Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-20 / 16. szám
1998. január 20., kedd Pályaválasztás i tanácsadó v Az iskola igazgatónőié, Benkóné Dudás Piroska FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az idei esztendő a magyar oktatásban, így természetesen a szakoktatásban is a nagy változások éve: 1998. szeptember 1-jén életbe lépnek az új dokumentumok. A Nemzeti Alaptanterv, az alap- műveltségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga szabályzata, valamint a szakmai képzés központi programja figyelembevételével készül a szakképző iskolákban is a pedagógiai program — ami az önkormányzat jóváhagyása után, ez év szeptember 1-jé- vel lép életbe. A pedagógiai program része a helyi tanterv. Ehhez hadd tegyük nyomban hozzá, hogy a következő két tanév voltaképpen átmeneti lesz, hiszen a Nemzeti Alaptanterv most szeptembertől az általános iskola első és hetedik osztályos diákjait érinti, az első „NAT-os” tanulók tehát 2000 szeptemberében lépnek a szakiskolába, egyáltalán: középfokú tanintézetbe. Visszatérve a helyi tantervekre, hol tartanak a munkával a megye egyik legnagyobb szakképző intézetében, a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában — miközben már kezdődik a felvételi jelentkezések időszaka is? Erről kérdeztük a minap Benkóné Dudás Piroskát, az iskola igazgatóját. A VÁLTOZÁSOKRÓL A BÉKÉSCSABAI KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁVAL ÁTMENETI IDŐSZAK KÜSZÖBÉN A SZAKOKTATÁS (iS) — Rengeteg a feladat, valamennyi pedagógus a programon dolgozik, miközben gyorsan közeledik a jelentkezési határidő is, a szülők, diákok tájékozódni szeretnének, érdeklődnek a lehetőségekről, a változásokról. — Ezeket hogyan lehet összefoglalni? — Nehéz röviden összegezni. Elöljáróban fontos, hogy az eddigi hagyományos szakmunkás- képzés, szakközépiskola már nem indul. Konkrét szakma helyett szakirányt kell megjelölni, a mi esetünkben ez kétféle lehet, vagy kereskedelmi, vagy ven-' déglátós orientáció. A szakközépiskolások a 9. és a 10. évfolyamon általános képzést kapnak, tehát közismereti tárgyakat tanulnak, és alapműveltségi vizsgát tehetnek, de ez nem kötelező. Ezután, all. osztálytól kezdődik a szakmai alapozás. A 12. évfolyam után lehet érettségizni, és ekkor választhatnak konkrét pályát, szerezhetnek — a választott szakterülettől függő óraszám után — technikusi szakképesítést. — Milyen lesz a szakmunkás- képzés? — Ez négyéves lesz, a 9. és 10. évfolyamon általános szakmai alapozó képzés történik, majd a következő két évben a szakképzés, ekkor már konkrét szakmára — például cukrász, ruházati kereskedő, vagy például pincér — leszűkítve a kereskedelmi, illetve vendéglátós területet. —De a következő két év átmeneti lesz. Mi tölti ki ezt az űrt, addig hogyan. lehet szakmunkásbizonyítványhoz jutni? — A szakképző évfolyamon, amelyre bárki jelentkezhet, az egyetlen feltétel a betöltött 16. év. Itt egy, illetve két év alatt kaphatnak a hallgatók szakmunkásbizonyítványt. Az átmeneti években éppen az egyik nagy feladat, hogy propagáljuk a szakképző évfolyamot és a technikusképzést. — Már megkezdődött a továbbtanulni szándékozók jelentkezése. Mit tapasztalnak Ónok? — Bármennyire is próbálunk egyértelmű, közérthető információkat közzétenni, nagy a bizonytalanság, érthetően nehezen igazodnak el a diákok és szüleik, de az általános iskolák és a munkáltatók is. A jelentkezési lapokat egyébként a 14 éves komáknak az első helyen választott iskolákba március 4-éig kell eljuttatni. Aló. életévüket betöltötték folyamatosan jelentkezhetnek, ebből adódóan nehezen tervezhető a tanév. Mindent egybevetve egyébként jelenleg az a helyzet, hogy nem a szülőknek, diákoknak kell aggódni a továbbtanulás miatt. Éppenhogy a tanulóért folyik a harc, a felsőoktatás és a szakoktatás is a most érettségizőket célozta meg, hiszen az átmeneti két évben mindenkinek létkérdés, hogy feltöltse a létszámot. — A következő két évben átmenetileg jóval kevesebb órájuk lesz a szaktanároknak, utána viszont ismét sok munka vár rájuk. Miként oldják meg a foglalkoztatásukat, mi lesz velük két évig? — A szaktanárok, szakoktatók foglalkoztatásában lesz feszültség nyilvánvalóan, hiszen a túlórák felszámolása önmagában nem oldja meg a gondot. Ebben központi segítséget várunk az átmeneti időszakra. T. I. Az iskola felszolgáló gyakorlótermében Tuska János szakoktató a 10/6. osztályos tanulóknak, Darida Melindának, Gyökér Gyöngyinek, Bánhegyi Brigittának és Megyeri Nikolette-nek a mifelénk ritkán szükséges tálaló- és evőeszközök — rákolló, csigafogó — használatát magyarázza Több könyvet, kevesebb videót! _______Tiszta profilt a szakképzés terén Békés megyében!_______ A TAKARÉKOSSÁGHOZ VEZETŐ ÚT A megyei önkormányzat tervezett ajánlása szerint a fenntartásában működő középiskolák minimálisan 25—28 fős létszámmal indíthatnak osztályokat. A pedagógiai programok elkészültével párhuzamosan az önkormányzat intézményfelügyeleti osztályának áprilisig ki kell dolgoznia egy olyan stratégiát, amely hosszabb távon meghatározza: milyen középiskolákat kell működtetni. A témáról, újságírókkal beszélgetve, tegnap adott tájékoztatást Varga Zoltán, a megyegyűlés elnöke. Előrebocsátotta, a szakképzések terén olyan tiszta profilt kell teremteni, mely szerint ugyanaz a képzés több helyen ne folyjék. Célszerű lenne szélesebb körben is figyelni erre a kérdésre, s nem csak a megyei önkormányzat intézményeire, hanem Békés megye valamennyi középiskolájára összpontosítani. Minden fenntartó eljuthat arra a pontra — fogalmazott a közgyűlés elnöke —, hogy egy-egy képzés nagyfokú gazdaságtalansága miatt a működtetés terhe elfogadhatatlanná válik számára. Azoknak a képzéseknek a támogatását helyesli, amelyekben megfelelő minőségű szakmai munka tapasztalható. Egy másik kritikus terület a megyei múzeumi szervezethez tartozó létesítmények hálózata. A fenntartás mára rendkívüli nehézségeket okoz a megyei önkormányzat számára, ezért a képviselő-testület, illetve a hivatal vezetői sorra járják a településeket, melyekben múzeumok találhatók, és tárgyalnak a helyi vezetőkkel. A tapasztalatok szerint eddig mindenhol fogadókészek voltak a megoldáskeresésben, a polgár- mesterek ígéretet tettek arra, hogy a megye tervezetét támogatva ajánlják a témát az illetékes bizottságnak, illetve a helyi testületnek. Elfogadják az érvelést, miszerint a helyi múzeumi kiállítás a településnek legalább olyan fontos, mint a megyének. A megyei önkormányzat javaslata, hogy a települések felerészben járuljanak hozzá a helyi múzeumok dologi és személyi kiadásainak fedezéséhez. Tény, hogy a megye 9 milliárdos költségvetésében 10 millió forint nem sok, de a takarékossághoz vezető út ezeken a 10 milliókon is múlik — mondta Varga Zoltán. L. E. Art a kávé, a kóla — kell a 8—9 óra Nem ALSZANAK ELEGET A GYEREKEK Riasztó módon háttérbe szorul a könyv, az olvasás a videóval és a számítógéppel-szemben a tizenéves osztrákok körében — derül ki a linzi IMAS véleménykutató intézet legfrissebb jelentéséből. Hét-tizenöt év közötti kétezer lány és fiú időtöltését elemezték a szakemberek, különös tekintettel az olvasási szokásaikra. A másfél évtizeddel ezelőtti hasonló célú felmérés eredményeivel vetették össze a mostaniakat. Akkor, a nyolcvanas évek elején a felnövekvő nemzedék két ötödé rendszeresen olvasott napilapot. Manapság csak minden negyedik gyerek vesz kezébe újságot — hetente néhányszor. Kiderült, hogy nem az állítólag mindent lehengerlő televízió a ludas. Az elmúlt tíz-tizenöt évben ugyanis nem nőtt számottevően az az idő, amit a vizsgált korcsoport tévéműsor-nézéssel tölt. 1986- ban napi 108, manapság 110 percig nézik a 7—15 évesek a tévét. A mai gyereket sokkal inkább a videotechnika tartja fogságában. A megkérdezettek 15 százaléka naponta néz videót (10 évvel ezelőtt csak feleany- nyian voltak), és a videózással eltöltött idő napi 75-ről 83 percre hosszabbodott. A vélemény- kutatók által mintául vett 2000 gyerek 45 százalékának legkedveltebb időtöltése a számítógépes és videojáték. A gyermekek és a fiatalok nem alszanak eleget. Erre a következtetésre jutottak a szakértők. Eszerint a tizenévesek 85 százaléka a minimumként ajánlott nyolc óránál kevesebbet alszik naponta, sőt a gyermekeknél az alvási idő további csökkenése észlelhető. Ennek okát a kutatók abban látják, hogy a fiataloknak manapság sokkal több szabadidős elfoglaltságuk van, mint 20 évvel ezelőtt. Csak akkor tudják napi feladataikat ellátni, ha a házi feladatokat a késő esti órákban készítik el. Napközben sportolnak, vágy a barátokkal szórakoznak. Az Internet, a video és a televízió is egyre jobban igénybe veszi idejüket, holott a fiataloknak sokkal inkább szükségük van az alvásra, mint a felnőtteknek. Az alváshiánynak ugyanis sok mellékhatása van. Kutatások bebizonyították, hogy a diákok, akik rossz jegyeket vittek haza, ^gyakran kialvatlanok voltak. Érzelmileg is instabilak, hajlamosak a betegségekre és személyes dolgaikban problémákkal küszködnek. Mennyi alvásra van szükség? 8-9 órai alvásra a szervezet feltétlenül igényt tart. Csak a felnőttek képesek időnként hat-hét órai alvással megelégedni. A tíz év alatti gyermekeknek legkevesebb tíz órát kellene aludniuk. A szakértők néhány hasznos ajánlata: — A gyerek ne a televízió előtt aludjon el! A vibráló fény megakadályozza a mély alvást. Hallgasson inkább zenét! — Ha még nincs kész a házi feladat, a gyerek inkább reggel keljen fel egy órával korábban, mintsem hogy éjszaka is dolgozzon rajta. — Ne igyon a gyerek kávét, kólát és főként ne dohányozzon! — Ha nagyon kimerítő volt a hét, akkor a hét végén aludjon akár délig is! — Inkább reggel vagy délután sportoljon! A békéscsabai főiskola számítógépes terme (ARCHÍV KÉP)
