Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-26 / 21. szám

SZÍVMŰTÉT

1998. január 26., hétfő

A Teremtő életet adott, s az ember menti, ha lehet

Szívbillentyű-beültetés,

koszorúérműtét „élesben”

Az isteni teremtés és az emberi tudás ötvözetének tanúi lehettünk nemrégiben Szegeden, a SZOTE Szív- sebészeti Önálló Osztály nagyműtőjében. Lenyűgöző, mire képes ma már a gyógyító orvos-tudós! Hogyan ment meg életeket, avatkozik a sors által kiszabott, korábban megnyugvással tűrt csapásokba, „szabja-varrja”, alakítja az emberi test kóros elváltozásait, cseréli ki beteg alkatrészeinket tovább működőkre. S teszi mindezt 3-6-8-12 órás műtétek során, hétköznapi egyszerűséggel, fáradhatatlanul. Hallgatva, ismerkedve a világ tudományos újdonságaival, a szervátültetések eredményeivel, a klónozással, egyebekkel, olykor ezeken már nem is csodálkozunk, bár talán tőlünk még távoliak. A közvetlen találkozás dr. Szécsi János egyetemi docenssel és műtőcsapatával azonban életre szóló élménnyé vált számunkra.

Valójában sajtótájékoztatóra hívtak, s mentünk, hiszen a Békés megyei szívbetegek többségét is Szegeden műtik. Tudtuk, talán segíthetünk munkájuk megismertetésével, esetleg felébresztünk néhány embert, aggódó hozzátartozót és a műtétekhez nélkülözhetetlen véradásra bíztathatjuk őket. Az ötlet hirtelen pattant szikra: megkérjük a docenst, látogathassunk be egy műtétre és élesben legyünk tanúi a hétköznapi bravúrnak.

Szécsi János kedves egyszerűséggel mondott igent vállalkozásunkra, telefonon egyeztettünk és egyszeriben csak a szív- sebészeti osztály egyik legkészségesebb mindenese, az osztály gondnoka, Erdélyi Mária kalauzolt bennünket, pártfogolt, adott kézről kézre. Hatalmas köpenybe bújtattak, tekeredő madzagok körözgetésével bíbelődtünk, miközben cipőnkre fehér zsákot kötöttek, így juthattunk a műtő előterének közelébe. Szűkös, koedukált öltözőbe nyomultunk, levetvén az utcai ruhát, cipőt, műtős egyen- öltözékbe bújtunk, műanyag papucs került a lábunkra. Fotómasinát és alkatrészeit, magnót utcai táskával tilos bevinni, jegyzettömböt szorongatva, steril dobozba bugyolálva saját technikánkat léptünk a nagyműtőbe. A kicsiben is dolgozott egy csoport, de mi vendéglátónkat választottuk, aki igen komplikált, kettős billentyűcserét és szívkoszorúér-műtétet végzett egy hatvanéves bácsin.

A koncentrált munka csendjében csak a műszerek zaja, a monitorok villódzása, a leállított szív és tüdő szerepét átvevő gép véráramoltatása és a lélegeztetése hallatszik. Reggel fél nyolctól fekszik a beteg a műtőasztalon, feltehetően délután 3- 4 óráig tart a beavatkozás. Egy órán át készítették fel, fertőtlenítették, altatták, megnyitották

a mellkasát, szabaddá tették az utat a szívhez. Eközben lehűtötték a testet, a vért, a légkondicionált műtőt, amelyet a befejezést követően ismét lassan melegítenek fel.

# # #

— Összetett műtét volt, amit láttunk, a műtéti csoport tagjai, a közvetlenül a szívben dolgozó on’osok rezzenéstelen arccal és kézzel képesek hosszú órákon át dolgozni. Sem emberi gyengeség, sem szükséglet nem szakíthatja félbe a tevékenységüket, hogyan lehetséges ez? — Kérdeztük késő délután Szécsi János doktort.

— Azt hiszem, leginkább a sportolók edzettségéhez, álló- képességéhez hasonlítható mindez — válaszol. — Egyszerűen nem lehet másként tenni. Az összetett műtétek, ilyen volt az is, nagyon kockázatosak. Függ a beteg műtét előtti állapotától, korától, szívkárosodásától, 10-20 százalékos kockázatot okozhat mindez. Békés megyéből a betegek egyharma- da érkezik. A szegedi egyetem vérellátó központja biztosítja a műtéti igényekhez szükséges vért, a régió vérellátó szolgálata jól szervezett.

—Aggasztó híreket hallunk a drága, millión felüli költséget jelentő szívműtétek anyagi szükségleteinek biztosításáról. Szerintem nem az orvos szégyene a megalázó tiltakozás, a közelmúlt egyik éhségsztrájkja, amellyel szívsebész próbált hatni a költségvetésre, elérni, hogy a szükséges műtéteket ne kelljen pénz hiányában elhalasztani, elmulasztani. Ha mi itt tartunk, szóba kerülhet egyáltalán valaha Magyarországon például szívátültetés?

— A sikerrel műtött betegeink között van szinte újszülött, csecsemő, de aggastyánkorú is. Tavaly a legfiatalabb betegünk 9 napos volt, a legidősebb 81 éves. A szívátültetésre szóba jöA szívben a beteg koszorúeret már kicserélték, s helyére varrják a majd feltehetően jól működőt

hető betegek valahol a 35-45-50 éves korcsoportból kerülnek ki. Ilyen felkészültségre, személyi és tárgyi feltételekre gondolok, nem lehetünk nagyon messze ezeknek a műtéti lehetőségeknek a végzésétől sem. Szerencsére ez olyan orvosi terület, ahol nem lehet elavult műszerekkel, eszközökkel, technikával dolgozni, bármilyen drága is legyen a beszerzésük. Olyan eszközeink vannak, mint Nyu- gat-Európában, Amerikában. Dolgozóink a nemzetközi tudományos vérkeringésbe kapcsolódnak, kutatásokat végeznek, képezik magukat.

— A térségben szívrendellenességgel született gyermekeket is Szegeden műtik. Okét, mint hallottuk, minél fiatalabb korban eredményes gondozásba kell venni. Bár Ön arról is beszélt, hogy ezeknek a kicsiknek a műtét utáni, intenzív őrzése több műszert, nagyobb anyagi befektetést igényel. Nem lehet kétséges viszont, hogy erre elő kell teremteni a feltételeket. A nemzetközi tudományos kutatások pedig már a méhen belüli műtét lehetőségét latolgatják a rendellenességek esetén.

— Ez egy olyan terület, amely ma még valóban a tudományos kutatások tárgyát képezi, de bizonyosan eljön ez az idő is. Egyelőre a kapacitásunkat szeretnénk bővíteni, hogy minél több rászorulót műthes- sünk meg. A szakdolgozók számát mindenképpen bővíteni kell. Az első két év a felújításunkat követően az alapozás éve volt, a jövőben mi is aktívabban kapcsolódunk a klinikai kutatásokba. Kilencvenötén vagyunk, a legtöbben szakdolgozók, van 11 orvosunk, hat műtősnőnk, 5 kardiotechnikusunk, akik a szívmotort kezelik, az intenzív osztályon pedig fő- és részállású dolgozók. A felelősségünk óriási, igyekszünk ennek teljes lelkiismeretességgel megfelelni.

— A szívsebészeti munka jelentős része a kivizsgálás és gyógyítás területén egyaránt a. szívkatéteres laboratórium működtetése, felújítása, amelynek vezetője dr. Ungi Imre adjunktus.

— Tavaly hét hónapig tudtak a felújítást követően dolgozni, ezalatt 1175 beavatkozást végeztek. Nagyon fontos feladatuk a szívritmuszavarok vizsgálata és egyre több a más jellegű katéteres gyógyítás, beavatkozás. Például a koszorúér törvényszerűen beszűkül egy bizonyos idővel a műtét után. Új eljárással tágítják a kollégáim a koszorúereket, például ballonkatéteres módszerrel és úgyneA műtétre előkészített betegből csupán a műtéti terület látszik. Körülötte a műtétet végzők, segítők csendben, begyakorlotton teszik a dolgukat

vezett sínezéssel, azaz drótháló szerkezetű protézissel történő stent-beültetéssel.

###

Az ember Isten nem lehet, sem Jézus, aki a legenda szerint halottaiból is feltámasztott betegeket. Az orvos a halált, bár állandóan munkája körül settenkedik, sohasem szokhatja meg, lelki feldolgozása egy-egy hiábavaló küzdelemnek elkeserítő, hosszan tartó folyamat. Szécsi docens minden szívműtétet nagy kockázatú beavatkozásnak minősít, s bármilyen sebészi ténykedés az. Elmondta, hogy a műtötteknek 95 százalékos esélye van arra, hogy a szakmailag jól végzett operációt követően a beteg eredményesen indul tovább a gyógyulás útján. Az éves 502 nyitott szívműtött továbbélése egy hónappal a műtét után 3,6 százalékos veszteséget takar. Az adatok mögött emberi tragédiák rejlenek, hiszen ez legalább 16 család szomorúsága, akiket a többiek túlélése nem vigasztal. Gondolom, mégsem szabad feladni a gyógyítás, a műtétek lehetőségét, a reményt, hogy a beteget sikerül megtartani az Életnek.

(Közel három éve létesítették a Szegedi Szívsebészeti Alapítványt, amelynek segítségével újabb műszerbeszerzésekre törekednek. Az Inter Európa Banknál nyilvántartott számlájuk száma: 1100403-18454019- 10000001. Csekket is szívesen rendelkezésre bocsátanak, ha kémek tőlük, a címük: 6720 Szeged, Pécsi utca 4.) Az adomány az adóból leírható).

Szécsi János docens rezzenéstelen arccal és kézzel dolgozik az élet motorjának ,javításán”

Ez a szívmotor áramoltatja a beteg testében a vért, tartja A kardiotechnikusok figyelik, jegyzik a műtüdő és szívmotor életben, amíg áll a valódi szív működését a képriportot kovács Erzsébet készítette