Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-10 / 34. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. február 10., kedd Tiszteletdíj. (1) Mezőko- vácsháza önkormányzati képvi­selői az idei év első testületi ülésén — a tavalyi hagyományt folytatva — tiszteletdíjaikat közcélú felhasználásra ajánlot­ták fel. Többen egy- vagy kéthavi összegről is rendelkez­tek, amelyek érintették a városi sportszakosztályokat, ezen be­lül a labdarúgócsapatot, a Crazy színjátszó társulatot, az ipartes­tület helyi szervezetét, az „Infúzió” teremfocisok szerep­lését, a központi reprezentációs keretet, illetve egy gimnáziumi tanuló sítábori hozzájárulását. Rendkívüli ülés. (ö) A gyulai képviselő-testület febru­ár 12-én, csütörtökön 16 órától a városháza dísztermében rend­kívüli ülést tart, melynek napi­rendje az önkormányzat 1998- as költségvetésének rendeletter­vezete. A bejelentések között szó lesz a Gyulai Közüzemi Kft. ügyvezető igazgatójának jutalmáról és munkaszerződé­séről, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatójának jutal­máról és munkaszerződéséről, a polgármester külön juttatásáról és bérfejlesztéséről. Választások előtt, (e) Budapesten, az Országos Vá­lasztási Irodán értekezletet tar­tanak a megyék főjegyzői szá­mára a választási előkészületek jegyében. A találkozó témája: informatika, igazgatási felada­tok. Békés megyéből dr. Biri István főjegyző vesz részt a megbeszélésen. Felkészülés, (e) Az önkor­mányzatok az egységes Euró­pában címmel rendez közös fó­rumot a Megyei Önkormány­zatok Országos Szövetsége és a Magyar Fejlesztési Bank Buda­pesten, február 11-én, melyen Varga Zoltán, Békés Megye Képviselő-testületének elnöke is részt vesz. A tanácskozás té­mái: felkészülés az uniós tag­ságra, az európai uniós csatla­kozási folyamatról, az önkor­mányzatok szerepe a gazdaság- fejlesztésben. Az előadók kö­zött található Kádár Béla, az Országgyűlés költségvetési bi­zottságának elnöke és dr. Huszty András, a fejlesztési bank vezérigazgatója. Füstmérgezés, (y) Déva- ványán lakóházban ütött ki tűz tegnap, két gyermek füstmér­gezést szenvedett. A tűz keletkezésének okait vizsgál­ják. Gyulán nád, Orosházán egy szemetes-konténer gyulladt ki. „A TÉTLENSÉG MIN­DEN ROSSZ GYÖKE­RE.” (Szuvorov) Nem adott elsőbbséget, (y) Súlyos személyi sérüléssel járó baleset történt tegnap Bé­késcsaba belvárosában. Egy IFA pótkocsis teherautó a Luther utca felől a Széchenyi útra ka­nyarodva nem adott elsőbbséget egy vele szemben szabályosan közlekedő Volkswagen Passat személygépkocsinak. Az ütközés következtében a Passat vezetője súlyosan megsé­rült. A járművekben összesen félmillió forintnyi kár keletkezett fotó: lehoczky Péter Esélyek a tornacsarnokra és a holt Körös rendbetételére Dobozon Lehetőségek és gátak a pénzalapok körül Új tornacsarnok építéséhez nyújt be pályázatot címzett támogatásra a dobozi önkor­mányzat. A helyi testület leg­utóbbi ülésén Szatmári János polgármester az elképzelés alá­támasztásához kifejtette: a Nemzeti Alaptanterv előírja, hogy az általános iskoláknak kézilabdapálya méretű torna­csarnokkal kell rendelkezniük. A terv egyébként sem túlzó, hi­szen a hasonló lélekszámú tele­pülések többsége már büszkél­kedhet ilyen létesítménnyel. A tornacsarnok helye szol­gálati és magántulajdonú laká­sok lebontása után lenne bizto­sítható, az épület pedig közvet­lenül kapcsolódna az iskolá­hoz. A diákok mellett termé­szetesen lehetőség nyílna a mozgásra, edzésre a helyi sportegyesületek tagjainak és a községbelieknek is. Az előze­tes becslések alapján a beruhá­zás költsége 100—110 millió forint. Az önkormányzat a saját erőt részvényeladásokból vagy más bevételekből biztosítaná. A címzett támogatáshoz elő­ször kivitelezési tervet kell fel­mutatni, így nyújtható be az igény előzetes elbírálásra az oktatási minisztériumhoz, majd novemberben a parlament dönt a pályázatokról. Az önkor­mányzat feladata most a terület és a pályamunka előkészítése. A dobozi önkormányzatnak két, céltámogatásra készített, fontos pályázata időközben „elvérzett” — folytatta a pol­gármester. — A szennyvíztisz­tító építéséhez nem tudnak pá­lyázatot benyújtani, mert a meglévő már elavult, hasonló tervvel két környékbeli telepü­lésen is veszítettek. A szennyvíztisztító ügyét így a következő esztendőre halaszt­ják. A szeméttelep korszerű- sítéhez rendelkezésre álló cél- támogatási keret pályázatkiírói fjedig olyan szigorításokat ve­zettek be, hogy csak más tele­püléssel összefogva lehet ered­ményt elérni. A doboziak ezért más pénzalapokra — környe­zetvédelmi, megyei területfej­lesztési keretre — nyújtanak be pályamunkát. Ugyancsak a központi környezetvédelmi alapot célozzák meg a holt Fe­kete-Körös rendbetételéhez. L.E. Csak járt a városházán... Gyulán elterjedt a hír: a Démász helyi kirendeltségé­nek volt vezetőjét, Somi Atti­lát alkalmazta az önkormány­zat, nevezetesen a polgármes­teri hivatal, havi százezer fo­rint fizetésért. Miközben a hi­vatal létszámát csökkenteni kell a képviselő-testület dön­tése szerint. Lebenszky Attila polgár- mester kijelentette, a hír nem igaz. A képviselő-testület leg­utóbbi döntése a létszámot 108-ban határozta meg a hiva­talnál, jelenleg 117-en dolgoz­nak itt. Sem a korábbi, sem a jelenlegi hivatali működésben nincs olyan státusz, melyet Somi Attila betölthetett volna. — Csak annyi igaz a hír­ből, hogy Somi Attila a ház­ban járt — mondta a polgár- mester. — Nemrégiben, két- három hete nálam. Apropója az volt, hogy napvilágot látott a sajtóban az a találkozó, me­lyet a Démász Békés megyei terveiről tartottak Sarkadon. Megjelent az is, miszerint a Démász három Békés megyei kirendeltségének megszünte­tését tervezi. Az egyik a sarkadi kirendeltség meg­szüntetése volt. Az ülésen résztvevők felvetették, miért a sarkadi, miért nem a gyulai kirendeltség megszüntetésé­ről gondolkodik a Démász. Az újsághírnek szerettem vol­na utánamenni és megkértem Somi Attilát, hiszen a terv ki­dolgozásában még mint aktív kirendeltségvezető részt vett, hogy tájékoztasson ennek va­lóságtartalmáról. Ezért jött el a városházára és megerősítet­te: valóban szerepel a Démász középtávú tervében három Békés megyei kiren­deltség megszüntetése. Meg­erősítette azt is, a tervekben a sarkadi kirendeltség bezárása, szerepel, s nem tartja valószí­nűnek, hogy ezt az elképze­lést a Démász szakemberei megváltoztatnák és a gyulai kirendeltség kerül erre a sors­ra. Sz. M. Utazási támogatás nélkül Súlyos gondok előtt áll a me­gyei munkaügyi központ, mert az átképzések körében az idén — jogszabályi változások kö­vetkeztében — megszűnik az utazási kedvezmény a munka- nélküliek számára — fogalma­zott tegnap a megyeházán dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megye­gyűlés alelnöke. A megyei munkaaügyi tanács múlt heti ülésén foglalkoztak a kérdéssel, és megállapították: a kedvez­mény eltörlésével az 1 milliárd 200 millió forintos átképzési keretből 80 milliót kellene uta­zási támogatásra fordítani. Ez az összeg viszont kétségessé te­szi, hogy az átképzések a tava­lyi szinten tarthatók legyenek. A munkanélküliektől pedig nem várható el, hogy havonta fejenként akár 10 ezer forint fö­lötti összeget is utazásra fordít­sanak — mondta a megyegyű­lés alelnöke. (e) Mezőhegyes és a remények A kábái cukorgyár vezetőit, az érdekelt önkormányzatok és a megyei területfejlesztési tanács képviselőit hívták meg arra a ta­nácskozásra, amelyet Mezőhe­gyesen tartanak február 12-én Tóth Sándornak, a térség or­szággyűlési képviselőjének a kezdeményezésére. (Korábbi híradásainkból ismert, hogy a mezőhegyesi cukorgyárat a kábái cég vásárolta meg.) A találkozón részt vevők a tervek szerint rögzítik a mezőhegyesi cukorgyár bezárá­sa után kialakult helyzetet, és felmérik a lehetőségeket: a jö­vőben milyen termelő tevé­kenység folytatható a térség­ben. A szakemberek abban re­ménykednek, hogy a kábái cu­korgyár vezetői konkrét elhatá­rozásokkal érkeznek a megbe­szélésre. (e) Határőrbál az Alföldben Orosházán a határőr igazgató­ság február 7-ei, szombati ren­dezvényével kezdődött a báli szezon. A Hotel Alföldben megtartott vigasságon mintegy 400-an vettek részt, köztük a vi­déki kirendeltségek hivatásos és közalkalmazotti állományú dol­gozói, illetve a dolgozók baráti köréhez tartozó meghívottak. Dávid Károly ezredes pohárköszöntőjében kiemelte: a báli hagyomány is része a kö­zösségi életnek, a határőrség egyre szélesedő polgári kapcso­latainak. Elismeréssel szólt a szervezők munkájáról, s külön köszönetét mondott azoknak (Fuji Fotó — Szűcs és Zsóka, Hivatásos Határőrök Szakszer­vezete, Hungaroker Kft., Olaj­transz, Hungarotel, Ilovszki Tüzép, PC Shop, városi önkor­mányzat, Zomba nagyközség önkormányzata, Kereskedelmi és Hitelbank, Orosháza), akik évek óta hozzájárulnak a határ­őrök báljának megrendezésé­hez. A gasztronómiai remekekből álló vacsorát Ihos József humorista és a mezőhegyesi HÉLBOP társulat szórakoztató műsora követte, majd a Sirokkó zenéjére elkezdődött a hajnalig tartó táncmulatság. (gh) A kutyák nem voltak veszettek Orvosszakértő vizsgálja a halál pontos okát Gondatlanságból elkövetett em­berölés vétségének alapos gya­núja miatt nyomoz a rendőrség a Magyarbánhegyesen emberha­lállal végződött kutyás támadás ügyében. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a 47 éves S. M.- et — aki a magyarbánhegyesi szociális otthon gondozottja volt — az otthontól nem messze szombaton, a reggeli órákban tá­madta meg egy németjuhász és egy újfundlandi. A kutyák egy út menti tanyáról szöktek ki. A nyomozás jelenlegi szaka­szában megállapították, hogy a kutyák a tanya kerítésén át másztak ki. Az állatok nem vol­tak veszettek. Az áldozat testén több kutyaharapás, marcango- lás nyoma volt látható, a halál bekövetkeztének pontos okait azonban orvosszakértő vizsgál­ja. Az újfundlandi kifejezetten barátságos fajta, válaszolta kér­désünkre Csépai István mester- tenyésztő, aki 25 éve foglalko­zik kutyákkal. Agresszív maga­tartást válthat ki a kölyökkor- ban elmaradt szocializáció. A területvédelem és koordinálat­lan mozgásformák is kiválthat­nak támadást, és az állatok megérzik, ha félnek tőlük. A rendszerváltás óta felduzzadt a kutyatartók száma, a hozzáér­tés, az állattartó kultúra színvo- ' nala azonban alacsony. Megol­dást jelenthetne az állatvédelmi törvény megszületése. Statiszti­kák bizonyítják: a felelősség­gel, hozzáértéssel tartott kutyák nem veszélyesek az emberre. K. A. Több hektár nád leégett, (y) Több hektár nád égett tegnap Békéscsabán a déli órákban a téglagyár mögött elterülő sen­ki földjén. A várostérképen „tervezett szabadidőközpont”-ként megjelölt helyre minden évben öt-hat alkalommal vonulnak a tűz­oltók. A területnek gyakorlatilag nincs gazdája, az alkalmi nádvágókon és a gazosban megbújó hajléktalanokon kívül FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Aláírásokat gyűjtenek a mozgáskorlátozottak Rendkívül fontos lenne a testi fogyatékosságban szenvedő em­bereknek, hogy a jelenlegi parla­ment még ebben a ciklusban megalkossa az esélyegyenlőségi törvényt. Közvetlenül mintegy 150 ezer embert érintene a tör­vény, igazságosabb, szabályo­zottabb életkörülményeket biz­tosíthatna számukra, csökkent­hetné a lakosság egészétől a fo­kozódó társadalmi és szociális leszakadás mértékét. Ennél vi­szont sokkal több ember sorsát befolyásolja a törvény, családta­gokat, a mozgáskorlátozottak egyesületeibe hivatalosan nem tartozókat. A munkahelyterem­tés lehetősége valóságosabb le­hetne, ha törvény támasztaná alá szükségességét. Eredménynek tartják az építési törvényt, amely az újonnan létesített középüle­teknél kötelezővé teszi az aka­dálymentesített közlekedést. Békéscsabán, a mozgáskorlá­tozottak megyei egyesületének elnöke, Kukurugya László arról tájékoztatta lapunkat, hogy 18- 20 ezer Békés megyei tagjukat, pártolóikat és a hozzátartozókat mindenképpen mozgósítani sze­retnék a törvényalkotás ntegsür- getésére. Február 24-én ezért is találkoznak a megyei egyesüle­tek, tagszervezetek vezetői, a „Kis MEOSZ” alkotói, hogy megfogalmazzák kérésüket, és állásfoglalásukat eljuttatják az országos vezetőséghez. Aláírá­sokat ők is gyűjtenek majd tagja­iktól az esélyegyenlőségi tör­vény sürgetéséhez, székházuk­ban lehet erről érdeklődni (Bé­késcsaba, Orosházi út 71. Tele­fon: 439-628.). B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents