­gyok, és kétéves gimnáziumi képzésre jelentkeztem. A je­lentkezési lap kitöltésénél ab­ból adódtak problémáim, hogy a hivatalos okirathoz mellé­kelt nehézkes nyelvezetű út­mutatók nem közérthető ma­gyarázatot, eligazítást tolmá­csoltak. Meglátásom szerint sokkal jobb lenne, ha a parag­rafusokra támaszkodó, hiva- taliaskodó, csak a kellő vég­zettséggel rendelkező egyének számára érthető nyelvezet he­lyett közérthető módon fogal­maznának. Tóth László, 26 éves, békéscsa­bai vállalkozó: — Az egyszerűbb nyomtat­ványokkal magam is boldogu­lok. Ellenben gyakran találko­zom olyan fogalmazványokkal is, amiről az a benyomásom, hogy kimondottan szakirányú végzettséggel rendelkezők szá­mára állítottak össze. Főleg az APEH által kiküldött anyagok „kezelése” okoz gondot. Szak­emberektől hallottam, hogy az idei adóbevallás elkészítéséhez segítség gyanánt kiküldött CD- jük értelmezése sem olyan egy­szerű, még a számviteli ismere­tekkel rendelkezőknek is fel kell kötniük a gatyájukat. Halasi András, 40 éves, vésztői gyógyszerész: — Mind a mai napig képtelen voltam olyan fokú számviteli is­meretekkel felvértezni magam, hogy az adóbevallásomat külső segítség nélkül el tudjam készíte­ni. Szerencsére ma már a könyve­lőm elintézi helyettem az ilyen jel­legű dolgokat, de most sem értem, hogy miért nem lehet mindenki számára érthető nyelven, tömören és világosan fogalmazni a nehéz­kes, és csak egyesek számára ért­hető hivatali nyelvezet helyett. Szerintem így sokkal egyszerűbb és zökkenőmentesebb lenne az ügyintézés. — Both — FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Fejlesztés saját erőből A bánhegyesi diplomás mester fogásai Kis településen különösen ne­héz a fiataloknak megélhetést találni. Talán, ha vállalkozás­ra vállalkoznak — mint például Nagybánhegyesen Mile Ferenc, aki savanyító kisüzemet hozott létre. Meg­kértük, mutassa be a vállalko­zást. — Tizenöt éve foglalkozunk a feleségemmel a savanyítással. A nyolcvanas évek elején mind­ketten agrárszakon végeztünk, majd Nagybánhegyesen tele­pedtünk le. Mint mindenki, mi is azon gondolkodtunk, hogy a Szállításra kész a friss áru főállás mellett jó lenne még va­lamivel foglalkozni. A faluban szinte törvényszerű volt, hogy a primőrpaprika fóliás termeszté­sébe kezdtünk. Később véletle­nül „becsúszott” a savanyítás gondolata. Egyik évben káposz­tából a vártnál több termett, 4— 5 mázsát nem tudtunk értékesí­teni. Mi legyen vele? — tana­kodtunk az asszonnyal. Sajnál­tuk kidobni, ezért lesavanyítot­tuk. Kiderült, van rá kereslet, sőt így jobban el lehetett adni. A káposzta savanyítása eltartott 7—8 évig úgy, hogy eleget kel­lett tenni a munkahelyünkön is. Közben megszereztem a nö­vényvédő szakmérnöki végzett­séget, ami további inspirációt adott. Azért senki ne gondolja, hogy minden rózsás és egyszerű volt, mert sokszor hajnaltól késő estig talpon voltunk, sőt hétvégeken se pihentünk. Ké­sőbb bővítettük a kínálatot. Ahogyan nőtt a termelés, az épületeket is bővíteni kellett, hisz mindent a saját házunknál valósítottunk meg. Nézelődtem a piacon: mire lenne még keres­let? Kiderült, hogy a tasakos ki­szerelésben lényegesen olcsóbb az áru, mint a hagyományos üvegekben. A feleségemmel bi­zonyos mennyiségi nagyság­rendben kistermelőként koordi­náltuk a munkát. Úgy tűnt: ebből meg lehet élni, ezért ap­ránként növeltük a mennyisé­get. A rendszerváltással vissza­kaptuk a kárpótlási földeket, miután úgy döntöttünk, hogy a szántóföldi gazdálkodással és a savanyítással próbálunk „meg­kapaszkodni”. — Hogyan lett a mellék- tevékenységből önálló vállal­kozás? — A szeletelt és hasábká­poszta mellett szélesedett a pro­filunk, a savanyított termékek köre bővült és a kistermelői for­ma már nem bírta ezt a „mun­katempót”. Az országos gazda­sági változásokkal, új elvárá­sokkal mi is vállalkozói szintre emeltük a tevékenységet. Ez nagy lépést jelentett az életünk­ben — mondta a családfő. — A fejlesztést a saját erő visszafor­gatásával oldottuk meg, de a gépek, eszközök beszerzéséhez pályázattal sikerült támogatást kapni az úgynevezett Mezőgaz­dasági Fejlesztési Alapból, amit a minisztérium hirdetett meg. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Tulajdonképpen a mezőgazda- sági termeléssel indult az üzem alapanyagtermelése is. Jelenleg már az új élelmezési törvény­nek megfelelően, mint savanyí­tó üzem funkcionálunk. Bízunk, hogy később is lesznek a mun­kánkat segítő pályázatok, támo­gatások. — Nem szóltunk még a termelésről, és vajon mi a titka a különösen finom, házias ízek­nek? — Az egyetlen titok, hogy sok mindent kézi erővel vég­zünk, így jobban tudunk figyel­ni a minőségre. Egyébként a családi erő mellett 4 alkalma­zottal dolgozunk a magvetéstől a palántanevelésen át a betaka­rításig. Ősztől tavaszig tart a ki- csomagolás. A címke és a fólia­tasak is saját tervezés. — Mi a véleménye a jelenle­gi piaci viszonyokról és hogyan tervezik a jövőt? — Tapasztalatom, hogy el kell menni a vevőért messzebb­re. A környéken csak a tavalyi­hoz hasonló mennyiséget tu­dunk eladni, mivel a fizető­képes kereslet csökkent. A minőség viszont jobban elő­térbe került. A megyén túl, az országban sokfelé ismerik a ter­mékeinket, például Szegeden, Miskolcon, Sárospatakon, sőt a Dunántúlon is. A napokban egy külföldi érdeklődő is megkere­sett, ami megfontolandóvá teszi a további bővítést. Az árakat természetesen a kereslet hatá­rozza meg, de döntő, hogy ne legyen ráfizetésünk a költsé­gekkel. Talán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel továbbra is elegendő megrende­lés mutatkozik, így reméljük nem kell csalódnunk! Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents