Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07-08 / 32. szám

Mozaik HETED HÉT HATÁRBÓL Tizenkettedik oldal . Divattanácsok a karrierhez Amerikai riportokban gyakran látni farmeros-tornaclpős menedzsere­ket, akik esetenként többmilliós üzletek fölött döntenek. Európában azonban más a helyzet, nem is tagadhatjuk, hogy konzer­vatívak vagyunk. A nyugati üzletember koráb­ban mindig úgy jelent meg a szemünkben, mint ahogy az angolokat elképzeltük: sötét öltönyben, keméilykalapban, nyakkendővel, esernyővel. Az egyeduralkodó angolos öl­tözködési stílust azonban a hatvanas években elsöpörte a könnyeden elegáns olasz: a szürke öltönyt a sötétkék, a fehér inget a világoskék vál­totta fel. A divat azóta nem­zetközivé vált, a francia és olasz diktátorok mellett megjelentek a németek, az amerikaiak és a ja­pánok. Az, hogy ki mit hord, tu­lajdonképpen magánügy. Ruhái minőségét, divatos­ságát igénye, ízlése és pénztárcája szabja meg. Más a helyzet, amikor munkába megy. Bizonyos szinten felül ugyanis írott-íratlan szabályok ha­tározzák meg, ki mit ve­het fel. Az ápolt külső minden munkahelyen követel­mény, de nem szívesen látják a munkáltatók - még ha csinos, fiatal lányról is van szó -, ha egy titkárnő köl­döke kilátszik a rövid top alól, ha túl erősen festi magát, ha túl rövid a szoknyája, ha több­színű a haja, netán karikákat visel az orrában vagy a szem­öldökén. Ez utóbbi a legtöbb helyen a férfiaknál is kizáró ok, ugyanúgy, mint a látható tetoválás. A jelszó: csak sem­mi feltűnés! Üzletasszonyoknak, mene­dzsereknek, komoly beosztá­sú női vezetőknek, bankban, pénzügyi területen dolgozók­nak, szinte előírásszerű viselet a kosztüm, a nejlonharisnya és a körömcipő, legyen bármi­lyen is az időjárás. Könnyebb helyzetben van­nak az urak: ők már hozzá­szoktak a sötét, visszafogott mintájú öltönyhöz, a kék vagy fehér, esetleg csíkos inghez. Nekik a megfelelő nyakkendő kiválasztása mellett már csak arra kell ügyelniük, hogy feke­te, fűzős cipőjükhöz ugyan­csak fekete, hosszú szárú zok­nit húzzanak. A világoszöld, avagy eperfagylalt színű zakó, a fehér zokni szinte biztos el­utasítást jelent álláskere­séskor. Hol, mit (ne) viseljen a férfi? A nyakkendő kiválasztása - művészet Egy bankár, üzletember, diplomata „munkaruhatára” korlátozott: sötét öltöny, fehér vagy világoskék ing, fekete zokni és cipő. Az egyetlen le­hetőség, hogy némi színt vi­gyen az öltözkö­désébe - a nyakkendő. Nem árt azon­ban tudni civi­leknek sem, hogy a különbö­ző kultúrkörök­ben a színeknek más a jelentésük, mint amit mi meg­szoktunk. Malajziában például a szultánok uralkodót választanak maguk kö­zül, akinek kiváltsága, hogy ünnepélyes alkal­makkor a sárga színt vi­selje. Egy - amúgy na­gyon divatos - világos­sárga nyakkendő ezt a tradíciót sértené meg. Ezzel szemben, ha vala­ki Kínában vörös sálat venne a nyakába, jól vá­lasztana. Nem azért, mert az a Kínában ural­kodó párt színe, hanem mert a vörös a hagyo­mányok szerint szeren­csehozó szín. A fehér ezzel szemben tabu: az a gyász jelképe. Dél-Amerika néhány országában a pártokat a színük szerint külön­böztetik meg. A piros a liberális Coloradost, míg a fehér a konzerva­tív Blancost jelzi. Brazíliában ne visel­jünk semmi olyan ruha­neműt, amely zöld-sár­ga színösszeállítású - ezek ugyanis az ország zászlajának színei. Ugyancsak nem szeren­csés a fekete-lila össze­állítás: e két szín vallási értelmet nyer a sze­mükben. Arab országokban le­gyünk óvatosak a zöld­del, az iszlám színével. Egy zöld nyakkendő azt a feltevést táplálhatja az arab partnerben, hogy valamelyik helyi iszlám pártot támogatjuk. Ki gondolná, hogy Nagy-Britanniában sem vehetünk fel bármilyen nyakkendőt? Különösen a csíkosakkal legyünk óvatosak, azok ugyanis bizonyos színkombiná­cióban a különböző is­kolákhoz, egyetemek­hez, katonai alakulatok­hoz való tartozást jelzik. 1998. február 8., vasárnap Akciómellény és szolgálati pulóver A rendőrség jelenleg használt ruháza­ta még az előző rendszer „terméke”, időszerű volna a lecserélése. Pénz azonban nincs rá - tudtuk meg His Im­re alezredestől, az ORFK műszaki épí­tési osztályvezetőjétől. A rendőrségi ruházat szolgálati egyenruhá­ból, gyakorlóból és speciális öltözékből áll. Egy új ruha a bevezetés gondolatától a vég­leges használatig, bonyolult és hosszadal­mas folyamaton megy keresztül. A terve­zést, majd a prototípus megalkotását a csa- patpróba követi, amikor egy fél éven ke­resztül tesztelik a ruhákat, s végül a véle­mények összesítése, a módosítások után el­készítik a modelleket. A végső szót a főkapitány, majd a belügy­miniszter mondja ki. Mindez persze sokpénzbe kerül. Az 1995-ben elindított ruháza­ti fejlesztésnek csak a csapatpróbája 10 millió forint lett volna, ha egyáltalán sor kerülhetett volna rá. A harmincféle ruházati termék tervezett módosítására azonban a pénzügyi nehézségek miatt nem kerül sor: az uniformisváltás szerényen számolva is három és fél milliárd forintba kerülne. Bizonyos módosítások azonban elkerül­hetetlenek, ezért a kis lépések taktikáját alkalmazzák. Az egyetlen - idén decemberig rendszeresített - új darab, a szolgálati pulóver bevezetése is 80 millió forintjába kerül a testületnek. A rendszerváltás óta csupán három új ruhadarab került rendőr­ségi „forgalomba”: a bevetési ruházat, az akciómellény - aminek ötletét az egyik tábornok egy északi útjáról hozta haza -, és a már említett pulóver. Ugyanakkor kivontak néhány idejétmúlt darabot, köztük a női kalapot. A női ruházat egyébként egyre inkább a fér­fiakéhoz kezd hasonlítani, hiszen a cél a gazdasági megfontoláso­kon kívül a szolgálati használhatóság. Az Országos Rendőr-főkapitányságon két-három emberrel mű­ködik a ruházati csoport. Európa más országaiban a tervezést gyakran külsős divatcégek végzik, a bevezetést egy-kétéves, a civil lakosságot is bevonó közvélemény-kutatás előzi meg. Erre a hazai rendőrségnek aligha volna pénze. így egyelőre marad a fokozatos ruhaváltás. Tavasz a Diornál Száz évvel ezelőtti hangulatot idéznek a Dior-divatház szá­mára dolgozó John Galliano tavaszi ru­hakreációi. Roman­tika a gyöngyök­ben, a kalapokon és persze a kosztü­mök vonalveze­tésében. A fönsé- gesség orgiája - ír­ta a modelleket jel­lemezve a párizsi Internationa! Herald Tribune kri­tikusa, de hozzá­tette: Galliano való­színűleg rossz év­században született. m mm Lenge és sokat sejtető. Versailles-ban talán minden idők legnagyobb fehérneműshowját rendezték meg - fittyet hányva a téli zimankónak. A képek nem igényelnek kommentárt. Nagano: csak a sport számít?

Next

/
Thumbnails
Contents