Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
1998. január 2., péntek GAZDASÁG SD ■BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Drágul a kenyér és a tej A baromfipiacon a fogyasztás visszaesése várható Nem emelkedik a hús és a baromfi ára 1998 elején. Drágulnak viszont januárban a tejek és tejtermékek, továbbá a sütőipari termékek közül a kenyér és a finompékáruk — közölték az illetékes terméktanácsok vezetői. Kállay Béla, a Baromfi Terméktanács igazgatója szerint nem emelnek árat, mivel az év elején a baromfipiacon a fogyasztás visszaesése várható. Emellett a takarmánypiacon is alacsonyak az árak, így a termelési költségek is elfogadható szinten vannak. Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke szintén úgy véli, hogy áremelésre nem lehet számítani a húspiacon annak ellenére, hogy az energiahordozók és a vágóhidak által felhasznált más anyagok és kellékek árai emelkednek. A kínálati piac miatt azonban az árak inkább lefelé, mint felfelé mozdulnak. Erre utal az is, hogy a karaj még mindig nem érte el a kritikusnak tartott ezerforintos árat. Csákvári László, a Tejtermék Tanács elnöke elmondta: pontosan még nem lehet megmondani, hogy a tej és tejtermékek árai mikor és mennyivel emelkednek. Az előrejelzések azonban arra utalnak, hogy mind a termelők, mind a feldolgozók csak mérsékelten növelik majd áraikat. Szakértők szerint 10 százalék körüli drágulásra lehet számítani e termékek körében. Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója szerint az év elején mintegy 10—12 százalékkal kerül majd többe a kenyér. Ez elsősorban a sütödék költségeibe begyűrűző áremelkedések — például a szállítás és az elektromos energia drágulása — miatt következik majd be. Az igazgató 1998 egészére az inflációval megegyező mértékű kenyéráremelést, a finompékáruk körében pedig ezt-2—3 százalékkal meghaladó drágulást prognosztizál. Továbbra is állami kézben marad 400 milliárd forint értékű vagyon Kialvóban a privatizáció lángja Mire a kormány mandátuma lejár, befejeződik a privatizáció. Legalábbis az a része, amelyet az ÁPV Rt. volt hivatott lebonyolítani. A gazdaság 15—20 százaléka marad állami kézben. Másképp kifejezve: a korábbi csaknem 2000 helyett körülbelül 340 cég működik tovább állami vállalatként. — A válaszra váró egyik legfontosabb kérdés az, hogy mi legyen a sorsa az állami vagyon megmaradó részének — nyilatkozta munkatársunknak Csiha Judit privatizációs miniszter. Tartsa meg véglegesen az állam, vagy csupán addig, amíg az adott vállalat működésének feltételeit, teljesítményét sikerül följavítani, és azután kisebb-nagyobb részét megfelelő áron értékesítse? — A tét roppant nagy, hiszen több mint 400 milliárd forintot érnek azok a cégek, amelyekre az állam a jövőben is igényt tart, és ezek részvényeinek több mint felét, azaz 200 milliárdot meghaladó értéket a tervek szerint piacra dobunk. Menet közben derül ki, hogy konkrétan egy-egy cégnek mekkora hányada marad állami kézben, ezt nem presztízs-szempontok, hanem a piaci ítélet alapján kell eldönteni. Azoknak a cégeknek az értéke is megközelíti a 100 milliárd forintot, amelyektől az állam szívesen megválna, de megfelelő áron egyelőre nem tudja magánosítani, elkótyavetyélni viszont nem akarja. Mindenképpen tartós állami tulajdonban maradnak a stratégiai jelentőségű cégek, sőt ezek körét az idén meg is növelte a parlament. így ebbe a kategóriába sorolnak olyan vállalatokat is, amelyek rangot kivívott, jellegzetesen magyar termékekkel jelentkeznek a világpiacon: például herendi vagy zsolnai porcelánnal, netán a kalocsai paprikával. Ugyanebbe a csoportba tartozik a mezőgazdaság pillérének számító 28 agrártársaság is. Az Elektromos Művek és a hozzá kötődő társaságok szintén részben állami tulajdonban maradnak. A tömeges privatizációt követően megmaradó vagyontömeget felelősen, jól kell kezelni és működtetni. Az bizonyos, hogy az ÁPV Rt. rövidesen megszűnik. Azok a tervek reálisak, amelyek vagyonkezelő holding, egységes va- gyongyarapítási szervezet létrehozását tűzték ki célul. Gubcsi Lajos Az ökoturizmusban a természeti értékeké az elsőbbség Bajorországban könnyebb a természetvédők dolga —ez a szép felvétel a Bodeni-tó vidékén készült Bajorországban tartotta 1997. évi közgyűlését az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége (FNNP). A szervezet egyre nagyobb hangsúlyt kap, köszönhetően annak is, hogy év közben számos programot, közös projektet hirdet. A szövetségen belül több nemzeti szekció is működik. Hazánkban javában tart a magyar szekció megalakításának előkészítése. Ä Körös—Maros Nemzeti Park máris jelezte, 1998-ban szívesen házigazdája lenne a szövetség elnökségi ülésének, ahol az elnökség jóváhagyja a magyar szekció megalakulását — tudtuk meg Tirják Lászlótól, a park igazgatójától. Tirják László elmondta, a közelmúltban a Bajor Erdők Nemzeti Parkban tartott közgyűlés több tanulsággal szolgált. — A 21 ezer hektáros bajor nemzeti parkban a természetvédelmi őrszolgálatot végző, területen dolgozó személyzet száma a mi parkunkénak több mint tízszerese. Amíg nálunk ebben a munkakörben a hatósági szerep dominál, addig Bajorországban, ahol sokkal fejlettebb a törvénykövető magatartás, ez kevésbé fontos. A látogatók számára ott természetes, hogy a természetvédelmi előírásokat, például a dohányzási tilalmat betartják. A területen dolgozóknak több idejük jut az ismeretterjesztésre, a gyermekekkel érkező családokkal és a csoportokkal való foglalkozásra — hallottuk Tirják Lászlótól. A jelentős tartományi és szövetségi támogatással működő Bajor Erdők Nemzeti Park területén virágzó ökoturizmus is több követendő példával szolgál. Az igazgató legszimpatikusabbnak azt tartotta, hogy a bajorok a turizmus ezen ágazatában az első helyre az értékek megóvását teszik, s ezekre a természeti értékekre épülnek az idegenforgalmi bázisok, szállodák, éttermek. A bemutatóközpontok jól ötvözik az ismeretterjesztő tevékenységet az idegenforgalmi célokkal. A vendégek érdeklődve figyelték, milyen filmeket vetítenek a bemutató központok mozijaiban, s azt, hogyan biztosítja a park a terület gyalogos, kerékpáros vagy más módon való feltárását. Cs. R. A társasági adó és osztalékadó 1998. évi változásai Az 1997. január 1-jétől hatályos 1996. évi LXXXI. törvény 1998. évre jelentősen nem változott. Elsősorban más jogszabályok módosítása, illetve új szabályozások bevezetéséhez kapcsolódóan (közhasznú szervezetekről, külföldi vállalkozások belföldi fióktelepeiről) kerültek új vagy változott szabályok a törvénybe. Az apróbb, pontosító jellegű változások ismertetésétől eltekintenék, a lényeges, szélesebb adózói kört érintő változásokat emelem ki. A társasági adó alanyai közül kikerültek a pártok, a törvény 5. számú melléklete módosult ennek megfelelően. Az alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek (pártokat kivéve), a köztestület, egyház, lakásszövetkezet, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár feltétel nélküli adóalanyokká váltak 1998. január 1-jétől, függetlenül attól, hogy számolnak-e el az adott évben a vállalkozási tevékenységükkel kapcsolatosan bevételt, illetve költséget,alanyai a társasági adónak, tehát társasági adóbevallás adására kötelezettek. Az adóalap meghatározása nem változott, néhány adóalapot módosító tétel került korrigálásra, illetve bevezetésre. Az értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető csökkentő ösz- ,szege 1997. január 1-jére viszszamenő hatállyal kiegészült azzal az előírással, hogy amennyiben az adott eszköz a számvitelben már nullára íródott, de az adóalapnál még van csökkentőként nem érvényesített nettó érték, akkor az eszköz amortizációja a társasági adóalapnál folytatható mindaddig, amíg ott is 100% érték- csökkenés érvényesül. A társasági adó törvény 1. és 2. számú mellékletében meghatározott amortizáció elszámolása attól az évtől folytatható, amikor az eszköz a nyitókönyvekben nulla értéken szerepel. A szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások 1998-ban az épületek után 3% amortizációt vehetnek figyelembe az adóalapjuknál (feltéve, hogy a számviteli elszámolásukban is legalább ilyen mértékű leírást alkalmaznak). Visszatér az adóalapot növelő, illetve csökkentő tételek közé az adóellenőrzés, önellenőrzés megállapításainak számvitelben elszámolt, tárgyévi adóalapot érintő hatásának vissza- korrigálása. Természetesen csak a számviteli politikában nem jelentősnek minősített hibákról lehet szó. A személyi jövedelemadó törvény szabályához hasonlóan a társasági adózásba is bekerült a legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása esetén, minden megkezdett hónap után havi 3000 Ft/fő összeggel csökkenthető az adóalap. A társasági adótörvény fogalmai szerint osztaléknak minősül többek között a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, de igazodva a számviteli elszámoláshoz, egy adott évben csak az a része, amit az időbeli elhatárolása megszüntetésével tárgyévi bevételként kellett figyelembe venni. A vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költségek köre kibővült az egészség- biztosítási önkormányzattal kötött megállapodás alapján fizetendő egészségbiztosítási hozzájárulás összegével. A törvény 3. számú melléklete a jövő évtől tartalmazza, természetesen nem teljeskörűen csak példálózóan, azon költségeket, amelyek figyelembe vehetők az adóalap meghatározásánál is. Ilyen kiadások többek között a magánszemélynek fizetett segély, a javára kötött biztosítás díja vagy a kifizetőt terhelő szja összege, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos érdek- képviseleteknek fizetett tagdíj, az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó stb. 1998-tól a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező egysége lesz a fióktelep, mely a magyar adózásban minden tekintetben úgy viselkedik, mint egy belföldi társaság, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá. A számviteli elszámolásban kettős könyvvitel vezetésére lesz kötelezett, ami meghatározza a társasági adóalap meghatározásának módját is. A társasági adó mértéke az 1997. évihez hasonlóan a számított adóalap 18%-a. A fizetendő adóból érvényesíthető adókedvezmények közül a beruházási adókedvezmények kiszélesítése jelent fontos változást. Ezzel a bevezetendő kedvezménnyel az úgynevezett multinacionális vállalkozások fejlesztéseit kívánták kedvezményezni. A 3 milliárd forint értékű beruházás után, ha társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben vagy tartós munkanélküliséggel érintett területen valósítják meg, az üzembe helyezés évét követő tíz adóévben akár az adó teljes összegéig lehet adó- kedvezményt igénybe venni, ha az egyéb feltételek is teljesülnek, mint az árbevétel-növekedés megfelelő üteme, vagy a létszámbővítés legalább 100 fővel. Hasonlóak a feltételek a 10 mil- liárd forint értékű beruházás üzembe helyezését követően, de ekkor már 500 fő foglalkoztatok létszámnövekedést kell elérni. Kisebb jelentőségű, de többeket érintő adókedvezmény kapcsolódik a gazdasági kamarának fizetett tagdíjhoz. A megfizetett tagdíj 50%-a, maximum 10 ezer forint levonható az adóból. Természetesen a kettős kedvezmény elkerülése miatt a gazdasági kamarai tagdíj 50%- ával meg kell növelni az adóalapot. Uj és igen szigorú szabály 1998-tól a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint az átalakuló társaságok nem jogosultak a jogelőd beruházási adó- kedvezményeinek folytatására. Az adómentességek köre kibővül a közhasznú szervezetekről szóló törvényhez kapcsolódóan. Az egyházak, országos érdekképviseletek, a közhasznúnak minősülő szervezetekhez hasonlóan a vállalkozási tevékenységükből származó bevétel addig nem adózik, amíg nem haladja meg az összes bevétel 10%-át, legfeljebb 20 millió forintot. Kiemelkedően közhasznú szervezetnél ez az érték a bevétel 15%-a. Emellett megmaradt a nem közhasznú alapítványnál, társadalmi szervezetnél, közterületnél, lakásszövetkezetnél az, hogy ha a vállalkozási tevékenységből származó bevétele az összes bevételén belül nem haladja meg a 10%-ot, maximum 10 millió forintot, akkor ez a vállalkozási bevétel adómentes. A társasági adó előleg fizetésének és bevallásának rendje nem változik, az előző évről, tehát az 1997. adóévről beadandó adóbevallás keretében önadózással kell bevallani 1998. VII. 1-jétől 1999. VI. 30-ig terjedően a fizetendő előleget. Az előleg alapja az előző adóévben fizetendő adó összege. Megmarad a feltöltési kötelezettség is december 20-ai időponttal a kettős könyvvitelt vezetők (külföldi belföldi fióktelepe is) számára. Az osztalékadó mértéke továbbra is 20%, feltételei sem változtak, pontosítja a törvény- módosítás, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség — cégbejegyzési eljárás megszüntetésekor, — jegyzet tőke csökkenésekor, — külföldi tagsági (tulajdonosi) viszonya megszűnésekor. Az osztalékot fizető társasági tájékoztatási kötelezettség terheli akkor, ha az osztalékot nem a külföldi tulajdonosnak, hanem az általa megjelölt másik belföldi társaságnak fizeti (utalja át közvetlenül). A tájékoztatásban közölni kell, hogy a nyújtott osztalék osztalékadóval nem adózott összeg. A külföldi illetőségű osztalékban részesülőt visszatérítési jog illeti meg az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha az egyezmény alapján őt a törvényben meghatározottaknál kisebb mértékű adó terheli. Laurinyecz Katalin APEH Békés Megyei Igazgatósága
