Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-23 / 45. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. február 23., hétfő „Miért fizessünk olyan szolgáltatásért, melyet nem veszünk igénybe?” A kötelező szemétszállítási díj sokak igazságérzetét bántja Tudom, ár ellen evezek, pedig csak az igazságomat keresem. Ha kell, a legfelsőbb fórumokig is elmegyek, hogy megtaláljam ezt. A fentiek törtek elő keserűen Petrovszki András 65 éves, békéscsabai kisnyugdíjasból. Nem ő az egyetlen, aki azzal kereste fel szerkesztőségünket: a pénztárcáját és az igazságérzetét is sérti, bántja, hogy Békéscsabán (is) kötelező a szemétszállítási díj fizetése. Függetlenül attól, hogy igénybe veszik ezt a szolgáltatást vagy sem. ,Alperes lettem” Petrovszki András úgy fogalmazott: milyen alapon követelnek tőle és sorstársaitól több évre visszamenőleg olyan szolgáltatásért díjat, amiért nem dolgoztak meg. Még új nevet is kapott, alperesnek hívják. Ugyanúgy, mint aki lopott, csalt, gyilkolt. O ácsmesterként becsülettel lehúzott 45 évet, és a törvénnyel soha nem került összeütközésbe. Erre most bírósági végzéseket, papírokat kénytelen böngészgetni. Elsőfokon — a nem fizetőkkel egyetemben — rá nézve kedvezőtlen ítéletet hozott a bíróság. Fellebbezhetett ugyan, de neki- erre nem volt ötezer forintja, és azt sem tudta: mit és miként kell egy ilyen hivatalos dokumentumban megfogalmazni. Ügyvédi költségekre pedig szintén nem futotta. Az eredetileg kirótt összeg közben folyamatosan hatvá- nyozódott, és ezt már ha akarná, se lenne képes kifizetni. De nem is hajlik erre, mert ő nem kérte, és nem vette igénybe a szolgáltatást, elmondása szerint nem is tudott ilyesmiről. A háztartásában keletkezett hulladékot feletette a jószágokkal, kidobta a trágyára — ennek elszállításáért úgyis fizetni kellett —, elégette a kályhában. Mondhatná azt is, hogy lenyelte, a lényeg: tőle nem kellett szemetet elvinni. Elpanaszolta: itt már a villany- oszlopot is ,.megfejnék”, hogy gyarapítsák az önkormányzat bevételét. De akkor vessenek ki például kommunális vagy házadót, amit jobban befogadnának az emberek, és kedvezőbb is lenne számukra. — Bízom abban, hogy a lakossági visszhangok, és ha kell, megmozdulások révén — mert az önkormányzatnak is a polgárok érdekeit kellene szolgálnia — megváltoztatnak egy rossz döntést. A tartozásként feltüntetett összeget pedig eltörlik — hangsúlyozta Petrovszki András. — Van erre egy régi közmondás: sok lúd disznót győz. Az igazságosság jegyében. A szemétdíj múltja Dr. Simon Mihály, Békéscsaba jegyzője előtt nem ismeretlen a probléma. A fogadóórákon őt is többen keresik fel a rendelettel kapcsolatban. Ezt a „pirulát” sokan nem vagy nehezen nyelik le. A jegyző a tisztánlátás érdekében történeti visszatekintéssel kezdte: — Már a tanácsi időszakban, is volt Békéscsabán olyan rendelkezés. hogy az ingatlantulajdonosnak ott, ahol szervezett szemétszállítás van, kötelező elvitetni a hulladékot, és Fizetni ezért. Ez akkoriban viszont nem igazán érintette a családi házas településrészeket. Ugyanakkor nagyon megnőtt a városban az illegális szemétlerakó helyek száma. Tovább kellett lépni, ezért született meg 1992-ben a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet. Ez kimondta: a kommunális szemét elszállításáért, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő szemétgyűjtő edények használatáért a város teljes belterületén, egész éven át kötelező a díjfizetés. — Sokan azzal kontráztak, hogy ők feletetik, elégetik a hulladékot, és így nem létező szemétért kell fizetniük. Felvetették, hogy az esetleg mégsem kezelhető szemét mennyisége nem áll arányban a díj mértékével. — Valóban többen nem tettek eleget a felszólítások és fizetési meghagyások ellenére sem a rendeletben foglaltaknak. Ezért az akkori Városgazdálkodási Vállalat kénytelen volt perre menni. A városi bíróság — számos településsel megegyezően — az Alkpt- mánybírósághoz fordult azzal, hogy az önkormányzatoknak nincs törvényi felhatalmazásuk arra, hogy ilyen kérdést városi rendeletben szabályozzanak. Az Alkotmánybíróság 1994. október 26-án hozott egy határozatot. Megállapította: az ön- kormányzati rendeletnek az a része, mely kötelezővé teszi a szemétszállítást egy meghatározott vállalat igénybevételével, és ezért kötelező díjat kell fizetni, törvényellenes. Ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisítette. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság kitért arra is, hogy ezen rendelkezések csak 1994. december 31. után vesztik hatályukat, az addigi díjakat fizetni kell. Többen, akik perben álltak a városgazdálkodással, ezt a kitételt nem vették figyelembe, és rendre elveszítették a pert. — Az átmeneti időszak azonban rövid ideig tartott. — Az országgyűlés 1995 májusában törvényt alkotott az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről. Ez pótolta a joghézagot, és felhatalmazta, kötelezte az önkormányzatokat arra, hogy az 1990-es önkormányzati törvény szellemében a köz- és településtisztaságot biztosítsák. Ehhez azonban források szükségesek, illetve pályázatot kellett kiírni a szolgáltatás ellátására. Ezek után 1995. október 12-én született meg a törvényi felhatalmazás alapján a köz- tisztaság fenntartásáról szóló városi rendelet. Ez kimondta: a közszolgáltatás igénybevétele minden érintett számára kötelező, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást kérte vagy sem. Az adó még rosszabb? — Az viszont tény, hogy nem mindenkinél képződik egyforma mennyiségű szemét. — Békéscsabán 27 ezer háztartás van, és képtelenség megmérni tételesen, kinél mennyi szemét képződik. Feltehetném úgy is a kérdést: a lakó szemetel vagy a ház? Akadtak kísérletek, hogy a lakók számához, vagy az ingatlan nagyságához kössük a díjat, de sokan zúgolódtak, hogy ez nem igazságos, mert mindez függ az életviteltől, a szemét kezelésétől is. Hulladék azonban mindenhol képződik, és köztisztasági érdek, hogy az a kijelölt szeméttelepen kössön ki, ahol megfelelően kezelik. Ezért a szolgáltatásért pedig fizetni kell. Hozzáteszem, amennyiben a polgár szociális helyzete indokolja, a szolgáltatás díját vagy annak egy részét az önkormányzat átvállalja. Sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. A másik: egyre többen ismerték fel vagy törődtek bele, hogy mindez köz- és településtisztasági érdek. Ha valaki zsákokban hordaná a kijelölt lerakóhelyre a hulladékot, és fizetne a lerakásért, a kezelésért, az időben, fáradságban, pénzben többe kerülne neki, mint az éves díj. És ezt nem is lehetne megfelelően ellenőrizni, kordában tartani. Akiknek — szerintük — kevesebb hulladékuk képződik a szomszédénál, azoknak az igazságérzetét mindig bántani fogja ez a rendelet. Ok vetik fel, hogy a szolgáltatás és annak ellenértéke nem áll arányban egymással. Tény azonban, hogy az utóbbi időben jelentősen javult a fizetési morál, és lecsökkent az illegális szemétlerakó helyek száma. — Többen szorgalmazzák egy helyi adónem bevezetését azzal a szándékkal, hogy ezt könnyebben befogadná a lakosság, és kevesebbet is kellene fizetni. — Az önkormányzat valóban eldöntheti, hogy milyen forrásból fedezi a szemétszállításnál felmerülő költségeket. Megtehetné, hogy helyi adót vet ki, hiszen magánszemélyeket érintő helyi adó nincs Békéscsabán. Kétlem azonban, hogy ez jobban megérné a lakosságnak. Az építményadó maximuma a törvény szerint egy típuslakásnál elérhetné az évi 45—50 ezer, a kommunális adóé a 12 ezer forintot. Egy ilyen rendelkezés még nagyobb visszhangot, ellenérzést váltana ki. Nyemcsok László Szülők, nevelők jótékonysági bálja a gyermekekért Immár harmadik esztendeje került sor a napokban Végegyházán a napközi otthon éttermében az általános iskola szülői munkaközössége által rendezett jótékonysági bálra, amelyre 120-an váltottak belépőjegyet. A családias hangulatú összejövetel jótékony célja volt, hogy az iskolás gyermekek idén is részt vehessenek tanulmányi kiránduláson. 1996-ban Ópusztaszeren, ’97-ben Szarvas—Békésszentandráson tölthettek néhány napot az iskola tanulói. Az idei helyszínről még nem döntöttek, de elsődleges szempont, hogy minden gyermek részesülhessen a környezetet, az országot megismerő programban. A szülők és nevelők önzetlen hozzáállását példázta, hogy a belépők mellett sok-sok ingyenes tárgy és igényes szolgáltatás (fodrász, ruhavarrás...) várt felajánlásként a tombolasorsolásra, valamint jelentős készpénzfelajánlás is történt. A jótékonysági est bevétele 101 ezer forint, ami a nyári kirándulásra fordítható. Végül példaként említhető az iskola és a szülők gyermekek érdekében fennálló jó kapcsolata, amely jóval több, mint egyszerű pedagógiai együttműködés. H. M. DOMBEGYHÁZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Dombegyház Nagyközség Önkormányzata nyílt, egyfordulós pályázatot hirdet Dombegyház, Bem-Attila u. kiépítésének útalap-támogatással történő megvalósítására. A beruházás helye: Dombegyház belterülete, Bem és Attila utca. A beruházás megnevezése: Dombegyház, Bem—Attila utca útépítése. A beruházásra jellemző főbb mennyiségek: hossza 1084 fm burkolatszélesség 4,0 m ebből 1,0 m-es szélesítés 159 fm Pályaszerkezet: 1,2 kg/m2 HB jelű felületi bevonat, It—7 jelű itatott makadám, 20 cm kohósalakalap + 4 cm kiékelés. A kivitelezés befejezési határideje: 1998. fúlius 31. Az ajánlati terv és a részletes feltételeket tartalmazó dokumentáció átvehető a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésénél (Gyula, Bocskai u. 18.) munkanapokon 8—15 óráig, vissza nem térítendő 20 000 Ft + 25% áfa befizetése ellenében e hirdetmény megjelenésétől számított 10 napig. Az ajánlatok benyújtásának helye: Dombegyház Polgármesteri Hivatalának titkársága, Dombegyház, Felszabadulás u. 5. A benyújtási határidő: a hirdetmény megjelenését követő 20. nap utáni első munkanap 10 óra. Az ajánlatok felbontása a benyújtás helyén lesz a benyújtási határidő napján, 10 óra. Eredményhirdetés helye és ideje: az ajánlatok felbontását követő 10. nap utáni első munkanapon 10 órakor, Dombegyház, polgármesteri hivatalában, meg nem jelenés esetén írásban. Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése, g 5700 Gyula, Bocskai u. 18. £ Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Békéscsabai majorettek a Kölyökszínpadon Békéscsabán a József Attila Általános Iskola majorette-csoportja sikeresen szerepelt a tv2 által meghirdetett gyermek Ki mit tud?-on, és meghívást kapott a Kölyökszínpadra. A nagy élményt jelentőfelvétel után 1998. február 28-án 9 órától látható a tizenhét kislány produkciója a tévé Kölyökszínpad adásában, melynek nyitó száma lesz. A lányok izgatottan várják a közönség szavazatait, mely bejuttathatja őket a gálaműsorba. Kérünk mindenkit, akinek tetszik a produkció, szavazzon a békéscsabai lányokra. Fehér Istvánná tanítónő, a niajorette-csoport vezetője Gondolatok a pénzről... Nagyot változott a világ és vele az ember is: rosszabb lett, mint bármikor volt. A család, a lakóhely, a nemzet, az állam és a vallás fogalma szolgáltatták valaha a célt az embernek, amelyért lelkesült, küzdött, mindent feláldozott, ha kellett, meghalt. Mára tárgyiasult a cél, az eszme és az ideál, helyükbe lépett a mindenható pénz, amely magát az egyént, a családot, a lakóhelyi és egyéb közösségeket, a nemzetet, az államot, sőt valamelyest a vallást is elnyelte. Ez a hűv teszi megelégedetté az embereket, ez a , földi paradicsom ” kulcsa — hiszik nagyon sokan. A pénz lett a cél, az elv és az ideál, amelyik révén újra pénzhez juthatunk. Olyan a pénz, mint a himlő, minél jobban megtelepszik az emberen, annál nehezebben lehet tőle megszabadulni. De hiszen — mondhatná bárki — pénz ezelőtt is volt, akkor miért a pénzt okoljuk minden rosszért? Nem nehéz válaszolni. Egyszerűen azért, mert a pénz régebben eszköz volt a célhoz, ma viszont maga a cél! Akkor a pénzt áldozták a célokért, ma pedig mindent feláldoznak a pénzért... Sokan kulcspozíciójukat kihasználva halásznak a zavarosban, megvesztegetnek olykor becsületes kisembereket a korrupció főszereplői és eközben vagyonosodnak. És itt eljutottunk a csúcsra. Úgy néz ki, hogy pénzért mindent lehet szerezni: kenyeret, jogot, becsülést, befolyást és hatalmat. De meddig?.— Égbekiáltó a válasz: így ne tovább! A pénznél összehasonlíthatatlanul nagyobb kincs a szeretet, az erkölcs, a becsület, az egészség és az ezekből összeálló boldogság. Ha egy nemzetnek fiait ezek a tulajdonságok jellemzik, annak a népnek mindene van, bár lehet, hogy pénze kevés. Önmagában a pénz nem boldogít, más emberi érték is kell hozzá. A boldogság forrása és tárháza nem a temérdek pénz, mint azt hiszik. Aki nem kíván többet az élettől, csak amire szüksége van, de az teljesedik, az kis pénzzel is megelégedett — boldog ember! Dr. Szilvássy László, Szarvas Köszönet a támogatásért Ezúton köszönjük a Mozgáskorlátozottak Egyesülete nevében mindazoknak, akik kiadványunkon aláírásukkal támogatták mozgáskorlátozott társaik jogait. Lusztig Míártonné, a Mozgáskorlátozottak Gyulai Egyesülete kevermesi csoportjának vezetője PÉNZRŐL NEM BESZELÜNK DE SZÁMOLNI FEJBEN / MINDENNAP EGY 0 AJÁNDÉK A Fiat Ducato nem csupán a legkorszerűbb európai tendenciáknak megfelelő, modem haszongépjármű, de nagyszerű befektetés is. Rendkívül széles variálhatósága, kényelme és magas terhelhetőségi adatai mellett, olyan előnyöket kínál, melyeknek nehéz ellenállni, de könnyű utánaszámolni: — kedvező ár — alacsony fogyasztás — páratlanul kedvező finanszírozási feltételek — rendkívül kedvező áfa-visszatérítési konstrvk- clá, mellyel akár 500 OOO forintot is megtakaríthat. A Fiat Ducato haszongépjármű tehát minden szempontból optimális megoldás cégének! Keresse a Fiat márkakereskedésekben! * Rendkívüli modellválaszték: platós, kombi, minibusz és furgon kategóriákban * 2.0 benzines és 1.9, 2.5, 2.8 dízel- vagy turbódízel motorokkal * hasznos terhelhetőség: 1040 kg-tól 1 765 kg-ig * az 1,4 és 1,8 tonnás típusoknál alapfelszereltségként szervokormány * energiaelnyelő kormánykerék * Flat Code Indításgátlá TÖP.ap, A SZENVEDÉLY VEZET MINKET /3HCTÍ7 AUTÓ-BRILL Kft., jf 5600 Békéscsaba, Bartók B. út 46—50., tcl./fax: (66) 450-622. §j A szolgáltató tulajdonában lévő szemétgyűjtő edények használa° táért a vá- i ros teljes belterületén, egész éven át kötelező a díjfizetés FOTÓ: SUCH TAMÁS
