Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

íRÉKÉS MEGYEI HIRLAP­MECYEI KORKÉP 1998. február 27., péntek Vállalkozásban, (i) Dr. Rózsa Piroska füzesgyarmati gyermekorvos március elsejétől vállalkozásban végzi tovább az egészségügyi szolgáltatást. A doktornő vállalkozóként mű­ködéséhez a napokban a nagy­község képviselő-testülete is hozzájárult. New York Csabán, (m) A TIT Körösök Vidéke Egyesü­let Haán Lajos Szabadegyete­mének földrajzi tagozata febru­ár 28-án, szombaton 17 órakor tartja soron következő összejö­vetelét, ahol Kalmár Zsolt bé­késcsabai tanár „Egy város ezer arca” címmel élménybeszámo­lót tart New Yorkról. A rendez­vény helyszíne a szervezet bé­késcsabai székháza (Damjanich u. 1/3). Origami szakkör. (b) Március 2-án, hétfőn 16—18 óra között első alkalommal ren­dez origami szakkört a békés­csabai ifiház. A papírhajtogatás művészete iránt érdeklődő fia­talok képzését szeretnék rend­szeressé tenni. A foglalkozást Kecskeméti Ildikó, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa vezeti. Versenysport, (i) A vész­tői versenysport támogatásáról is döntött legutóbbi ülésén a nagyközség képviselő-testülete. Eszerint az éves költségvetés­ből a teniszszakosztály-130 ezer forintot, a dzsudósok 200 ezret, a labdarúgás 1 millió 470 ezret kap. Szeptemberre felépül, (i) Dévaványa most épülő új isko-' Iája — amelynek megépítésére több mint 60 millió forint támo­gatást nyert a nagyközség — a tervek szerint idén szeptember­ben elkészül. Ám a berendezé­sek beszerzése és az épület be­üzemelése későbbre marad. így az ősszel induló tanévben a Vá­nyai Ambrus Általános Iskola diákjai még nem veszik birtok­ba az új épületet. Mindig a nők a bölcsebbek Ma este Candida, G. B. Shaw-bemutató a Jókai Színházban G. B. Shaw Candida című vígjátékának premierjét láthatja ma este a Jókai Színház közönsége. Az előadást Szőnyi G. Sándor Kiváló művész rendezte, a címszereplő Dobó Ale­xandra, Morell lelkész Kovács István, a költőt Bródy Nor­bert, Candida apját Vajda Károly játssza. A rendezővel fő­próba előtt beszélgettünk. — Az előző évadban Robert Thomas A gyilkos köztünk van! című bűnügyi vígjátékát ren­dezte Békéscsabán, 1992-ben Tennessee Williamstől A vágy villamosát. Drámából és kri­miből emlékezetes, szép elő­adást alkotott, most Shaw da­rabjával ismét sikert ígér. ■— Bízom benne, hogy így lesz. Ez a harmadik alkalom, hogy a Jókai Színházban ren­dezek, és mindig nagy öröm­mel jövök ide; nem csak azért, mert ez egy jó együttessel mű­ködő színház, ami manapság ritkaság számba megy, hanem azért is, mert itt nagyon kedves és udvarias emberek laknak. Ennek a meghívásnak azért is örülök, mert Bemard Shaw-t nagyon szeretem, bármely da­rabját szívesen elvállaltam volna. A főiskola dramaturg szakán — rendezést második szakként Nádasdy Kálmánnál tanultam — Shaw Szent Jo­hannájának részletes elemzé­sével vizsgáztam, és mindig volt egy olyan vágyam, hogy a Johannát egyszer színpadra ál­lítsam. A Candidát a színház választotta. — Mit árulhatunk el előze­tesen a közönségnek? — Igazi angol társalgási vígjátékot látnak, Shaw szelle­mességével és ítéletével, azzal az ítélettel, amiben mindig a nők a bölcsebbek, az okosab­bak, mindig rájuk hárul az élet nehezebb része, mindig ők oldják meg a gondokat. Úgy hiszem — bár a darabot a múlt század végén írta Bemard Shaw, és 1894 októberében játszódik Londonban —, hogy az író vallomása és ítélete má­ig érvényes, aktuális. — Amikor A gyilkost ren­dezte (nyolc nővel a színpa­don!), emlékszem, akkor is a hölgyeket dicsérte. Candida is a nő jóságát, bölcsességét ma­gasztalja. — És a szellemességét és a kedvességét. Persze abban a krimiben nyolc ijedt, hisztéri­kus nő szerepelt. — Nyolc szinte görög sors­tragédia! Éppen ettől volt érté­kes az előadás. — Remélem. Akkor a szí­nésznőket dicsértem, mert jó volt velük dolgozni. Itt most maga a darab arról szól, hogy Candida bölcsebb, okosabb és tisztább, mint a többiek. Bí­zom benne, hogy a közönség is szeretni fogja. Ne várjon senki harsány bohózatot, ez nem az, hanem angol társalgási vígjá­ték a maga finomságával, szel­lemességével. Az a tapasztala­tom, hogy a közönség okos, és a finom iróniát és célzásokat is megérti, talán sokkal ponto­sabban, mint feltételezzük. — Nem sokat lehet tudni a Candida magyarországi szín­padi előéletéről. Külföldön so­kat játszották, hazánkban elő­ször 1916-ban. — Megpróbáltuk felderíteni az előzményeket, televíziós felvételt nem találtunk, csak egy rádiófelvételt. 1970-ben Szegeden játszották utoljára, és annak az előadásnak a pi­kantériája, hogy akkor Morell tiszteletes segédlelkészét a mostani direktor játszotta. Konter László akkor nagyon fiatal színész volt, adott is most jó tanácsokat Kiszely Zoltánnak, aki ebben az elő­adásban Millt alakítja. Szerelmi háromszög angol humorral. A békéscsabai elő­adásban Candida Dobó Alexandra, férje, Morell lelkész Kovács István fotó: kovács Erzsébet — A mai közönségnek sem Shaw-t, sem az angol humort leporolni nem kell, a sikerhez tehát minden adott... — Nem kell átértelmezni sem, és jó csapattal készülünk a bemu­tatóra. A színészeken kívül sze­retném megemlíteni a jelmezter­vező Hruby Máriát, aki külföl­dön nagyon kedvelt, sokat foglal­koztatott művész, világsztárok jelmeztervezője. Két külföldi megbízás között nehéz volt időt egyeztetni, de nagyon lelkiisme­retes, mindig itt van. Régi kollé­gám a televízióból Langmár András, aki az előadás díszletter­vezője. Niedzielsky Katalin Selyemútról álmodik Sarkad A déli autópálya megépítésének terve még a kilencvenes évek elején elkészült. A Déli Autó­pálya Rt.-ben nemrégen egy tö­rök érdekeltség szerezte meg a többségi tulajdont. Szándékaik szerint nemcsak a kivitelezést és a működtetést vállalnák, ha­nem az út mentén fekvő 30—40 kilométeres sávon különböző infrastrukturális fejlesztéseket is végrehajtanának. A Sarkad térségi polgármes­terek tegnapi, kötegyáni találko­zóján a településvezetők megvi­tatták ennek térségükre vonatko­zó hatásait. Valamennyien úgy látták, nemcsak a kistérség, de Békés megye is nagyot léphetne előre, ha ez a bemházás megva­lósulna. A törökök által „selyemútnak” is nevezett autó­pálya úgy kötné össze Magyar­ország keleti és nyugati pontjait, hogy közben megyénket is be­kapcsolná a forgalomba. Mint elhangzott, az építkezés meg­kezdésének a törökök szerint az az akadálya, hogy a hatályos magyar törvények szerint az au­tópálya-építés állami monopóli­um. Ha tehát a törökök utat sze­retnének építeni, meg kellene változtatni a jogszabályokat, vagy koncessziós pályázatot kel­lene kiírni. Ez utóbbi azonban eddig még nem történt meg, hi­szen ahhoz az államnak vagy az önkormányzatoknak földterüle­tet kellene kisajátítaniuk. Tóth Imre sarkadi polgármester sze­rint ha a Budapest—Bukarest autópálya egy- szakaszon bele­torkollhatna a „selyemútba”, az kifejezetten Békés előnyére vál­na. A találkozóra meghívott szomszédos kistérség vezetője, Papp Tibor dévaványai polgár- mester óvatosságra is intett. Mint mondta, nem biztos, hogy a törököknek valóban elegendő tőkéjük van a megvalósításra. A sarkadi településvezető szerint ezt leginkább úgy lehetne kiderí­teni, ha kiírnák a koncessziót. Később valamennyien meg­egyeztek abban, ha ez ügyben felsőbb szinten elmozdulás tör­ténik, a Sarkad térségi önkor­mányzatok segíteni fogják az út­építéshez szükséges földterüle­tek megszerzését és átadását. A témát ezzel nem vették le a napi­rendről. Legközelebbi ülésükre ismét meghívják az illetékest, aki a török befektetési lehetősé­gekről szólna. (Most autóbalese­te miatt nem tudott részt venni a találkozón.) 10 éves a diákélelmezés Orosházán Háromezren laknak jól naponta —na Megkérdeztük olvasóinkat Mikor és mire szokott felébredni? Éppen 10 éve annak, hogy Orosházán az akkori tanács lét­rehozta a diák- és gyermekélel­mezési intézményt, ahol 22 mil­lió forintból gazdálkodtak. Az új 2 ezer fős konyha mellett át­adták a 200 személyes éttermet, de megmaradt a Vörösmarty ut­cai konyha is, ahol az óvodák­nak és a III. számú általános is­kolának főztek. Ám az épület állaga annyira megromlott, hogy azt 1991-ben be kellett zárni. — Saját fejlesztésben és az önkormányzat 1 millió forintos támogatásával 3 ezresre bőví­tettük konyhai kapacitásunkat. Folyamatosan fejlesztettünk, ennek eredményeként egyre zsúfoltabb lett a konyha, de gyarapodott sütőkapacitásunk, hőlégkeveréses kemencét, elektromos sütőserpenyőt, két gázfőző üstöt vásároltunk. Bő­vítettük hűtőkapacitásunkat is, megszüntettük a személyzeti ét­termet és ott alakítottuk ki a hi­degkonyhát — emlékezett vissza a kezdetekre Fejesné Né­meth Gizella igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy éveken keresztül gépesítettek, 1994-re lecserélték gépkocsiparkjukat, és mindent elkövettek azért, hogy a kézi munka helyett egy­re gyorsabb és gazdaságosabb eljárásokat tudjanak bevezetni. A gépesítés 10 ember munkáját váltotta ki. — 1995-től viszont csak a napi tennivalókra futotta. Most látunk lehetőséget arra, hogy ismét megkezdjük a felújításo­kat, a berendezések cseréjét. Pályázatokat írunk és igyek­szünk eredményesen gazdál­kodni abból a 100 millióból, ami az idén rendelkezésünkre áll — avatott be mindennapja­ikba Fejesné. Mint mondta, az eltelt 10 év alatt minden partnercéggel kor­rekt kapcsolatot sikerült kiala­kítaniuk. — Aki tőlünk vásárol, szá­munkra ő a király, mi pedig a szolgák vagyunk. Persze a szol­gákat is meg kell becsülni — mondta búcsúzóul az igazgató­nő, miközben megosztotta ve­lünk az ünnepi menüsort: csü­törtökön ebédre az orosházi di­ák- és gyermekélelmezésen húsleves főtt cérnametélttel, a burgonyapüré mellé rántott pulykamell került az asztalokra befőttel, végül desszertet kap­tak az étkezők. Csete Ilona Érdeklődés az AM-könyvek iránt Keresztesiné Balogh Mária, 26 éves geszti, gyesen lévő kisma­ma: — A kisfiam kettő-, a lá­nyom négyéves. Amikor még ennél kisebbek voltak, rendsze­rint ők keltettek, de mostanában már magamtól is felébredek. Elég rossz alvó vagyok. Sosem alszom mélyen, így számomra nem olyan szörnyű dolog kikel­ni az ágyból. Időre általában rit­kán járok, de ha mennem kell valahová, akkor is csak a biz­tonság kedvéért húzok órát. Ha este, lefekvés előtt beprogramo­zom magam, szinte hajszálra pontosan akkor pattan ki a sze­mem, amikor kell. Forrás Lajosné, 40 éves mező- gyáni háztartásbeli: — Szeretek aludni, ahogy minden ember szereti kipihenni az egész napos munka fáradal­mait. Ennek ellenére minden egyes nap öt órakor már talpon vagyok. Ébresztőórát akkor szoktam húzni, ha éjszaka hosszú ideig tévézünk. Akkor is inkább csak a biztonság kedvé­ért, mert az állatok nem marad­hatnak etetés nélkül. Van tehe­nünk, disznónk, birkánk, kecs­kénk, nyúlunk, s azok bizony hangosak, ha nem jön az enni­való. Aztán fejni kell, csarnok­ba menni, egyszóval sok a mun­ka kora reggel. Szűcs Tímea, 20 éves geszti, gyesen lévő kismama: — Két pici gyermekem van, Pancsi és Timi. Rendszerint ők ébresztenek reggel fél hatkor. Ok pedig nem tesznek különb­séget a hétköznap és a hétvé­gék között, minden nap korán fennvannak. De nem panasz-. ködöm, hiszen álomszuszék sose voltam. Korábban is fel­keltem hét órakor, amikor még a szüleimnél éltem Zsa- dányban. Ezt a kicsit korábbi kelést is könnyen megszoktam. És annyi öröm van a gyere­kekkel, hogy meg is éri. Amúgy pedig korán lefekszem, fáradt nem vagyok. Kovács Sándorné, 44 éves sar- kadkeresztúri rokkantnyugdíjas: — Nagyon korán ébredek reggelente, mert a férjem busz­sofőr, és nap mint nap hajnal­ban kel. Ez fél négyet jelent. Általában óracsörgésre ébre­dünk, de van úgy, hogy az én szemeim még az órát is megelő­zik. Csörgés helyett ilyenkor én szólok a férjemnek: „Mindjárt fél négy!” Ha ő elmegy, elvileg még aludhatnék, de a nagyfiam fél ötkor kel, úgyhogy felesle­ges lenne tovább aludnom. A kisebb gyermekünk fél hétkor bújik elő, neki én készítem a reggelit. ■ M. M. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A statisztikai kimutatások sze­rint tavaly 11 ezer 441 alkalmi munkavállalói könyvet (AM- könyv) váltottak ki Magyaror­szágon, ehhez 13 millió forint értékű járulékbélyeget vásárol­tak és 26 ezer napot dolgoztak le a könyv felhasználásával — hallottuk a napokban a munka­ügyi központ mezőkovácsházi kirendeltségén tartott tájékozta­tón. A mezőkovácsházi térség­ben — a könyv szeptemberi be­vezetése óta — 69-et igényel­tek, az idén viszont már 36-ot vittek el ez ideig. Mint azt Bartha Lajosné ki­rendeltségvezető elmondta, az idén időarányosan nagyobb igény mutatkozik ezen munka- vállalási forma iránt, hisz még év eleje van és már több mint fele igény jelentkezett, mint az őszi bevezetésének pár hónapos időszakában. A munkanélküli­ek lassan felismerik azt a lehe­tőséget, amelyet az AM-könyv használata jelenthet. Külön elő­nye, hogy nincs bejelentési kö­telezettsége sem a munkáltató­nak, sem a munkába állónak. Lényegesen könnyebb az admi­nisztrációja és a közteher­jeggyel (bélyeggel) a munkaadó egyszerűen lerója a kötelezett­ségeit. Az alkalmi munkaválla­lói könyvvel igazolt napok jog­szerű munkaidőnek minősül­nek. Ezért jó tudni — hívta fel a figyelmet —, hogy a munkanél­küli járadékosnak be kell mutat­nia a ledolgozott napokat ah­hoz, hogy újra ellátást kapjon. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents