Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

Életbe lépett az új nyugdíjrendszer Új fejezetet nyit 1998 a magyar nyugdíjazás törté­netében: megkezdődött az áttérés a vegyes finan­szírozású rendszerre. (4. oldal) Sportmagazin melléklet l-l\. oldal Cégjog: jelentős változás 1998 nyarától A cégjogban január 1-jével csupán egy változás történt, s az sem érint széles réteget. Jelentős változás 1998 nyarától várható. (8. oldal) 1998. JANUÁR 5., HÉTFŐ ÁRA: 39 FORINT Lili. ÉVFOLYAM 3. SZÁM NE ÁLLJON SORBA — mi házhoz szállítjuk Keresse kézbesítőnket vagy hívja a (66) 453-710-es telefonszámot. Az olasz vendégek tetszetős formagyakorlata fotó: lehoczky Péter A Libertás felmelegítheti a kihűlőben lévő budriói kapcsolatot is Gyulát választó olaszok Libertás — mielőtt erről a Dél-Olaszországból indult szerveződésről beszélnénk, érdemes megemlíteni egy mindenki által tudott tényt. Az ideológiai, mozgalmi alapon szervezett, s valamivel liberálisabban működtetett úttörőmozgalom és KISZ rendszerváltáskori visszaszorulása, illetve elhalása után szinte „gazdátlanná" lett az ifjúság. A hasonló elvek alapján, ám ellenkező előjellel létrehozott csoportosulások sem ragadhatták magukkal a fiatalokat. Merőben új színt, üde gondolkodást je­lent a Libertás megjelenése megyénkben, mely országos „premiert” is jelent. Ámokfutó az éjszakában Megállás helyett elütött egy rendőrt — Békés megye önkormányza­tának küldöttsége az olaszor­szági Basilicata tartományban öt éve ismerkedett meg a Libertasszal — mondja Markó István, az önkormányzat pénz­ügyi bizottságának vezetője, a Gyulai Libertás Egyesület tisz­teletbeli elnöke. — A Libertás a második világháború után jött létre a dél-olasz tartományok­ban, először a kallódó gyerme­kek felkarolására. Aztán — más hasonló civil szervező­dések társaságában — országos szervezetté nőtte ki magát: vá­laszt igyekezett adni az élet problémáira. Valamennyi álla­mi támogatást is kapnak, a felnőtt szervezők, vezetők többnyire társadalmi munkában végzik munkájukat, a fiatalokat kedvezményekkel segíti a kor­mányzat. Itthon az ifjúság útja a kocsmákba, diszkókba vezet, kell tehát valami, ami a fiatalo­kért működik. A Libertás szer­vezési, működési elvei- alkal­masak erre, kézenfekvő volt, hogy a megyében alakult ilyen szervezetek az elnevezést is át­vegyék. Ma már Gyulán, Oros­házán, Mezőberényben és Mezőhegyesen működnek Libertás-szervezetek, a gyulai májusban a bejegyeztetésig is eljutott. Éppen a gyulai törek­vések láttán érezték úgy az ola­szok, hogy „lökést” adnak e szervezetnek: egyik hazai or­szágos programjukat most itt rendezik meg. A Libertás kul­turális, sport- és turisztikai cél­zatú tevékenységet folytat, ezek sorába tartozik a karate-, aerobik-, funkyfesztivál. A Libertás mindezt nagyon lazán, nagyon természetes módsze­rekkel teszi. (Folytatás a 3. oldalon) HÍREK Vizsgaláz. (r) Ma kez­dődik és várhatóan február első hetéig tart Szarvason a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdál­kodási Karán a vizsgaidő- szak. A megmérettetésre 539 nappali tagozatos hall­gató készül. Levelező tago­zaton 174-en, a szakmérnö­ki képzésen 74-en, a felvé­teli előkészítőn 56-an vizs­gáznak. Polgárőrök, (r) Ta­valy 150 ezer forinttal tá­mogatta a szarvasi önkor­mányzat a helyi polgárőr­egyesület munkáját — de­rült ki az egyesület leg­utóbbi képviselő-testületi ülésre írt beszámolójából. A szervezet 65 tagja az el­múlt év első tizenegy hó­napjában összesen 4533 órát töltött szolgálatban. A polgárőrök elsősorban járőröznek, továbbá közre­működnek a rendőrség köz­lekedési és vízirendészeti akcióiban. Eredményes ellenőrző munkát végeznek az egyesület társadalmi halőrei. E tevékenységük, jelenlétük a vízpartok men­ti közbiztonságot is erősíti. Első díjas diák. (p) A békési Szegedi Kis Ist­ván Református Gimnázi­um 11. C osztályos tanuló­ja, Molnár Zsuzsa nyerte a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium „Élő örökségünk” címmel meghirdetett diákpályáza­tának gimnáziumi egyéni kategóriáját. Az első díjat és a vele járó 30 ezer forin­tos pénzjutalmat dr. Tardy János helyettes államtitkár adta át a győztes diáknak. Tölgygenerációk című dol­gozatában a Békéscsaba és a Békés közötti területre a családtagjaik által ültetett kocsányos tölgyek élőhe­lyének megőrzéséről írt. Valóságos üldözéses verseny folyt tegnap kora hajnalban a Kondoros—Békéscsaba— Csorvás—Kondoros útvona­lon: egy külföldi rendszámú Opel Ascona személygépko­csit üldöztek a rendőrségi au­tók. A nagy sebességgel szá­guldó Opelban négy fiatal ült. Kezdődött az ámokfutó tör­ténet Kondoroson, vasárnap hajnali 1 óra 25-kor, amikoris a helyi körzeti megbízott rend­őr megálljt jelzett az Opel ve­zetőjének. A gépkocsi nem állt meg, sőt, nagy sebességgel to­vábbhajtott Békéscsaba irá­nyába. Csabán ismét fittyet hányt a rendőri jelzésre, és Csorvásnak vette az irányt. A csorvás-kondorosi elágazásnál nagy sebességgel Kondoros irányába folytatta útját. Romániában a legdrágább (otta­ni elnevezéssel: a premium) 2750 lejbe kerül, míg a normál benzin ára 2150 lejre módosult. Egy liter gázolajért változatla­nul 2400 lejt kell fizetni. A fo­rintot 40-45 lejért váltják, így egy magyar százasért másfél­két liter üzemanyag is besze­rezhető keleti szomszédunkban. A magyar és román szállítók a határ innenső oldalán literen­ként 100 Ft-ért adják tovább az 50-60, de legrosszabb esetben is csak kb. 70 Ft-ért vásárolt üzemanyagot. Figyelembe véve, hogy e sajátos export-import te­vékenységet általában 80-100 A történetnek még mindig nincs vége: Kondoroson új­fent megállásra próbálták kényszeríteni a személyautót, ám az úton keresztben álló rendőrautót az ámokfutó ki­kerülte, s ezenközben elütött egy rendőrt, aki könnyű sérü­lést szenvedett. Végül Két- sopronyban sikerült elfogni az Opel vezetőjét és utasait. A személygépkocsi vezetőjét, aki magyar állampolgár, köz­úti veszélyeztetés bűntettének alapos gyanúja miatt őrizetbe vették. Az üldözéses verseny, amely könnyen járhatott vol­na súlyos áldozatokkal, va­sárnap hajnali fél háromkor ért véget — az ügy, egészen más „terepen” természetesen folytatódik. (t) literes tankú személygépkocsik­kal bonyolítják, könnyen kiszá­molható egy-egy fuvar tiszta nyeresége. És ez csak a napi be­vétel huszonöt százaléka! A „benzines autók” ugyanis 24 óránként általában négyszer te­szik meg az oda-vissza utat. Nyilvánvaló, hogy az így át­szállított üzemanyagot nem kannázzák az utcán, hanem ál­landó, „nagybani” felvásárlók­hoz viszik, akik aztán szintén „tisztes” haszonnal (de még mindig messze az itthoni árak alatt!) adják tovább a felhaszná­lóknak. (Folytatás a 3. oldalon) Búcsú a kannás üzemanyagtól Benzinből negyven, gázolajból száz liter spájzolható A keleti-északkeleti határszélen alkalmanként vagy rendszere­sen gépjárművek ezreibe (tízezreibe?) tankolnak román vagy ukrán üzemanyagot. A Romániából szállító „kisvállalko­zóknak” szép ajándékot hozott a Mikulás: a kinti kutaknál de­cember 6-ától literenként 150 lejjel csökkent valamennyi ben­zinfajta ára. A kedvezmény neve: München-City A német, az osztrák és a ma­gyar vasutak megállapodása értelmében az idén október 31-ig 55 százalékos kedvez­ményű menetjeggyel lehet utazni másodosztályon a Budapest—München—Buda­pest útvonalon utazók­nak. Az egy hónapig érvényes, 15 990 forintos áron kapható jegyeket kizárólag hazánkban árusítják és azokat csak a Hegyeshalom—Salzburg, il­letve Hegyeshalom—Passau útirányon át lehet igénybe venni. A 4—12 éves gyerekek a felét fizetik a kedvezményes jegynek. A München-City jegy Euro-City és Inter-City vonatokra is igénybe vehető. (f.) Negyvenhét éves lettem én Az előttünk álló új esztendőt bizonyára az is emlékezetessé teszi, hogy januárban elkez­dődött az áttérés az új, vegyes finanszírozású nyugdíjrend­szerre. Az átállás csak a pályakezdők számára köte­lező. Azok, akik már dolgoz­nak, választhatnak: vagy be­érik a tb-nyugdíjjárulékkal, vagy kiegészítik azt magán- nyugdíjjal is. „Szakértők sze­rint 47 éven felül már nem ér­demes a vegyes rendszert vá­lasztani” — olvasom. Honfitársaim többségéhez hasonlóan idáig kisebb gon­dom is nagyobb volt annál, hogy megpróbáljak eligazod­ni a vegyes finanszírozás útvesztőiben. Nem rágtam át magam az e tárgyban megje­lent közleményeken, a bizto­sítók és pénztárak levélformá­jú ajánlatai sem tartoztak ked­venc olvasmányaim közé; ha­sonló sorsra jutottak, mint a többi rendeletlenül érkezett postai küldemény. De hát miért? Ennyire nem érdekelne, hogy túl a hatvan­kettőn mennyit hoz majd a pos­tás? — tettem fel a kérdést ön­magámnak. És szép lassan felfe­deztem* a spanyolviaszt: a még hátra lévő tizenöt aktív évemben kellene megalapoznom öreg napjaim anyagi biztonságát. Ha nehezen is, de beláttam: felelőtlenség volt félvállról ven­nem a nyugdíjreformot. (Érveim persze voltak: „Meg is kell azt érni!” Vagy: „Mi a garancia ar­ra, hogy nem ablakon kidobott pénz ez is?” És a többi, és a töb­bi, nem sorolom.) Szóval éppen megbarátkoz­tam volna a vegyes finanszí­rozás gondolatával, amikor jött a hideg zuhany: szakértők szerint 47 éven felül már nem érdemes ezt a rendszert vá­lasztani. Ebből viszont egye­nesen következik, hogy példá­ul a 45 és 47 év közöttiek sem fogják megütni a főnyere­ményt. Számoljunk csak! Az ötve­nes évek elején, az úgyneve­zett Ratkó-korszakban szüle­tett népes generációról van szó. Az elképzelhető legszür­kébbről. A mindenről le- és a mindenből kimaradók korosz­tályáról. Én csak tudom. Öt- venegyes vagyok, nekem már nem érdemes. Nem ám! Nem ám! Ménesi György A csarnok lesz az áldozat? A legenyhébb sarkadi pletykák szerint is ellopták a cukorrépa árbevételét a helyi Ceres Ala­pítvány vezetői. Tény, hogy a rászorultak megsegítésére létre­hozott alapítvány támogatottjai nem kapták meg év végén az 1997-es járandóságukat, ezért a múlt héten tüntetést szerveztek az alapítvány sarkadi irodája előtt. Az elégedetlenkedő csalá­dok még a televízióban is hal­latták a hangjukat, nem csoda hát, hogy a sarkadi önkormány­zat e hétre ismét rendkívüli ülést hívott össze az ügyben. Lapunk azonban addig is megpróbált tájékozódni a tör­téntek hátteréről. Matus Gábor, a Ceres Alapítvány termelési irányítója szombaton a lakásán fogadott bennünket. — Az alapítványt öt éve hoz­tuk létre a városban élő szegény sorsú családok megsegítésére — mondta. — A munka vagy föld nélküli lakosok egy-egy bevetett parcellát kaptak az ala­pítványtól, melyet gondozniuk kellett, s így megkaphatták a betakarított terményt vagy az annak értékesítéséből származó pénzt. Mint alapító tag szív­ügyemnek tekintettem az alapít­ványt. Évről évre tökéletesebb terveket, programokat dolgoz­tunk ki. Sajnos, a megvalósulást elég sokszor meghiúsította a kellemetlen időjárás, de véle­ményem szerint még így is egy jól működő alapítvánnyá ková- csolódtunk. Az 1997-es problé­mák már januárban elkezdődtek, amikor is a súlyos belvízgondok miatt még év elején is folyt a ’96-os kukorica betakarítása. A nehézségek ellenére azonban május elejére valamennyi tava­szi növény földbe került. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents