Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. január 19., hétfő „Inkább fusson száz bűnös, mint szenvedjen egy ártatlan” •• Ot év, tíz hónap - ártatlanul? (Folytatás az 1. oldalról) A világosbarna nem fekete — Ügyfelemnek mindig igen hosszú, sima, szőkésbarna haja volt, fehér bőrű, kék szemű — mondta az ügyvéd. — Tehát semmilyen vonatkozásban nem hasonlít az említettekhez. A „lebukás” egyébként akkor történt, amikor másnap egy ci­gány férfi az egyik betétköny­vet — amelyet akkorra letiltot­tak — Kecskeméten be akarta váltani. Elfogták, s mivel azt mondta, hogy G. Attilával járt a betörés helyszínén, őt is őri­zetbe vették, majd előzetes le­tartóztatásba helyezték. Azóta sem engedték ki, míg a rá val­lót jó magaviseletére hivatko­zással szeptembertől szabad­lábra helyezték. Ez a férfi a fogdában levágatta hosszú ha­ját. De hát akkor ki lehetett a sértett által látott rövid hajú?! Ekkor még nem volt egyetlen védencemet terhelő bizonyíték sem, csupán az állítólagos „társ” vallomása. — Korábban is ismerték egy­mást a feltételezett társak? — Ügyfelem korábban álla­mi gondozásban volt, ez időből ismerték egymást. Igaz, a múltja nem makulátlan, olykor verekedésbe keveredett, így volt már dolga a rendőrséggel. Van egy négyéves kislánya, szintén szőke és kék szemű, akit a fiú szülei nevelnek, mi­vel a család szinte teljesen szétesett a szerintünk hibás el­járás, a téves ítélet miatt. — Mi történt a bírósági tár­gyalásig? — Miután a sértett bejelen­tette az esetet, másnap három helyről helyszíni szagmintát vettek: a járdáról, ahonnan in­dultak, a kerítés tetejéről, vala­mint a növényzetről, ahová le­értek a betörők. Elmentek G. Attila lakására is, ahol a ga­rázsban állítólag lefoglaltak egy feszítővasat. Elmondása szerint G. Attila másnap reggel találkozott az elsőrendű gyanú­sítottal, aki egy szatyrot adott neki azzal, hogy este jön érte. Ezt betette a garázsba, amit az­tán meg is találtak nála. Elvileg tehát három mozzanat szolgál­hatott bizonyítékként ellene: az eredménytelen szembesítés, melyet nem lehet bizonyíték­ként értékelni, a feszítővas és a szagminta. A pájszer, a kutya meg a többi — A feszítővasat szakértő vé­leményezte, de mivel kétséget kizáróan nem lehetett rámon­dani, hogy valóban ez volt-e az elkövetés, a zár feltörésé­nek eszköze, szerintem bizo­nyítékként elfogadhatatlan. Megjegyzem, néhány furcsa momentum is megjelent az ér­tékelésben: így például a jegy­zőkönyv szerint egy számunk­ra ismeretlennél, egy teljesen más nevű személynél lefoglalt feszítővasról volt szólt. Eme „apróság” felett elsiklott az ügyészség is. Tylint kiderült, a házkutatásnál állítólag lefog­lalt tárgy bűnjelcímkéjén — az előírásokkal ellentétben — nem szerepelt egyetlen ható­sági tanú aláírása sem, illetve a rendőrség részéről olyan személy írta alá, aki nem is volt jelen a házkutatásnál! így aztán akárhonnan is származ­hatott. Ilyen körülmények kö­zött tehát azt se tudni, valójá­ban mi történt, és mit találtak a házkutatáskor. Kértem ezt az eszközt kivenni a tárgyi bizo­nyítékok közül, ám a bíróság továbbra is figyelembe vette azt. — Mi történt a szagmintá­val? — Ez ugyancsak különösen érdekes eset. Először is, a sér­tett lakásánál 1996 júliusában vett szagminta jegyzőkönyvét egyetlen hatósági tanú sem írta alá. Október 10-én, az I. rendű vádlottól szagmintát vettek. G. Attilától október 18-án „illegálisan” vettek szagmin­tát, amelynek ugyan nincs írásbeli nyoma, de a »fogdaőr és két fogdatársa egyértelműen azt nyilatkozta, hogy G. Attilát szagmintavételre átvitték egy másik helyiségbe. A szagazo­nosítást 1996. november 14-én végezték el a békéscsabai ku­tyatelepen, ahová valaki, vala­honnan elvitt egy üvegbe zárt „Ágnes” pelenkát, mely állító­lag a helyszínen vett szagmin­tát rögzítette. Ügyfelemtől ek­kor ismét vettek mintát, erről sem készült jegyzőkönyv. Az eljárás során öt teszt alapján kell kiválasztania a kutyának a megfelelőt. Ez volt a legdön­tőbb bizonyíték. Furcsa mó­don, ennyi idő eltelte után a kutya mind az ötször egyértel­műen felismerte a mintát, sőt ezt követően — a jegyzőkönyv szerint ezen elhasználódott, to­vább nem használható szag­mintából — a kutya az I. rendű vádlottat is azonosította. Mivel feltételezhető, hogy az októ­berben vett szagmintát vitték az azonosításra, megkérdez­tem, hogy mi lett az eredeti helyszínen vett szagminta sor­sa? Erre azt válaszolták, hogy semmi közöm hozzá. Az ügyésznek jeleztem, hogy — átnézve a periratokat — sem­milyen szagbanki igazolást nem találtam. Eme érdeklődé­semkor a szagbankból — hogy úgy mondjam — „páros láb­bal” rúgtak ki. Szerintem több dologban nem szabályszerűen jártak el az illetékesek, ezért magánúton érdeklődtem az ügyészségi nyomozóhivatalnál is, ám jóindulatúlag eltaná­csoltak bármilyen feljelentés­től. Szerintük ezek a rendőrsé­gi „allűrök” szokványos hét­köznapi eljárások, aminek a célzatosságát nem lehet bizo­nyítani. A bíróság ennek elle­nére mindent úgy kezelt, mint­ha semmi szabálytalanság nem történt volna. Ezek után felve­tődik a kérdés: mi kell ahhoz, hogy országunkban ma bűnös­nek ítéljenek valakit? Úgy tű­nik, mindenekelőtt feljelentés, aztán bárhonnan származó tár­gyi eszközök, továbbá egy ku­tya által azonosított szagminta, amely bármilyen körülmények közül is származhat úgy, hogy az érdekelt nem is tud róla. Ezekre tekintettel a II. rendű vádlott felmentése érdekében fellebbezést nyújtottunk be a Békés Megyei Bírósághoz. Bizonytalan bizonyítékok — Esetünkben minden felso­rolt bizonyíték megdőlt, a bíró­ság ennek ellenére mégis „elfogadta” azokat, és súlyos ítélet született. Nem állítom, hogy védencem angyal, de na­gyon határozottan kijelenthe­tem, hogy valaki más helyett bűnhődik. Elgondolkodtató, hogy amíg a másik fél „jó ma­gaviseletéért”, s mert „társára” vallott, szabadlábra került, ad­dig G. Attila, aki következete­sen tagadott, és részemről leg­alább ötször mindhiába kértem a szabadlábra helyezését, „előzetesben” volt kénytelen várni a tárgyalásra. Az eljárás rengeteg sérelmet szenvedett, mely során végeredményében a legkényesebb pont, az emberi szabadság sérült. Úgy gondo­lom, hogy jogrendszerünkben a bizonyítékok szabad bírói mér­legelési elve sem sértheti meg a törvény betűjét és szellemét, hiszen a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket nem sza­badna a terhelt ellen felhasznál­ni. A büntetőeljárás rendje bi­zony megért az átalakításra, benne erős közérdeknek kelle­ne érvényesülnie. Feltehetően a büntetőeljárásokkal kapcsolat­ban sok az elvárás: gyorsaság, hatékonyság, eredményesség, ám ez nem mehet a vádlott ká­rára. Nem állítom, hogy az an­golszász módszer a legjobb, ahol 12 esküdt dönt a bűnös­ségről, és minden bizonyítékért külön-külön meg kell küzdeni, így az ítélethozatalkor ponto­san ismert az elfogadott bizo­nyítékok köre. Ám nálunk nem lehet tudni, mit fogad el annak a bíróság, csak már az ítéletből. A jegyzőkönyveket nem szó szerint vezetik, csupán utólag lehet kideríteni, hogy az el­hangzottakat miként rögzítet­ték. Az első világháborúig ná­lunk is létezett esküdtszéki rendszer — nagyon sikeresen. Sajnos, addig nem látom intéz­ményesítetten védve — saját példánkból kiindulva — az em­beri szabadságjogok érvénye­sülését, amíg például a védő nem kap meg minden informá­ciót, nem nézhet bele minden, az üggyel összefüggő iratba, a rendőrség „hatalom a hatalom­ban”, és még az ügyész sem tud beszerezni dokumentumokat. Ilyen alapon senki sincs bizton­ságban. G. Attila ügyében, úgy érzem, jogi eszközökkel már eddig is mindent megtettünk, hogy bizonyítsuk ártatlanságát, ám eddig sikertelenül. Már csak abban bízhatunk, hogy a másodfokon eljáró bíróság részletesen és jogszerűen vizs­gálja felül az előző ítéletet. Azok pedig, akik ilyen körül­mények között a halálbüntetés visszaállítását kérik, gondol­kodjanak el azon, hogy a bű­nösség bizonyításának ilyen la­za rendszere mellett vajon a kí­vánt célt érnénk-e el? Természetesen megkerestük az ügyben első fokon ítélkezett bíróság vezetőjét is, aki vi­szont ^másodfokú ítélet meg­hozatala előtt nem kívánt nyi­latkozni. Halasi Mária Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország leg- nagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 9 /1. Jegyzési időszak: 1998. január 12-23. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 18,50% Jegyzési árfolyam: 1998. január 12-20. között 99,70% 1998. január 21-23. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,42%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalma­zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, az ABN AMRO (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. Szarvas. Békéscsaba • Inter-Európa Bank Rt Békéscsaba • K&H Bank Rt. Békéscsaba, Gyula • OTP Bank Rt Békéscsaba, Gyula, Mezökovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaertdrőd, Mezőberény (TOO OMR névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 5600 Békéscsaba. Dózsa György u. 1 Kamatozó Kincstárjegy •MAGVAK ALLAMPAPIK Az időjárás kiszámíthatat­lan. Ezért nem árt, ha van egy mindenre felkészült autója. Válassza az Astra Family modellt, amely gazdag alapfelszereltsége ellenére - például szer­vokormány, dupla légzsák, színezett tükrök és lökhárítók - kedvező áron kerül forgalomba. OPEL KŐRÖS AUTÓCENTRUM 5600 BÉKÉSCSABA Szarvasi út 66. Tel.: 66/451-855, Fax: 66/441-287 Ráadásul most a gazdag lista praktikus ajándé­kokkal bővül: ingyenes téli gumikészlet, síléctartós te­tőcsomagtartó és hólánc jár minden Astra Family mellé! Illetve, a téli felsze­relések helyett akár 1 éves ingyen CASCO-t is kaphat tőlünk ajándékba. OPEL"©­OPEL KLÍMA 5400 MEZŐTÚR Szolnoki út 5. Tel.: (56) 350-333 Fax: (56) 350-402 a tél belehúz«.. Ha

Next

/
Thumbnails
Contents