Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

1998. február 23., hétfő MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Megkérdeztük olvasóinkat Milyen lesz az idei választási kampány? Kiss Mihály, 70 éves, köröstar- csai nyugdíjas: — Egyes pártok részéről máris elkezdődött a mocskoló- dás, s úgy vélem, ez a sárdobá­lás a választásokig csak erősö­dik. A személyeskedések nem az összetartáshoz, az összefo­gáshoz, hanem a széthúzáshoz vezetnek. Szerintem a pártok túl sok pénzt kapnak a választá­si kampányhoz. Ammondó va­gyok: a pártokat a tagságuk tartsa el, s ne az adófizetők pén­zét herdálják. Kormányos Ferenc, 43 éves, mezőberényi vállalkozó: — Az ember vegyes érzelmek­kel gondol a kampányra, s arra, hogy ebből mi sül ki. Biztosra ve­szem: a korábbiakhoz képest több lesz a politikusok személyeskedé­se annak érdekében, hogy beke­rüljenek a parlamentbe. Bízom benne, hogy demokratikusan zaj­lik a választás, s négy évig olyan világot szagolunk majd, amilyet választottunk... A kampány már elkezdődött, a pártok keresik a másik gyengéjét. Darányi Sándor, 24 éves, béké­si hentes: — Nem érdekel a politika, sem időm, sem türelmem nincs hozzá, hogy hallgassam a politikusok lo­csogását. Ha a választás napján rá­érek, lehet, hogy elmegyek majd szavazni. Felháborítónak tartom, hogy a politikusoknak csak a vá­lasztások idején jut eszükbe a vi­déki emberek sorsa, gondja, baja. Ilyenkor megkezdődik az utazga­tásuk, a pártok marakodása a vok- sokért. Ha rajtam múlna, egy vasat nem adnék nekik a kampányra. Bodó Julianna, 21 éves, csárda­szállási adóügyintéző: — Szerintem drága lesz a kampány, sokba kerülnek a po­litikusok, a politikai reklámok, a pártcsatározások. A kampány­pénzből nagyon sok fiatalt le­hetne például lakáshoz segíteni, vagy a felsőfokú tanintézetek­ben tanulókat támogatni. Ma már jószerivel csak azok tanul­hatnak egyetemen vagy főisko­lán, akik a tandíjat meg tudják fizetni. — sz— A SZERZŐ FELVÉTLEI Az óvoda öregbíti a nagyközség hírnevét Szakmai kiadvány Vésztőről A vésztői napköziotthonos óvoda a napokban vette fel a Négyszínvirág nevet. A névválasztás nem véletlen: az óvoda pedagógusai Négyszínvirág címmel — Csányi Istvánná óvodaveze­tő szerkesztésében — össze­állították és esztétikus könyv formájában megje­lentették az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő helyi nevelési progra­mot. Ezzel a szakmai kiad­vánnyal segíteni szeretné­nek mindazoknak az óvo­dáknak, amelyek egy alapí­tó okirattal rendelkeznek, de több tagintézményből állnak, és többféle színnel, tartalommal, életmód-szer­vezéssel találkoznak. A vésztői óvodának nem ez az első nagy jelentőségű szakmai kiadványa. Tavaly az óvodapedagógiai fejlesz­tő játékok gyűjteményét je­lentették meg, amelynek akkora sikere volt, hogy most készül a második ki­adása. A könyv anyagát teljes egészében az óvoda peda­gógusai írták. A kiadványt Nagy Jenőné, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet munka­társa lektorálta. Ő volt az, aki a biztatás mellett szak­mai segítséget is nyújtott. A vésztői Négyszínvirág óvoda által könyv for­májában kidolgozott helyi nevelési programot 1999. szeptember elsejével kell bevezetni Magyarországon. A sárréti nagyközség tagóvodáinak egy-egy cso­portjában viszont már az ősszel induló tanévben al­kalmazzák. A szakmai kiadványt hi­vatalosan március 18—20- án a pedagógiai napokon mutatják be Vésztőn. M. B. Megjelent munkatársunk legújabb kötete Ahol floppylemezen sétál a kedves A költők belevizeltek a Dunába — hangzik Magyart Barna köte­tének (Bit Könyv- és Lapkiadó Kft., Érd) érdeklődést keltő címe. Mi ez az obszcén mutogatás? — kérdezhetik az olvasók. Nos, nem kell messzire lapoznunk a kötet­ben ahhoz, hogy megtaláljuk a cím eredetét. ,Amikor a költők belevizeltek a Dunába / Buda­pestnél kilépett medréből a vers” — olvashatjuk a 7. oldalon, a Nem osztják jegyre a rokonokat című vers indító soraiban. Miért éppen ez a négy költőzseni végzi kisdolgát együtt Magyarival? — vetődik fel az újabb kérdés az olvasókban. Magyari Barna ezektől a költőktől kapta a lírai és lelki út- ravalót ahhoz, hogy átjusson oda, a Duna túloldalára, ahon­nan visszavizelhet a világra. Magyari 22 éves koráig Nagy­szalontán élt, ahol Arany János szellemisége, az erős Arany-kul­tusz segített neki abban, hogy nemzeti kisebbségben élő fiatal­ként kitartóan csiszolja a verselő nagyapjától örökölt tehetségét. Ady Endrét szintén a szűkebb régióbeli kötődés, valamint a ha­tártalan szabadságérzet emeli a példaképek sorába. József Attila elesettsége szintén rímelt a '80- as évek erdélyi magyarságának sanyarú sorsára. József Attilának a '20-as és '30-as években. Ma­gyarinak pedig a '80-as években a kultúra volt az egyetlen igazi támasza. Simonyi Imre szintén Erdélyben született. Magyari Simonyival 1985-ben ismerke­dett meg. Az akkor már jelentős ismertséggel bíró, és élete utolsó évtizedén belül járó József Attí- la-díjas költő örömmel fogadta a szülőföldje közelében élő fiatal tollforgató közeledését. Magyari Barna költői tevé­kenységének tizennégy évéből válogatta a négy részre tagolt könyv anyagát. A versek törté­nelemről, szerelmekről, társadal­makról szólnak, hol líraian szen­vedélyesen, hol a valóság kegyet­len naturalisztikájával, de mind­annyiszor játékosan, ironikusan. Magyari tisztán látja, hogy ma a költészet a társadalomban egyre kevésbé képes betölteni hivatását: „a huszadik század peremén dioptriás szemüve­gében / már alig lát egy-két ol­vasót a vers / a könyvtárakban kékes lánggal még ég egy-egy lángész / de meglehet nemsoká ez is csak emlékezés”. Mindezek ellenére Magyari Barna mégis ír, mert hisz a líra feltámadásában. Magyari szerelmes terseiben szintén a határtalan játékossá­got és az ötletes képvariációkat fedezhetjük fel. Költőnk flop­py- lemezen sétáltatja a ked­vest, akinek blúzát műholdra lövi, hogy a melltartók parabo­lái befoghassák a flörtöt. Magyari Barnáról — akit csaknem tizenöt éve személye­sen ismerek — még hosszan tudnék regélni. De az olvasók számára beszéljenek inkább versei, amelyek nálam sokkal hitelesebbek. Érdemes a kötetét forgatni, és főleg olvasni... Bíró László Gerendási Nyugdíjas-egyesület: az új vezetés a régi Zsúfolásig megtelt a minap Ge­rendás település legnagyobb vendéglátóegysége. Itt tartották meg a mintegy 1700 fős község nyugdíjasainak tisztújító köz­gyűlését. Az ellenőrző bizottság vezetője ismertette az elmúlt év gazdálkodási adatait, amiből ki­tűnt, hogy az egyesület mintegy 150—180 ezer forintból gazdál­kodott, de ebből jutott kirándu­lások, rendezvények támogatá­sára, a jól dolgozó aktívák jutal­mazására is. Ezután Krizsán György el­nök összefoglalta, mi minden történt az elmúlt három évben. 