Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-18 / 41. szám

TÉNYFELTÁRÓ RIPORT 1998. február 18., szerda í Business School, Békéscsaba: alapítványnak, iskolának egy a sorsa. Szétválasztási küzdelem 1. Miért gondolná az ember, hogy nem tisztességes szándék vezérelte a békéscsabai közgyűlést, amikor 1996. szeptember 19-én útjára en­gedte a Business School közalapítványt, hogy az biztosítsa az Euró­pai Üzleti Szakiskola működési feltételeit, gondoskodjék magas­szintű ellátásáról, az oktatók bérezéséről, a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, közigazgatási kultúra elterjesztése érdekében hozzájárul­jon a tehetséges fiatalok szakképzéséhez, segítséget nyújtson az üz­leti életben ténykedők továbbképzéséhez? Eszmei célok. A képvise­lők is így gondolták, és tizennyolcán megerősítették az elhatározást. A város esélyt nyújtott a lakóinak és a környékbelieknek. Az alapít­vány és az iskola dolgai körül azonban nagyon hamar bonyodal­mak, visszásságok kavarodtak, amelyek mára oly’ szövevényessé és átláthatatlanná váltak, hogy maguk az ügyben érintettek is gyakor­ta tárják szét a karjukat tanácstalanul, egy-egy kérdés hallatán. Mielőtt választ kapnánk arra, hogy miért éppen mostanában po­rolták le néhányan az alapítvány és az iskola aktáit, ejtsünk néhány gondolatot a kezdetekről. Az évekkel korábban létrehozott Bu­siness School alapítvány a tör­vény erejénél fogva vált közala­pítvánnyá, hiszen az egyetlen ala­pító maga az önkormányzat. A nyitott közalapítvány induló va­gyona 748 ezer forint volt, és csatlakozhatott hozzá bárki, azaz hazai vagy külföldi egyén, illetve jogi személy. A közalapítvány ke­zelője a kuratórium, melynek ve­zetője jól ismert szűkebb hazánk közéletében: Domokos László, a városi és a megyei közgyűlés tag­ja, jelenleg a Fidesz megyei elnö­ke. A tagok: a szocialista párt által delegált, párton kívüli Nyárfádi Gábor (korábban, az alapítványi időkben e helyet dr. Goldman György töltötte be) és Herczeg Tamás (MDF). A közalapítvány ellenőrzésére a város testületé lét­rehozta a felügyelő bizottságot. Elnöke Baji Lajos (MSZP), tag­jai: Tímár Károly (FKGP) és Kö­les István (Fidesz). Már most je­lezzük, hogy a felügyelő bizottság legitimitását időről időre többen megkérdőjelezték, mint ahogyan arra sem sikerült egyértelmű vá­laszt kapni, vajon az alapítványi vagy a közalapítványi szabályok alkalmazandók a Business School esetében. A közalapítványt ugyanis csak az idei esztendő leg­elején jegyezte be a bíróság. Hogy miért? Menet közben ezt is igyekeztünk tisztázni. Most azonban mindennél fon­tosabb annak magyarázata, miért került a figyelem középpontjába a Business. School témája. A kanadai, meg egy sosem volt kuratóriumi ülés Az utóbbi időben, január közepé­ig meglehetősen sűrűn, összesen háromszor tanácskozott az ala­pítvány felügyelő bizottsága. Ta­valy november 24-én Baji Lajos jelezte, ha a legfontosabb hiá­nyosságokat nem hozza rendbe a kuratórium, a felügyelő bizottság az alapító elé tárja a helyzetet, és kéri a közgyűlés közbenjárását. Aztán eljött az idő: január végén, a városatyák ez évi első ülése előtt a jegyző, dr. Simon Mihály megkapta a felügyelő bizottsági elnöktől a Business School- csomagot azzal a kéréssel, hogy terjessze a képviselők elé a té­mát. Nem tette. Ekkor fordult la­punkhoz Baji. Lajos, nyilvános­ságot kérve az ügynek: — A közgyűlés megbízása ér­telmében a felügyelő bizottság­nak vizsgálnia kellett az alapítvá­nyi cél megvalósulását. Ennek szellemében dolgoztunk, menet közben sorra merültek fel lénye­ges kérdések, melyeket sóira fel­tettük a kuratóriumnak. A vála­szok nem mindent világítottak meg pontosan. Mindenekelőtt: nem választották ketté a közala­pítvány és az iskola gazdálkodá­sát, vagyonát, pénzügyi helyze­tét. Nem tisztázták a közösen használt eszközök tulajdonjogát. Az alapítványnál hosszú ideje nincs rendszeres könyvelés. A ta­valy november 24-ei ülésünkön kilenc téma köré fogalmaztuk meg a kérdéseinket, többek kö­zött azt, hogy az előre megterve­zettek szerint történik-e az iskola finanszírozása, érvényben van­nak-e az utalványozási, pénzke­zelési szabályok — merthogy nem ezeknek megfelelően tény­kedtek —, miként fordulhat elő, hogy amikor az iskola vásárol egy eszközt, ezt az alapítvány fi­zeti ki. Az iskola működéséről ta­valy szeptemberben elkészült egy vizsgálati eredmény dr. Végh Lászlóné munkája nyomán. Az anyag az iskolára vonatkozóan szabálytalanságok tömkelegét „hozta ki”. Ezeket az alapvető problémákat kellett volna megol­dani, ehelyett egy kanadait utaz­tattak — fideszes gépkocsiveze­tővel — az alapítvány pénzén. — Ki volt ez a kanadai, és mi­lyen szerepet játszott? — Joseph Theodor Kesselről van szó, akit az alapítvány kért fel az iskola működésének vizs­gálatára. Az itt-tartózkodásának költségei, beleértve az utaztatá­sát is, több mint félmillió forint volt. Készült is jegyzőkönyv egy október 9-ei kuratóriumi ülésről, amelyen határozatot hoztak a költségek kifizetéséről. A dolog szépséghibája, hogy nem volt kuratóriumi ülés, és utólagosan hagyatták jóvá a kuratóriumi ta­gokkal a határozatokat. Mikor kellemetlen a felügyelő bizottság? — Jutott-e valamilyen következ­tetésre a felügyelő bizottság? — Szükségesnek látunk egy célzatos vizsgálatot a pénzügyie­tek nyomon követéséhez. Szakér­tőnek kellene rendbe tenni min­dent ahhoz, hogy az alapítvány lezárható legyen, és elkülöníthe- tővé váljék az iskolától. Az ala­pítványnak pontosan meg kellene határoznia, hogy milyen üteme­zéssel mennyi pénzt kap az isko­la, az intézménynek pedig szám­lákkal, megbízási szerződések­kel, kifizetésekkel kell elszámol­nia. Az iskola azonban nem költ­ségvetéssel gazdálkodik, azaz ami van, nem tekinthető annak. Tovább megyek: ha 50 milliós a költségvetés, miért nincs pénz szakapparátus felállítására? Min­denkit megbízásos alapon foglal­koztatnak. Egy másik probléma: hogyan lehet olyan számlára kifi­zetni pénzt, amelyen nem szere­pel a vásárolt termék gyári szá­ma, s nem követhető ezután, hol veszik leltárba, most például hol található meg, hiszen még az esz­közbeszerzések listáján sincs. —Semmilyen elmozdulás nem történt a problémák megoldása felé? — De igen. Néhány ajánlást megfogadtak, s megszüntették például a házipénztárból való ki­fizetéseket, jellemzővé vált az át­utalás. A döntő változás azon­ban, tehát a vagyon, az eszköz- rendszer szétválasztása nem kö­vetkezett be. •— Tapasztalták, hogy tisztá­zatlan jogi helyzet közepette mű­ködik az alapítvány? — Mivel az önkormányzat hozta létre az alapítványt, a tör­vény erejénél fogva közalapít­vánnyá kell válnia. A közgyűlés 1996-ban megtette a szükséges teendőket, új alapító okiratot al­kotott, s benyújtotta kérelmét a bírósághoz. A bejegyzés késett, különféle pótlásokra érkeztek a felszólítások. Időnként persze megkérdőjelezték a felügyelő bi­zottság létét, mondván, minek, ha nincs közalapítvány. Engem azonban a közgyűlés nevezett ki, ez az alapja a munkámnak. Érde­kes, hogy mindig akkor kelle­metlen a felügyelő bizottság léte, amikor valamilyen visszásságot talál. Azt mondom erre, hogy ha mi nem vagyunk, a dokumentu­mok, a problémák akkor is létez­nek. Van egy törvényi szándék, egy közgyűlési határozat, ennek szellemében kívánok dolgozni. Nem tudott önállóan gazdálkodni A Business School Békéscsaba Alapítvány által működtetett is­kolában — amely önálló adó­számmal