Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-30 / 25. szám

10 Heti gazdaság 1998. január 30., péntek Öt év alatt piacvezető lett, most tőzsdére került a Phylaxia Pharma Új magyar termékek sikere Tőzsdei bevezetéssel egyidejűleg a világon egyedülálló, az in­tenzív növénytermesztést forradalmasító, környezetbarát ter­mékkel jelentkezik a Phylaxia Pharma Részvénytársaság. Dr. Tóth Péter vezérigazgató szerint az ötvenes években, leg­inkább az Alföldön pusztító „kékcsecsemő”-halálért a talaj­ból származó nitrát és nitrit a felelős. Ezek a származékok bemosódnak az élő vizekbe, bekerülnek a táplálékláncba, megkötik a vér hemoglobinját, ami fulladást idézhet elő cse­csemőknél és növendék álla­toknál. A csecsemőket ilyenkor csak rendkívül gyors, teljes vérátömlesztéssel lehet meg­menteni. Sajnos ez nem csak múltbeli probléma, egyes, a na­gyobb településektől távol fekvő falvakban, a tanyavilág­ban még ma is előfordulnak ilyen esetek. Ezek a vegyületek a felnőtt szervezetet is hajla­mossá teszik a daganatos meg­betegedésekre. Veszélyességü­ket tekintve a rák kockázati té­nyezői közül a dohányzáshoz hasonlíthatók. A Phylazonit nevű, teljes mértékben magyar fejlesztésű termék környezetbarát. Ugyan­olyan terméseredményeket produkál, mint a hagyományos talajerősítő készítmények anél­kül, hogy az élő környezetet nitrogén- és foszforszármazé­kokkal szennyezné, ráadásul 25-30 százalékkal olcsóbb. — Hogyan reagálta világpiac a Phylazonit megjelenésére? — Egyelőre a nemzetközi szabadalom kiterjesztésére tö­rekszünk. Skandináviában, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban, Csehor­szágban és Szlovákiában már intenzíven folynak a regisztrá­ciós munkák. A Phylazonit megjelenése előreláthatólag robbanásszerű változást fog előidézni a világpiacon is. Ezt tükrözi, hogy több multinacio­nális cég élénken érdeklődik a termék iránt. — A társaság másik fő tevé­kenysége az állatgyógyászat. Itt is érvényesülnek egészségvé­delmi szempontok? — At. állatgyógyászatban is a védelmi szempontok az elsőd­legesek. Például a Zn-bacitra- cin olyan hozamfokozó készít­mény, amely nem szívódik fel az állat gyomor- és bélrendsze­réből. Néhány versenytársunk hasonló készítményét viszont éppen állatvédelmi és egész­ségügyi okok miatt tiltották be. Nem véletlen, hogy a Zn-bacit- racin világpiacán 12—15 száza­lék a részesedésünk. Ezt az arányt szeretnénk tovább nö­velni kelet-közép-európai, ausztráliai és észak-amerikai piaci bevezetéssel. — A hazai innováció egyik hiányossága, hogy senki sem vállalja a tőkekockázatot, ezért egy-egy találmány forgalma­zása külföldi kezekbe kerül. — A hazai kutatásfejlesztés rákfenéje, hogy a befektetéstől az innovációig vezető úton va­lahol mindig elakad. Két vá­lasztási lehetőségünk van. Vagy igénybe vesszük egy szakmai befektető segítségét, vagy megtartjuk magunknak a terméket. Amíg lehet, szeret­nénk saját erőből finanszírozni a kutatásokat, illetve a termé­kek piaci bevezetését. Bár nő a kockázat, de a hazai beruházá­sok kb. háromszázötven új munkahelyet jelentenek. Ter­mékeinknek a többszörösét ér­tékesíthetnénk, kapacitásaink azonban végesek. Ezért volt szükség a tőkeemelésre, amelynek jelentős részét a kuta­tásfejlesztés infrastrukturális hátterének fejlesztésére - pél­dául műszerekre - fordítjuk. Létrehozunk egy komplett kísérleti laboratóriumot is, ahol az új fejlesztésű termékek tesz­telése folyik. A hozamfokozó Zn-bacitracint előállító egység energiaellátását egy gázüzemű minierőmű beépítésével kíván­juk korszerűsíteni. Idén szeret­nénk összevonni a folyékony gyógyszereket és a vitaminokat gyártó üzemeket. Terveinkben szerepel a közegészségügyi ir­tószerek termelési helyének át­telepítése is.- Több mint tíz napja tart a jegyzés. Mennyire figyelnek a befektetők a több mint nyolc­vanéves hagyománnyal rendel­kező társaságra? — Számunkra is meglepő volt, hogy már az első héten az alaprészvények négyszeresét jegyezték, annak ellenére, hogy az első jegyzési nap a Buda­pesti Értéktőzsde „fekete napja” volt a távol-keleti ösz- szeomlás miatt. A tervezett öt­hatszázezer részvényt tulaj­donló magyar kisbefektető he­lyett ma már több mint egymil­lió értékpapír van hazai kézben. Jó érzés tudni, hogy már nem csak tizenhat tulajdonos oszto­zik a társaság sikerében. A most jegyzők egyébként már részesülnek a tavalyi ered­ményből. Szeretnénk, ha a kül­földi alapok több mint har­mincszázalékos részesedést szereznének, hiszen így őrizhet­jük meg adókedvezményünket.- A Matáv- és az OTP-kibo­csátás bizonyára lekötötte a be­fektetők figyelmét, így merész dolognak tűnik az időzítés...- Jelenlegi külföldi tulajdo­nosunkkal 1995-ben megálla­podtunk abban, hogy két éven belül bekerülünk a Budapesti Értéktőzsdére. Számunkra töb­bet jelent tulajdonosaink bi­zalma, mint a pillanatnyi profit.-A Köves János alapította Phylaxia a század elején a vi­lág második legjelentősebb, ál­latgyógyászati termékeket gyártó cége volt. A század vé­gén mit tesznek a „hagyo­mány" felélesztése érdekében?- A társaság egy éve a Phylaxia Rt. és a Bábolna Pharma Rt. egyesüléséből jött létre. A Phylaxia a hagyo­mányt, az eszközöket és na­gyon tehetséges szakembereket vitt be a társulásba, de olyan mértékű adóssággal küszkö­dött, hogy szinte csődhelyzetbe került. A Bábolna Pharma alakulá­sakor csak nyolc-kilenc lelkes emberrel és egy gyógyszerada­goló gépsorral kezdett dol­gozni, de egy napig sem volt veszteséges. Évről évre növelte az árbevételét, amelynek ered­ményeként 1995 végén létrejött a Bábolna Pharma-Phylaxia „házasság”. A két társaság együttműkö­désének kezdetekor sokan a társulás közeli végét jósolták. Akkor azt tűztük ki célként, hogy öt év alatt piacvezető sze­repet szerzünk az országban. Ezt már teljesítettük. A tőzsdei bevezetéssel mindenképpen fel fognak gyorsulni az esemé­nyek, így rövidebb időt szabha­tunk a kelet-közép-európai piac meghódítására. R. P. A tárca és az ágazat érdekei nem azonosak Az ok: túlzott óvatosság? A megtakarítás után nem jár kamat Medgyessy Péter pénzügy- miniszter úgy véli: ameny- nyiben az agrártámogatá­sok ésszerű felhasználása nem oldható meg, az el nem költött pénzek visszakerül­nek a kincstárba. Az or­szágnak ugyanis nem ér­deke, hogy az agrárszféra mindenáron elköltse a költ­ségvetési támogatásokat. Az utóbbi hetekben különféle számok láttak napvilágot az agrártárca által 1997-ben ki nem osztott támogatásokról. A legnagyobb termelői ér­dekképviselet luxusnak tartja, hogy miközben jövedelem- és tőkehiányban szenved az ága­zat, a rendelkezésére álló éves keret mintegy tíz százalékát nem használja fel. Az agrártárca illetékese sem megerősíteni, sem cá­folni, sem részletezni nem kí­vánta lapunkban a bennragadt összegeket. A Pénzügyminisztériumtól szerzett információink szerint piacra jutási támogatásokból 3,7 milliárdot,'a gazdálkodó­kat segítő termelői támogatá­sokból 2,6 milliárdot, beruhá­zási támogatásból 2,6 milliár­dot, a volt földművelésügyi alapok befizetéseiből pedig 0,5 milliárdot nem használt fel az ágazat. A pénzmarad­ványból 7,2-7,3 milliárd fo­rint ez évre történő átmenté­sére nincs lehetőség. A bennrekedt beruházási támogatások ellenben meg­menthetők: az államháztartási törvény ugyanis módot ad arra, hogy ezt a kompenzációt az agrártárca 1998-ra átvi- hesse, mivel a le nem hívott pénzek mögött érvényes, megkötött szerződések áll­nak. Hasonlóképpen az FM- alapok maradványai is várha­tóan átvihetők lesznek. A Pénzügyminisztérium il­letékese szerint több oka is lehetett az agrártámogatások parlagon maradásának. Sze­repet játszhatott például az, hogy a földművelésügyi kor­mányzat óvatosságból - a ko­rábbi évek túlköltekezései miatt — szigorítóttá a támoga­táshoz jutás feltételeit. Pél­dául a beruházási szubven­ciókból csak azok a gazdál­kodók kaphattak, akik előbb saját forrásaikat és banki hite­leiket felhasználták. Ugyan­csak kizáró tényező lehetett a köztartozás is. A „pénzmegtakarításhoz” hozzájárulhatott a hitelkamat­támogatások rátartással tör­tént tervezése éppen úgy, mint a banki kamatok csök­kenése, a tavaly meghirdetett 50 milliárdos tőkepótló hitel­csomag vagy az — a piacra ju­tási támogatások esetében -, hogy a kivitelben elsőbbséget élvező agrártermékek támo­gatottsága kisebb. A pénzügyi tárca illetéke­seinek meggyőződése, hogy a naprakész agrár-költségvetési adatok évközbeni értékelésé­vel — évközi elszámolással — megelőzhetőek, elkerülhetőek lennének a tervezett, elő­irányzott és a valóban fel­használt pénzek közötti nagy eltérések. Lehetővé válna az FM számára, hogy az esetle­ges forrástöbbletet időben, más célokra átcsoportosít­hassa. Újvári Gizella PHYLAXIA ^ PHARMA® Részvényjegyzés 1027 Budapest, Bem rkp. 33-34- Tel.: 212-1964,214-2291; 1138 Budapest, Váci út 178. (Duna Plaza) Tel.: 465- 1123,465-1177; 4025 Debrecen, Kossuth L. u. 2. Tel.: (52) 430-740; 3300 Eger, Szent János u. 11. (Labirintus Ozletház) Tel.: (36) 428-410; 9021 Győr.JedlikÁ. u. 9-Tel.: (96) 324-324; 6000 Kecskemét, Dobókrt. 13-15.Tel.: (76) 416-504; 7400 Kaposvár, Ezredév u. I/a. Tel.: (82) 321-300; 7621 Pécs, Jókai u. 2. Tel.: (72) 224-049; 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 34. Tel.: (62) 312-260; 8200Veszprém, Rákóczi u. 7. Tel.: (88) 420-298 Jegyezhető az alábbi Quaestor irodákban: Kisüzemi sertéstartás jobban, sikeresebben A gyomaendrűdi telephelyű Agro-Duál Kft ne­ve Ismerősen cseng a sertéstartó gazdák köré­ben. A növénytermesztéssel, sertéstartással, va­lamint a Purina takarmányok kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó cég az eddigiek során összegyűjtött tapasztalatát és kiváló cé­gek tudását kamatoztatva jobb minőséggel és nagyobb nyereséggel biztató tenyésztési, terme­lési és takarmányozási programot dolgozott ki a kisüzemi, háztáji gazdaságok számára. Érde­mes hát részletesebben megismerni, milyen lehetőségeket kínál partnereinek az Agro-Duál Kft Minderről dr. Komlovszky Ferenccel, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk. — Az elmúlt években meglehe­tősen sok panasz hallatszott a sertéstartó gazdák háza tájá­ról. A legtöbben az alacsony felvásárlási árakat nehezmé­nyezték. Ön, mint szakember miben látja a válság okait? — Kétségtelen, 1996 a ser­téstartás mélypontja volt. Ez számokkal is bizonyítható. Amíg korábbi időszakokban Magyarországon tizenegymil­lió sertést állítottak elő, addig "96-ban négy és fél milliót. Az értékesített sertések fele kis­üzemi, háztáji gazdaságokból való. A tradíciót követve jel­lemzően rossz fajtákat tarta­nak, olyanokat, amelyek nem igénylik a jó takarmányt. Az eredmény zsíros, rossz minő­ségű hús. A belső fogyasztás csökkent. A piaci struktúravál­tással az igényes külföldi pia­cok kaptak hangsúlyt, ám a rossz sertéshús ezeken a piaco­kon eladhatatlan. Ezt a minő­séget az átvevők alulfizették. Ebbe a helyzetbe azért sem le­het belenyugodni, mert a ser­téstartás a vidék eltartóképes­ségét hordozza magába. — Az Agro-Duál éppen en­nek a termelői körnek próbál segíteni. Hogyan? — Cégünk múltja, illetve üzleti partnerünk, a Purina pél­dája megtanította velünk, hogy hosszú távon piacon maradni csak minőségi termékekkel le­het. Ezt tartottuk szem előtt ak­kor is, amikor kiváló cégek szakmai segítségével és támo­gatásával hozzáláttunk az új termeltetési, integrálási prog­ramunk kidolgozásához. Az immár elindított program a kis­üzemi, háztáji gazdaságok ser­tésállományának minőségi ja­vítását és ezáltal nagyobb nye­reség elérését célozza. — Ez jól hangzik! Pontosan mi a program lényege? — A program feladatai közül elsőként a fajtacsere integrálá­sát említem, amely az ISV— Pannonhibrid konstrukció se­gítségével történik. A program a minőségben, a genetikai hát­térben és a fajlagos takarmány- felhasználásban egyaránt jobb eredményt ígér, mindemellett nagyobb napi testtömeggyara­podást. A program másik fontos eleme a takarmányozás integrá­lása. A kiváló takarmánysort a Purina tápsorral biztosítjuk. Ma már a modem etetők és etető­rendszerek alkalmazása elen­gedhetetlen feltétele a korszerű sertéstakarmányozásnak. A program része a korszerű etető­rendszerek integrálása, azok kedvezményes kihelyezése is. Az Agro-Duál az értékesítésben sem hagyja magára a termelő­ket. Vállaljuk a hízósertés-érté­kesítés integrálását a program­ban részt vevő vágóhíd felé. A vágóhíd vállalja a minősítés szerinti átvételt és fizetést, to­vábbá nevével garantálja a mi­nőség szerinti legnagyobb pro­fit elérését. A programban részt vevők megállapodást kötnek, amelyben a tenyésztő szervezet, az integráló cég és a vágóhíd megnevezése is szerepel. — Ezek szerint a kistermelő az önök oldalán bízvást számít­hat arra, hogy nagyüzemi áron értékesíthet. — Pontosan. Az elmondot­tak szerint értékesített hízóser­tések minősége és átvételi ára megegyezik a kiváló minőségű nagyüzemi sertések minőségé­vel és átvételi árával, amely a vágóhíd jelenlegi kimutatása alapján igen kedvezően ala­kult. A tapasztalatok szerint a kistermelők 53—55 százalékos színhúskitermelést is képesek elérni. A felvásárlási ár ebben az esetben nagyüzemi, amely kilogrammonként 20—30 fo­rinttal magasabb. A kistermelő egymagában kiszolgáltatott a felvásárlónak. Ám ha száz kis­termelőt összefogunk, akkor nagyüzemként sokkal hatéko­nyabban képviselhetjük a kö­zösség érdekét. Minden érdek­lődőnek rendelkezésére állunk, s bízunk abban, hogy jó együtt­működést tudunk kialakítani leendő partnereinkkel. Az Agro-Duál Kft. telephelye: 5502 Gyomaendrőd, II. kerület, 510/1. Telefon: 06-66/386-583, 06-60-302-005. A programmal kapcsolatban Szu- rovecz Zoltán ad tájékoztatást. (PR) Purina Hungária

Next

/
Thumbnails
Contents