Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-23 / 19. szám

VI Sarkad vároS 1998. január 23., péntek _____________Hamarosan vádlottak padján a rejtélyes bűncselekmény elkövetői_____________ Be nzint „tejelő” kísértetvonat Sarkadon Úgy ’96 áprilisának derekán híre kelt, hogy eltűnt egy vo­nat Magyarországon. Aztán megtalálták, Ausztria helyett a békési kisváros, Sarkad ál­lomásának félreeső vágányán pihent, ám szállítmánya, a 471 ezer liter benzin — mely­nek akkori értéke 56 millió fo­rint volt — szőrén, szálán el­tűnt, elpárolgott. A kísértetjárat ’96. április 12-én indult el Százhalombattáról Fe­rencvárosra. Eközben dolgoz­tak serényen a titokzatos kezek, méghozzá olyan pontosan, hogy a vonat Budapesten feltű­nés nélkül állhatott arra a vá­gányra, melyről Békés megye székhelyére indulnak a járatok. A történetben fontos szerepet játszó személyek hamarosan bí­róság elé állnak, ám még min­dig kétséges, hogy a hírhedt benzinjárat igazi elindítói ott ta- lálhatók-e a 12 vádlott között. * * * Másfél évvel a történtek után, 1998 januárjában, a vádirat be­nyújtásának idején a helyszínen próbáltuk felidézni a Sarkadon történteket. Váratlanul érkez­tünk a vasútállomás ütött-ko- pott épületéhez. Dél körül járt az idő, a váróterem és a peron kihalt volt. Az akkori állomás­főnököt, Gábris Gézát hiába ke­restük. Már nem dolgozik Sar­kadon. Az eset óta a mostani fő­nök, Hegedűs Sándor már a harmadik ebben a pozícióban. Annak idején Gábris Géza adta meg az engedélyt a benzin­fejtésre. Ahogy kiderült, hogy a vonatot „ellopták”, Gábris Gé­zát leváltották. Később a békés­csabai vasútállomáson kapott munkát, jelenleg vezérlő tiszt­ként dolgozik ott. Amikor csa­bai irodájában megkerestük, za­vartan mosolygott: — Legszívesebben elfelejte­ném az egészet — mondta. — Az igazság az, hogy ezek az emberek jól beetettek engem, én meg bevettem. Mint állo­másfőnök már hozzászoktam, hogy jönnek-mennek a szállít­mányok. Gázolaj többször ér­kezett Sarkad területére, s ezt általában a cukorgyár iparvágá­nyán fejtették le. Ezeket a fej­tőket jól ismertem arcról, s ah­hoz is hozzászoktam, hogy gyakran más-más cég neve alatt jelentkeztek az áruért. A konkrét esetben is az tévesztett meg, hogy a fejtők már három hónappal a szállítás előtt sze­mélyesen megkerestek, és el­mondták, hogy várnak egy ben­zinszállítmányt, amelynek le­fejtéséhez kérni fogják majd az engedélyemet. így aztán azon a vasárnapon arcról már ismerős volt az illető, aki a lefejtéshez engedélyt kért. Úgy tűnt, sem­mi indokom nincs megtagadni a kérésüket. A küldemény — ha jól emlékszem — hat kocsi­ból állt, úgy voltam vele, min­denkinek jobb, ha haladnak a munkával. Almomban sem for­dult meg, hogy valakik ilyen arányú lopásra képesek. Jóhi­szeműen cselekedtem. Egyedül az okozott gondot, hogy a fu­vardíj papírjai nem voltak szá­momra elég egyértelműek. Nem derült ki ugyanis, hogy valamennyi kocsi fuvardíját megfizették-e Százhalombat­tán, a feladó állomáson. Ezért biztonságképpen a feltételezett fuvardíjról letétet kértem. Úgy beszéltük meg, hogy másnap felhívom Százhalombattát, és ha igazolják, hogy a fuvardíj rendben van, akkor visszafizet­jük a letett pénzt. Másnap, ami­kor rákérdeztem a dologra a százhalombattai finomítóban, hamar kiderült, ott valóban fel­adtak egy ilyen szállítmányt, de nem sarkadi célállomással. Azt hittem, megnyílik alattam a föld. Elkezdődött a rendőrségi kihallgatássorozat, ahol mind­ezt elmondtam. Három héttel az eset után megtörtént a szem­besítés. Felismertem az elköve­tőket. Már a rendőrségi eljárás elején biztos voltam benne, ezek után nem maradhatok ott állomásfőnök. S valóban: ezzel véget ért a tizenöt éves sarkadi pályafutásom. A családomat nagyon megviselte az eset, et­től függetlenül mindenki mel­lém állt, s talán ez tartotta ben­nem a lelket. Tudja, ha valaki nekem ezt elmondja, azt gon­dolom, ilyen csak a mesében létezhet... * * #■ A vasárnapi eset után, hétfőn a Sarkadi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának nyomozói vonultak ki a helyszínre. Az ál­lomásról értesítették őket, hogy a vasárnap Sarkadra érkezett vasúti tartálykocsikból minden valószínűség szerint benzinlo­pás történt. Sándor Levente, az osztály vezetője és Kovács Sán­dor nyomozó így emlékeznek vissza a történtekre: — A helyszínre érkezve megállapítottuk, hogy valóban bűncselekmény történt, hiszen hamis okmányokkal manipulál­va több ezer liter üzemanyagnak kélt lába. Mivel ez nem minden­napi ügy, és nagy értékű lopás­ról volt szó, értesítettük a me­gyei főkapitányságot, amelynek gazdaságvédelmi osztálya azon­nal átvette az ügyet. Kivonultak a vámosok is, akik szintén sokat segítettek az elsődleges intézke­désekben. A mi feladatunk az volt, hogy meghallgassuk a vas­út környékén lakókat. Mivel a tartálykocsik egész nap vonul­tak oda-vissza a Virág utcán, így különösen az itt élők bosszankodtak a nagy dübörgés miatt. Tőlük lehetett a legtöbbet megtudni. Később átmentünk a benzinkútra, hogy megnézzük a vasárnapi forgalomról készült videofelvételeket. Sokat nem le­hetett megtudni, mert nem vol­tak tökéletesek a képek, de sze­rencsére néhány kocsi elkövette azt a hibát, hogy ott tankolt, s a felvételeken látszottak a tartály- kocsik típusai, s hogy vala­mennyien Gyula felé kanyarod­tak. Sándor Levente mindehhez fejcsóválva hozzátette: — Ma sem értem, hogy az el­követőknek hogy volt bátorsá­guk ilyen méretű bűncselek­ményt kiagyalni. Ebben az ak­cióban óriási volt a lebukás kockázata! * * * Bondár Lajos, a vasút környéki italbolt tulajdonosa — ebédidő lévén — éppen a kismotorjára készült felülni, mikor megszólí­tottuk. Mint kiderült, neki is vannak emlékképei a történtek­ről. — Aznap kora reggel men­tem ki a kocsmába, s láttam, már benn állnak a tartálykocsik a vasúti rakodóban. Volt egy személyautó is a téren, négy vagy öt emberrel. Úgy láttam, köztük van a ,,halljakend”, hát odamentem. Érdeklődtem, mit fejtenek. Arra gondoltam, ha gázolaj — mivel nekem is van traktorom —, jól jönne egy kis olcsó üzemanyag. Megkérdez­tem hát, nem adnak-e el belőle. Azt mondták, ezek benzines tartályok. Csak úgy viccből rá­kérdeztem, hogy akkor nem tankolnák-e meg a Simsono­mat. Az első szóra megtették. Később aztán napközben több­ször beugrottak hozzám a kocs­mába kávézni, üdítőzni. Körül­belül éjfélig, hajnalig folyt a fejtés és a szállítás. Feltűnő volt, hogy a fejtés mennyire szakszerűtlen. Folyt mindenfelé a benzin szanaszét, nem számí­tott, mennyi megy mellé. Ami­kor hajnalban elcsendesült a környék, elérkezett a Kánaán a sarkadiak számára. Aki csak hallotta, mi ment itt vasárnap, hétfőn kora reggel jött, hogy le­fejtse a maradékot. Ötven— száz liter benzin is összecsor- gott még a csövekben, amit le lehetett engedni. Volt, akinek ötven liter jutott, volt, akinek száz. Kinek milyen volt a sze­rencséje. Mire a rendőrség ki­jött, már tükörtiszták voltak a tartályok. Ezt azért lehetett megcsinálni, mert senki sem őrizte a vasúti kocsikat. A rend­őrök sokakat meghallgattak az üggyel kapcsolatban, többek között engem is. Mint kiderült, az egyik lakos felírta a rendszá­mát annak a személyautónak, amelyikben a „főnök” ült. Ez sokat segített a nyomozásban. Többen is sajnálkoztunk az ál­lomásfőnökön, hiszen jó szándékú embernek ismertük, s egy pillanatig sem feltételez­tünk szándékosságot róla. De hát az ilyen szakmai bakikért, tévedésekért is fizetni kell. L. E.—M. M Titokzatos kezek dolgoztak, hogy a vonat Budapesten feltű­nés nélkül állhasson arra a vágányra, amelyről Békés megye székhelyére indulnak a járatok... (Képünk illusztráció) FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ Versenyhelyzetet teremtett az önkormányzat Az Inda gyorsított elbírálást kért Mint arról már a legutóbbi lap­számunkban tájékoztattuk olva­sóinkat, az olajtök-termeltetés­sel és feldolgozással foglalkozó osztrák Inda Kft. megpályázta az önkormányzati tulajdonba került ikercsamok egyik épület- szárnyának bérletét. Az Inda Kft. arra kérte az önkormányza­tot, mielőbb, lehetőleg január 20-áig bírálja el pályázatát, minthogy számukra a kisterme­lőkkel való szerződéskötések miatt sürgős lenne tudni, szá­míthatnak-e a kiszemelt feldol­gozóhelyre. Jozef Jäckl, a kft. ügyvezető igazgatója még 20-a előtt ez ügyben „randevút” kért a helyi önkormányzat vezetőitől. A tár­gyalás eredményéről Tóth Imre sarkadi polgármester a követke­zőket mondta: — A szóban forgó épület, a hajdani Szellőző Művek iker- csarnoka ez év január 10-én ke­rült az önkormányzat tulajdoná­ba. Jäckl úr megkeresését több okból is örömmel üdvözöltük. Megnyugtató lenne, ha a meg­szokott, de bizonytalanná vált cukorrépa-termelés helyett el­terjedne az olajtök-kultúra a te­lepülésen. (Az eddigi tapaszta­latok szerint a sarkadi talaj­adottságok erre megfelelőek.) A másik szerencsés egybeesés, hogy a képviselő-testület az ikercsamok egyik szárnyát pia­ci forgalomban kívánja bérbe adni, a kft. pedig bérbe akarja venni. Megállapodás azonban ezen a tárgyaláson még nem születhetett, mert a testület pá­lyázatot írt ki a bérletre, s ennek határideje január 21-én járt le. Amennyiben a beérkezett pá­lyázatok megfelelnek a kiírás­nak, azokról a műszaki bizott­ság dönt. (A műszaki bizottság ülése tegnap lapzártakor még tartott. — A szerk.) Ha vita me­rülne fel, akkor a testület jogkö­re a döntés. Testületi ülés pedig leghamarabb január 27-én lesz. Magyar Mária Olvasóink írják Életrevaló Plusssz A Sarkadi 2. Számú Általános Iskola 6/A és 6/B osztálya bene­vezett a IV. Életrevaló Plusssz akcióba, melyet a Pharmavit Rt. hirdet meg immár rendszeresen 5-6. osztályosoknak. A tavaly októberben kezdődött akció több fordulós, s egészen májusig tart. Az első fordulót — melyben őszi szemétgyűjtés volt a fel­adat — mind a két osztály sikerrel oldotta meg. A mostani for­duló több részfeladatból áll, egyik ilyen például az a nyüt levél, melyben a gyerekeknek véleményüket kell megfogalmazniuk a városukról, s ezt a levelet el kell juttatniuk a polgármesternek. Ezen kívül szellemi totó, sportos feladatok is szerepelnek ben­ne. Reménykedve várjuk a folytatást, s bízunk benne, hogy to­vábbjutunk a 3. fordulóba is. Józsi Sándorné, Tari István pedagógusok PÓTSZILVESZTER A Vasút utcai Idősek Klubjában január 9-én pótszilvesztert tar­tottunk. Az ízletes ebéd elfogyasztása után estig tartó mulato­zás vette kezdetét. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a klub dolgozóinak, valamint mindazoknak, akik hozzájárultak a jól sikerült rendezvény megvalósulásához: dr. Vass György (aki ismét finomat főzött), Seres Károly videós, Peres János ze­nész, Mózes Ferenc, Sárosi Gábor, Pribék György vállalkozók, Vanyorek és Társai Bt. és a Központi Napközis Konyha. A Vasút utcai Idősek Klubjának tagjai A GYALOGOS BETÖRŐT HAJNAL EGYKOR ÉRTÉK TETTEN A LÁBRAKELT KOLBÁSZ ÉS SZALONNA A sarkadi utcák éjjelente álta­lában csendesek, ezért igen­csak feltűnő az ilyenkor szol­gálatot teljesítő rendőröknek, ha valaki csomagokkal megra­kodva kutyagol odakinn. E hét elején is egy ilyen esetre fi­gyeltek fel a rend őrei. Éjjel egy óra körül járt az idő, ami­kor a Sarkadi Rendőrkapitány­ság szolgálatot teljesítő járőrei egy gyalogost észleltek az ut­cán, aki nagy mennyiségű füs­tölt kolbászt és szalonnát cipelt batyuiban. Amikor a rendőrök igazoltatták és rákérdeztek, honnan e „szállítmány”, az il­lető — biztos, ami biztos(?) — több verziót is elmondott a hentesáru származásáról. A leggyanúsabb magyarázat sze­rint Csabán vette a piacon, és mostanra (éjjel egyre) ért be vele autóbusszal Sarkadra. Az igazoltatottról még a helyszí­nen kiderült: M. Z. román ál­lampolgár, aki bevásárlás cél­jából sűrűn látogat Magyaror­szágra. Nem sokkal az ominózus éj­szaka után arra is fény derült, honnan származik valójában a disznóság. Minthogy M. Z. gyakori határátlépő, előfordult már, hogy magyar földön éjsza­kázott. Többek között M. Gy. sarkadi lakos is adott már szá­mára szállást. M. Z. még akko­riban kifigyelte, mit hová szo­kott tenni az idős férfi, aki rá­adásul távoli rokona is. Innen tudta többek között, hogy hol kell keresnie a hentesáruval teli kamra kulcsát. Ezen a napon azonban nem szállásért jelent­kezett. Bemászott a nagykapun, megkereste a kamrakuícsot és kirámolta az éléstárat. Később a sértett felismerte az eltulajdoní­tott élelmiszereket, így a gyanú­sított kénytelen volt beismerni tettét. Ellene lopás vétsége mi­att őrizetbevétel mellett indult eljárás. —ria A sarkadi Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ SZAKKÉPZETT ÁPOLÓNŐT KERES A GYULAI ÚTI SZOCIÁLIS OTTHONBA. Jelentkezni lehet az intézmény központjában: Sarkad, Hajdú u. 1. szám alatt (a reggeli órákban). Dr. Vass György né igazgató Gyógyszertári ügyelet Január 25-ig a Sétány Patika (Béke sétány 4. szám), január 26. és február 1. között pedig a Mimóza Patika (Gyulai út 8. szám) az ügyeletes. Közérdekű hirdetés A sarkadi földtulajdono­sok közös képviselői érte­sítik a földtulajdonosokat, hogy a Pelikán Vadász- társasággal egyeztetetten az 1997. évi vadászati jog bérleti díját a vadásztársaság számlán elkülönítette. Kifizetéséről, illetve köz­hasznú felhasználásáról a későbbiekben földtulajdo­nosi közgyűlés keretében a földtulajdonosok dönte­nek. Sarkadi földtulajdonosok közös képviselői A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Sarkadi ALIRODÁJÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Örömmel tájékoztatjuk a tisztelt vállalkozókat és őstermelőket arról, hogy az 1997. év utolsó ne­gyedévében beadott 6 mikrohitel-pályázat mindegyike sikerrel szerepelt a pályázaton. Az idei el­ső mikrohitel-pályázat leadási határideje február 20. Továbbá felhívjuk az őstermelők figyelmét, hogy alirodánk személyi jövedelemadó-bevallás ké­szítését is vállalja őstermelők részére. A fentiekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítás alirodánkban kérhető: Sarkad, Kossuth utca 25. szám. Telefon: 375-633; fax: 271-760. Nemes Jánosné alirodavezető Tájékoztatás Tájékoztatjuk azon kereskedőket, akik jövedéki engedéllyel rendelkeznek, hogy 1998. január 1-jével a kiskereskedelemben érvényét vesztette a jövedéki engedély. Az 1997. Cili. tv. értelmében kiskereskedelemben, vendéglátás­ban a működési engedély jelzőszáma alapján vásárolhatók jöve­déki termékek, valamint az alapján történhet a forgalmazás is. Részletesebb felvilágosítást a polgármesteri hivatal műszaki osztályán Nagy Zoltán ügyintéző ad. Műszaki és vállalkozási osztály

Next

/
Thumbnails
Contents