rendelkező adóalany — — A vagyon- és eszközleltár megvan. Érdekkülönbség mutat­kozik az alapítvány és az iskola között, mert más szempontok szerint képzeli el a szétválást Do­mokos László, és más szempon­tokat állítottam fel én. El kell mondanom, hogy 1997 júliusa előtt az iskolának nem volt bank­számlája, ezért az alapítványéról fizettek mindent. Szerintem már 1994 szeptemberében érdemes lett volna bankszámlát nyitni az iskolának, de hiányzott hozzá a kuratóriumi döntés. Mint sok máshoz is, a bírósági módosító bejegyzés hiánya miatt. Az eddi­Viharok dúlnak az iskola és az alapítvány körül. Mintha megmozdult volna a föld FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER retség alapján kérte meg a jelenle­gi alpolgármester édesanyját. A végkövetkeztetések a fentiekre te­kintettel is csak részben állják meg a helyüket, ezért tettem néhány észrevételt. Egy-két felvetés elő­segítette, hogy iskolaszerűbbé vál­jék a működés, így a nagy csopor­tos előadások helyett kisebb lét­számú közösségekre váltottunk. Ez egyben költségemelkedést je­lentett. hiszen egy-egy oktatónak több alkalommal kellett ugyanazt a tananyagot átadnia. Elismertük a kifogást az adminisztrációs mun­kára, a naplóvezetésre. Az állítá­sokkal ellentétben azonban volt vizsgajegyzőkönyv, tantárgyfel­bontás. Megjegyzem, a vizsgált időszakban, 1997 áprilisától júni­us végéig 300 diák mellett mind­össze 3 főállású alkalmazott dol­gozott, így képtelenség volt min­den szerződést megírni, de a szá­mítógépben bárki megta­lálhatta őket. Ugyancsak a megállapítá­sokkal szem­ben a tanulók megkapták a záróvizsga- bizonyít­ványt. Elvé­geztük a tanu­lói nyilvántar­tásokat, a je­gyek admi­nisztrációját, korrektnek bi­zonyult a be- írási napló. mérlegképes könyvelői, gazdasá­gi informatikus, irodavezetői, menedzserasszisztensi, progra­mozói, kereskedelmi menedzseri képzésben részesülnek a hallga­tók. Három éve 20, két esztende­je 88, most 413 diákkal indult az oktatás. A hallgatók 90 százaléka gimnáziumi érettségivel jelentke­zik. Az iskola állami normatívá­ból, ezen kívül önálló bevételek keretében az összlétszámhoz vi­szonyítottan 10 százalékos tan­díjból, illetve beiratkozási és re­gisztrációs díjból „él”. Az intéz­ményben tíz főállású alkalmazot­tat foglalkoztatnak, 45-en külső óraadóként dolgoznak. Igaz, 1997 szeptemberéig csupán há­rom főállású munkatárs volt, a bővítés éppen az iskolaszerű mű­ködés érdekében történt. Ezekkel a friss adatokkal mutatta be az Európai Üzleti Szakközépiskolát Bokor József igazgató (1994. szeptember 1-jétől áll a tanintéz­mény élén), aki egyben a Busi­ness School alapítvány kuratóriu­mának titkára (1993 nyarától). — Az alapítvány és az iskola kapcsolatában valóban a legna­gyobb gond, hogy nem történt meg a különválás — mondta az igazgató. — Az iskola ily’ mó­don nem tudott önállóan gazdál­kodni, nem képes egymaga esz­közöket beszerezni, adózási helyzete sem tisztázott. Február 2-ától, pontosabban a második félévtől két szakon tanulják a hallgatók a számítógépes háló­zatok tantárgyat. Elkerülhetet­lenné vált, hogy vásároljunk egy hálózati szoftvert. A kuratórium elnöke erre azt mondta, február 23-án üléseznek, és döntenek a vételről. Azon túl, hogy időbeni késésben vagyunk, tudni kell: a hiányzó berendezést február 1- jéig 20 százalékos áron lehetett beszerezni, azaz 520 ezer helyett 104 ezer forintért. Különválasztás más-más szempontok szerint — Valóban nincs költségvetése az iskolának? — Erre a félévre nincs, a kura­tórium nem fogadta el, mert júni­us 30-áig a mérleg negatív. Az alapítványnak, illetve a törvény változását követően a közalapít­ványnak kellene támogatnia az is­kolát, de 1995-től kezdve az ala­pítvány nem tett szert önálló bevé­telre. A hallgatók normatívájából tartja fenn magát az alapítvány. —Miért olyan megoldhatatlan feladat az alapítvány és az iskola szétválasztása? A vagyon-, illetve az eszközleltár hiánya miatt? gi alapítványi és iskolai működés alulszabályozottság miatt nem kellő hatékonyságú, hiszen a mai napig sem tisztázott jogkérdés a kuratórium elnökének egyes vagy többes aláírási jogosultsága. —Ki kérte fel az iskola műkö­désének vizsgálatára dr. Végh Lászlónét, és egyetértett-e Ön a megállapításaival? — Domokos László volt a megbízó, nyilván személyes isme­Javaslat a közhasznú társaságra — Az alapítványnál tényleg el­maradt a könyvelés hónapokon keresztül? — Tavaly augusztus 31-éig a kuratórium elnökének megbízá­sa alapján végezte a munkát egy könyvelő. Decemberben egy kuratóriumi—felügyelő bizottsá­gi együttes ülésen derült ki, hogy szeptember óta nincs könyvelés. Utólag a korábban megbízott embert kérte fel a kuratórium a könyvelésre, most azonban kide­rült, hogy második hónapja ismét nincs senki erre a feladatra. — Tett-e valamilyen javasla­tot az iskola — s egyben az ala­pítvány — ügyeinek rendezése érdekében? — Létezik egy közhasznú tár­saság — minisztériumi segítséggel alakult meg —amely az ország 11 városában a mienkhez hasonló iskolát működtet. Ennek a kht.-nak magam vagyok az ügyvezetője. A társaság mögött értékes szellemi, oktatói háttér áll. Tavaly október­ben javasoltam, ez a kht. vegye át az iskolát. A Business School ala­pítvány ugyanis nem azt a célt szolgálta, mint az iskolafenntartók. Legalábbis nem az volt az elsődle­ges. A kuratórium nem tárgyalta a pedagógiai szakmai programot — december 31-éig el kellett volna fogadni —, az iskola szervezeti, működési szabályzatát ’97 októbe­rében hagyta jóvá az intézmény tantestülete, ezt a kuratóriumnak 30 napon belül meg kellett volna erősítenie, helyette a témát levették a napirendről. —Milyen megoldás szolgálná az iskola érdekeit? —- A gazdasági szétválasztás után az iskola képes lenne önálló­an működni, akár az alapítvány, akár más szervezet állna mögötte. Ehhez szükséges lenne például az, hogy az állami normatíva ki­számítható része átjöjjön az isko­lához. Sok kérdést kellene még tisztázni, többek közt a jogkörö­ket, az aláírási jogosultságokat, a munkáltatói jogkört is. Az önkor­mányzat közalapítványa jelenleg célját csak részben képes teljesíte­ni, mivel nem tud támogatást biz­tosítani az iskolának. Vélemé­nyem szerint most a közel 400 ta­nuló érdeke a legfontosabb. Egy­előre azonban csak az biztos, hogy szóbeli értesítés alapján feb­ruár 23-án kuratóriumi ülést tar­tunk. László Erzsébet (Folytatjuk) LELKE MELYEN MINDEN FÉRFI EGY ÁLMODOZÓ KISFIÚ Ha autókról van szó, a férfiak olyanok, mint a gyerekek. Gyönyörködni a letisztult formákban, elterpeszkedni a tágas utas­térben, élvezni a vezetést - ez az, amiről minden kisfiú álmodozik, még akkor is, amikor már felnőtt. Ki ne vágyna arra, hogy könnyedén forgassa a szervo­kormányt, miközben a motor halkan duruzsol? Az álmok autójából természete­sen az elektromos ablakemelő, a motoros visszapillantó tükör, az ABS és a dupla légzsák sem hiányozhat. Ilyen elvárások­nak persze nem könnyű megfelelni. Mégis van egy autó, amely nem csak a lélek mélyéről fakadó gyermeki vonzalmat ébreszti fel, de egy megfontolt, értékköz­pontú felnőtt igényeit is kielégíti. Egy autó, amely csodálatosan elegáns, ugyanakkor rendkívül megbízható és biztonságos. Az új Toyota Avensis. .- V V i j i:\ \ un loo.oookm <; műv i \ ® TOYOTA Bízhat a jelben NAFRADI KFT 5600 BÉKÉSCSABA EítRENYI UT 133 TEL 06-66-324-564

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents