Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-30 / 25. szám
Már a tavaszra készülnek „Gyakorlatilag nincs olyan gépe a ménesbirtoknak, amelynek a téli időszakban ne végeznénk el az átvizsgálását.” (8. oldal) APEH-ellenőrzések Békés megye adózási szempontból a mintegy 140 ezer élő és a 14 ezer megszűnt adóalanyi körével a közepes megyék egyike. 1997. évben megyénk közel 25 milliárd forint adóbevételt realizált. (9. oldal) Placi hírek Békéscsabán a héten drágult a vöröshagyma — kilója 90—110 Ft —, a petrezselyem, amit kilónként 280—300 forintért mérnek. (9. oldal) 1998. január 30., péntek Szerkeszti: Tóth Ibolya A Békés Megyei Hírlap Melléklete _____________Tulajdonváltás a Zalka Tej Rt.-nél — Rudi nem száműzetik_____________ Tő keszegény cég tehetős kérőre talált Sajtból van — a sajt... Elterjedt a hír, hogy miután tavaly ősszel a holland Nut- rícia vállalatcsoport megvásárolta a Tiszától keletre fekvő tejipari cégeket, a szeghalmi üzem bezárása után a nagybánhegyesi Zalka Tej Rt. is hamarosan hasonló sorsra jut. Való igaz, hogy az új tulajdonos első lépésként átvilágította a cégeket, majd — úgy tudjuk — tervet készített arról, hogy hol, milyen keretek között kívánja folytatni a termelést. Nagybánhegyes marad vagy nem? — kérdeztük Szabovik Tibort, a Zalka Tej ügyvezető igazgatóját. — Nem tudom honnan ered, de az elmúlt hetekben olyan híresztelések is jártak, hogy a Zalka Tej Rt. csődbe ment, bezárják. Természetesen ezeknek semmilyen alapjuk nem volt és jelenleg sincs. A Zalka Tej a továbbiakban saját neve alatt, önálló elszámoló egységként és a régi menedzsmenttel üzemel. — Miért volt szükség a tulajdonosvál tásra ? — A gazdaság utóbbi években történt átrendeződésével egyértelműen látszott, hogy a különböző kis- és középvállalatok — különösen, amelyek nem rendelkeznek kellő tőkeháttérrel — jövője kérdőjelessé válik. Cégünk is tőkeszegény volt, amely abból adódott, hogy a tulajdonosok mezőgazdaságból élő szövetkezetek voltak és a rendszerváltással ennek a szektornak zuhant a legnagyobbat a jövedelemtermelő képessége. Ezt a tendenciát természetesen a tulajdonosokkal együtt mi, a cég irányítói is láttuk. Egyetértettünk abban, hogy a részvények most még komoly értéket képviselnek, hisz megvolt hozzá a felvásárlási háttér, a piac és a termelőkapacitásunk. Talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a termékstruktúránk az átlagnál jobb. Ennek ellenére látszott, hogy ideig-óráig tartható ez az állapot, és valamerre lépni kell. Elsőrendű feladatunkként a cég „feltőkésítése” szerepelt, majd pedig, hogy integrálódjunk valahová. Szóba jöhetett volna egy-egy kereskedőlánc, de mivel ez nem nyújt hosszú távú biztonságot, ezért praktikusabbnak tűnt, ha egy tőkeerős feldolgozóipari csoporthoz csatlakozunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy a részvények eladása nem az rt.-ben dolgozók, hanem a tulajdonosok kompetenciája. (Folytatás a 8. oldalon) Hírháttér Előtérben a területi érdekek Alapvetően megváltozik az idegenforgalom szervezeti felépítése: regionális bizottságok formájában az ország minden területének lesz gazdája. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium által készített és a minap elfogadott kormányprogramról dr. Czeg- lédi József miniszteri biztost kérdeztük. — Jelenleg az ország területének csupán egy tizedét fedik le az idegenforgalmi intéző bizottságok. Ezentúl az ország egész területére kiterjedően kilenc idegenforgalmi régió lesz, amelyekben regionális idegen- forgalmi bizottságok (RIB) működnek majd. Az új szervezetek, amelyek ebben a negyedévben megalakulnak, igazodnak majd az országos idegenforgalmi politikához, de elsősorban a régióik érdekeit és szempontjait tartják szem előtt. Szorosan együttműködnek az önkormányzatokkal és az illetékes területfejlesztési tanácsokkal. A reformok hátterében az Európai Unió követelményeihez való alkalmazkodás álí. Egyes véleményektől eltérően — hangsúlyozta a miniszteri biztos — az új szervezetek semmilyen jogot sem vonnak el a megyei szervezetektől. Éppen ellenkezőleg, inkább kibővítik a helyi jogköröket és lehetőségeket. A 8-10 fős regionális bizottságok tagjai a megyei önkormányzatok, a helyi gazdasági kamarák, a Magyar Turisztikai Egyesület, a Magyar Szállodaszövetség, az Utazási Irodák Szövetsége és a Falusi Turizmus Országos Szövetségének képviselői lesznek. Ebből is kitűnik, hogy kimondottan szakmai képviseletet testesítenek meg. A központi költségvetés I37J millió forinttal támogatja a regionális idegenforgalmi bizottságok megalakulását és működését 1998-ban. Ez mintegy két és félszerese annak az összegnek, amellyel a korábbi bizottságok rendelkeztek (1997-ben 54 millió forint). Ezenkívül a mintegy öt és fél milliárd forint turisztikai cél- előirányzatból is jelentős összegekhez lehet jutni pályázatok útján. Ezek elbírálása — a korábbiakkal ellentétben — részben decentralizált lesz. A bizottságok is közreműködnek majd annak eldöntésében. hogy mely vállalatok, turisztikai cégek, önkormányzatok kapnak pályázati támogatást. Az új idegenforgalmi régiók a következők: Budapest, Északkelet—Magyarország (Heves, Nógrád, Jász—Nagykun—Szolnok, Haj- dú-Bihar. Borsod-Abaúj-Zemp- lén, SzabolcsSzatmár-Bereg). Tisza-tó (Heves, Jász-Nagy- kunSzolnok. Hajdú-Bihar, Bor- sod-Abaúj-Zemplén). Dél-Alföld (Békés. Csongrád. Bács—Kiskun), Közép-Dunavidék (Pest. Komárom-Esztergom. Nógrád) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém). Nyugat—Dunántúl (Győr-Mo- sonSopron, Vas. Zala). Délnyugat—Magyarország (Baranya. Tolna, Somogy, Zala) és a Balaton (Somogy, Veszprém, Zala). Csernyánszki Judit Köröstarcsa két legnagyobb gazdasági egységének, a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezetnek és a Takarmányfeldolgozó Rt.-nek áll az élén a mezőberényi születésű, 42 esztendős Bokor Sándor. A két cég ’97-ben együttesen 1,4 milliárd forint termelési értéket produkált. A két gazdasági egység elnöke, vagyis Bokor Sándor az orosházi Mezőgazdasági Szak- középiskolában érettségizett, majd Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen folytatta felsőfokú tanulmányait, s itt szerzett üzemszervező-agrármémöki diplomát. Felesége a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium fizika—kémia szakos tanára, három lányuk közül a két nagyobbik a herényi középiskola diákja, a legkisebbik hatéves, még óvodás. Vezérállásban — Mezőberényben születtem, ugyanis ott volt a legközelebbi szülőotthon. Engem minden rög ideköt Köröstarcsához: 1980- ban, az egyetem elvégzése után ezért is jöttem haza. —Eddig egyetlen munkahelye volt... — A köröstarcsai Petőfi Tsz ösztöndíjasa voltam, így kerültem a szövetkezetbe. Két évig üzemgazdasági feladatokat láttam el, majd váratlanul főkönyvelő lettem, s közel két esztendeje a szövetkezet elnökévé választottak. ’92-ben a Takarmányfeldolgozó Részvénytársasággá alakult korábbi közös vállalatból, melyet négy közös gazdaság alapított. A tárcsái szövetkezet az rt.- nek is legnagyobb részben, 49 százalékban a tulajdonosa. A két gazdasági egység mintegy háromszáz családnak ad megélhetést — A két beosztása közül melyik a főállása, s melyik a mellékállása? — Mind a kettőt főállásomnak tekintem. Úgy gondolom, a kettő szorosan összetartozik, az egyik kiszolgálja a másikat — Könnyű ma vezetőnek lenni, egy, pontosabban két cég élén állni? — Cége válogatja. Úgy ítélem meg, nekem nem a cégek közvetlen vezetése a feladatom, kollégáimmal a több év alatt megismertük, megszoktuk egymást tudják és teszik a dolgukat s hasonlóképpen gondolkodnak, mint én. Nem kell nekik elmagyarázni, hogy mit és miért teszünk. Arra törekszem, hogy döntéseim jó irányúak legyenek, a kedvezőtlenebb gazdasági hatások a lehető legkisebb mértékben érjenek bennünket —Mennyit dolgozik naponta? — Az órát sohasem nézem. De hiába is figyelném, mert akkor sem tudnám pontosan. Azt senki sem látja, s nem méri, hogy otthon vacsora vagy éppen tv-nézés közben, éjjel felébredve, hét végén mennyit gondolkodom dolgokon, éppen min töröm a fejem. Legfeljebb a gyerekek veszik észre, s olykor rám szólnak: „Apa, megint nem figyelsz...” —Éjszaka gyakran felébred? — Áz utóbbi időben igen: lehet hogy rossz alvó lettem, vagy az alvásigényem csökkent vagy éppenséggel több a gondom. _ —Köröstarcsán nagy hagyományai vannak a jószág tartásnak. On agrárszakemberként a falusi házában foglalkozik állattartással? — Nincsenek állataink otthon, egy ír szetter kutyánk van, a gyerekek kedvence. — A szövetkezetei az elmúlt egy-két évben megrövdítették jó néhány millió forinttal... — Értem a célzást.. Köztudott hogy a mérgesi szükségtározóban fekszik szántónk egy része, amit elárasztottak. Annak idején valamennyi fórumon, valamennyi illetékes—miniszterek, államtitkárok — úgy nyilatkozott hogy teljes kártérítést kapunk, ezzel szemben az elmúlt év novemberében 36 millió forintot ítélt meg számunkra a Legfelsőbb Bíróság, ami a teljes kárnak a fele. Ha nem vagyok ott a tárgyaláson, akkor nem hiszem el, hogy ilyen módon zajlanak a dolgok... —Amikor nem szövetkezeti és rt.-elnök, mivel foglalkozik szívesen? — Szabadidőmet szívesen töltöm a családdal. Szeretjük a hegyeket s szabadság idején elsősorban arra vesszük az irányt Szerencsésnek mondhatom magamat, ugyanis munkámhoz közel álló hobbim van, nevezetesen a kertészkedés és a vadászat, téli idei- szakban pedig a disznóvágás. Szeretek főzni is, a vadételek elkészítése rám hárul, s nem tudom kihagyni a disznóvágáshoz kötődő ételek elkészítését sem... —Korábban szerepet vállalt a helyi közéletben. — Az előző négy esztendőben a helyi önkormányzatnak tagja voltam. Ezt a ciklust kihagytam, úgy gondoltam, hogy pihenek. Ha az előttünk álló helyhatósági választásokon megkeresnek, s kellő támogatottságot kapok, nem kizárt, hogy vállalom a jelöltséget, a megmérettetést. Szekeres András
