Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-09 / 7. szám

1998. január 9., péntek MEGYEI KÖRKÉP Jancsó Csaba, 22 éves, békés­csabai autószerelő: — Számomra érthetetlen, hogy amikor nálunk emelték, Romániában meg lejjebb vit­ték az üzemanyag árát: a kinti MÓL kutaknál hetven forin­tért adják azt a 98-as ólom­mentes benzint, amit Magyar- országról visznek ki. Kicsit furcsa, hogy a határon túl féláron vehetjük meg a ma­gyar üzemanyagot. Korábban volt kocsim, de a magas fenn­tartási költségek miatt elad­tam, mert számomra luxussá vált. A véleményem az: az üzemanyagár-emelés nem csak az autósokat, hanem va­lamennyi lakost érint, mert ha áttételesen is, mindent maga után vonz, s ennek hatását mindenki megérzi. Zahorán Csaba, 23 éves, mu- ronyi cukrász: — Volt egy Ladám, de el­adtam, mert sokba került a fenntartása. Manapság köny- nyebb egy autót megvenni, mint azt üzemeltetni, így az­tán maradt a robogó. Várható volt a benzin árának emelése, amit szerintem az év során még néhány emelés követ, ugyanis ebből az államnak te­temes bevétele származik. Az illetékesek azt mondják, hogy a benzin árának egy részét út­építésre fordítják, ezzel szemben útjaink minősége si­ralmas. Üzemanyagárban már elértük a nyugati színvonalat, most már csak életszínvonal­ban, jövedelemben és útháló­zatban kellene felzárkóz­nunk. Csók Imre, 29 éves, mező- berényi autóvillamossági sze­relő: — Ennyi év után már nem lepődik meg az ember sem­min. Nehéz elfogadni, de mi­vel én is autós vagyok, ezért kénytelen vagyok beletörődni. Míg az autó nyugaton a min­dennapi élet része, az ember segítője, addig nálunk ismét kezd luxussá válni. Családom­tól a kocsi viszf el minden hó­napban a legtöbb pénzt. Nap­jainkban már csak annak van autója, aki végképp nem akar­ja ezt a kényelmét feladni, s ennek az árát meg tudja fizet­ni. Szerintem minden család­nak szüksége lenne a kocsira, s az lenne a jó, ha gond nélkül tudnánk fenntartani és üzemel­tetni azt. Kondacs Nándor, 38 éves, bé­késcsabai víz-, gáz- és fűtés- szerelő: — Igyekszem úgy fogalmaz­ni, hogy véleményem a nyom­dafestéket is elbírja: a hazai árak elérték a csillagos eget, ezzel szemben a jövedelmekhez kép­pest a bányászbéka feneke emelt szinten van. A mostani koalíció pártjai ’94-ben, a választási kampány során azt ígérték, hogy ha hatalomra kerülnek, akkor a benzin ára nem éri el literenként a száz forintot. Ez napjainkra igaz, ugyanis már tényleg nem éri el azt az összeget, annál jóval magasabban van. Ismereteim szerint, ha igaz, akkor egy liter benzin előállítási költsége alig negyven forint. Ezek szerint a különbség az államnak tiszta hasznot jelent. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Megkérdeztük olvasóinkat Mit szól a legutóbbi üzemanyagár-emeléshez? Az ötvenéves kapcsolat folytatása Nagybánhegyes és a szlovákiai Vágfarkasd (Vlcani) lakosai 1997-ben emlékeztek az 50 éves áttelepítésre. Mint azt Sztankó István polgármester elmondta, az embereket több évtizeden át elsősorban a ro­koni szálak tartották össze és nem volt szükség a kapcsola­tok „papíron” történő rögzíté­sére. A sok évi tapasztalat ér­lelte meg az ősszel a gondola­tot, hogy az idősek és a fiata­lok találkozóinak továbbfej­lesztésére a két település kö­zött testvértelepülési megálla­podás szülessen. A kapcsolat- felvételre irányuló törekvést a decemberi önkormányzati ülé­sen a nagybánhegyesi képvi­selők egyöntetűen támogatták, majd írásba foglalva az elképzelésüket, a tervezetet elküldték a vágfarkasdi önkor­mányzatnak. A megállapodás — többek között — figyelmet szentel a helyi tapasztalatok cseréjére, lehetőséget biztosít a képvise­lők és a község vezetőinek az évenkénti legalább egyszeri ta­lálkozóra. Lehetőség nyílik az énekcsoportok, zenekarok, folklórcsoportok csere-fellépé­sére a településeken és a régió­ban. A gazdasági lehetőségek­hez mérten segíteni szeretnék a községekben élők — ezen be­lül a családi kapcsolatok (vál­lalkozások) — létrehozását, bővítését, továbbá közvetítő szerepet kívánnak betölteni az oktatás, a sport, a turisztika, az idegenforgalom területén, va­lamint folyamatosan bővítik a történelmi emlékhelyek, ter­mészeti értékek megismerésé­nek formáit. A megállapodás­tervezet aláírt, egyetértő példá­nyát a nagybánhegyesiek a na­pokban várják vissza. (1) Orosházi alkotók kiállítása A Magyar Kultúra Napja tiszte­letére az idén is szeretné meg­rendezni Orosházán a Petőfi Művelődési Központ azt a kép­zőművészeti kiállítást, amire a napokban várják a festők, grafi­kusok jelentkezését a szerve­zők. A kiállításra mindazok az orosházi és városkörnyéki al­kotók jelentkezhetnek, akik munkáikkal szeretnének be­mutatkozni a közönség előtt. A feltétel mindössze annyi, hogy legyen az illető 18 évnél idősebb, maximum 3 munkája kiállításra készen álljon (a festményeket keretezve, a gra­fikákat 50X70 centiméteres méretre paszpartúrázva kell le­adni). Az alkotásokat szakmai zsűri válogatja ki, amit szakmai kon­zultáció követ. A leadás határ­ideje: január 14—15—16. A ki­állítás január 23-ától látható majd a művelődési központban. cs. i. Vésztőn igénylik a helyi újságot A Vésztől Újságot a lakosság szélesebb körű tájékoztatásá­ra, a helyi információk, hírek eljuttatására egy évvel ezeló'tt hozta létre a helyi önkor­mányzat. Az egy esztendő' ta­pasztalatairól és a lap jövőjé­ről Ladányi Károly feleló's szerkesztó'vel, a település jegyzőjével beszélgettünk. — Hány pédányban jelenik meg a Vésztői Újság, s hogy értékeli az első évet? — Vésztőn közel 3100 lakás van, ezért az első lapszámot 3 ezer példányban adtuk ki, s az a bemutatkozó szám ingyen, min­den háztartáshoz eljutott. Jelen­leg 800 példányban nyomtatjuk (Dévaványán) a lapot — amely minden hónap harmadik hétfő­jén jelenik meg —, s a megszo­kott helyeken árusítjuk. Az egy év tapasztalatai alapján elmond­hatom: a Vésztői Újság sikeres. A lakosság keresi, igényli az új­ságot. Sokan ebből a lapból kapnak információt, általunk értesülnek a településen történ­tekről. — Kik írják az újságot? — Az önkormányzatnál és az önkormányzati intézményeknél dolgozók ingyen adnak híreket, információkat a lapnak. Néhány kívülálló pedig az írás iránti szeretetből, szerény honoráriu­mért dolgozik a lapnak. Ám minden helyi lakos közérdekű gondolatait szívesen várjuk a könyvtárnál működő szerkesz­tőségben. Hisz ha többen segí­tenek a lapkészítésben, akkor az tovább emeli annak színvona­lát. — Ahhoz, hogy a lap mű­ködhessen biztos anyagi hát­térre van szükség. Önök hon­nan teremtik elő ehhez a pénzt? — A Vésztői Újság kiadója a nagyközség képviselő-testülete, így kiadásainkat szinte teljes mértékben az önkormányzat állja. Nemrég a képviselő-testü­let úgy döntött: immár határo­zatlan ideig vállalja a lap kiadá­sát. Némi pénzhez a hirdetések után is jutunk. Ám úgy érzem: ezzel az igen kedvező lehetőséggel nem élnek eléggé a helyi vállalkozók. Márpedig ha ebből a szolgáltatásból több pénz folyna be, akkor azt a pénzt is az újságba fordítanák vissza, ami további előnyökre válna. (Magyari) Riska tehén és a nejloning Az ünnepek alatt sok visszaemlékezést hallot­tunk a régi karácsonyok és az évzárók vidámsá­gairól. Ezek közül Farkas Pétemé végegyházi pedagógus kedves története ragadta meg a fi­gyelmemet, amely talán másoknak is jó kedvet ad az új év első napjaihoz. — ,,Nagy izgalommal készültünk 1959 nya­rán a Salgótarjánban történő táborozásra — mesélte. —Hónapokkal előbb beindult a gépe­zet: helykiválasztás, útiprogram, táborozáshoz szükséges kellékek számbavétele. Egy bányász­iskolában volt a szálláshely, onnan terveztük a majdani kirándulásokat a Karancsra és kör­nyékére. Már csak az indulás volt hátra! A másnap délután! Ekkor kétségbeesett fiú sza­ladt hozzám az iskolába, hogy édesapja nem engedi el büntetésből az útra. Egyetlen gyerek volt, nem tudtam elképzelni, miért bünteti ilyen keményen az édesapja? Kellemetlen volt, mert az utolsó pillanatban voltunk az indulás előtt. Kerékpárra pattantam, és kimentem a falu vé­gére, megtudni, mi történt. Az édesanya szo­rongva fogadott. Láttam, hogy komoly a baj! Abban az ideiben egy fiú nejloning nagy ösz- szegbe került, még a tehetősebb családban is. Az édesanya az útra készítette a fia ingét, ami a mosóteknőben volt, és a gazdasági udvart el­választó drótkerítés elé állította egy asztalra. Hogy, hogy nem, a család tehénkéjének — amely éppen arra ballagott — megtetszett a , finom” holmi és a szelíd kérődző átnyúlt az alacsony kerítés túloldaláról. Az ominózus nejlon csodát kiszemelve magának nagy nyel­vével egyet kanyarított, s már csak a mandzset­ta lógott ki a szájából. A kisiető édesanya dermedten nézte az ese­ményt, de segíteni már nem lehetett. A harag- vó atya pedig büntetésül letiltotta a kirándu­lást. Nagy rábeszélésre sikerült kiengesztelni a családfőt, aki végül is — mint kiderült — csak a ,,rend kedvéért” haragudott, hisz közben na­gyon megsajnálta kétségbeesett csemetéjét. Később, egész úton, ki-kibukott a társaságból a szívből jövő nevetés, ha eszünkbe jutott a vállalkozó kedvű kérődző!" Lejegyezte: H. M. A Kereskedelmi és Hitelbank betétszámlája párját ritkító befektetési lehe­A pAratlan betétszámla olyan megtakaítási forma, amely párosítja a biztonságos, biztos kamatot, az egyénre szabott, PAratlan rugalmassággal. Számoljon A pAratlan ötféle futamidő: 9, 11, 13, 15 és 17 hónap közül választhatja ki az Ön számára leginkább megfelelőt. Nem érheti semmi váratlan! Hiszen a páratlan im!,. Intaniidőtól függőiül kamatozású. Ezenkívül névre szól, tehát a lekötött összeghez csakis Ön férhet hozzá. A pAratlan betétszámla korántsem unalmas, hiszen páratlanul rugalmas. Bármilyen 5.000 Ft feletti, 1.000 Ft-tal osztható összeg egyaránt leköthető. A pAratlan betétszámla páratlan megoldás a befektetések területén. A ^ÁiATESZ tagja Közéleti napilap. Főszerkesztő': dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin. Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax: (66) 441- 020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon: (66) 446-552jfax: (66) 441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba. Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 745 Ft, negyedévre 2235 Ft, egy évre 8940 Ft. Készül: a COF1NEC Hungary Rt. Kner Nyomda, Békéscsaba, Baross út 9—21. Nyomdaigazgató: Péter István. HU ISSN 12151068

Next

/
Thumbnails
Contents