Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

6 ZsarU 1998. február 19., csütörtök A RENDŐRÖK NEM ÜLTEK FEL A MESÉNEK Piára cserélte a biciklit Egy kerékpárlopás eredményes felderítéséről számoltak be ked­den délután a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon. Az eset­re éppen a sajtótájékoztatót megelőző órákban került sor. A történet szerint egy mező­kovácsházi lakos kölcsönadta a kerékpárját egy barátjának, hogy az terményt tudjon hazaszállíta­ni. Már sokallta, hogy nem vitte vissza az illető a kétkerekűt. Tu­lajdonosi érdeklődésére azt a vá­laszt kapta, hogy ellopták a kocs­ma elől. A barát szerint ugyanis éppen hazafelé tartott a ter­ménnyel, amikor elfáradt, és be­tért a kocsmába egy pohár sörre. Közben eltűnt a bicikli. Ezt hall­va a tulajdonos értesítette a rend­őrséget, ahol külön-külön meg­hallgatták őket. Többféle variá­ció elhangzott, végül igen ellent­mondásosnak tűnt a dolog. Mint kiderült, az illető a kölcsönkért járgányt eladta 500 forintért, amit aztán italra váltva jóízűen elfogyasztott a kocsmában. A rendőrség megkezdte az ilyenkor szokásos eljárást. H. M. AZ ORGAZDA MINDEN BIZONYÍTÉKOT AZ AUTÓBAN HAGYOTT A LEINTÉSRE „BEINTÉSSEL” VÁLASZOLT A Sarkadi Rendőrkapitányság járőrei azon a februári napon, amikor az eset történt, éppen Biharugrán teljesítettek szolgá­latot. Rutinszerűen igazoltattak néhány arra haladó gépjárműve­zetőt. Mindenkinél mindent rendben találtak, mígnem meg­pillantottak egy Lada típusú au­tót. A többihez hasonlóan ezt is leintették. Arra viszont nem szá­mítottak, hogy annak vezetője válaszképpen „beint” nekik, az­az fittyet hányva a rendőri egyenruhának, továbbhajt az úton. Mielőtt azonban a járőrök cselekedhettek volna, látják, hogy tőlük nem messze mégis csak megáll az autó. A vezetője kiszáll, és elkezdett futni a rend­őrökkel ellentétes irányba. Ez már több, mint gyanús volt a szolgálatot teljesítők számára. Odamentek az autóhoz, és leg­nagyobb csodálkozásukra, ab­ban minden olyan okmányt megtaláltak, ami a kocsi kilétét igazolta. Tovább kutatva az au­tóban azonban rájöttek, miért menekülhetett el annak vezetője. A Lada átvizsgálása során mint­egy 400 kilogrammnyi halra, fő­ként busára leltek. A szakértők szerint ennek értéke testvérek között is eléri a 100 ezer forintot. A „Honnan származik a hal?” kérdésre már a sarkadi nyomozók keresték a választ. Az első nyom, amelyen elindulhattak, a kocsiban hagyott forgalmi engedély volt. A meghallgatás során kiderült, a tu­lajdonos N. I. komádi lakosnak adta kölcsön az autóját. N. I. elő­állítását követően elmondta, hogy a lefoglalt halat három, általa név­ről nem ismert cigánylakostól vá­sárolta. A három férfi pedig min­den jel szerint az ugrai halgazda­ság területéről tulajdonította el a kopoltyús állatokat, hiszen nem alkalmi vételről volt szó. A „halvásár” előtt N. I. és a három orvhalász már részletesen meg­egyeztek egymással. A komádi lakost a sarkadi nyomozók orgaz­daság vétségének alapos gyanúja miatt vették őrizetbe. M. M. Lakásfelszerelés Betöréses lopás miatt kezdeményezett a rendőrség eljárást egy medgyesegyházi férj ellen — a volt feleség feljelentése alapján. A házastársak jogerős ítélet alapján elváltak, ám az ítélet szerint a félj nevén levő lakásra a feleség használati joggal rendelkezik, valamint az ott levő lakberendezési tárgyak az ő tulajdonát képezik. A feljelentő szerint február 9-én a férj az említett ingatlan zárbetétjét kifúrva a lakásba behatolt, és az ott levő lakberendezési tárgyakat eltulajdonította. Az általa okozott kár 400 ezer forint. Halasi Mária Űri muri Rongálás vétségének alapos gyanúja miatt kezdett eljárásba a rendőrség egy gábortelepi lakos ellen, akit egy csanádapácai lakos jelentett fel. Az egyik délután 17.30-kor a gábortelepi Szabó-féle italbolt­ban, szórakozásuk során szóváltásba keveredtek, majd a helyi lakos erőszakoskodni kezdett, letépte a feljelentő nyakában levő aranyláncot. A lánc több darabra szakadt, illetve abból körülbelül 12 cm hosszú rész a dulakodást követően sem került elő. A rongálási kár mintegy 200 000(!) forintra tehető. (1) Én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó és a sebességcsökkentés Rehabilitálják a 44-es békéscsabai szakaszát Ilyen tábla fogadja a határon az országba belépőket Bállá Béla, a Békés Megyei Ál­lami Közútkezelő Közhasznú Társaság igazgatója levélben tá­jékoztatta lapunkat néhány olyan közlekedésszervezési kér­désről, melyet hasábjainkon tár­gyaltunk. Alapvetően az „Aján­ló sorok sebességmérők emlék­könyvébe” című jegyzet indítot­ta őt gondolatai közlésére. „A vasúti átjárókban általá­nos érvénnyel és kivételezési le­hetőség nélküli sebességkorlá­tozások elrendelésével kapcso­latban a közúti szakágazatnak fenntartásai voltak — írja. — Ez az eltérő álláspont azonban ki­sebbségbe került az elmúlt évi KRESZ-módosítás során. (A közúti tárcának „csak” annyit sikerült elérni, hogy az eredeti »minden vasúti átjáró előtt min­denkor kötelezően megállni« szemléletet váltotta fel a megho­zott rendelkezés.) A rendelet előírásainak megfelelően, a me­gyei országos közúthálózaton lévő 71 szintbeni vasúti átjáró­ban kötelezően elrendelt sebességkorlátozások betartásá­nak biztonságos feltételeit kel­lett megteremtenünk. Ennek szellemében került felülvizsgá­latra a Szarvasi út érintett szaka­szán a személygépkocsik részé­re engedélyezett 70 km/óra emelt sebességhatár, és a vasúti átjáró térségében érvénybe lép­tetett 30 km/óra sebességkorlá­tozás »viszonya« is.” Bállá Béla megírja: a határát­kelőhelyeken — a jegyzetben szereplő megállapítástól eltérően — nagyméretű táblákat állítottak fel a külföldiek tájékoztatására. Arra is felhívja a figyelmet, hogy „...általános érvénnyel, generáli­san elrendelt sebességkorlátozá­sokat Magyarországon külön táblával nem jelölik. .„Véle­ményünk szerint a valóság nem támasztja alá azt az észrevételét, hogy a Volán Rt. előtt az utat »...egy szinte soha igénybe nem vett gyalogos-átkelőhely keresz­tezi.«” — áll a levélben. Azt vi­szont elfogadja Bállá Béla, hogy az átkelni szándékozó gyalogo­sok védelme érdekében középső szigetet kellene építeni. Idei ter­veik itt és más helyeken is — va­lamilyen módon — megoldják a biztonságosabb áthaladást. Jó hír a közlekedőknek: „Valószínűleg még ebben az évben sor kerül a 44. sz. főút békéscsabai átkelési szakaszának rehabilitációjára...”. * * * Az igazgató úr levele ponto­sabbá tette a témáról kiala­kult közvélekedést, s ezt kö­szönjük. Tulajdonképpen csak egyetlen dolog maradt eló'ttünk — nem az ó' hibájá­ból — homályban: ha nem a rendó'rség, nem a közúti szak­ágazat akarta a kivétel nélkül minden vasúti keresztezó'dés előtti cammogást (sőt valakik még meg is állították volna a közúton haladó járműveket), akkor ki a csoda?! Lassan kénytelenek leszünk arra gon­dolni, hogy a Gyula (meg az Ottó, a Tóth Ottó). Egy biztos csupán: én nem... Kiss A. János Hirdetés Piacvezető az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár A siker kulcsa - biztonság és stabilitás S okan azt állítják, vége már azoknak a szép időknek, amikor a munká­val teli évek után az ember­nek mindössze annyi dolga maradt, hogy várja a biztos megélhetést jelentő nyugdí­jat. Nos, ez a vélekedés jelen pillanatban a hazai nyugdí­jasok jelentős részére min­den bizonnyal igaz, ám a parlamentben tavaly elfo­gadott nyugdíjtörvény már megnyitotta előttünk a ma­gánnyugdíjpénztárak in­tézményét, belátásunkra bízva ezzel, hogy ölbe tett kézzel várjuk-e a csodát, avagy tenni is akarunk va­lamit majdani - életünk ak­tív szakasza utáni - boldo­gulásunkért. S bár a törvényben szabályozott nyugdíjrendszer első látásra nem tűnik túlságosan egyszerű­nek, a társadalomban mégis megmozdult valami. Mert ugyan mi másnak tudható be az, hogy - a már több mint 250 ön­kéntes kölcsönös nyugdíjpénz­tár mellett - az eltelt rövid idő alatt mintegy ötven magán­nyugdíjpénztár kapott alapítási engedélyt, amelyből öt már te­vékenységi engedéllyel is ren­delkezik. Ezek közül is kiemel­kedik az ÁB-Aegon Nyugdíj- pénztár, amely 130 ezres ma­gán és több mint 40 ezres ön­kéntes kölcsönös pénztári tag­jával piacvezető lett a nyugdíj- pénztárak nem hivatalos verse­nyében. Biztos helyen a pénz Ezen elképesztő siker és nép­szerűség okán kerestük fel az ÁB-Aegon Nyugdíjalap-kezelő igazgatóját, Zatykó Pétert.- Igazgató úr! Az önök eredményei azt mutatják, hogy az emberek többsége komolyan elgondolkodott a nyugdíjpénz­tárak adta lehetőségeken. Am annak mégis csak van valami különleges oka, hogy jelentős részük az AB-Aegon Nyugdíj- pénztár at választotta.. .- Az ÁB-Aegon Nyugdíj- pénztár szerintem azért lett az egyik legnépszerűbb, most már mondhatom, hogy piacvezető ezen a téren, mert egy olyan pénzügyi erővel és tapasztalat­tal rendelkező csoport áll mö­götte, amely eddig is - a világ több országában - bizonyította sikerességét. Az emberek pedig érthetően a nagyobb háttérrel rendelkező, stabilabb cégek mellett döntenek, náluk jobban biztonságban érzik magukat, s ebben a mi esetünkben nem is csalódnak. Mindenki számára fontos ez a biztonságérzet, hi­szen a pénztártagok arról dön­tenek, hogy az elkövetkezendő 20-30 évben hová fektetik az idős napjaikra szánt megtakarí­tásaikat. Az ÁB-Aegon Nyugdíjpénz­tár kimagasló eredményeihez természetesen az is hozzájá­rult, hogy megfelelő időben igyekeztünk tájékoztatni min­den lehetséges nyugdíjpénz­tári tagot. Ebben segítsé­günkre volt és a jövőben is segítségünkre lesz az AB-Ae- gon mintegy négyezer üzletkö­tője, akiken keresztül az ér­deklődök információkat, sőt belépési nyilatkozatokat is kaphatnak. Az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár pénzügyi ta­nácsadói pedig a legkülönbö­zőbb vállalatok segítségére voltak, amikor azoknak dön­teniük kellett, kinek érdemes és kinek nem nyugdíjpénztári befektetést választani. Itt sze­retném megjegyezni, hogy a magánnyugdíjpénztárak ese­tében mindenki egyénileg dönthet arról, melyik pénztá­rat választja. A munkáltató tehát senkit sem kötelezhet az általa esetleg ajánlott ma­gánnyugdíjpénztár elfogadá­sára. A magánnyugdíjpénztá­runkhoz csatlakozni kívánó ügyfeleinknek nem kell belé­pési díjat fizetniük. Hozam vagy bankkamat?-Miben látja igazgató úr a nyugdíjpénztár előnyeit?-Talán az a legfontosabb, hogy a munkásévek során nyúj­tott teljesítmény jobban tükrö­ződik majd a nyugdíjpénztári szolgáltatásban, a nyugdíj tehát magasabb lehet, mint a tisztán állami nyugdíjrendszerben. Az évek során felhalmozott pénz elérhetősége sem közömbös kérdés, hiszen a nyugdíjpénz­tári tőkéhez a hozzátartozók is hozzájuthatnak, lévén ez a be­fektetés örökölhető. Nem mel­lékes a befektetés követhető­sége, mert ez esetben hónapról hónapra, évről évre - a pénztár­tag szeme láttára - halmozódik fel az a pénz, amely a nyugdí­jaskori életet segíti majd. És természetesen - az önkéntes kölcsönös pénztárak esetében — az előnyök közé sorolandó a befektetések után járó, rendkí­vül vonzó adókedvezmény is. S van illetve lesz egy olyan előny is, amely hosszú távon vala­mennyiünket jobb élethez se­gíthet már az aktív időszakunk­ban is. Arról van szó ugyanis, hogy a nyugdíjpénztári befekte­tések tőkeakkumulációt hoznak létre a gazdaságban, s ez felte­hetően a termelés élénkülését - ezen keresztül valamennyi pol­gár magasabb életszínvonalának megteremtését - szolgálja majd.- Ezek az érvek igazán meg­győzőek, de engedje meg, hogy közvetítsem önnek azok állás­pontját, akik úgy vélik, jobb he­lyen van a pénzük a bankban, ahol ráadásul bármikor hozzá­férhetnek.- Nézze, a nyugdíjpénztár egy kifejezetten hosszú távú megtakarítás lehetőségét kí­nálja a gondtalanabb idős kor megvalósulása érdekében. Aki rövid időn belül akar hozzájutni a pénzéhez, annak jómagam is azt tanácsolom, helyezze el bankban a megtakarítását. Az viszont egy más kérdés, hogy ez esetben szóba sem jöhetnek az adókedvezmények, és az il­lető csak az infláció hatásainak jobban kitett banki kamatokkal számolhat a nyugdíjpénztári be­fektetések stabilabb, de magas hozamai helyett. Rendkívüli esetekben egyébként az önkén­tes kölcsönös nyugdíjpénztá­raknál létezik a tagi kölcsön in­tézménye, ami azt jelenti, hogy a pénztártag - bizonyos keretek között - hozzájuthat felhalmo­zott pénzéhez. A banki betéttel szemben van még egy oka, ne­vezetesen pszichés oka is an­nak, hogy miért érdemesebb nyugdíjpénztárban gyarapítani a pénzt. Ön szerint vajon hány ember tudja megállni, hogy esetleg hosszú távú megtakarí­tásra tervezett, bankban elhe­lyezett pénzéhez ne nyúljon hozzá időről időre, ilyen vagy olyan okból, amely pénz aztán soha nem kerül vissza eredeti céljára? A nyugdíjpénztári be­fektetés éppen ezért jelenti sok­kal inkább a jövő zálogát. Verseny a javából-Igazgató úr! Az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár pillanatnyilag valóban a legelőkelőbb helyen áll a hazai - hasonló - pénztá­rak rangsorában, hiszen az or­szág egyes területein például több pénztártagot számlálhat­nak, mint egyes pénztárak ösz- szesen. Ebből következően is biztos vagyok abban, hogy nagy verseny zajlik a pozíciókért. De vajon milyen területeken?- Kezdetben az alapok meg­osztása volt a tét, ám az ebben zajló verseny már elérte azt a szintet, amelyen már nem lehet túllépni a működés veszélyezte­tése nélkül. A verseny másik te­rületét a hozamok jelentik. A versenytársak itt kétélű fegy­vert használnak, mert a befekte­tési hozamok emelése csak kockázatosabb befektetések eredménye lehet. Az ilyen megoldások pedig könnyen a visszájára is fordulhatnak.- Ezek szerint az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár a középutat vá­lasztja a hozamokat tekintve?- Nem középárnak monda­nám ezt, hanem inkább úgy fo­galmaznék, hogy egy nagyon biztonságos befektetési portfo­lió és egy nagyon stabil befek­tetési politika eredményekép­pen hosszú távú stratégiára épí­tünk. Ebben azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az elkövet­kező 20-30 évben az inflációt 3-4 százalékkal mindig megha­ladó hozamot biztosítsunk pénztártagjaink számára. Zatykó Péter szerint az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár sokat tett a sikerért- Mit tehet az a honfitársunk, aki esetleg éppen e beszélgeté­sünket olvasván határoz úgy, hogy tagja kíván lenni az AB- Aegon Nyugdíjpénztárnak?- Természetesen örömmel fogadjuk, s rögtön két lehetősé­get is kínálunk számára. Az egyik, hogy felkeresi a lakóhe­lyéhez legközelebb lévő ÁB- Áegon ügyfélszolgálati irodát, ahol bővebb tájékoztatást és be­lépési nyilatkozatot is kaphat. Ugyanezt megteheti a munkál­tatójánál is. Ennél is egysze­rűbb az a megoldás, hogy fel­hívja az egész ország területén rendelkezésére álló 06-80-234- 667-es vagy a 06-80-66-00-77- es ingyenes zöldszámunkat, amelyen kérdéseket tehet fel, s mi tanácsot adunk arra vonat­kozóan, megéri-e, érdemes-e belépnie hozzánk. Amennyiben érdeklődőnk úgy dönt, hogy számára előnyös az ÁB-Aegon nyugdíjpénztári tagság, elég, ha bediktálja az adatait, amely után megküldjük a belépési nyi­latkozatot. Gyakorlatilag bárki lehet úgy pénztártag, hogy ki sem mozdul az otthonából - mondotta végezetül Zatykó Péter.

Next

/
Thumbnails
Contents