Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-26 / 21. szám

1998. január 26., hétfő Sportmagazin 7 Vozár: „Örülök, hogy itt lehetek...” __________Továbbra is a bentmaradás a cél__________ Na gyüzem a Bessenyei utcában A Békéscsabai Előre férfi kézi­labdacsapatának egykori ifjúsá­gi korú játékosai találkoztak szombaton a városi sportcsar­nokban. Tobak László edző egykori tanítványai közül a je­lenleg Veszprémben élő Vozár Tibor eljutott a válogatottságig is. A volt veszprémi játékos és két NB I-et megjárt társa — Petrovszki és Csuvarszki — ve­zérletével a három csapat kö­zötti villámtornát Vozárék nyerték. A volt nyolcszoros vá­logatott átlövővel a torna után beszélgettünk. — Mely csapatokban szere­peltél az elmúlt években, ami­kor távoztál Békéscsabáról? — Veszprémben nagyon szép hat és fél évet töltöttem, ahol több bajnoki címet nyer­tünk. Innen Szolnokra vezetett az utam, ahol két évig játszot­tam. Ezt követően kikerültem Spanyolországba, ahol két évet húztam le az I. ligás Atletico Madrid csapatában. Az ibériai gárdával a legjobb helyezésünk a hatodik hely volt. Amikor ha­zatértem, ismét Veszprémben kézilabdáztam, majd félévet töltöttem a Dunafermél és a Debreceni Dózsánál az élvonal­ban. — Hogyan emlékszel a bé­késcsabai évekre? — Nagyon sok szép emlé­kem van Békéscsabáról. Kitűnő csapatban játszhattam, Felföldi, Csuvarszki, Petrovszki neve igazán jól cseng a kézilabdás berkekben. Jó alapokat adott nekünk az ifjúsági együttesben Tobak Laci. — Mivel foglalkozol jelen­leg? Melyik csapatban kézilab­dázói most? — A Mól Rt.-nél dolgozom. Jelenleg az NB 1 B Nyugati cso­portjában szereplő Balatonfü- red csapatát erősítem, amely ta­valy osztályozót játszott az él­vonalba jutásért. — Hogy érzed magad a régi társak között? — Örülök, hogy itt lehetek ezen a rendezvényen. Nagyon jó ötlet volt Tobak Ladáktól, hogy megszervezték a baráti ta­lálkozót. Jó lenne hagyományt teremteni az összejövetelből. (verasztó) A Jamina-Patrick SE NB III-as labdarúgó-együttese is meg­kezdte a felkészülést a tavaszi pontvadászatra. Szóba került a felkészülési szakasz üteme, egyeztették az edzőmérkőzése­ket. A békéscsabai klubot érintő változásokról Schneider István elnökségi tag tájékoztatott: — A csapat a megnyugtató­nak mondható 9. helyen zárta az őszi idényt, s a folytatásban is a biztos bentmaradás, s az el­ért helyezés megőrzése a célki­tűzésünk. A játékosállomány­ban változások történtek, így Gajdács és Ecker a Gyulai FC- ben folytatják, míg Tolnai Noha a január neméppen alkal­mas időszak a nívós formacsi­szolgatásra, azért néhány érde­kes hír napvilágot látott a június 10. és július 12. között Francia- országban megrendezendő lab­darúgó vb-döntő kapcsán. A World Soccer információi kö­zül válogatott az MTI. Argentína: Dániel Passarel- la szövetségi kapitány ismét hangoztatta azt a korábbi „törvényét”, miszerint hosszú hajat viselő futballista nem lesz nála kerettag. A Real Madrid légiósa, Fernando Redondo ezt hallván sem állt kötélnek, való­színűleg nem jut szóhoz a Coupe du Monde-on. „Meges­het, öt vagy tíz év múlva más­ként gondolkodom erről, meg­bánok mindent, de most azt hi­szem, vannak dolgok, melyek­ben nem engedhetek elveim­ből” — mondta Redondo; to­vábbra sem nyiratkozik. Medgyesbodzáson futballozik tovább. A középpályás Lábos a Békéscsabai Előre FC-től visszaigazolt hozzánk, s már a mi játékosunk Hürkecz a Bé­késcsabai MÁV-ból, Dobróczki pedig Újkígyósról. De tárgya­lásokat folytatunk másokkal is, főképp csatárokkal, mivel a vé­delem megbízhatónak bizo­nyult az őszi csatározásokon, ezért a támadójátékra helyezzük a fő hangsúlyt. — A fiatalok? — A kitűnően szereplő ifjú­sági csapatunkból négy tehetsé­ges fiatal, Fejes, Hugyecz, Szatmári és Varga a felnőtt ke­Brazília: Mario Zagallo szö­vetségi kapitány a Konföderáci­ós-kupán aratott szaúd-arábiai diadal után azt mondta, játéko­sai azt az utat járták, amely ál­mai megvalósítása felé mutat. Azaz: meggyőződése, hogy megnyerik a vb-t. Egy héttel később más hangot ütött meg. Jelezte, Európában föllépni na­gyon nehéz, fél Angliától, Né­metországtól, Franciaországtól és Spanyolországtól. Anglia: A nemzeti tizenegy csapatkapitánya, Alan Shearer februárban már visszatérhet a gyepre. Korábbi szalagszakadá­sa okán hónapokig volt maródi­listán. Németország: Franz Bec­kenbauer, a Bayern München elnöke, az 1990-es olaszországi vb-n aranyérmet szerzett német válogatott akkori szövetségi ka­pitánya bizonyos abban, hogy a válogatottjuk döntőt játszik. Ezt rettel edz, akik tagjai a Békés megyei ifjúsági válogatottnak. A remélhető erősítésen túl nyu­godt körülmények között ké­szülhet és vághat neki a bajnok­ságnak a gárda a jól együttmű­ködő Túr esek Zoltán—-Sebes­tyén János alkotta edződuó irá­nyításával. A feltételek is adot­tak a kitűzött célok eléréséhez — mondta a vezető. A jaminaiak a hét végén Csorváson lépnek pályára egy teremtornán, s azt követően is napi egy edzéssel és februártól kezdve szerda-szombati előké­születi mérkőzésekkel készül­nek. (gyurkó) két indokkal „támasztotta alá”. Egyrészt a „német mentalitás” sorsdöntő, másrészt Berti Vogts szövetségi kapitány munka- módszere a biztosíték erre. Nigéria: Az afrikai ország szövetsége leszögezte: váloga­tottja nem játszik előkészületi mérkőzést olyan gárdákkal, me­lyek országai az 1995 utáni po­litikai döntést támogatták. Em­lékezetes, Nigériát az emberi jogok megsértése okán több kormányzat elítélte. Emiatt most Nigéria „visszavág”. Koreai Köztársaság: Bum Kun Cha szövetségi kapitány szerint „vér és veríték árán” is eljutnak a legjobb tizenhat kö­zé. „Azért, hogy harcolhassunk velük, és nyerjünk a nálunk amúgy erősebb riválisaink el­len. főként a fizikai állapot tö­kéletesítésére teszem a hang­súlyt” — így a koreai szakem­ber. Egy archív, 1984-ben készült csapatképen az álló sorban balról a harmadik Vozár Tibor a Bé­késcsabai Előre NB I-es együttesében A HOSSZÚ HAJ AKADÁLY LEHET Még két hét a naganói téli olimpia rajtjáig Nem panaszkodhatnak a téli sportágak kedvelői! Egy „ritmusvál­tás” okán ezen évtizedben — két év különbséggel — két téli sport­fesztivál is lekötötte a figyelmüket. Azért, hogy a nyári és a téli sportviadalok ne azonos évben osszák meg az egyes nemzeti olim­piai bizottságok és a közvélemény figyelmét, Albertville (1992) után két esztendővel Lillehammer (1994) is havas-jeges küzdelme­ket kínált. A norvégiai rendezvényt követően idén február 7. és 22. között Japán, közelebbről Nagano kerül a figyelem középpontjába. A szi­getország másodszor házigazda; 1972-ben Sapporóban gyülekeztek a kiválóságok. A XVIII. téli játékok előtt egy dióhéjnyi emlékezte­tő arról, arra, mit hozott az eddigi tizenhét rangos sportfesztivál! A téli sportágak önálló ötkarikás küzdelmei megrendezésének ötlete 1911-hez, Budapesthez köthető, akkor a NOB kongresszusán olasz javaslat célzott ilyesmit. Érdekes módon az északi országok ellenkezésébe ütközött a megvalósítás. A svédek például négy- évenként rendre lebonyolították az Északi Játékokat. Föltehetően valamiféle rivalizálástól tartottak, ezért ellenkeztek. A NOB az első világháború küszöbén mégis úgy döntött, a téli sportokat a fakultatív ötkarikás sportágak közé iktatja. így az 1920- as olimpián a műkorcsolyázás és jégkorong Antwerpenben már be­mutatkozott. Viták után a franciák kaptak engedélyt arra, hogy „nemzetközi téli sporthetet” rendezhessenek Chamonix-ban (1924). A skandináv országok kikötötték: az eredmények nem szá­mítanak hivatalos olimpiaiként. Chamonix-ban 16 ország vonult föl, korábbi berzenkedésük ellenére a skandinávok is. Elhangzott az olimpiai eskü. Úgy festett, az időjárás nem kegyes, kiadósán esett az eső. A megnyitóra megérkezett a hideg, nem volt akadálya a versenyeknek, melyeken a norvégok tündököltek. Minden síszám elsőségét besöpörték, ugróik új korszakot nyitottak aerodinamikus stílusukkal. Jégkorongban Kanada parádézott, úgy lett bajnok, hogy 85 gólt ütött, egyet sem kapott. Magyar részről négy síelő ne­vezett. Németh Ferenc volt az első magyar startoló. Kölcsönszere- lésben, élete első 50 km-es viadalán huszadik lett. Chamonix „befutott”, így 1925-ben a NOB prágai kongreszusán eldöntötte: hivatalos játékokat ír ki. Mi több, az addig nem hivata­losként ismert Chamonix-t e testület utóbb első hivatalos ötkarikás játékok rendezőjének nyilvánította. Az 1928-as, St. Moritzban lebonyolított rendezvényt óriási vára­kozás előzte meg. A rosszkor jött főn vízbe borította az engadini sportparadicsomot, a sí- és jégpályák minősége messze elmaradt a kívánttól. Az 50 km-es férfi sífutásra a norvégok és finnek rosszul készítették elő léceiket, a latyakos havon a svéd Gröttumsbraaten vitte el a pálmát. A 10 km-es gyorskorcsolyázásban öt pár versenye után az olvadás félbeszakította a vetélkedőt. Óvások, ellenóvások; végül nem hirdettek bajnokot. A jégkorongozóknál Kanada oly erős gárdával nevezett, hogy nem kellett selejteznie, majd óramű pontosságú játékáért aranyérmet kapott. 1932-ben először iratkozott föl Lake Piacid (és az Egyesült Ál­lamok) a rendezők közé. A jelentős költségek miatt csak 17 ország küldött versenyzőt. Az enyhe idő itt is gondot jelentett, a négyesbobok záró két futamát például a záróünnepség utáni napon tudták megrendezni. A női műkorcsolyázásban Henie azzal keltett feltűnést, hogy 24 kofferrel érkezett. A jégen nem volt feltűnő, hogy ismét ő kapta a legtöbb pontot. A mindig nagy érdeklődéssel kísért hokitomán Kanada megizzadt. Az Egyesült Államokat hosszabbítás után 2—1-re verte, majd a visszavágón — háromszo­ri hosszabbítás ellenére — döntetlennel zárt a két csapat. Ez újra „juharleveles” aranyérmet jelentett. Az 1936-os, Garmisch-Partenkirchenben lebonyolított játékok félmillió nézőt vonzottak; a síugrásra 150 ezren voltak kíváncsiak. A bajorországi viadalon a norvég gyorskorcsolyázó Ballangrud a korábbi két, hosszabb távon aratott babérja mellé az 500 m-es sprinttávú aranyérmet is kiharcolta magának; igaz, Engnestangen honfitárs-riválisa bukott. Henie harmadszor is a dobogó csúcsára lépett. Nem jutott el oda a kanadai hokicsapat, mert a brit 2—1-re megverte. Némi vigasz, hogy Nagy-Britannia győztes válogatottjá­ban szinte csupa kanadai-brit szerepelt. A második világháborút követően 1948-ban St. Moritz „duplázhatott” rendezésben. A svájciak jobban tették dolgukat, mint korábban. Akadt egy bősz vita. Kiváltója: két amerikai hokicsapat jelent meg. Az egyiket az ország olimpiai bizottsága ne­vezte be, de nem ez, hanem az önálló sportági szövetség (AHA) gárdája küzdött. Negyedik lett; ezt az eredményt utóbb törölték. 1952-ben először rendezett főváros, mégpedig Oslo. A norvégok kiválóan látták el a házigazdái tisztet, bár sokaknak nem tetszett, hogy a fővárostól 120 kilométernyire lévő Noratjell sziklás, hószegény vidékén küzdöttek (a műlesiklás kivételével) az „alpesiek”. Bemutatkoztak a női sífutók, bár előzetesen igen nagy viták folytak, hogy a „léces hölgyek” indulhassanak-e a téli olim­pián. A hírneves Bislet gyorskorcsolyázó-stadionban 30 ezren szur­koltak H. Andersennek. A hazai hosszúkorcsolyás a lassú jégen is kiváló időkkel három aranyérmet érdemelt ki. Ä jégkorongozóknál Kanada hatodszor lett első. S hogy a tengerentúli stílus különös, azt az amerikaiak bizonyították. A keménységért nem mentek szom­szédba, még a nézőkkel is verekedtek egy kiadósat. Az 1956-os, Cortina d’Ampezzóban réndezett olimpiákról su­gárzott tv-közvetítések népszerűsítették a téli sportokat. Ugyanígy alaposat nőtt az osztrák alpesi síző. Sailer népszerűsége, ugyanis mindhárom szakágban élen végzett. Először vetélkedett a Szovjet­unió küldöttsége, amely hosszú éveken keresztül eredményesen küzdött a skandináv „menőkkel” valamennyi sportágban. A Misurina-tó jegén, a tengerszint fölötti 1700 méteres magasságban rendre megdőltek a csúcsok. Az 1500 méteres távon két szovjet, Grisin és Mihajlov hajszálnyira azonos időt siklott, tehát holtver­senyben vitték el az aranyérmet. Kanada hokisait a szovjet és ame­rikai gárda is „elkapta”. A bobosoknál jelentkeztek az olaszok. A svájci bobnégyes kormányosa, egy bizonyos Kapus a maga 47 évé­vel a téli játékok legidősebb bajnokává lépett elő. Az 1960-as, Squaw Valléy-ben lebonyolított olimpián ott volt Walt Disney is, az amerikai kisváros ünnepségeit, látványterveit ő készítette el. A bobosok zokon vehették, hogy nem száguldhatnak. Az amerikai rendező a magas költségekre hivatkozva nem épített jégcsatomát, a bob-olimpia elmaradt. Megjelent viszont a biatlon, ahol nemcsak jól kell síléccel futni, de közben puskával a pontos tüzelés is feladat. Utóbbi vonatkozásban a svéd Lestander volt a legkiválóbb, hibátlan lövészettel megelőzte a favoritokat. A jégko­rong-stadionban a megfiatalított Egyesült Államok válogatottja maga mögé utasította a Szovjetuniót és Kanadát is. Az 1964-es innsbrucki esemény rekordjavító, 36 ország majd- nem.1200 sportolója versengett. Minden addiginál több, 34 szám­ban avattak bajnokot. A tv-közvetítések ellenére 950 ezer néző él­vezte a versenyeket. Ausztria rendezésből jól vizsgázott, bár a hóhiány miatt 2000 katona gyakorta megizzadt; hordták a havat azokra a terepekre, ahová kellett. Pontveszteség nélküli hokibaj­nok a Szovjetunió. A férfi gyorskorcsolyázásban most esett meg először az, hogy minden távon más nemzetiségű sportember nyert. Chamonix után Grenoble révén 1968-ban újfent Franciaország volt a soros. Nem egy emlékezetes rendezés; a várostól óriási távol­ságokra helyezték el a résztvevőket, az olimpia szétaprózódott. Most nem a hóhiány volt a gond, annál inkább a köd. A bobosok és szánkósok például hajnalonta vetélkedtek, mert egyéb napszakban az időjárás rút arcát mutatta. Először szerepelt önálló válogatottal az NDK. A Koreai NDK viszont a helyszínen lépett vissza, mert nem tetszett az „Észak-Korea” elnevezés. Vitát váltott ki a lécgyár­tók „versenye”. Hja, a reklámozás gőzerővel beindult, csak Grenoble után döntött úgy a NOB, hogy cégjelzéses eszközök hasz­nálata megengedett. Jégkorongban csaknem meglepetést okozott Csehszlovákia. Megverte a szovjet gárdát, de a svédek elleni 2—2- vel „elcsúszott a banánhéjon”. Az 1972-es sapporói rendezvény amatőr-profi vitával indult, az említett Schranzot nem engedték indulni alpesi sízésben. A hoki­pályán a szovjet „öregek” ismét az élen végeztek. Igaz, a nemzet­közi szövetséggel hadban álló Kanada legénysége nem jelent meg japán jégen. 1976-ban Ausztria egy dologra volt kíváncsi: nyer-e lesiklásban Klammer? Nyert! Történt mindez Innsbruckban, ahol a jégtánc is műsorba került. Tirol érdekessége az, hogy a bobosoknál kettesben és négyesben is az NDK egységei nyertek, mint ahogyan a szánkó­sport három lehetséges aranyérme közül is három vándorolt az NDK-ba. 1980-ban a hazai jégkorongozók diadala volt a fő látványosság. A jégtáncosoknál gyümölcsözött Regőczy Krisztina és Sallay And­rás fáradozása, ezüstérmet szerzett a kiváló magyar kettős. Persze inkább az amerikai Heidenről beszélt a világ, a hazai gyorskorcso­lyázó mind az öt távon diadalmaskodott! Az 1984-es szarajevói olimpián a bobsportban ismét az NDK je­leskedett, kettesben és négyesben végső győzelmet szerzett. A szovjet jégkorong-válogatott a csehszlovákok előtt harcolt ki újabb diadalt. Az 1988-as, Calgaryban lebonyolított játékokon kezdett „aranygyűjtésbe” az amerikai Blair, aki a kanadai város után 1992- ben Albertville-ben és 1994-ben Lillehammerben is élen végzett a klasszikus sprinttávon (500 méter). A még ma is aktív olasz alpesi síző, Tómba két számban nyert. A Független Államok Közössége Egyesített Csapata színeiben indult sífutónő, Jegorova három cím­mel gazdagodott, szuperklasszisát bizonyítva. A legutóbbi (Lillehammer, 1994) fesztiválon 67 ország verse­nyében a biatlonisták férfiváltójában szakadt meg egy pompás so­rozat. 1968 és 1988 között mindig a szovjetek végeztek az élen, norvég havon viszont Németország! A gyorskorcsolyázók táborá­ban a norvég Kossról zengtek ódákat; három bajnoki diadala pazar. Blair most is előrukkolt az 500 és 1000 méter kettős bajnoki címé­vel, három olimpián összesen ötszörös bajnoknő. Az 1500 méteres távon a versenyzést Magyarországon megkezdett, később Ausztri­ába férjhez ment Hunyady Emese mutatta a hátát a mezőnynek. A jégkorongmezőnyben Svédország minden idők első diadalát har­colta ki Kanada előtt. Az oroszok lemaradtak a dobogóról (4. hely). Az „ifjú számnak” számító rövidpályás gyorskorcsolyázásban a le­bonyolított összesen hat női és férfi szám közül négy bajnoki aranyérem a Koreai Köztársaságba került.

Next

/
Thumbnails
Contents