Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-20 / 43. szám

VI Sarkad vároS * 1998. február 20., péntek Biztonságos költségvetés Megkérdeztük a sarkadiakat (Folytatás az V. oldalról) denek), addig Sarkadon az idén minden eddiginél nagyobb ará­nyú (mintegy 110 milliós) fej­lesztésre készülnek. Amíg a megyei önkormányzatnak egymilliárdos hiányt-kell kezel­nie, addig Sarkadon visszafo­gottan muszáj ugyan gazdál­kodni, de határozottan állítható: biztonságos lesz az idei költség- vetés is. Mmt elhangzott, a vá­ros 40 milliós pénzmaradványá­nak körülbelül a fele még nem lekötött, tehát szabad pénzesz­köz. Néhány intézmény szoro­san volt kénytelen gazdálkodni az elmúlt évben, de akadnak olyanok is, ahol 7—9 milliós nagyságrendű a pénzmarad­vány. Az előzetes tárgyalások szerint a képviselők várhatóan ezeket a pluszokat ott hagyják, ahol azok képződtek. A város ebben az évben 10 millió forint­nyi tartalékalapot tervez, mert mint elhangzott, csak- is ez biz­tosíthatja a biztonságos műkö­dést. „Számítani kell rá — mondta Tóth Imre polgármester —, hogy novemberben már egy másik összetételű képviselő- testület ül a városházán, amely­nek tagjait nem szabad pénz­ügyi zavarba hozni. A rendszer- váltás utáni testület is vigyázott rá, hogy az utódnak ne hiányo­kat adjon át. Jó lenne ezt a ha­gyományt folytatni most is.” A települési önkormányzat a városban működő cigány ki­sebbségi önkormányzat számá­ra ez évben 200 ezer forintos tá­mogatást szavazott meg. Ezen az első fordulós költségvetési tárgyaláson a testület nem fog­lalkozott a civil szervezetek tá­mogatására szánt 4 milliós keret felosztásával (erre majd márci­usban kerül sor) és nem tárgyal­ták meg az intézményi felújítási kérelmeket sem (ezt áprilisra halasztották). Az ülés végén Tóth Imre pol­gármester két témakörben tett bejelentést. Mint elmondta, több répatermelő is megkereste, és valamennyien arról panasz­kodtak, hogy a Sarkadi Cukor­gyárat megvásároló Kábái Cu­kor Rt. ez idáig alig kötött szer­ződéseket. A kabaiak a tavaly év végi sajtótájékoztatójukon azt ígérték, a sarkadi gyár még „középtávon” működni fog. A répatermelők többsége ezért előkészítette a földeket. Most azonban, hogy ennyit késnek a szerződésekkel, az emberekben felmerült a kérdés, vajon lesz-e kampány az idén, vagy bezárják a sarkadi gyárat is. A polgár- mester így folytatta: — Mivel a répatermelőket sem a gyár, sem a tulajdonosok nem tájékoztatták, nyilvánosan nem foglalkozott az üggyel sem az FM megyei hivatala, sem az Agrárkamara, sem a cukorrépa­termesztők megyei szövetsége, ezért jobb híján az önkormány­zat vette kézbe a dolgokat. Feb­ruár 19-ére a répatermelők szá­mára fórumot hívunk össze, ahová valamennyi felsorolt szerv képviseletét is meghív­juk... (A tegnapi fórumról részlete­sen a jövő heti lapszámunkban olvashatnak. — A szerk.) Tóth Imre a rendkívüli ülésen jelentette be a képviselő-testület­nek, mint munkáltatójának, hogy a Független Kisgazda Párt jelöltjeként, de mint párton kívü­li, indulni szándékozik a májusi országgyűlési képviselő-válasz­táson. A testület tagjai nemcsak tudomásul vették, de határoza­tukban támogatásukról is bizto­sították a település vezetőjét. Magyar Mária Termesztenének-e olajtököt? Borbély Károly, 22 éves épület­karbantartó gondnok: — Sokat nem hallottam róla, s így elég nehéz véleményt mondanom. Az egyik ismerő­söm mesélte, hogy voltak gond­jai a töktermesztéssel, de hogy azóta hogyan oldódtak meg ezek a problémák, nem tudom. Tehát: túl keveset tudok a do­logról, magamat viszont úgy is­merem, hogy nem vagyok egy mezőgazdasági beállítottságú egyén. E kettőt összevetve talán úgy válaszolnék a kérdésre, hogy most, ezzel az eszemmel nem fognék ilyesmibe. A nö­vénytermesztéshez kell egy kis tapasztalat is, az meg főleg hi­ányzik belőlem... ÜGYELET Február 22-ig a Sétány Pa­tika (Béke sétány 4. szám), február 23. és március 1. között a Mimóza Patika (Gyulai út 8. szám) az ügyeletes. Békésben a gyárak bezárásával megszűnik a répatermesztés is Sok répából sok a cukor „A Kábái Cukorgyár Rt. raci­onalizálást célzó tervei sze­rint 1998-ban beindul a cu­korgyártási tevékenység Kabára történő koncentrálá­sa” — így hangzott annak a sajtóanyagnak az első mon­data, amelyet február 12-én kaptak kézhez az újságírók Mezőhegyesen, miután véget ért a közelmúltban bezárt cu­korgyár újrahasznosítására rendezett konferencia. A ta­nácskozásra meghívták töb­bek között Csongrád és Bé­kés megye önkormányzatai­nak, területfejlesztési taná­csainak, földművelésügyi hi­vatalainak, agrár-, kereske­delmi és iparkamaráinak, vál­lalkozási központjainak a képviselőit. Néhány hazai minisztérium (földművelés- ügyi, munkaügyi, pénzügyi, ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi) mellett az angol nagykövetség, a szegedi ro­mán konzulátus, a francia nagykövetség kereskedelmi irodája, az angol és a kanadai kereskedelmi kamara is kép­viseltette magát a tanácskozá­son. Természetesen ott voltak Békés megye jelentősebb vál­lalatainak, a települési önkor­mányzatoknak, valamint a mezőhegyesi és a kábái cu­korgyárnak a vezetői, illetve megbízottai. A sajtótájékoztatót meg­nyitó Tóth Sándor, a 7. számú választókörzet országgyűlési képviselője elmondta, hogy a konferencia résztvevői a me­zőgazdasági alapanyag-ter­melésre és termékfeldolgo­zásra épülő struktúrákban gondolkodnak. Dr. Juhász Lajos, a kábái gyár igazgató- helyettese azt hangsúlyozta, hogy a Mezőhegyesen kiala­kult „munkaügyi béke” lehe­tővé tette egy reorganizációs program alapjainak a leraká­sát. Mint mondta, a szóba jö­hető fejlesztési elképzelések üzleti megalapozottságának vizsgálatára — az idő rövid­sége miatt — eddig még nem kerülhetett sor. Hozzátette: ezek nem csak a gyártelep új­rahasznosítását szolgálják, hanem pozitív hatással lesz­nek az egész régióra. Schweriner János, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium regionális igazgatója példaértékűnek ne­vezte, hogy a tulajdonos maga is részt vesz az új tevékenysé­gi kör kialakításában. Dr. Me­gyeri Zsolt, a Ménesbirtok Rt. vezérigazgatója kijelentette: az rt. hozzájárul szabad pénz­eszközeivel az újrahasznosí­táshoz, feltéve, ha számítások igazolják, hogy érdemes. Kassai Béla, Mezőhegyes polgármestere „istencsapás­ként” emlékezett november 16-ára, a gyárbezárás napjára, azt viszont örömmel nyugtáz­ta, hogy az új tulajdonos is fontosnak tartja a munkahely- teremtést. Az újságírói kérdésekre el­hangzott válaszok megerősí­tették: konkrét megoldások még nincsenek Mezőhegyes ügyében, ám az itteni tapasz­talatokat a sarkadi gyár ese­tében is hasznosítani fogják. Ez sajnos egyértelmű üzenet nekünk, sarkadiaknak, sőt az itteni és a környékbeli répa­termelőknek is. Ezt fogal­mazta meg a sarkadi önkor­mányzatot képviselő Czeg- lédi András is a sajtótájékoz­tatón: — Úgy érezzük, hogy ha­marosan ugyanabban a cipő­ben fogunk járni, mint Mező­hegyes. A sarkadi cukorgyár tövében, Sarkad, Doboz, Kötegyán, Méhkerék térsé­gében korábban 600-900 hektáros répatermő terület volt. Jelen pillanatban a kábái gyár 200 hektárra szer­ződik. Ez azt sugallja, hogy nem számít Sarkadra, hogy a három gyárból egyedül a kábái marad talpon. Talán már az idén Mezőhegyes sor­sára jutunk mi is. De remény- kedhetünk-e abban, hogy a Kábái Cukorgyár Rt. ugyan­ilyen tevékenyen részt vesz majd Sarkadon is az újra­hasznosításban? Egyáltalán: most itt Mezőhegyesen mi vezérli Kabát? Az, hogy mi­nél jobban el tudja adni a gyártelepet? Vagy valamiféle szolidaritás? Esetleg privati­zációs kötelezettség? „Az el­ső kettő” — így foglalható össze a kabaiak válasza. Lapunk kérdésére, hogy tudniillik reménykedhetnek-e valamiben a Mezőhegyes és a Sarkad környéki répaterme­lők, elhangzott, hogy a cukor- gyártás csökkentése együtt jár a termőterület csökkentésével. 1998-ban Kaba esetében ez mintegy 15 százalékot jelent. Hosszú távú cél egy Kaba- központú optimális termőkör­zet kialakítása... — Megítélésem szerint eb­be nem fér bele sem Mezőhe­gyes, sem Sarkad — jegyezte meg munkatársunk. A válasz: — Valószínűleg nem. Bár ebből a szempontból minden egyes területet konkrétan kell megvizsgálni. Ménesi György Ózv. Vígh Sándorné 71 éves nyugdíjas: — Az olajtök termesztéséről azt hallottam, hogy jobban megéri, mint a cukorrépa. Ezt az emeleti szomszédom mesél­te, aki foglalkozott ezzel. Gon­dolom, nem állítana ilyesmit, ha másként volna. Ha fiatalabb és egészségesebb lennék, talán magam is megpróbálnám, mert a nyugdíj bizony nem sokat ér a mai árakhoz képest. De sajnos a betegségem és a korom nem en­gedi, hogy bármilyen növény- termesztésbe belevágjak. A fia­im is egész más területen dol­goznak, így aztán ami kis föl­dünk van, azt jobb híján bérbe adtuk. Borbély Attila, 31 éves munka- nélküli: — A szomszédom szintén munkanélküli, ezért a Ceres Ala­pítványon keresztül ők is bele­vágtak a töktermesztésbe. Na­gyon sok jót ígértek nekik, aztán a múlt év végén elég sok zűrza­var támadt a kifizetésükkel. Hogy vállalkoznék-e rá magam is? Attól függ. Talán ha köze­lebbről megismerhetném a ter­mesztéssel kapcsolatos tenniva­lókat, ha leinformálhatnám a cé­get, amellyel a szerződést kötöm, akkor nagyobb bátorsággal fog­nék ilyesmibe. A biztos utakat kedvelem. Ha úgy ítélném meg, hogy ez az, akkor valószínűleg rászánnám magam. Gál Antal né 63 éves nyugdíjas: — Hallottam erről a tök­termesztésről, mert az egyik utcánkbeli is foglalkozott vele. Az igazság az, hogy ő csak di­csérni tudta a dolgot. Azt mondta, hogy jobban fizet, mindeddig bármi itt, Sarkadon. Arról is lehetett hallani, hogy a múlt év végén voltak fizetési gondok, de ha jól értesültem, később ez megoldódott. Sajnos manapság mindenben van rizi­kó, úgyhogy majdnem mind­egy, mit próbál ki az ember. De legalább ugyanennyi az esélye annak is, hogy jól bejönnek a dolgok. Ha egészségem volna, talán én is próbálkoznék. —ria FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Vajon a Zsuzsannáknak vagy a Gerzsonqknak köszönhető? Szenzáció a vágott virág Jó piac volt a tegnapi, sok ke­reskedő és vevő megfordult ná­lunk — nyugtázta elégedetten Simon Ferenc, a Sarkadi Vásár­tér Kft. ügyvezetője. Mint el­mondta, a nap szenzációja a vá­gott virág megjelenése volt, amit vasárnapra is megígértek. Csak találgatni tudták, hogy a hosszú ideig hiánycikknek szá­mító vágott virágot vajon nem a Zsuzsannák és a Gerzsonok csalogatták-e elő. Az árakról a következőket tudtuk meg: a zöldség kilója 300 forint volt, a répáé 80, a feketereteké 50, a burgonyáé 65, a káposztáé 45, a lila ká­posztáé 70, a kelkáposztáé 90, a karfiolé 280, a zelleré 150, a cékláé 70, a vörös- és lilahagy­máé 130, a fokhagymáé 350, a dughagymáé 250. Az új petre­zselyem csomagja 40 forintba került. Kerti- és vetőmagvak­ban nem volt hiány a piacon, egy-egy csomagot 50 és 87 fo­rint között adtak. A zöldpapri­ka darabja 30—45 forintért kelt, a kaliforniai paprikáé 120-ért. De egyebek között volt még a piacon savanyú káposzta (100), fakóbab (250), szilva­lekvár (500), mák (700), ve­gyes méz (400), gomba (330), dióbél (700) és napraforgó (100) is. M. M. A Vöröskereszt felhívása A Magyar Vöröskereszt területi szervezete február 25-én, szerdán 8 és 12 óra között VÉRADÓNAPOT rendez. A véradás helye: Démász Rt. székház, Sarkad, Kossuth utca 47. Várjuk véradóinkat, s kérjük, minél nagyobb számban jelenjenek meg! Igehikdető A CÉLT TÉVESZTETT EMBER Az ember szó jelentése „felfelé néző'. A felfelé, Őrá, azaz teremtőjére néző ember be lett he­lyezve egy kapcsolattartás ápolása és őrzése fo­lyamatába. Elhangzott a parancsszó: uralkodj! Végy birodalmad alá mindent! Mindez könnyű volt. míg ápolva és őrizve volt vele a kapcsolat. Ő minden nap kereste az ember társaságát, be­szélgetett vele, barátkozott és gyönyörködött benne. '/Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az embernek fiaiban” (Példabeszédek 7:31). Jézus ma is keresi a társaságodat, lenyűgöző jelenlétével, örömével cs társaságával feltölt. Ó tudja és akarja tenni! 'AOlyan tenne békességed, mint a folyóvíz...”-mondta a próféta. Meg lehet benne mosdani, lehet benne úszni, ha engedek áramlásának, magával visz, ha engedsz áramlá­sának, magával visz. Elmondhatod a zsoltár író­ival: „Te tanítasz az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad: a te jobbodon gyönyörűségek van­nak örökké”. Csak engedni kell, hogy megte­hesse, O készséges erre! ..Valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem" (Példabeszédek 7:21). „És vette az Úr Isten az embert, és helyezte őt az éden kertjébe, hogy ápolja és őrizze azt.” (I Mózes 2:15) „Én nem úgy adom, ahogy a világ adja..." - mondta Jézus. „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én nyugalmat adok nektek.” Győződj meg róla, hogy igazat mondott-e! Ő hűséges a szavához. Sokan elmennek mellette meggyőződés nél­kül, ez a hiány egy célt tévesztett állapothoz ve­zet. „Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a fétfi, akinek nincsen birodalma az őlelkén” (Példabeszédek 25:28). Az ilyen város védelem nélkül maradt a me­zei vad és a reá támadó ellenség pusztításával szemben. Vagy szolgákká, vagy sebesültekké, vagy halottakká válhattak. Aki nem tud ural­kodni a saját indulatain, az az indulat szolgájá­vá válik, és egy belső kényszer szerint a feleba­rátján tölti ki uralmát. A célt tévesztett állapot­ból vezet vissza is út, szolgálni felebarátomnak, uralkodni indulataimon. Az ember Jézus meg­mutatta hogyan lehet ezt az'utat megtalálni; tő­le megtanulható. Nagyon kevesen találják meg azt az utat. hozzád közel van, ne menj el előle! Földesi István pünkösdi igehirdető

Next

/
Thumbnails
Contents