Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-12 / 36. szám

1998. február 12., csütörtök HAZAI TÜKÖR Javuló elhelyezkedési esélyek Kiss Péter: A gazdaság teljesítményétől függ a munkanélküliség alakulása Amire egy évtizede nem volt példa: emelkedésnek indult a munkahelyek száma. Egyidejűleg lassan, folyamatosan mér­séklődik a munkanélküliség és - több újszerű megoldás al­kalmazásával - immár olyanok is visszakerülhetnek a munka világába, akiknek eddig erre nem volt esélyük - nyilatkozta munkatársunknak Kiss Péter munkaügyi miniszter.- Mit tesznek azért, hogy a kedvező folyamatok ne torpan­janak meg?- Nyilvánvaló, hogy a mun­kanélküli segély csak rövid távra szóló eszköze a gondok enyhítésének - mind az állásta­lan, mind az állam szempont­jából. Olyan megoldásokra van tehát szükség, amelyek abban segítenek, hogy az érintettek mielőbb újra dolgozhassanak. Ezért a tárca az úgynevezett aktív támogatásra idén rendel­kezésre álló 40 milliárd forint 41 százalékát - azaz több mint 16 milliárdot - esélynövelő támogatásokra fordít. Ennek révén a munkanélküli idősza­kosan közhasznú munkához juthat, szakképzésben részesül, foglalkoztatásához munkálta­tója bértámogatást kap. E konstrukció keretében azok a munkaadók, akik új munkahe­lyet létesítenek, vissza nem té­rítendő hiteltámogatásban ré­szesülhetnek.-Mennyi pénz jut a köz­munkaprogramokra ? — Az idén 5,7 milliárd forin­tot fordítunk különféle köz­munkapályázatokra, 1,7 milli- árddal többet, mint tavaly. A tapasztalatok szerint ezek iránt nagy az érdeklődés, úgy tetszik tehát, a foglalkoztatásnak ez a formája nemcsak állami, ha­nem munkáltatói oldalról is jó megoldásnak minősül. A Közmunka Tanács 1996. évi megalakulásától 1997. de­cember végéig mintegy 60 ezer munkahely fogadta a jelentke­zőket. A legtöbb közmunka­programot az építőipar, az er­dőipar kínálta, de sokaknak biztosított munkát a gyógynö- vénygyűjtés, a gátépítés és ­karbantartás, illetve a középü­let-felújítás is. A bérezés meg­egyezett az adott munkakörben kialakult helyi átlagbérekkel. Ezek természetesen magasab­bak, mint a segély összege.- Többféle adat kering a munkanélküliek számáról és a foglalkoztatás alakulásáról. Melyek a valós tények?-Tíz év óta 1997 negyedik negyedében emelkedett elő­ször - mintegy 30 ezerrel - a foglalkoztatottak száma. Egy­idejűleg az egy évvel korábbi több mint félmillióról 460 ezerre csökkent a regisztrált munkanélküliek tábora. A lá­tókörön kívüli, nem regisztrált munkanélküliek számáról csak becslések vannak. Ezek szerint 3-400 ezren lehet­nek a munkaképes korú, de rokkant­sági nyugdíjban, vagy egyéb ellátás­ban részesülők. Számukra az a re­habilitációs prog­ram ígér visszaté­rési lehetőséget a munka világába, amelynek végrehaj­tására az idén 10 milliárd forint jut. Ebből egyebek közt távmunkahelyeket létesítünk, s támogatjuk azokat a munkáltatókat, akik a meg­változott munkaképességűek­nek munkalehetőséget biztosí­tanak. Ami pedig az ez évi kilátá­sokat illeti: számszerű jósla­tokba nehéz volna bocsátkozni. Az azonban bizonyos, hogy a munkanélküliség további mér­FOTÓ: FEB séklésének egyik alapvető fel­tétele a gazdasági növekedés. Ennek megfelelően azzal lehet számolni az idén, hogy ami­lyen mértékben javul a gazda­ság teljesítménye, úgy nő a külföldi befektetők érdeklő­dése, bővülnek az elhelyezke­dés lehetőségei. Szalóky Eszter A segély nem megoldás Horn: koccanás, sérülés nélkül Öt év alatt 14 vezető autója karambolozott Fontos, hogy folytatódjon a technikai fejlesztés Több jut az idén honvédelemre A honvédelmi tárca -az idén a korábbinál több pénzt hasz­nálhat fel feladataihoz. A gazdasági növekedés lehetővé teszi, hogy a honvédelem részesedése a teljes nemzeti össztermék­ből a következő években folyamatosan emelkedjen - jelen­tette be tegnap Keleti György honvédelmi miniszter. Miniszter, tábornok, képviselő FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A honvédség vezetői értekez­letén, amelyen jelen volt Mécs Imre, az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottságának elnöke és Végh Ferenc altábornagy, ve­zérkari főnök is, a miniszter a feladatokról szólt. Elmondta: a fő cél az, hogy a katonai szer­vezetek működőképességének fenntartása mellett folytatód­jon a technikai fejlesztés és javuljon a hivatásos állomány anyagi helyzete. Ugyancsak fontos az alapvető feltételek megteremtése az 1999-től esedékes fejlesztésekre. Ki­emelt jelentőségű a nyelvokta­tás, a légtérellenőrzés, az ész­szerű gazdálkodás. A honvédség átalakításának eredményeként ma már olyan hadsereggel rendelkezünk, amelyben csak katonai felada­tokat ellátó egységek találha­tók - mondta a miniszter. Jó szóval a dohányzás ellen Hogy kerül a csizma az asztalra? - szegeztük a kérdést a do­hányzásellenes kampány ötletgazdájának és szervezőjének, a Magyar Dohányipari Szövetség főtitkárának. Patai András a két évvel ezelőtt indult akció tapasztalatairól beszélt.- Nem ellenérdekeltek eb­ben a kérdésben? Sokan bújta­tott reklámról beszélnek, míg mások azt mondják, hiteltelen a kampány épp a dohányipar részéről.-A dohányos felnőtt már döntött, ő a kockázatot válasz­totta. A gyerekek és a fiatalko­rúak azonban még befolyásol­hatók. A dohányiparnak nem lehet célja, hogy a gyerekek rászokjanak a dohányzásra. Ezért magát is felelősnek érzi. A szülőkhöz, a pedagógusok­hoz, s minden józan gondol­kodású állampolgárhoz hason­lóan mi sem szeretnénk, ha gyerekeink korán elkezdené­nek dohányozni. Üzletpoliti­kánkkal sem összeegyeztethe­tetlen ez a törekvés. Az ifjúság nem célcsoportja a dohány­iparnak, a felnőtt korosztály persze már más megítélés alá esik. Felméréseink azt mutatják, hogy a többség 18 éves kor előtt kezd el dohányozni. A szülők mellett elsősorban a pedagógusok tehetnek azért, hogy a fiatalokat figyelmez­tessék az ezzel járó kocká­zatra, ezért az első körben is­kolaigazgatókat, a második­ban tanárokat kerestünk meg. A kampány másik célja az, hogy figyeljünk oda a dohá­nyosok és a nemdohányzók viszonyára. Szeretnénk elérni, hogy a füstölő legyen tekintet­tel környezetére. Az iskolákban és környé­kükön kitűzött plakátok, az új­ságokban közzétett hirdetések nem minden esetben érték el céljukat. A kampány folytató­dik, többéves párbeszédre ké­szül a szövetség, s remélhető­leg újabb intézményeket, szervezeteket állít maga mellé - mondta Patai András, a szö­vetség főtitkára. cser­Nem fizetők ellen háromezer per Megoldást kell találni a lakáshitelkamatok gondjára Nemcsak a kölcsönnel építkező és most az otthonuk elárve­rezésétől félő állampolgárok körében van szó nap mint nap az 1991-ben megemelt lakáshitelkamatokról; foglalkoznak a problémával pénzügyi, minisztériumi körökben is. Tegnap reggel a budapesti Clark Adám téren a Horn Gyulát szállító személygép­kocsi egy busszal ütközött. A koccanásos baleset során senki nem sérült meg. A kor­mányfő autója - az előírások szerint - azonnal elhagyta a helyszínt. A gépkocsivezető elismerte felelősségét, így nincs szükség rendőrségi vizsgálatra. Különleges biztonsági szabá­lyokat kell követniük a védett személyt szállító gépkocsiban ülőknek, ha az autó karambolo­zik - mondta munkatársunknak Kardos Imre, a Köztársasági Őrezred parancsnoka. Előírás például, hogy a védett sze­mélynek mindig a jobb hátsó ülésen kell ülnie, miként az is, hogy a baleset helyszínét azon­nal el kell hagynia. Ha autója mozgásképtelenné válik, az il­lető közéleti személyiségnek a lehető leghamarabb másik jár­művel, például taxiba ülve kell távoznia. * Az elmúlt öt évben összesen 14 alkalommal volt részese bal­esetnek ismert politikus. 1993. április 4.: Solt Ottilia képviselő egy karambolozó Trabant utasaként súlyos sérü­léseket szenvedett. 1993. május 8-án Visegrád külterületén Boross Péter Mer­cedesé árokba borult, a politi­kus könnyebben sérült meg. 1993. július 23.: Becs és Linz között a Göncz Árpádot szállító autó belecsúszott egy osztrák gépkocsiba, az elnök sértetlen maradt. 1993. augusztus 27.: Balsai István akkori igazságügy-mi­niszter egy Skodával karambo­lozott, sérülés nem történt. Zökkenőmentesen zajlott le a fővárosi közalkalmazottak és köztisztviselők januári béré­nek számlán történő átuta­lása. A rendszer jól vizsgázott - jelentették be tegnap a Pénzügyminisztériumban. Thuma László, a Magyar Ál­lamkincstár elnöke elmondta, hogy egy kormányrendelet ér­telmében a fővárosi intézmé­nyekben dolgozó közalkalma­zottak bérét 1998. január 1-jé- től, a megyeszékhelyeken dol­gozókét július 1-jétől, a falvak­ban és más kistelepüléseken dolgozókét pedig 1999. január 1-jétől kell banki átutalással ki­fizetni. Budapesten az átállás a 1994. május 5.: Ernőd és Nyékládháza között a Horn Gyulát szállító SAAB kivilágí- tatlan tehergépkocsiba rohant. Horn agyrázkódást, nyakcsigo­lyanyúlvány- és csuklótörést szenvedett. 1995. február 10.: Keleti György defekt miatt gépkocsi­val az Ml-es szalagkorlátjának ütközött; sértetlen maradt. 1995. július 17.: Tiszaújvá- ros közelében Gál Zoltán felve­zető rendőrmotorosa egy szem­ből jövő kocsiba rohant. A mo­toroson kívül két kormány őr is életét vesztette; Gál nem sérült meg. 1995. október 3.: Honti Má­ria államtitkár kocsija egy Wartburggal ütközött. Kísérője és a másik kocsi utasa súlyosan sérült. 1996. február 9.: Török- szentmiklósnál egy autó - amelynek G. Nagy né Maczó Agnes utasa volt - tehergépko­csiba csúszott, sérülés nem történt. 1996. február 14.: A Göncz Árpádot kísérő egyik kocsi Gyulára menet szembejövő au­tóval ütközött; egy személy könnyebben megsérült. 1997. március 28.: Bánfi Fe­renc, az országos rendőrfőkapi­tány helyettese karambolozott; három könnyebb sérülés történt. 1997. április 11.: Tiszavas- váriban a Keleti Györgyöt szál­lító gépkocsi kerékpárossal üt­között, a biciklis súlyosan meg­sérült. 1997. augusztus 24.: Csurka István autóval villanyoszlopnak ütközött, szegycsonttörést és zúzódásokat szenvedett. 1997. augusztus 25.: Sü- meghy Csaba képviselő egy elé tolató teherautóval karambolo­zott és lábsérülést szenvedett. mintegy 600 intézményben dolgozó 160 ezer közalkalma­zottat és köztisztviselőt érin­tette. Közülük százezernek már korábban is volt bankszámlája. Elvétve panaszok is előfordul­tak, mint kiderült, főleg a mun­kaszüneti napok torlódása, az átutalások csúszása miatt. A pénzügyi tárca javasolta az in­tézmények vezetőinek, hogy ahol indokolt, a saját keretük­ből fizessenek kártérítést dol­gozóik pár száz forintos több­letkiadásáért. A tájékoztatón a pénzügyi tárca illetékesei jelezték, hogy az elkövetkező hónapokban át­tekintik, miként lehet a kistele­püléseken az átállás technikai feltételeit megteremteni. U. G. Oszlányi Zsolt, az OTP ügyve­zető igazgatója megerősítette: a gond jelenleg csaknem 80 ezer családot érint, és az ő hát­ralékuk mintegy 10 milliárd forintra rúg. A nem fizetők ellen körül­belül 3000 per folyik, az elár­verezéseket és az esetleges ki­lakoltatást azonban hosszú el­járás előzi meg - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Az ügyfél az első nemfizetés után 30 nap elteltével kap egy fel­szólító levelet, majd újabb 30 nap elteltével egy dörgedel­mesebb másikat. Ha az adós még ekkor sem teljesíti kötelezettségeit, szin­tén 30 nap után érkezik a hát­ralék egyösszegű befizetésére figyelmeztető levél, amelyben az OTP jelzi: 15 napon belül felmondja a lakáskölcsönt. Ezután terelődik az ügy bíró­sági útra. Az eddigi elárverezések számáról az igazgató nem tu­dott számadatot közölni, né­hány százra becsülte azt. Draskovics Tibor, a Pénz­ügyminisztérium közigazga­tási államtitkára szerint a la­káskölcsönök állami garanci­ája a kölcsönt nyújtó bank, je­len esetben az OTP vesztesé­gét enyhíti. Meg kell azonban találni a megoldásokat az ál­lampolgárok számára is, ame­lyekkel segíteni lehet azoknak, akik minden erőfeszítés elle­nére sem képesek fizetni a hi­teleket és a kamatokat - hang­súlyozta az államtitkár. Zavar az adatok körül. A Fidesz és az MDF a Nemzetbiz­tonsági Hivatalhoz, valamint az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához és az adatvé­delmi biztoshoz fordul az or­szágos adattovábbítási rendszer (KATOR) körüli helyzet tisztá­zása céljából - jelentették be a két ellenzéki frakció közös tá­jékoztatóján. Külön Indulnak. A KDNP és az FKGP vezetői úgy döntöt­tek, hogy a két párt jelöltjei a választások első fordulójában külön-külön indulnak, majd az eredmények ismeretében hátrá­nyosabb helyzetben lévő jelölt­jeiket az előbb álló jelölt győ­zelmének elősegítése érdeké­ben kölcsönösen visszaléptetik. Torgyán József és Giczy György egyetértett abban, hogy a választást követően közös kisgazda-kereszténydemokrata kormányzásra van szükség. Fegyelmi az ügyész ellen. A fővárosi főügyész fegyelmi el­járást indított Erdős Tamás ügyész ellen, mert az előzetes vizsgálat eredménye szerint szakmailag tévesen és érdem­ben is helytelenül ejtette a vá­dat az adócsalás és más bűncse­lekmény miatt Palotás János el­len indított bűnügyben. Metész-bizottság. Ügyrend helyett csak munkatervet foga­dott el alakuló ülésén a tavaly november 3-án feloszlatott Me- tész-tüntetésen történtek ki­vizsgálására felállított parla­menti bizottság. Kónya Imre, a vizsgálóbizottság elnöke és Bauer Tamás alelnök egyaránt bízik abban, hogy a testület be tudja fejezni munkáját, s jelen­tésük a ciklus végéig elkészül. Bértől függő infláció. Surá- nyi György szerint az 1998-ra tervezett 13-14 százalékos inf­láció tarthatósága elsősorban azon múlik, hogy megvalósul-e az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás a nomi­nálbérek 14,5 százalék körüli növekedéséről. A jegybank el­nöke ezt szerdán, az Ország- gyűlés költségvetési bizottsá­gának ülésén közölte. Rémhírterjesztő? Nincs ki­zárva, hogy hamarosan bírósági határozat születik az egri V. La- josné ügyében, akit azzal vá­dolnak, hogy szerepet játszott a Postabank-botrány kirobbantá­sában - közölte Hunyadi Búzás Ágnes, a Heves Megyei Bíró­ság elnöke. Drognyelő. Hasában kábító­szert csempésző férfit tartóztat­tak fel a vámosok kedden dél­után Ferihegyen - közölte a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága. A 27 éves, román állampolgárságú fiatal­ember 30 kapszulát nyelt le. A januári főpróba jól sikerült Fizetés banki átutalással

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents