Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-27 / 49. szám
íRÉKÉS MEGYEI HIRLAPMECYEI KORKÉP 1998. február 27., péntek Vállalkozásban, (i) Dr. Rózsa Piroska füzesgyarmati gyermekorvos március elsejétől vállalkozásban végzi tovább az egészségügyi szolgáltatást. A doktornő vállalkozóként működéséhez a napokban a nagyközség képviselő-testülete is hozzájárult. New York Csabán, (m) A TIT Körösök Vidéke Egyesület Haán Lajos Szabadegyetemének földrajzi tagozata február 28-án, szombaton 17 órakor tartja soron következő összejövetelét, ahol Kalmár Zsolt békéscsabai tanár „Egy város ezer arca” címmel élménybeszámolót tart New Yorkról. A rendezvény helyszíne a szervezet békéscsabai székháza (Damjanich u. 1/3). Origami szakkör. (b) Március 2-án, hétfőn 16—18 óra között első alkalommal rendez origami szakkört a békéscsabai ifiház. A papírhajtogatás művészete iránt érdeklődő fiatalok képzését szeretnék rendszeressé tenni. A foglalkozást Kecskeméti Ildikó, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa vezeti. Versenysport, (i) A vésztői versenysport támogatásáról is döntött legutóbbi ülésén a nagyközség képviselő-testülete. Eszerint az éves költségvetésből a teniszszakosztály-130 ezer forintot, a dzsudósok 200 ezret, a labdarúgás 1 millió 470 ezret kap. Szeptemberre felépül, (i) Dévaványa most épülő új isko-' Iája — amelynek megépítésére több mint 60 millió forint támogatást nyert a nagyközség — a tervek szerint idén szeptemberben elkészül. Ám a berendezések beszerzése és az épület beüzemelése későbbre marad. így az ősszel induló tanévben a Ványai Ambrus Általános Iskola diákjai még nem veszik birtokba az új épületet. Mindig a nők a bölcsebbek Ma este Candida, G. B. Shaw-bemutató a Jókai Színházban G. B. Shaw Candida című vígjátékának premierjét láthatja ma este a Jókai Színház közönsége. Az előadást Szőnyi G. Sándor Kiváló művész rendezte, a címszereplő Dobó Alexandra, Morell lelkész Kovács István, a költőt Bródy Norbert, Candida apját Vajda Károly játssza. A rendezővel főpróba előtt beszélgettünk. — Az előző évadban Robert Thomas A gyilkos köztünk van! című bűnügyi vígjátékát rendezte Békéscsabán, 1992-ben Tennessee Williamstől A vágy villamosát. Drámából és krimiből emlékezetes, szép előadást alkotott, most Shaw darabjával ismét sikert ígér. ■— Bízom benne, hogy így lesz. Ez a harmadik alkalom, hogy a Jókai Színházban rendezek, és mindig nagy örömmel jövök ide; nem csak azért, mert ez egy jó együttessel működő színház, ami manapság ritkaság számba megy, hanem azért is, mert itt nagyon kedves és udvarias emberek laknak. Ennek a meghívásnak azért is örülök, mert Bemard Shaw-t nagyon szeretem, bármely darabját szívesen elvállaltam volna. A főiskola dramaturg szakán — rendezést második szakként Nádasdy Kálmánnál tanultam — Shaw Szent Johannájának részletes elemzésével vizsgáztam, és mindig volt egy olyan vágyam, hogy a Johannát egyszer színpadra állítsam. A Candidát a színház választotta. — Mit árulhatunk el előzetesen a közönségnek? — Igazi angol társalgási vígjátékot látnak, Shaw szellemességével és ítéletével, azzal az ítélettel, amiben mindig a nők a bölcsebbek, az okosabbak, mindig rájuk hárul az élet nehezebb része, mindig ők oldják meg a gondokat. Úgy hiszem — bár a darabot a múlt század végén írta Bemard Shaw, és 1894 októberében játszódik Londonban —, hogy az író vallomása és ítélete máig érvényes, aktuális. — Amikor A gyilkost rendezte (nyolc nővel a színpadon!), emlékszem, akkor is a hölgyeket dicsérte. Candida is a nő jóságát, bölcsességét magasztalja. — És a szellemességét és a kedvességét. Persze abban a krimiben nyolc ijedt, hisztérikus nő szerepelt. — Nyolc szinte görög sorstragédia! Éppen ettől volt értékes az előadás. — Remélem. Akkor a színésznőket dicsértem, mert jó volt velük dolgozni. Itt most maga a darab arról szól, hogy Candida bölcsebb, okosabb és tisztább, mint a többiek. Bízom benne, hogy a közönség is szeretni fogja. Ne várjon senki harsány bohózatot, ez nem az, hanem angol társalgási vígjáték a maga finomságával, szellemességével. Az a tapasztalatom, hogy a közönség okos, és a finom iróniát és célzásokat is megérti, talán sokkal pontosabban, mint feltételezzük. — Nem sokat lehet tudni a Candida magyarországi színpadi előéletéről. Külföldön sokat játszották, hazánkban először 1916-ban. — Megpróbáltuk felderíteni az előzményeket, televíziós felvételt nem találtunk, csak egy rádiófelvételt. 1970-ben Szegeden játszották utoljára, és annak az előadásnak a pikantériája, hogy akkor Morell tiszteletes segédlelkészét a mostani direktor játszotta. Konter László akkor nagyon fiatal színész volt, adott is most jó tanácsokat Kiszely Zoltánnak, aki ebben az előadásban Millt alakítja. Szerelmi háromszög angol humorral. A békéscsabai előadásban Candida Dobó Alexandra, férje, Morell lelkész Kovács István fotó: kovács Erzsébet — A mai közönségnek sem Shaw-t, sem az angol humort leporolni nem kell, a sikerhez tehát minden adott... — Nem kell átértelmezni sem, és jó csapattal készülünk a bemutatóra. A színészeken kívül szeretném megemlíteni a jelmeztervező Hruby Máriát, aki külföldön nagyon kedvelt, sokat foglalkoztatott művész, világsztárok jelmeztervezője. Két külföldi megbízás között nehéz volt időt egyeztetni, de nagyon lelkiismeretes, mindig itt van. Régi kollégám a televízióból Langmár András, aki az előadás díszlettervezője. Niedzielsky Katalin Selyemútról álmodik Sarkad A déli autópálya megépítésének terve még a kilencvenes évek elején elkészült. A Déli Autópálya Rt.-ben nemrégen egy török érdekeltség szerezte meg a többségi tulajdont. Szándékaik szerint nemcsak a kivitelezést és a működtetést vállalnák, hanem az út mentén fekvő 30—40 kilométeres sávon különböző infrastrukturális fejlesztéseket is végrehajtanának. A Sarkad térségi polgármesterek tegnapi, kötegyáni találkozóján a településvezetők megvitatták ennek térségükre vonatkozó hatásait. Valamennyien úgy látták, nemcsak a kistérség, de Békés megye is nagyot léphetne előre, ha ez a bemházás megvalósulna. A törökök által „selyemútnak” is nevezett autópálya úgy kötné össze Magyarország keleti és nyugati pontjait, hogy közben megyénket is bekapcsolná a forgalomba. Mint elhangzott, az építkezés megkezdésének a törökök szerint az az akadálya, hogy a hatályos magyar törvények szerint az autópálya-építés állami monopólium. Ha tehát a törökök utat szeretnének építeni, meg kellene változtatni a jogszabályokat, vagy koncessziós pályázatot kellene kiírni. Ez utóbbi azonban eddig még nem történt meg, hiszen ahhoz az államnak vagy az önkormányzatoknak földterületet kellene kisajátítaniuk. Tóth Imre sarkadi polgármester szerint ha a Budapest—Bukarest autópálya egy- szakaszon beletorkollhatna a „selyemútba”, az kifejezetten Békés előnyére válna. A találkozóra meghívott szomszédos kistérség vezetője, Papp Tibor dévaványai polgár- mester óvatosságra is intett. Mint mondta, nem biztos, hogy a törököknek valóban elegendő tőkéjük van a megvalósításra. A sarkadi településvezető szerint ezt leginkább úgy lehetne kideríteni, ha kiírnák a koncessziót. Később valamennyien megegyeztek abban, ha ez ügyben felsőbb szinten elmozdulás történik, a Sarkad térségi önkormányzatok segíteni fogják az útépítéshez szükséges földterületek megszerzését és átadását. A témát ezzel nem vették le a napirendről. Legközelebbi ülésükre ismét meghívják az illetékest, aki a török befektetési lehetőségekről szólna. (Most autóbalesete miatt nem tudott részt venni a találkozón.) 10 éves a diákélelmezés Orosházán Háromezren laknak jól naponta —na Megkérdeztük olvasóinkat Mikor és mire szokott felébredni? Éppen 10 éve annak, hogy Orosházán az akkori tanács létrehozta a diák- és gyermekélelmezési intézményt, ahol 22 millió forintból gazdálkodtak. Az új 2 ezer fős konyha mellett átadták a 200 személyes éttermet, de megmaradt a Vörösmarty utcai konyha is, ahol az óvodáknak és a III. számú általános iskolának főztek. Ám az épület állaga annyira megromlott, hogy azt 1991-ben be kellett zárni. — Saját fejlesztésben és az önkormányzat 1 millió forintos támogatásával 3 ezresre bővítettük konyhai kapacitásunkat. Folyamatosan fejlesztettünk, ennek eredményeként egyre zsúfoltabb lett a konyha, de gyarapodott sütőkapacitásunk, hőlégkeveréses kemencét, elektromos sütőserpenyőt, két gázfőző üstöt vásároltunk. Bővítettük hűtőkapacitásunkat is, megszüntettük a személyzeti éttermet és ott alakítottuk ki a hidegkonyhát — emlékezett vissza a kezdetekre Fejesné Németh Gizella igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy éveken keresztül gépesítettek, 1994-re lecserélték gépkocsiparkjukat, és mindent elkövettek azért, hogy a kézi munka helyett egyre gyorsabb és gazdaságosabb eljárásokat tudjanak bevezetni. A gépesítés 10 ember munkáját váltotta ki. — 1995-től viszont csak a napi tennivalókra futotta. Most látunk lehetőséget arra, hogy ismét megkezdjük a felújításokat, a berendezések cseréjét. Pályázatokat írunk és igyekszünk eredményesen gazdálkodni abból a 100 millióból, ami az idén rendelkezésünkre áll — avatott be mindennapjaikba Fejesné. Mint mondta, az eltelt 10 év alatt minden partnercéggel korrekt kapcsolatot sikerült kialakítaniuk. — Aki tőlünk vásárol, számunkra ő a király, mi pedig a szolgák vagyunk. Persze a szolgákat is meg kell becsülni — mondta búcsúzóul az igazgatónő, miközben megosztotta velünk az ünnepi menüsort: csütörtökön ebédre az orosházi diák- és gyermekélelmezésen húsleves főtt cérnametélttel, a burgonyapüré mellé rántott pulykamell került az asztalokra befőttel, végül desszertet kaptak az étkezők. Csete Ilona Érdeklődés az AM-könyvek iránt Keresztesiné Balogh Mária, 26 éves geszti, gyesen lévő kismama: — A kisfiam kettő-, a lányom négyéves. Amikor még ennél kisebbek voltak, rendszerint ők keltettek, de mostanában már magamtól is felébredek. Elég rossz alvó vagyok. Sosem alszom mélyen, így számomra nem olyan szörnyű dolog kikelni az ágyból. Időre általában ritkán járok, de ha mennem kell valahová, akkor is csak a biztonság kedvéért húzok órát. Ha este, lefekvés előtt beprogramozom magam, szinte hajszálra pontosan akkor pattan ki a szemem, amikor kell. Forrás Lajosné, 40 éves mező- gyáni háztartásbeli: — Szeretek aludni, ahogy minden ember szereti kipihenni az egész napos munka fáradalmait. Ennek ellenére minden egyes nap öt órakor már talpon vagyok. Ébresztőórát akkor szoktam húzni, ha éjszaka hosszú ideig tévézünk. Akkor is inkább csak a biztonság kedvéért, mert az állatok nem maradhatnak etetés nélkül. Van tehenünk, disznónk, birkánk, kecskénk, nyúlunk, s azok bizony hangosak, ha nem jön az ennivaló. Aztán fejni kell, csarnokba menni, egyszóval sok a munka kora reggel. Szűcs Tímea, 20 éves geszti, gyesen lévő kismama: — Két pici gyermekem van, Pancsi és Timi. Rendszerint ők ébresztenek reggel fél hatkor. Ok pedig nem tesznek különbséget a hétköznap és a hétvégék között, minden nap korán fennvannak. De nem panasz-. ködöm, hiszen álomszuszék sose voltam. Korábban is felkeltem hét órakor, amikor még a szüleimnél éltem Zsa- dányban. Ezt a kicsit korábbi kelést is könnyen megszoktam. És annyi öröm van a gyerekekkel, hogy meg is éri. Amúgy pedig korán lefekszem, fáradt nem vagyok. Kovács Sándorné, 44 éves sar- kadkeresztúri rokkantnyugdíjas: — Nagyon korán ébredek reggelente, mert a férjem buszsofőr, és nap mint nap hajnalban kel. Ez fél négyet jelent. Általában óracsörgésre ébredünk, de van úgy, hogy az én szemeim még az órát is megelőzik. Csörgés helyett ilyenkor én szólok a férjemnek: „Mindjárt fél négy!” Ha ő elmegy, elvileg még aludhatnék, de a nagyfiam fél ötkor kel, úgyhogy felesleges lenne tovább aludnom. A kisebb gyermekünk fél hétkor bújik elő, neki én készítem a reggelit. ■ M. M. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A statisztikai kimutatások szerint tavaly 11 ezer 441 alkalmi munkavállalói könyvet (AM- könyv) váltottak ki Magyarországon, ehhez 13 millió forint értékű járulékbélyeget vásároltak és 26 ezer napot dolgoztak le a könyv felhasználásával — hallottuk a napokban a munkaügyi központ mezőkovácsházi kirendeltségén tartott tájékoztatón. A mezőkovácsházi térségben — a könyv szeptemberi bevezetése óta — 69-et igényeltek, az idén viszont már 36-ot vittek el ez ideig. Mint azt Bartha Lajosné kirendeltségvezető elmondta, az idén időarányosan nagyobb igény mutatkozik ezen munka- vállalási forma iránt, hisz még év eleje van és már több mint fele igény jelentkezett, mint az őszi bevezetésének pár hónapos időszakában. A munkanélküliek lassan felismerik azt a lehetőséget, amelyet az AM-könyv használata jelenthet. Külön előnye, hogy nincs bejelentési kötelezettsége sem a munkáltatónak, sem a munkába állónak. Lényegesen könnyebb az adminisztrációja és a közteherjeggyel (bélyeggel) a munkaadó egyszerűen lerója a kötelezettségeit. Az alkalmi munkavállalói könyvvel igazolt napok jogszerű munkaidőnek minősülnek. Ezért jó tudni — hívta fel a figyelmet —, hogy a munkanélküli járadékosnak be kell mutatnia a ledolgozott napokat ahhoz, hogy újra ellátást kapjon. H. M.