Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-03 / 28. szám

10 Családi magazin 1998. február 3., kedd Mire ügyeljünk, hogy ha bálba megyünk, jól szórakozzunk Farsang van, áll a bál A különböző szemüvegek különböző jellemeket idéznek, az egyik viselkedője detektív, a mási­ké filmsztár Farsang van, a bálok ideje. A kellemes szórakozást azonban könnyen elronthatjuk, ha elkövetünk egy-egy bakit. Érkezés. Azok vannak előny­ben, akik többen érkeznek egyszerre, mert segítenek egy­másnak oldani a kezdeti fe­szültséget. íme néhány jó ta­nács: — Álldogálással ne keltse az elveszett bárány látszatát. Viselkedjen természetesen. Gyorsan mérje fel a terepet, nem lát-e ismerőst. Közeled­jen felé, de ne „csimpasz­kodjon rá”. Nem illik senkire sem „ráragadni”, főleg akkor, amikor az „áldozat” minden erővel le akar lépni. — Ha nincs elég beszédté­ma, ne érdeklődjön örökösen az asztaltársaság egészségi ál­lapota felől. Beszélgetést kez­deni olyanokkal, akiket alig ismerünk, nagyon nehéz, és nem is kell erőltetni. Elég vé­leményt mondani valamiről (például megdicsérni a höl­gyek ruháját), s a többi jön (talán) magától. Táplálkozás. Napjainkban a hagyományos étkezést több­ségében svédasztalok váltják fel. Gyakran előfordul, hogy a gálába öltözött vendégek min­denről megfeledkezve rohan­ják meg a tálakat, s a szeré­nyebbeknek egy falat sem ma­rad. Tartsuk szem előtt a kö­vetkezőket: — Inkább kétszer vegyen keveset, mint egyszer sokat. A tányérra inkább kevesebbet rakjon és ne egyszerre óriási kupacot mindenből. — Ne tolakodjon, várja ki, amíg sorra kerül. — Ha szomszédjának vélet­lenül kiveri a kezéből az evő­eszközt vagy a poharat, kérjen bocsánatot. A szőnyegre esett ételt ne rúgja az asztal alá, ha­nem kérje meg a személyzetet, takarítsa fel. Esztétika. A hagyományos báli etikett elveszítette idősze­rűségét, az új pedig még nem alakult ki. Aki a társasági élet­ben újonc, nem marad más hátra, mint az, hogy egyszerű­en, természetesen viselkedjen. Ha valóban jól akarja érezni magát, ügyeljen a következők­re: — A ruha kiválasztásakor döntse el: azt akarja, hogy va­laki megpukkadjon az irigy­ségtől, vagy egyszerűen csak meg akar felelni a bál követel­ményeinek. A lehetőségek szerint méltóságteljesen, fel­szabadultan viselkedjen, hogy jól érezze magát. — Ne akarjon mindenkit el­kápráztatni. — Ne kokettáljon a barátnő férjével. A jó barátság min­dennél nagyobb érték. — Ne parancsoljon se a fér­jének, se a pincérnek. Ezzel nem nő az értéke. — Senkire se tegyen han­gos megjegyzést. Mások hibá­ján szórakozni durva dolog, s a nagyvonalúság és a szelle­messég hiányát jelzi. — Másokat is engedjen szóhoz. Legyen felszabadult, vidám, közvetlen. Táncoljon sokat, hiszen a bál erre van. Az illem azt kívánja, hogy a férfiak felkérjék a társaságban lévő hölgyeket. Még akkor is, ha ez nincs az ínyükre. Az il­lendőség kedvéért a nők vi­szont senkit ne kosarazzanak ki. A dohányosok oltsák el ci­garettájukat, mert senki sem örül annak, ha kiégetik a ruhá­ját. — Ha a férfi beszédes, a nőnek figyelmesen hallgatnia kell őt. Ha pedig félénk, komplexusai vannak, akkor a nő finoman bátorítsa, de úgy, nehogy megriadjon. * Csaknem minden iskolában tartanak ilyenkor álarcos bálát. A jelmez ezer ötletet kí­ván, de sokszor csak mások ötleteit látva jut eszünkbe va­lami. A gyerekeknek is fontos, hogy illik-e egyéniségükhöz. Tervezzük meg a gyerekekkel, segítsünk nekik elkészíteni. Jó, ha a gyerekek is megbe­szélik egymással. — Tehát lehetsz madár­ijesztő, ha a család kölcsönad néhány ruhadarabot. — Lehetsz Batman, ha a mami fekete blúzát odaadja szárnyak készítésére és fekete melegítőt, kesztyűt, sapkát ve­szel fel. — Bohóc is lehetsz sok tar­ka ruhában. A szülőnek is legyen fon­tos, ha a kicsi vagy a nagyob­bacska jelmezt akar varrni... Vendégváró receptötleteink Kocsonyázott sonkahab Hozzávalók: 50 dkg aszpik, 1 kemény tojás, 25 dkg son­ka, fél csomó petrezselyem­zöld, 5 dkg vaj, 15 dkg besamel, só, fehérbors, 2 evőkanál brandy, 1 dl tej­szín. A formát jeges vízbe állít­juk, megtöltjük az olvasztott, hűtött, de még folyékony aszpikkal. Amikor az edény falára körülbelül 3—4 milli­méter vastagon rádermedt, a maradékot kiöntjük és a for­mát körülbelül 10 percre a hűtőbe tesszük. A díszítőanyagokat — tojásszeleteket, sonkacsí­kokat, petrezselyemleveleket — hústűvel az aszpikba mártjuk, és a forma aljára, illetve oldalára ra­gasztjuk. A formát ismét hű­tőbe tesszük. A finomra da­rált sonkához hozzákeverjük a vajat, majd a besamelt, só­val, borssal és brandyvel íze­sítjük. Belekeverjük a tejszín keményre vert habját és 10 dkg olvasztott, de már nem meleg aszpikot. A sonkás habot a díszített formába töltjük. A tetejére ráöntjük a maradék olvasztott aszpikot és a hűtőben megdermeszt­jük. Tálaláskor a formát né­hány pillanatra forró vízbe mártjuk, majd a tar­talmát franciasaláta-alapra óvatosan kiborítjuk. Tartármártást kínálunk hozzá. Majonézes gombasaláta Hozzávalók: 1 doboz kínai gombakonzerv, 1 dl majonéz, 1 citrom, 2 kávéskanál porcukor, fél csomó petrezselyemzöld, esetleg tárkonylevél, só. A gombát lecsöpögtetjük és negyedekre vág­juk. A majonézhez hozzákeverjük, sóval, szűrt citromlével, porcukorral és finomra vágott pet­rezselyem-, illetve tárkonylevéllel ízesítjük. Hűtőben 2—3 órán át állni hagyjuk. Salátale­véllel bélelt üvegtálon kúp alakúra formázzuk. Szeletelt gombával és petrezselyemzölddel dí­szítjük. Lazacpürével töltött tojás ínyenceknek Hozzávalók: 4 kemény tojás, 10 dkg besamel, 5 dkg vaj, 10 dkg lazac (konzerv), fél csomó snidling, 1 citrom, 40 dkg franciasaláta, 10 dkg aszpik. Ä hosszában félbevágott főtt tojások sárgá­ját és a besamelt áttörjük. Hozzáadjuk a habos­ra kevert vajat, a finomra vágott lazacot, snid- linget és a citrom szűrt levét. A félbevágott to­jásfehérjéket ízlésesen megtöltjük. A tetejét citromszeletekkel, lazachússal és snidlinggel díszítjük. A tojásokat franciasaláta-alapra tá­laljuk, és kockára vágott aszpikkal körbeszór­juk. Külön edényben szardellapasztával ízesí­tett majonzét adunk hozzá. Valamivel egyszerűbbet, de finomat is kínálhatunk Egy TEPSIRE VALÓ TÚRÓS LEPÉNY Hozzávalók a tésztához: 25 dkg finomliszt, 2 db tojás, 12 dkg Ráma margarin, 1 dl tejföl, 1 evőkanál porcukor, 1 teáskanál sütőpor, kevés tej, 1 mokkáska­nál só. A töltelékhez: 50 dkg te­héntúró, 2 db tojás, 10 dkg ma­zsola, 1 dl tejföl, 2 evőkanál bú­zadara, 10—15 dkg porcukor, 1 zacskó vaníliás cukor, 1 csokor kapor, 1 mokkáskanál só. Előkészítése: a sütőporral összekevert lisztet, a tojást, a tejfölt, a sót, a cukrot és az el­forgácsolt margarint kézzel gyorsan összegyúrjuk, és cipó­vá formáljuk. Liszttel meghint­ve, egyharmad-kétharmad arányban kettévágjuk, és jól le­hűtjük. A töltelékhez a túrót át­törjük, és a felvert tojásokkal, a tejföllel, a búzadarával, a cu­korral, a vaníliás cukorral és a sóval összekeverjük. A megmo­sott és finomra metélt kaprot és a mazsolát is hozzáadjuk. Elkészítése: a nagyobbik tész­tadarabot lisztezett deszkán köze­pes tepsi nagyságúra nyújtjuk. A tepsit kibéleljük a tésztával és fél­retesszük. (A másik tésztadarabot további felhasználásig a hűtőbe rakjuk.) A tepsiben lévő tésztára egyenletesen rákenjük a töltelé­ket, és rányomkodjuk a másik, kinyújtott tésztadarabokat. A te­tejét tejjel megkenjük, villával megszurkáljuk, majd betoljuk az előmelegített, forró sütőbe. Hobbiállatok A KUTYA VISELKEDÉSE A NEVELÉSTŐL FÜGG Az emberekre jellemző, hogy bizonyos tipikusan nemzeti karak­tert tulajdonítanak az egyes országok lakóinak. Márpedig egy­általán nem biztos, hogy minden osztrák kedélyes, hogy minden angol teaivó, akadnak kisnövésű texasiak és valószínűleg van­nak forróvérű eszkimók is. A kutyafajták beskatulyázása is eh­hez hasonló helytelen előítélet, mivel a kutya magatartása — bármilyen fajta legyen is az — elsősorban a neveléstől függ. A fajtaleírásokból, amelyek a kutyafajták kinézetét és sajátos­ságát meghatározzák, kitűnik, hogy nem létezik külön ag­resszív kutyafajta. Csak néhány példány rendelkezik kellemet­len természettel, miként az em­berek között is akadnak rossz természetű egyének. Ez az eshe­tőség azonban elvben bármely fajtánál előfordulhat, bár igaz, hogy egy törpe rattler agresszi­vitása kevésbé okoz problémát, mint például a rottweileré. A keverék esetében előre nem látható, hogy mely faj tu­lajdonságai ütköznek ki: egy al­mon belül lehetnek nagy kü­lönbségek, mind kinézetben, mind természetben. Büntetés helyett nevelés Az agresszív kutyák tenyészté­sét tiltó rendelkezés érvénybe léptetése alapvetően jó gondo­lat, de a kutya szempontjából igazságosnak nem mondható, hiszen ezek a kutyák a szeretet nélküli nevelés miatt válnak ag­resszívvá. A kutya falkában élő állat, mindenkor alárendeli ma­gát a „falkavezér” elvárásainak, ez pedig olyan emberi „falka­vezér” kezében, aki durva lelkű vagy hozzá nem értő, komoly veszélyforrás. Csak akkor érdemes speciális kiképzésre vinni az ebet, ha va­lóban őrző-védő kutyára van szükség: fontos követelmény, hogy a kutya teljes mértékben fegyelmezett legyen, nehogy megszerzett képességeit ártal­matlan embereken gyakorolja. Az ilyen állat bizonyos mozdu­latokra — például karfelemelés — támad, ezért kerülni kell a félreértésre okot adó, így ve­szélyt jelentő mozdulatokat. Szórakozás agresszivitás nélkül Azok részére, akik kutyájukkal intenzíven akarnak foglalkozni, különféle kutyás sportágak áll­nak rendelkezésükre, amelyek­ben a kutya a gazdával együtt végzi a gyakorlatokat, így játék közben tanulja meg azokat a ve­zényszavakat, amelyeket csakis a gazdájától vagy annak család­tagjaitól fogadhat el. A tanulás mellett ezek a foglalkozások a kutyákat és az embereket egy­aránt remekül szórakoztatják. Azok számára, akik nem kife­jezetten őrzésre-védésre tartják kutyájukat, mégis valamiféle szakszerű nevelést szeretnének számára nyújtani, a kutyakiképző iskolák megfelelő tréninget biz­tosítanak. Itt megtanítják a kutyu- sokat az alapvető jó modorra, a vezényszavakra, a pórázon veze­tésre, vagyis mindenre, amire a kellemes együttéléshez szükség van. Ez minden élethelyzetben fontos. Ha valaki saját maga nem kutyaszakértő, ezt a lehetőséget ajánlatos kihasználni. Korai szocializálás Különösen hasznosak az úgyne­vezett „kölyök-tanfolyamok”, amelyek eredményeként a fiatal állatok megtanulják az ember­hez és az egymáshoz való alkal­mazkodást. Tudományos kifeje­zéssel élve a korai szocializálás, amely —- embergyerekek neve­léséhez hasonlóan — csak cso­portosan éri el leginkább célját, felbecsülhetetlen előnyt jelent az állat további fejlődésében és az emberekkel való együttélésben. Egy nevelésre váró ártatlan tekintetű négylábú társ FOTÓ: SUCH TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents