Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-15 / 12. szám

MEGYEI KÖRKÉP / Uj piacok a láthatáron Közgyűlés, (ö) A gyulai Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet január 16-án, holnap 9 órakor tartja tiszt­ségviselő-választó közgyű­lését az Erkel Ferenc Általá­nos Művelődési Központ­ban. Napirenden szerepel az 1997-es év gazdálkodása, a mérleg elfogadása, az idei év gazdasági tervének meg­tárgyalása és elfogadása is. Keresztényi alapítvány, (cs) Az Associatoin off Christian Schools International elő­adásaira várják az Orosházi Evangélikus Általános Isko­lába a szervezők mindazo­kat — elsősorban ének, tör­ténelem szakos — pedagó­gusokat, akik január 16-án érdeklődnek a Keresztényi Alapítvány munkatársainak előadásai iránt. A program 9 óra 30 perckor áhítattal kez­dődik Ribár János esperes vezetésével, majd Demeter László a bibliai tantárgyi in­tegrációról, Elisabeth Toews pedig a zenéről tart előadást. 13 órától Henry Toews a problémás gyerekek lelki gondozásáról szól, amit fó­rum követ. Végül pedagógu­sok és szülők együtt a ke­resztény iskolában címmel Demeter László zárja a programot. Őrizetbevétel, (t) Lopás bűntettének alapos gyanúja miatt a Szarvasi Rendőrkapi­tányság tegnap őrizetbe vett egy gyomaendrődi férfit. Két önakasztás. (t) Békéscsabán tegnap egy fér­fi — született 1952-ben — önkezével vetett véget az életének. Dobozon is ön- gyilkosság történt tegnap: szintén egy 46 éves férfi akasztotta fel magát a laká­sán. „A LOVAT NEM TESZI JOBBÁ AZ ARANYOS KANTÁR.” (Seneca) (Folytatás az 1. öldalról) Ugyanakkor ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a mezőgazdaságra, hanem az, hogy hogyan és miként fejleszt­hető. Rátérve az élelmiszer-terme­lés fejlesztési lehetőségeire, az előadó számba vette az ökológi­ai, a gazdasági és a politikai-jo­gi alapokat. A termelési adatok messze elmaradnak az adottsá­gainktól, különösen a belvize- sedés és az öntözés hiánya szembetűnő. — De van-e piaca a magyar többletterméknek? Mivégre termeljünk többet, ha nem le­Mint arról már hírt adtunk, ta­valy december 31 -én megszűnt a TITÁSZ Rt. gyomaendrődi kirendeltsége. A 8100 gyomaendrődi fo­gyasztó ’98. január 1-től a TITÁSZ Rt. Mezőtúri Üzemve­zetőségéhez tartozik. Az eddig Mezőtúrt, Túrkevét és Kétpót ellátó üzemvezetőség fogyasz­tói köre most 22 ezresre bővült. A mezőtúri üzemvezető és dr. Dávid Imre gyomaendrődi polgármester tegnap a városi szolgáltatás jövőjéről tárgyalt. A megbeszélést követően a la­kosságot foglalkoztató kérdé­Gyomaendrőd és Nagyenyed elöljárói arra törekednek, hogy egyre több területen kamatoz­zon a két település testvérvárosi kapcsolata. Ennek köszönhető, hogy az üzleti életben, a gazda­ságban, a kultúrában és az ön- kormányzati munkában egyre szorosabb az együttműködés. Január 23-án öt önkormány­zati képviselő, a gazdajegyző és az aljegyző alkotta hétfős gyomaendrődi delegáció utazik Nagyenyedre, ahol egyéb prog­ramok mellett a hivatali infor­matikai rendszerekről cserélnek tapasztalatot a vendégek és a hét eladni? — tette fel a soka­kat nyomasztó kérdést. — Az exportunk kétharmada — az ottaninál jóval alacsonyabb hazai támogatottság ellenére — ma is az EU-ban értékesül. Ha bejutunk, megnyílik szá­munkra egy 750 milliós piac! Ráadásul a világ jelentős piac­kutatói azt prognosztizálják, hogy a nemzetközi agrárkeres­kedelemben hamarosan meg­jelenik egy 350-400 milliós, új fizetőképes fogyasztói réteg. EU-tagként ezen a piacon is jelen lehetünk. Sajnos a belső vásárlóerő belátható időn belül csak minimális mértékben nő­sekről a polgármester tájékoz­tatta lapunkat. A polgármester a tárgyaláson szóvá tette, a lako­soknak sok kellemetlenséget okoznak a számlázási hibák. A TITÁSZ szakembere, aki a jövő­ben pontosabb számlázást ígért, úgy látja, üzemvezetősége a ki­bővült terület üzemeltetésére, az esetleges hibák elhárítására megfelelő műszaki háttérrel és szakembergárdával rendelke­zik. A gyomaendrődieknek ezentúl a számlázással kapcso­latos gondokkal telefonon, le­vélben vagy személyesen a me­zőtúri ügyfélszolgálathoz kell házigazdák. A nagyenyediek méltán mutatnak érdeklődést a gyomaendrődi városházán ki­épített informatikai rendszer iránt. Mint azt Megyeri László, gyomaendrődi aljegyzőtől meg­tudtuk, a polgármesteri hivatal 1989-ben állt át a helyi adók számítógépes nyilvántartására és ügyintézésére. Azóta folya­matos a fejlesztés. Jelenleg a hatósági feladatok hatvan szá­zalékát számítógépes rendsze­ren végzik. Több mint egy esz­tendeje bevezették a városi kis- kincstári rendszert, amelynek lényege, hogy az önkormányzat vekedhet —jelentette ki Orosz Sándor, aki befejezésként — utalva a nemzeti agrárprog­ramra — feltette kérdést: „Kiknek van helye a „Nap” alatt?” Kizárólag az egyéni, családi magángazdaságoknak, avagy a jogi személyiségű, il­letve a jogi személyiség nélkü­li társas magánvállalkozá­soknak is? Ha ez utóbbiak (többségükben az egykori té­eszek) is részesei az agrári- umnak, akkor ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani ne­kik is, mint a mezőgazdaság többi szereplőjének. Ménesi György fordulniuk. Ugyanitt kell jelez­ni a műszaki hibát is. A polgár- mester hangsúlyozta, a telefon­nal nem rendelkezők, illetve a hivatali ügyintézésben járatlan idősek bizalommal fordulhat­nak a városháza, illetve a pol­gármesteri hivatal kirendeltsége dolgozóihoz. Dr. Dávid Imre le­szögezte, a TITÁSZ korrekt kapcsolatfelvételre törekszik. Hozzátette még, a végrehajtott szervezeti változásnak Gyo- maendrőd nem láthatja kárát. A szolgáltatás színvonalának javí­tására tett ígéretet a város szá­mon fogja kérni. Cs. R. szabad pénzforrásait központi­lag kezelje. Ezt szolgálja ki az OTP ügyfélterminál. A kis- kincstári rendszerrel az önkor­mányzat betekintést kap az in­tézmények pénzforgalmába. Az intézmények részére havi ■ütem­terv készül, ehhez igazítja az önkormányzat a támogatást. A teljesen eltérő módszerrel működő nagyenyedi önkor­mányzat szeretne a gyoma- endrődihez hasonló informati­kai rendszert kialakítani. Hogy hogyan tegyék, ahhoz várnak szervezési, szakmai tanácsokat. (r) A polgármester számon kéri az ígéretet Gyomaendrődiek nagyenyedi látogatása Méltán mutatnak érdeklődést az informatikai rendszer iránt Márki-Zay Lajos: Sarkad jóvoltából együtt maradhattunk Ne engedjük el a szellemi erőt! A Sarkad térségi polgármeste­rek és jegyzők tegnap a sarkadi Ady—Bay középiskolában tar­tották soron következő megbe­szélésüket. Erre a helyszínre nem véletlenül esett a választás, hiszen a találkozó fő témája az oktatás volt. Elsőként Kovács László, a középiskola megbízott igazga­tója mutatta be a tanév elején átszervezett intézményüket, ezen belül is a postaforgalmi és a banki ügyintézői szakképzés rövid történetéről szólt az egy­begyűlteknek. Ezt követően Márki-Zay Lajos, az iskola me­nedzser igazgatóhelyettese ar­ról az új szellemről beszélt, amely korábban a gyulai Bay Zoltán Gimnáziumot jellemez­te, és most, az összevonás óta ezt a szellemet (az adys hagyo­mányok tiszteletben tartása mellett) szeretnék Sarkadon is meghonosítani. Hangsúlyozta, hálásak Sarkadnak azért, mert az intézményüket befogadta, s így a tanári kar 80, a diákság 95 százaléka együtt tudott marad­ni. Elmondta, hogy Sarkad tér­sége nagyon szegény ugyan, de az itt lakók óriási szellemi erőt képviselnek, amit elveszíteni nagy veszteség lenne. Épp ezért arra kérte a jelenlévő polgár- mestereket, befolyásolják isko­láikat: az általános iskolások — hacsak lehet — folytassák ta­nulmányaikat a térség egyetlen középiskolájában. „Tapasz­talatból tudjuk, minél mesz- szebb megy a gyermek a szülő­helyétől, annál nagyobb a ve­szélye, hogy elszakad a térség­től — állította. — Közös érdek pedig, hogy a szellemi erő itt­hon maradjon.” Tóth Imre sarkadi polgár- mester néhány adattal egészítet­te ki a két iskolavezető előadá­sát. Elmondta, hogy az intéz­mény tanulólétszáma a volt Bay Zoltán Gimnázium nélkül 220 lett volna, ám jelenleg 17 osz­tályban 480 diák tanul. A város az átszervezésre tavaly 20 mil­lió forint támogatást szavazott meg, aminek nagy részét már visszakapták a minisztériumok­tól. Az iskola épülete jelenleg csúcsra járatott, a kollégiumok állapota nem megfelelő, ezért a település új kollégium létreho­zásán fáradozik. Az informati­kai képzéshez korszerű számí­tógépekre volt szükség, s szinte a csodával határos módon a ko­rábbi 25 „kőkorszaki” gépet egy-két hónap alatt 125 vadonat­újra cserélték le. Az anyagi for­rást szakképzési alapok, alapít­ványok és a minisztérium bizto­sította. Nemrégen átépült az ebédlő is, amely ma már 250 személy befogadására alkal­mas. Hamarosan megindul a városban a kábeltévé-hálózat kiépítése is, ami méginkább alapja lehet az itt folyó korszerű oktatásnak. A találkozón — többek kö­zött — előadást tartott Sári La­jos, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium munkatársa és dr. Köteles Lajos, a Körös Főis­kola igazgatója is. M. M. 1998. január 15., csütörtök Emlékezés az egykori múzeumigazgatóra Búcsú Tábori Györgytől Nemrégiben hunyt el Debrecenben Tábori György etnográfus, volt békéscsabai és békési múzeumigazgató. Á tótkomlósi születésű Tábori György 1950-ben került igazgatóként a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumba. Ez, majd a megyei múzeumigazgatóság jó lehetőséget biztosított számára, hogy a szlovákság népéletét kutathassa. Nem csoda, hogy a hazai szlovákság kutatásának egyik központjává szülőhelyét, Tót­komlóst tette. Itt ismerte ugyanis legjobban a szlovákság gaz­dasági, társadalmi és kulturális életét. Tótkomlósi kutatásai, gyűjtései során kiváló segítőtársra lelt Koppány János, a bé­késcsabaiaknál pedig Krupa András személyében. Természetesen nem ragadt le teljesen a hazai szlovákság kutatásánál. Foglalkozott a békési magyar népélet jelenségei­vel is. Magyar kutatásainak központjába a település, a népi építkezés és a lakásbelsők problematikája került. Munkái közül nagy érdeklődésre tartott számot a Rokkások Békés megyében című tanulmánya, A körösi faúsztatás törté­netéből című dolgozata. Nagyobb lélegzetű tanulmánya a Bé­késcsaba településének fejlődéséről a 18—19. században, ez a Kristó Gyula—Székely Lajos szerkesztette Tanulmányok Bé­késcsaba történetéből című kötetben jelent meg. Az állattartás­sal több dolgozatában is foglalkozott. E témakörben jelent meg például tanulmánya Tótkomlós állattartása címen. Ter­mészetesen részt vett a Békéscsaba néprajza című összefogla­lás megírásában is. Érdekes, hogy itt egy más tárgykörrel, a népi ruházat alakulásával foglalkozott. Tábori György nemcsak kiváló etnográfus, a nemzetiségi néprajzkutatás egyik úttörője, hanem jeles muzeológus is volt. Több Békés megyei múzeum — elsősorban a békéscsabai és a békési — neki köszönheti fejlesztését. Arról sem szabad meg­feledkeznünk, hogy Békéscsabán és Szarvason szlovák, Béké­sen pedig magyar tájházat létesített. A Békés megyei tudományos és közművelődési életért is sokat tett Tábori György emlékét megőrizzük. Dankó Imre néprajzkutató Szociális segélyekre negyedmilliárd forint Kedvezőnek tűnik Békés vá­ros idei költségvetés-terveze­te, ugyanis a jelek szerint az önkormányzatnak nem kell hitelt felvennie, s a kormány­zat végre konkrét lépéseket tett a kiegyenlítő támogatá­sok folyósítására. Az idén a tervek szerint gyermekvédel­mi támogatásra — 2 ezer 600 gyermeket érint — mintegy 92 millió forintot fordítunk, melyből 27 millió forintot az önkormányzat saját forrásból biztosít, vagyis kétszer any- nyit, mint az elmúlt eszten­dőben. Ez évben a rendszeres szociális segélyekre 250-260 millió forintot irányoztunk elő — kezdte sajtótájékozta­tóját tegnap Pataki István, Békés polgármestere. A tájékoztatón elhangzott, hogy az új évben két új hiva­tal látott munkához: az egyik a gyámügyekkel, a másik az építéshatósági ügyekkel fog­lalkozik. Az államalapítással kapcsolatos ünnepségsoro­zattal kapcsolatban Pataki István kiemelte: az esemény méltó megünneplésére egy előkészítő bizottságot hoztak létre, mely bizottság dolgoz­za ki és szervezi a programo­kat. Az 1848-as szabadság- harc emlékére Irányi Dániel­nek — több mint egy évtize­den át volt a város ország- gyűlési képviselője — szob­rot emelnek. A nemzetközi kapcsolataikról az újságírók megtudhatták, hogy Gyer- gyószentmiklóssal tovább igyekeznek erősíteni együtt­működésüket, ezt szolgálja majd a Békás-szorostól 1-2 kilométerre lévő ingatlan kö­zös felújítása, mely elkészül­tével megfelelő szálláshelyül szolgál. Elhangzott még: a működő tőke továbbra is ne­hezen jön a városba, annak ellenére, hogy az infrastruk­túra sokat javult. —sz— Bibliai előadássorozat a „Téglában” Sokakat foglalkoztató vallási kérdésekről szervez bibliai előadássorozatot Békéscsa­bán a Bibliaiskolások Közös­sége. A rendezvények hely­színe az Orosházi úti Tégla Közösségi Ház, időponjai pe­dig január 17—18—19., va­lamint január 24—25—26., egyaránt 18 óra. Előadó: Vankó Zsuzsa, a „Scola Scriptura” Lelkészképző és Teológiai Főiskola tanára. Néhány téma a program­ból: Reménységek és félel­mek a harmadik évezred kü­szöbén; A kereszténység tör­ténelemszemlélete és jövője; A különböző „istenhitek” egyesítésének modem láto­mása; Megállítható-e az em­ber elembertelenedése?; A Tízparancsolat erkölcsisége mai szemmel; Okkultizmus és kereszténység; Mit jelent „lélekben és igazságban imádni az Istent”, ami — Jé­zus tanítása szerint — a hite­les kereszténység mércéje. (c) Kárpótlási jegyért EMASZ részvényt! Jegyzés: 1997. december 29-től 1998. február 13-ig (Túljegyzés esetén előbb lezárható) Minden 4 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegyért 1 db 10 ezer Ft m y névértékű, névre szóló törzsrészvény jegyezhető. ■ ALLAMl PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents