Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. január 5., hétfő Örömmel fogadnak minden korrekt csatlakozási szándékot Medgyes nem csak magának épít Medgyesegyháza történetének legnagyobb építkezése a je­lenleg is tartó szennyvízberuházási program. Az 1997-ben befejeződött első ütemben az önkormányzat több mint 300 millió Ft-ot fordított csatornázásra: 200 milliót különböző céltámogatásokból, 100 milliót pedig saját forrásból. Év végére Medgyesegyháza belterületének 50 százalékán épült ki a csatornahálózat, s ez a település szennyvizének 70 százalékát képes eljuttatni a Mezőkovácsházára vezető műút melletti tisztítóműbe. Eddig az érintett 600 ingat­lan tulajdonosainak 90 szá­zaléka jelezte rákötési szán­dékát, ami többek között an­nak is betudható, hogy rend­kívül méltányosak a hozzájá­rulás megfizetésének feltét­elei: egy összegben nettó 24 ezer Ft-ot, 10 évi részletek­ben pedig havi 330 Ft-ot kell a helyi polgároknak fizetni­ük. A medgyesegyházi szenny- víztisztió próbaüzemére vár­hatóan 1998 márciusában ke­rül sor. Az év második felében induló második ütem költsé­geinek fedezésére az önkor­mányzat újabb pályázatokat nyújtott, illetve nyújt be a különböző alapokhoz. Nagy Béla polgármester érdeklődé­sünkre elmondta, hogy reál összegben azoknak sem kell a jelenleginél több hozzájáru­lást fizetniük, akiknek az in­gatlanai előtt csak a második ütemben készül el a szenny­vízcsatorna. — Külön öröm a számunk­ra, hogy ezt a nagy beruházást megyénkbeli cég, a békéscsa­bai KÖVIÉP Kft. végzi igen jó minőségben. Fontos elvi kérdésnek tartjuk, hogy ebben a beruházásszegény idő­szakban a megyében élők fog­lalkoztatását részesítsük előnyben — hangsúlyozta Medgyesegyháza polgármes­tere, akitől azt is megtudtuk, hogy az új szennyvíztisztító műre más települések is sze­retnének rácsatlakozni. Mint mondotta, örömmel fogadnak minden korrekt csatlakozási szándékot, hiszen minél több szennyvizet dolgoznak föl a telepen, annál kisebb az egy köbméterre jutó költség. Rá­adásul a csatlakozóknak nem kell saját telepet építeniük, il­letve fenntartaniuk. No, meg közösen pályázni is eredmé­nyesebben lehet. M. Gy. Búcsú a kannás üzemanyagtól A csarnok lesz az áldozat? Hasznos felújítás. (1) Magyarbánhegyesen a speciális szakiskola és diákotthon az el­múlt évben 1,5 millió forintot kapott a Milleniumi felújítások címen nyert pályázatán. Ez a pénz lehetővé tette 5 közhasznú munkás félévi folyamatos alkal­mazását, amely december végé­ig tartott. A foglalkoztatás kere­tében a szakiskolában és diák­otthonban elvégezték az épüle­tek homlokzatának és a keríté­sek javítását, az utcai bejárók, parkolók átépítését, a diákott­hon belső burkolását, csatorna- javítást, parkosítást, valamint újjávarázsolták az udvari ját­szóeszközöket. Emellett a az is­kola Gyulán levő tagozatán a tantermeket is ebből a pénzből sikerült átalakítani. Ajándékba. (1) Mezőko- vácsháza képviselő-testülete és a helyi pénzügyi és szociális bi­zottság döntése alapján a decem­beri ünnepekre minden a város­ban lakó 60 év feletti nyugdíjas 1000 forint készpénz-támogatást kapott karácsonyi ajándékként, amelyet az ünnepek előtt a pol­gármesteri hivatalban vehettek át. Ezen túl a szociális keret ter­hére minden általános iskolás egy-egy édességcsomagot vihe­tett haza az ünnepekre, amelyet az iskola Télapója osztott ki az osztályokban. O leányt Újság. (i) Megjelent az Okányi Újság legújabb száma. A lap egy teljes oldalon ese­ménynaptár keretében számol be az 1997-es okányi jeles napokról. Szintén az újság adja közre, hogy a közelmúltban könyvformát öl­tött Okányi Kiss Ferenc Beszélő néma utcák című kötete. Sikeres pályázat. (1) Végegyháza Általános Művelő­dési Központja a közelmúltban 100 ezer forint támogatást nyert a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatán. A pénzt a művelődési ház technikai eszkö­zeinek fejlesztésére fordították. Nem ez az első sikeres pályáza­ta az intézménynek, hiszen a ta­valyi évben több alkalommal ju­tottak különböző jogcímen tá­mogatáshoz, amelyeket az okta­tás, a kultúra helyi feltételeinek javítására hasznosították. Gyomai kiállítás, (d) A gyomaendrődi városi képtárban jelenleg Szabó Zoltán kiállítása látható. A művész özvegye ha­gyományozta a városra a 23 ak- varellt, egy szénrajzot és hat textilművet. „...A GYÜMÖLCSÉRŐL ISMERHETJÜK MEG A JÓ FÁT, S AZ ARATÁS BŐSÉGÉRŐL, HOGY A MAG MIBE HULLOTT.” (Janus Pannonius) (Folytatás az 1. oldalról) Igaz, a késő tavaszi esőzések mi­att nem tervezett gyomirtást kel­lett végrehajtanunk, ami jelentős költségnövekedéshez vezetett. Érthető, hogy nagyon vártuk már a 10-12 millióra tervezett aratás utáni bevételt. Sajnos (az időjárás viszontagságai mellett) néhány család nem tett maradék­talanul eleget a földművelési kö­telezettségeinek, így kisebb lett a táblaátlag, mint amire számí­tottunk... A termelési vezető ezután rá­tért az 1997-es esztendő legna­gyobb beruházására, amely to­vább rontotta az alapítvány pénzügyi helyzetét: — Ügy gondoltuk, jelentős gazdasági növekedést érhetünk el, ha a szociális földprogram keretében megtermelt növények egy részét magunk dolgozzuk fel. Ezért a kuratórium úgy dön­tött, megvásároljuk a volt Szel­lőző Művek egykori üzemcsar­nokát. Ennek felét kifizettük az év első részében, a második fele október végéig volt esedékes. Az említett termésgondok, külö­nösen az esős, hideg időjárás mi­Az öt hónapja megalakult Kötegyán Baráti Kör óévbú­csúztató baráti beszélgetést ren­dezett a közelmúltban a falu könyvtárában, ahol Ungvári Mihály, az egyesület elnöke szólt az eddigi eredményekről és az 1998-as év terveiről. A ba­ráti kör egyik célja a falusi tu­rizmus létrehozása, aminek ér­dekében felméréseket, turiszti­kai vonzerőleltárt készítettek a községben. Ebben nagy segítsé­get nyújtott a Békés Megye Fa­lusi Turizmusáért Egyesület. A att megtermékenyületlenül ma­radt napraforgó árbevétel-kiesé­se oda vezetett, hogy veszélybe került az üzemcsarnok megszer­zése. Ekkor a kuratórium úgy döntött, forgóalap-feltöltő hitel­re pályázunk. Sikerült. Annak tudatában, hogy a hitel hamaro­san megérkezik, a cukorrépából származó bevételt az üzemcsar­nok kifizetésére fordítottuk. A tervek szerint a szociális föld­programban részt vevő családo­kat a hitelből elégítettük volna ki december 15-éig. A pénz időre meg is érkezett, ám akkor a ku­ratórium (melynek én nem va­gyok tagja) az előző döntésével ellentétben úgy határozott, a hi­telt visszautalja az OTP-be. En­nek egyenes következménye lett, hogy az embereket nem volt miből kielégíteni. Ezt a szá­momra érthetetlen pálfordulatot csak azzal tudom magyarázni, hogy a kuratóriumon belül kiala­kult egy klikk, amelynek az volt az érdeke, hogy a csarnok kike­rüljön az alapítvány tulajdoná­ból. Indoklásul egyébként vala­mi olyasmi hangzott el, hogy a kapott hitel nem fordítható a já­baráti kör tagjai egy telekom­munikációs ház üzemeltetését is tervezik, amelyet akkor valósít­hatnak meg, ha megnyerik az erre benyújtott pályázatot. 1997-ben több programmal rukkolt elő az egyesület: kopja­fát állított az általános iskola udvarán, megrendezte a vállal­kozók bálját, valamint a köz­ségből elszármazottak baráti ta­lálkozóját, ezen kívül rajzpályá­zatot írt ki a gyerekek számára. Ezek a megmozdulásök nagy sikernek örvendtek, s a baráti randóságok kifizetésére. A miér­tet azért nem értem, mert a pénz­intézetet előzőleg tájékoztattuk a cseréről, és ők nem kifogásolták azt. A legújabb elképzelések szerint az embereket a csarnok eladásából származó pénzből fi­zetik majd ki. Nekem az a véle­ményem, vétek feláldozni a csarnokot, amely az alapítvány további működésének a kincses­tára lenne, de a döntés a kurató­rium és nem az alapítványi dol­gozók kezében van. Természete­sen az embereket mindenképpen ki kell fizetni, csak a forrással nem értek egyet. Egyébként a ki­fizetés felől a családok nyugod­tak lehetnek, mert az alapítvány vagyona jóval nagyobb, mint a követelés, s ez garancia számuk­ra. Sajnos az alapítvány további sorsára vonatkozóan már nincs efféle garancia. Magam úgy döntöttem — akármi is legyen a Ceressel —, az idén már nem számolok az alapítványban való munkára. Sajnálom, hogy így alakult, hiszen ez a szervezet nemcsak kirakat volt, 1992 óta sok száz ember megélhetését se­gítette. Magyar Mária kör tagjai remélik, a pártok és az egyház helyi képviselőinek bevonásával még népszerűbbé válnak. A találkozón a pezsgős koccintások közben szó esett az új évre tervezett változatos programokról is. íme egy kis ízelítő: jótékonysági bál meg­rendezése, templomgaléria lét­rehozása, millenniumi emlék­park létesítése, valamint egy megyei sajtónap és egy törté­nelmi játszótábor megszervezé­se és kivitelezése. Fazekas Andrea (Folytatás az 1. oldalról) Rendőrök mesélték, hogy a hőskorban, amikor még nem volt kiépítve az értékesítési lánc, egyesek — megrészegül- ve a lehetőségtől, hogy napjá­ban annyiszor kelhetnek át a ha­táron, ahányszor csak akarnak — egyszerűen az átkelőhelyhez közeli búza- és kukoricatáblák­ban gyűjtötték a gázolajjal vagy benzinnel teli műanyag ballo­nokat. Kifigyelték őket. No, nem a rendőrök, hanem a tolva­jok! De hol van már a tavalyi hó!? Mára családok százainak-ezrei- nek jelent megélhetést, anyagi könnyebbséget a román (és az ukrán) üzemanyag. Látszatra mindenki jól jár, valójában azonban a hivatalos töltőállo­másokon tankolok húzzák a rö- videbbet. Az „olcsó üzemanya­got” használók ugyanis egyet­len fillérrel sem gyarapítják az államkasszát, az útalapot. Az ő be nem fizetett forintjaikkal (is) magyarázható a legújabb, átlag­ban 15 Ft-os literenkénti áreme­lés. Romániában csökkent, Ma­gyarországon nőtt az üzem­anyagok ára. A jól informált „üzletemberek” arra számítot­(Foly tatás az 1. oldalról) Az olasz szervezők korábban már eljöttek Gyulára, megis­merték a találkozó helyszíneit, s megfogalmazták igényeiket is. Úgy gondoljuk, Gyula városa mindebből hosszabb távon is értékekhez juthat. A szombati sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a me­gyei önkormányzat pénzügyi bizottsága 145 ezer, művelő­dési bizottsága 20 ezer forinttal támogatta az alapvetően ola­szok által pénzelt rendezvényt, sőt önkormányzati segítséggel állítottak össze ajándékcsoma­gokat, oldanak meg infrastruk­turális feladatokat. Gyula váro­sa a felnőttek számára adott fo­gadás költségét vállalta magá­ra. Sokan mások — például a Kereskedelmi Bank, a helyi áfész, a megyei rendőr-főkapi­tányság, a megyei aerobik-, il­letve karateszövetség, a gyulai sportcsarnok — is részt vállal­tak a rendezés feladataiból. A szervezésre mindössze két hó­nap állt rendelkezésre. A szervezők azt is elmond­ták, hogy az e napokban kiürült gyulai szállodák többsége nem volt hajlandó kellő árenged­ményt adni, inkább tovább kongtak. így mindenki a Hőforrás Üdülőszövetkezetben kapott szállást, s a Tölgyfa étte­remben étkezik. — Várható, hogy nyolc-ki­lenc hónap múlva, majd azt követően rendszeresen hasonló Libertás-rendezvények házigaz­dája lehet Gyula — mondta tak, hogy itthon tovább fog nőni az olcsó benzin iránti kereslet, ezért bővítették szállítói kapaci­tásukat. Csakhogy! Január Éjé­vel életbe lépett az új jövedéki törvény, s ez szabályozta, hogy a gépjármű tankjában lévő üzemanyagon kívül mennyi tartható még birtokban. Nos, benzinből legfeljebb 40, gáz­olajból pedig legfeljebb 100 li­ter spájzolható! Az új törvény tehát megteremtette a magánhá­zaknál lévő üzemanyag­lerakatok felszámolásának lehetőségét, következetes vég­rehajtás esetén valószínűleg jelentősen visszaesik a benzin és a gázolaj feketekereskedel­me. Vagy: ki tudja!? Vámos körökből származó információk szerint az érintettek — jogi kér­désekben járatos „szakértők” bevonásával — lázasan keresik a kiskapukat. Állítólag kibúvót jelent, ha valaki roncsautókat tart az udvarán: mindegyiknek tele lehet a tankja, s mindegyik után birtokban tartható még 40 liter benzin, illetve 100 liter gázolaj. No, meg a búza- és a kukoricaföldeken, az erdőkben és az árokpartokon is elrejthető néhány ballon. (gh) Oltean Florentina, az egyesület titkára. — Az olaszok most lép­tek először Kelet-Európa felé, il­letve már néhány Békés megyei gyermeket korábban fogadtak odahaza: ők családoknál éltek hosszabb ideig. Hogy miért ép­pen ide jönnek? A délolaszok nyitottabbak az északiaknál, nin­csenek szemléletükben rögzült nyugati elkötelezettségek, hely­zetük hasonló ahhoz, melyben mi élünk itt Békésben. Kocsis József, az egyesület elnöke a háromnapos találkozó programjáról beszélt, remélve, hogy az iskolai szünidő ellené­re is lesz közönsége a karate-, illeteve az aerobik három ágát — a klasszikust, a steppe, funky — képviselő bemutató­nak. Elmondta, hogy 200-250 olaszt, ötven (főként Békés me­gyei) magyar versenyzőt vár­nak. A gyulai egyesület olasz segítséggel most látott hozzá egy kedvezményes árú, észak­olaszországi sítúra szervezésé­hez, melyre várhatóan február­ban, márciusban kerül sor. Az olasz Libertás képviselői szombaton dr. Lorenzo Lommano és Mariadra Bonara tanárnő vezetésével érkeztek Gyulára. Aznap protokolláris eseményeken jutottak túl, majd vasárnap a gyulai sportcsarnok­ban, a Karácsonyi és a román gimnáziumban a versenyekre került sor, sőt este látványos gá­laműsort adtak. Ma folytatódtak a versenyek, a délután program­ja pedig a hazautazás. Kiss A. János Kötegyániak a községükért A Libertás felmelegítheti a kihűlőben lévő... Gyulát választó olaszok Tíz iraki és egy román próbálkozott Békés „évforduló” a határon Viszonylag nyugodtan teltek az óév utolsó, s az idei esztendő első napjai az Orosházi Határőr Igazgatóság működési terüle­tén. A határátkelőhelyeken fo­lyamatos volt a forgalom, az utasoknak sehol sem kellett vá­rakozniuk. Szilveszter napján, hajnali 1 órakor Kiszombor térségében észleltek határsértést. A határőrök jelzésére a rendőr­járőr az újszegedi vasútállomá­son elfogta az elkövetőket: 10 iraki és 1 román állampolgárt. A meghallgatás során kiderült, hogy a 11 „zöldhatáros” két csoportban, különböző helye­ken és időben lépte át a Magyar Köztársaság határát, s a Sze­gedre tartó vonaton találkoztak. Még aznap délután valamennyi- üket visszaadták a román határőrizeti szerveknek. Az év első napján mindössze 950 gépjármű és 3 ezer 752 sze­mély vette igénybe az átkelő­helyeket. Az útlevélkezelők két esetben szabtak ki helyszíni bír­ságot, két román állampolgárt közokirat-hamisítás miatt felje­lentettek, illetve visszairányí­tottak Romániába. (gh) Postagalambok parádéja Csorváson, a művelődési ház előcsarnokában és galériáján rendezett kiállítást a hét végén a Magyar Postagalambsport Szövetség dél-tiszai kerülete a helyi egyesület közreműködésével. A sport-, a fiatal-, a standard- és a törzskategóriában együttesen mintegy kétszáz postagalambot vonultattak fel a kerület tenyésztői. A bírálat a Nemzetközi Postagalamb Föderáció által 1967-ben elfogadott százpontos rendszer alapján történt. Milyen is egy értékes postaga­lamb? Éles tekintetű, tiszta szemű, megjelenése az egészséget tükrözi, testtartása tettrekész, tollazata selymesen fénylő — és mindig vissza­tér több száz kilométer távolságból is, megfelelő teljesítményt produ­kálva. Juhász István, a dél-tiszai kerület által felkért főrendező úgy nyilat­kozott a csorvási kiállításról, hogy az szakmailag és külsőségeiben egyaránt elismerésre méltó, az egyedeket rendszerszerűen és áttekint­hetően mutatja be. A 14 esztendős orosházi versenyző, Bányik János galambjával, amely a törzskategóriában az első helyen végzett FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents