Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21-22 / 44. szám

^ 1998. február 21-22., szombat-vasárnap KÖRKÉP 3 ?<ss?rj ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Ellenzéki pártok a közbiztonságról Régen lépni kellett volna Két ellenzéki párt is véle­ményt nyilvánított tegnap a közbiztonságról, elmarasz­talva a kormánypártokat. A Fidesz-Magyar Polgári Párt kormányra kerülése esetén megerősíti a rendőrséget, meg­szigorítja a büntetési tételeket, a fegyvertartás szabályait és a határőrizetet, valamint harcot hirdet a kábítószerek ellen - je­lentette ki Ader János. A Fidesz alelnöke közölte: a párt kormányerőként már az első száz nap alatt kíméletlen harcot hirdetne a bűnözés ellen, mert határozott szándéka visz- szaállítani a rendet és a közbiz­tonságot. Az állam ugyanis je­lenleg képtelen arra, hogy megvédelmezze polgárait az újabb és újabb törvénytelensé­gektől. A Magyar Demokrata Nép­párt szerint a közbiztonság ösz- szeomlásáért egyaránt felelős­ség terheli a szocialista párti miniszterelnököt és az SZDSZ- es belügyminisztert — jelentette ki Kónya Imre volt belügymi­niszter. „Ami ebben az ügyben a kormányzó pártok körében zajlik, az sajátos politikai játszma” - tette hozzá. A bel­ügyminiszter által kért 12 mil­liárd forintnál is többre lenne szükség, de ezt a jelenlegi kor­mány legelső költségvetésénél kellett volna előterjeszteni, s nem most, a ciklus végén - je­lenetette ki a politikus. Az egykori miniszter szerint bárki kerül is hatalomra, a vá­lasztások után átfogó kormány- programot kell kidolgoznia a bűnmegelőzésre és a közbiz­tonság javítására. Az ismeretlen tettesek harmada lelepleződik Januárban 17 embert öltek meg Januárban több mint 41 ezer bűncselekmény vált ismertté, ami 32 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban volt. A Belügyminisztérium Adat- feldolgozó Hivatalának előze­tes összesítése szerint Csongrád és Győr-Moson-Sopron me­gyében 48-89 százalékos a nö­vekedés, míg a bűncselekmé­nyek 40 százalékát adó Buda­pesten 130 százalékos. Leg­alábbis papíron. A Kriminálstatisztikai Értesí­tőből ugyanis az is kiderül, hogy az összes most ismertté vált bűncselekménynek csak egy részét követték el az idén. Zömmel tavalyi esetekről van szó, de ezek az idei statiszti­kákban jelentkeznek. Mindenesetre: a januárra „el­számolt” nyomozásokban csaknem 9 ezer bűnelkövető vált ismertté, 9 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár 5,9 milliárd forint volt, ami 27 százalékos növekedést jelez. Az esztendő első hónapjában országosan 37 ezer rendőri eljá­rás indult ismeretlen tettes el­len, ami 37 százalékos növeke­dés. Ezeknek a nyomozásoknak 36 százaléka volt eredményes. Ez év első hónapjában 17 emberölést regisztrált a statisz­tika, néggyel kevesebbet, mint 1997 januárjában. A Duna az integráció jelképe legyen Példa nélkül álló jelenség: stabilizáció és növekedés egyszerre Kétszáz vendég az ország házában fotó: feb/diósi imre Több mint kétszáz külföldön élő, sikeres magyar részvéte­lével pénteken megkezdő­dött a III. Magyarország 2000 konferencia Budapes­ten, a Parlamentben. A ven­dégek a hazai közélet és tu­domány képviselőivel együtt megvitatták az ország euro- atlanti integrációjával kap­csolatos teendőket. A házigazdák nevében Glatz Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke mon­dott megnyitóbeszédet. Hang­súlyozta, hogy a csatlakozás csak akkor válik a magyar nép javára, ha időben megalapoz­zuk az Unióban saját érvénye­sülési, gyarapodási lehetősé­geinket. Véleménye szerint ehhez olyan magyarságra van szükség, amely nem a múltbéli sérelmein mereng, hanem le­leményes, cselekvő, nemze­tére büszke, miközben nem akar másokat kirekeszteni. Reményét fejezte ki, hogy a Duna a jövőben erőműprob­léma helyett az ember és ter­mészet harmóniája, az integ­ráció szimbóluma lesz. A tanácskozás vitaindítójá­ban Horn Gyula miniszter- elnök örömmel üdvözölte, hogy évről évre egyre többen fogadják el a meghívást a Ma­gyarország 2000 konferenciá­ra. Ennek köszönhetően ma már mintegy 200-300 fős kül­földön élő magyar „lobby­háló” segíti diplomáciai és gazdasági érdekeink hatéko­nyabb érvényesítését. A kor­mányfő kiemelte, hogy az euroatlanti integrálódás ered­ményeként Magyarország nem lesz többé „ütközőállam” a veszélyeztetett zónában. Hangsúlyozta, hogy a NATO-csatlakozástól bizton­ságot, a békés munka feltéte­leit remélhetjük, míg az euró­pai uniós tagság az együttmű­ködés kiszélesítését, a gazda­sági felzárkózást és a moder­nizációt hozhatja el. A péntek délelőtti plenáris ülésen többek között felszólalt Lámfalussy Sándor, az Euró­pai Monetáris Intézet volt el­nöke, aki a világgazdaságban egyedülálló jelenségként érté­kelte azt, hogy a gazdasági növekedést és a stabilizációt egyszerre, egy időben sikerült megvalósítanunk. Véleménye szerint az ország ma már nem csak az árak, hanem a minőség terén is felveszi a versenyt a fejlett országok gazdaságával. Kovács László külügymi­niszter kiemelte, hogy integrá­ciós törekvéseinket úgy koro­názta siker, hogy közben nem keletkezett „választóvonal” a szomszédos országok és Ma­gyarország között. A további­akban az EU-bővítés nyitott­sága mellett érvelt. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter lényeges előrelépés­nek tartja, hogy az ország adósságállománya jelentősen csökkent, s véleménye szerint az idei infláció nem haladja majd meg a 14 százalékot. Magyar Bálint kultuszmi­niszter egyedülállónak ne­vezte azt a Sulinet-programot, amelynek eredménye, hogy ezer középiskolából hatszázat már bekapcsoltak az Internet számítógépes világhálózatba. A ma is nagy tekintélynek örvendő pénzügyi szakértő, André Kostolany szerint a ma­gyarság ma is kitűnő hírnév­nek örvend a világban. Az eszmecsere délután szekcióüléseken folytatódott az integráció gazdasági, kül­politikai, társadalmi, kulturális és kommunikációs felada­tairól. Németh Zsuzsa Megismétlik a tavaly má­jusban meghiúsult népszavazást Szlovákiában. Az április 19-ei referendumon a választókat az ország NATO-tagságáról és ar­ról kérdezik meg: akarják-e, hogy a köztársasági elnököt a jövőben ne a parlament, hanem a nép válassza. Aggódik Koszovó, Fehér­oroszország és Grúzia miatt az EBESZ. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet bécsi közgyűlésén megállapí­totta: Koszovóban annyira rob­banásveszélyes a helyzet, hogy a szervezet bármely pillanatban rákényszerülhet a cselekvésre. Havel elfogadta a pénz­ügyi botrányba keveredett Jirí Skalicky lemondását. A miniszterelnök-helyettes, aki egyben a Polgári Demokratikus Szövetség vezetője, tagadta, hogy a pártot olyan vállalatok támogatták anyagilag, amelyek érdekeltek voltak a cseh privati­zációban. Most azonban ennek az ellenkezője bizonyosodott be. Nullára csökkent annak a lehetősége, hogy Európában széles körű katonai konfliktus alakuljon ki — véli egy NATO- kiadvány számára írt elemzésé­ben Igor Szergejev orosz védel­mi miniszter: Az orosz marsall egyebek mellett arra intett, hogy Moszkva nem maradhat tétlen a NATO keleti bővítésére vonatkozó tervekkel szemben. Rendőrfőnökből maf­fiavezér lett a mexikói drogelle­nes harccal foglalkozó szerve­zet volt igazgatója. Horacio Acosta, aki jelenleg szökésben van, saját kartellt működtet az USA-ban, és ^.narkóföderációt” Mexikóban. O intézi a rendőrök megvesztegetését. X ívMyam 10, axém Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A Titanic tragédiája című melléklettel A hét sztárja: Shannen Doherty Antonio Banderas kipihente a Zorrót Jeremy Irons és az otthoni fák Hegyi Barbara vígan, Vígben távházasságban Macaulay Culkin szekere lassan döcög Charlize Theron túl szép volt Tvr-hét - a műsorújság m M i mbm te»: áss L« ' -v A főtitkár írásos garanciát akar Bagdadtól Olasz, lengyel csatlakozás Kofi Annan írásos hozzájáru­lást kér ahhoz, hogy a világ- szervezet szakértői felkeres­hessék az összes eddig zárt lé­tesítményt Irakban. Az ENSZ első számú vezetője szombat reggeltől folytatja ér­demi tárgyalásait az iraki fővá­rosban, hogy jobb belátásra bírja a bagdadi rezsimet. Kofi Annan ki akarja eszközölni, hogy Szaddám Húszéin végre együttműködjön a fegyverzet- ellenőrzést végző ENSZ-meg- figyelőkkel. A diplomáciai erő­feszítések részeként Annan már a hét végén szakértői bizottsá­got küldött a vizsgálat szem­pontjából leginkább vitatott te­rületek pontos feltérképezésére. Közleményében az Európai Unió brit elnöksége „még min­dig lehetségesnek” véli a dip­lomáciai megoldást, és fölszó­lítja az iraki hatóságokat: „ra­gadják meg az ENSZ-főtitkár látogatása által kínált alkalmat, hogy bejelentsék szándékukat a Biztonsági Tanács határozatai­nak teljesítésére”. Lengyelországban megkez­dődött annak a vegyvédelmi egységnek a felkészítése, amely szükség esetén az Öböl térsé­gébe utazik, hogy részt vegyen a katonai akcióban. Romano Prodi olasz miniszterelnök kije­lentette, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár bagdadi külde­tésének kudarca esetén valószí­nűleg Olaszország is részt vesz az Irak ellen indítandó katonai akcióban. Budai milliárdosok I-II. A pénzcsinálás, a nagy bulik és a gyors meggazdagodás könyve A Budai milliárdosok egyik főhőse, Fenyő János, a Vico-birodalom elnöke még januárban megkapta a könyv kéziratát. Tet­szett neki, csupán az volt a kérése, hogy bizonyos jelenetek ne Fenyőhöz, hanem egy jellegtelen fedőnévvel ellátott személy­hez kapcsolódjanak. Hálás volt azért, hogy nem a birodalomépítési ügyeivel foglalkozik a könyv, hanem a jópofáskodó, höl­gyeket imádó címlapfotóssal, a meglehetősen furcsa emberrel. Fenyő tanácsolta azt is, hogy a sok gazdasági, pénzcsináló trükk ne a regényben legyen, mert fárasztó, hanem az utolsó fejezet után külön részekben. Ezen átírások, és más érintettek kérései miatt csúszott heteket a könyv megjelenése. A médiacézár már nem érhette meg, hogy elolvashassa. A szerzők ez­úton is köszönetét mondanak segítségéért, és tisztelegnek emléke előtt. Jó fotós, jó céllövő, és ügyes, sikeres üzletember volt. MEGRENDELŐLAP Megrendelem Peter Sheldon BUDAI MILLIÁRDOSOK I-II. című könyvét és vállalom, hogy az árát lak­címemen a szállítási költséggel együtt fizetem. A kötet ára kedvezményesen, áfával 700 Ft + utánvételi díj. (Megrendeli-e egyben Peter Sheldonnak a témáról korábban megjelent Elképesztő program c. könyvét ked­vezményesen, áfával 400 Ft-os áron? IGEN - NEM) Kérem a................................................................................................................................................................................................ című könyve(ke)t az alábbi címre küldeni: Név: ..................................................................................................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................................................................................ A megrendelő aláírása: .................................................................................................................................................................. A megrendelőlapot kérjük az alábbi címre küldeni: INTERMIX H. Kft. I0l l Budapest, Hunyadi János u. 5. Ausztria júliustól az elnök Az osztrák alkancellár az Unió bővítéséről Az Európai Unió bővítését, az emberi jogok helyzetét és a foglalkoztatáspolitikát tekin­tik az osztrákok jövő évi so­ros elnöki ténykedésük kulcskérdésének. Wolfgang Schüssel újságírók előtt kijelentette: komolyan kell venni az Európai Unió bővíté­sével kapcsolatos ausztriai fé­lelmeket. A negatív hatások azonban megfelelő politikai eszközökkel kiküszöbölhetőek. Az osztrák alkancellár-kül- ügyminiszter szerint valójában 1989 óta folyik Közép-Európa „európaizálása”. Már 1989-ben is sokan voltak, akik féltek a nyitástól, de mára kiderült: 300-4000 ezer új munkahelyet és 46 ezer új vállalkozást kö­szönhet e folyamatnak Auszt­ria. Schüssel hangsúlyozta: a munkaerőpiacon és a mezőgaz­daság terén átmeneti rendelke­zésekre lesz majd szükség. Ez a tagjelölt országoknak is érde­kükben áll, már csak azért is, nehogy az „agyelszívás” kö­vetkeztében elveszítsék szak­embereiket. Az osztrák politikus szerint az Unió további bővítésének fontos feltétele, hogy rendeződ­jenek a kisebbségi problémák, amelyek még a 21. században is robbanással fenyegethetnek. Az emberi jogok érvényesülése Törökország és Szlovákia csat­lakozási kilátásai esetében is sokat nyom majd a latban.

Next

/
Thumbnails
Contents