1995 áprilisában alakultak 34 fővel, ma több, mint 260 tagja van az egyesületnek. Program­juk minden évben tervszerű volt — rendezvények, kirándulások —, és több magasabb beosztá­sú, a mindennapi életben járta­sabb szakembert hívtak meg tá­jékoztató előadások megtartá­sára, ahol mindenkor népes hallgatóságot vonzott. A me­gyei kapcsolat tartása és a jó munka eredményeként az eltelt majd három év alatt 162 kis­nyugdíjas részesült méltányos- sági nyugdíjemelésben, 101-en kaptak jelentős összegű egysze­ri segélyt. Befejezésül köszöne­tét mondott a jelenlévő Gajdács János polgármesternek, vala­mint a helyi termelőszövetkezet elnökének az elmúlt időszak alatti erkölcsi és anyagi támo­gatásért. A beszámolók után követke­zett a választás. A régi tiszt­ségviselők munkáját a tagság azzal ismerte el, hogy személy- csere nélkül újra választották őket. Ezek után Gajdács János pol­gármester gratulált a régi-új ve­zetőségnek, megköszönve ne­kik azt, hogy átvállalták e kiste­lepülés nyugdíjastársadalma ügyes-bajos dolgainak elintézé­sét, ezzel is könnyítve az önkor­mányzat munkáját. ígérete sze­rint a jövőben is támogatni fog­ja az egyesületet. Végül a közelgő nagy ren­dezvény részleteit beszélték meg: a nőnapot, melyet megala­kulásuk óta ők szerveznek a te­lepülésen. Az 1998-as nők nap­ja attól is emlékezetes lehet, mert a vendég, ki az ajándéko­kat adja, Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter lesz. Családsegítő szolgálat alakult Medgyesegyházán Az új gyermekvédelmi törvény nyomán Medgyesegyházán önálló családsegítő szolgálat felállításáról döntöttek. A szak­mai álláshelyeket pályázatban hirdették meg. Az intézmény jö­vőbeni feladatkörébe tartozik a házi segítségnyújtás, az ifjúság­védelem, a családsegítés, az idő­sek napközi otthona, valamint a szociális étkeztetéssel kapcsola­tos feladatok. A beérkezett 16 pályázatból választottak ki — jelenleg szakmai végzettségre irányuló tanulmányokat folytató — két asszisztenst, akik febru­ártól megkezdték a munkát. A képviselő-testület úgy döntött, hogy amíg a vezetői álláshelyre nem érkezik megfelelő jelentke­ző, addig dr. Gubcsó Endre — aki jelenleg a szolgálat megbí­zott vezetője — végezze tovább a szolgálat irányítását. H. Kamatozó Kincstárjegy 1999/11. aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalma­zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, az ABN AMR0 (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,42%. Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a leg- A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam nagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMR0 (Magyar) Bank Rt. Szarvas, Békéscsaba • Inter-Európa Bank Rt. Békéscsaba • K&H Bank Rt. Békéscsaba, Gyula • OTP Bank Rt Békéscsaba, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaerícffőd, MezőberényilOOOOÖft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1 Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország leg­nagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 9/11. Jegyzési időszak: 1998.február 16-27. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 18,50% Jegyzési árfolyam: 1998. február 16-24. között 99,70% 1998. február 25-27. között 100,00% A ^MATESZ tagja Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős Zriadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax: (66) 441- 020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon: (66) 446-552, fax: (66) 441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba. Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DFXHIR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 745 Ft, negyedévre 2235 Ft. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Kner Nyomda, Békéscsaba, Baross út 9—21. Nyomdaigazgató: Péter István. Hll ISSN 12151068

Next

/
Thumbnails
Contents