Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-14 / 11. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. január 14., szerda „Crazy-előrejelzés”. (1) A mezőkovácsházi művelő­dési központban működő Crazy Theatrum amatőr színjátszó csoport az idénre is kínál színházi programot a város és környező telepü­lések lakóinak. A nagy sike­rű „Karácsonyi ének” évzá­ró show után február 7-én 19 órától a Dzsungel könyve című musical következő előadására, majd április 25- én, szintén 19 órai kezdettel a Vörös Malom című musi­cal premierjére készül a tár­sulat. Véradás, (cs) A Vörös- kereszt Orosházi Városi Szervezete január 15-én, csütörtökön véradást szer­vez az új orosházi véradó ál­lomáson (a kórház terüle­tén). Az önkénteseket 8 órá­tól 12 óráig várják. Odaát drágább? (gh) A gyulai határátkelőhelyen az elmúlt héten több román ál­lampolgár kísérelt meg enge­dély nélkül nagyobb mennyi­ségű élelmiszert kivinni az or­szágból. A január 5. és 10. kö­zötti napokon a vámosok le­foglaltak többek között 2 ezer 100 db tojást, 640 Rama mar­garint, 80 kg felvágottat, 700 kg burgonyát, 710 db 0,2 lite­res és 150 db 0,5 literes tejfölt, 24 kg gombát, 30 kg virslit és 550 db húskonzervet. Súlyos baleset, (t) Bé­késszentandrás külterületén tegnap délelőtt egy személy- gépkocsi teherautóval ütkö­zött. A 44-es főúton, Öcsöd fe­lől Szarvas irányába haladt a teherautó, amelynek vezetője egy jobbra ívelő kanyarban fékezni kényszerült. A pótko­csi átcsúszott a menetirány szerinti bal oldalra és a szem­ből érkező személygépkocsival ütközött. A személygépkocsi vezetője súlyosan, életveszé­lyesen megsérült. Gyalogost gázolt, (t) Csorvás belterületén tegnap a Rákóczi—Petőfi utca keresz­teződésében, a kijelölt gyalog- átkelőhelyen személygépkocsi gyalogost ütött el, aki súlyo­san megsérült. Ütközés, (t) Békéscsaba külterületén tegnap személy- gépkocsi teherautóval ütkö­zött. A balesetnek egy könnyű sérültje van. „AMI NEHÉZ, AHHOZ KELL EGY KIS IDŐ, A LEHETETLENHEZ VA­LAMIVEL TÖBB.” (Nansen) A számlát mindenkinek fizetnie kell (Folytatás az 1. oldalról) Különbséget kis és nagy nem fizető között nem tesznek, hi­szen minden hátralék káros. Ha nagy a hiány, más forrásból kell pótolni. A felszólítás és a kése­delmi kamat kirovása után csökkentik, majd megszüntetik az áramszolgáltatást. A kikap­csolások száma azonban mini­mális — igazán 3—4 éve volt tömeges —, az adósok végül ki­egyenlítik a számlát. Ezen a te­rületen is tapasztalható a gazda­ság talpra állása, bár az áram- szolgáltató tapasztalatai szerint mindenki igyekszik a lehető legtovább halogatni a számlák kifizetését. A békéscsabai igaz­gatóság területén 7000 nagyfo­gyasztó működik, a legutóbbi adatok szerint közülük 300-nak van hátraléka. A kulcsfogyasz­tókkal igyekszik a szolgáltató olyan kapcsolatot kiépíteni, mely a fogyasztó érdekeit is fi­gyelembe veszi. A tervek kö­zött szerepel a távleolvasási rendszer kiépítése. A rendszer­rel — a szolgáltató és a fo­gyasztó számára is — tervezhe­tőbbé és hatékonyabbá válik egy-egy cég, vállalkozás ener­giafelhasználása. K. A. A kikapcsolások száma minimális. Képünk illusztráció FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Szeghalmon megoldásra várnak (Folytatás az 1. oldalról) foglalt a szeghalmi, és a békés­csabai üzemi tanács két-két tag­ja, valamint a cégvezetés négy képviselője. — Mire jutottak a tegnapi tárgyaláson? — Elmondtuk, miért kellett meghozni ezt a gazdasági dön­tést, továbbá azt is, hogy készül egy leépítési terv. Sok egyéb is szóba került, így például az, hogy a cég más üzemeiben szük­ség van a képzett dolgozókra. Felajánlottuk, hogy segítjük az elhelyezkedésben azokat, akiktől meg kell válni, akár csoportos át­képzést is támogatni tudunk, megkerestük a munkaügyi köz­pontot. A törvényben és a kollek­tív szerződésben foglaltakat tisz­teletben tartjuk. A döntés meg­változtatására viszont nincs mód. A következő megbeszélés a jövő héten, január 20-án lesz. Remény van arra, hogy ekkor akár be is fejeződnek a tárgyalások. — Valóban február 28-án la­kat kerül a szeghalmi tejüzem kapujára? — Erről nincs szó. Ez a leg­korábbi időpont, amikor el lehet kezdeni a leépítést. Folyamatról van szó, nem lehet egy dátum­hoz kötni. — Mennyi dolgozót bocsáta­nak el? — Az üzemi tanácsnak 170- et írtunk, de hogy konkrétan mennyi, az a tárgyalásoktól is függ. Akivel lehet, közös meg­egyezésre törekszünk. A szak­képzettekre szükség van Csa­bán, Berettyóújfalun, Nagybán- hegyesen. — Szeghalmon híre ment, hogy Önök félnek. — Nem félünk, vállaljuk a döntés felelősségét. Racionális, elkerülhetetlen döntésről van szó. A dolgozók szerették vol­na, ha munkásgyűlést tartunk, de jelenleg csak általánosságo­kat lehet még mondani, hiszen előbb ki kell dolgozni az üzemi tanáccsal a mindkét fél számára megfelelő, elfogadható lépése­ket, megoldásokat. — Valóban kis csoportokban beszélgetnek a dolgozókkal? — A tegnapi napon egy cso­porttal, az adminisztratív dolgo­zókkal tudtunk beszélgetni. Nagy megrázkódtatás mindenki számára ez a döntés, családokat érint, de szinte mindenkit más­képpen. A megoldás is külön­böző lehet. Az is természetes, hogy ilyenkor feszült a hangu­lat, de az indulatosság egyik félnek sem tenne jót. Azért ta­láltuk ki, hogy előbb leülünk az üzemi tanáccsal, s ha bíztatóan indulnak a tárgyalások, akkor kisebb körökben beszélünk a dolgozókkal. Szeretnénk körül­tekintően előkészíteni a dönté­seket, és amikor eredményre ju­tunk, akkor állunk ki a munkás­gyűlésen az emberek elé. T. I. Vitatott az adalékanyagok veszélyessége Rákkeltő élelmiszerek? (Folytatás az 1. oldalról) Főkent kisebb üzemeknél, vállalkozásoknál gond, hogy sem a tárgyi, sem a szakmai fel­tételek nincsenek meg az elké­szített élelmiszerek bevizsgálá­sához. A közfogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása azon­ban csak az élelmiszertörvény előírásainak betartása mellett, szigorú minőségbiztosítási sza­bályok szerint történhet. Ezt az illetékes hatóságok ellenőrzik. A fogyasztót az élelmiszerben jelenlévő adalékanyagokról a csomagoláson tájékoztatni kell, ennek alapján maga a vásárló is eldöntheti, kíván-e olyan élel­miszert fogyasztani, melyben tartósító, vagy egyéb adalék­anyag van. (y) További áldozatok jelentkezését várja a rendőrség Lebuktak a Sárréten házalók Magukat önhatalmúlag kinevező „ügyintézőkről”, akik különböző mesékkel, fiktív számlák révén kisebb-nagyobb összeggel károsí­tottak meg sárréti embereket, már többször írtunk. Kucsera Lajos rendőr őrnagy, a Szeghalmi Rendőrkapitányság bűnügyi osztály- vezetője most az ezekben az ügyekben bekövetkezett kedvező for­dulatról tájékoztatta lapunkat. Egy vésztői mozgáskorláto­zott asszony január 7-én tett bejelentést a helyi rendőr­őrsön, hogy őt lakásán két fi­atalember megtévesztette, s pénzt csalt ki tőle. A fiatalem­berek a lakásba bekopogtatva azt mondták: mivel a nő moz­gáskorlátozott, igen kedvező feltételekkel köttetheti be a telefont és a gázt. Ha nekik fi­zet 5700 forintot, akkor egy most életbe lépő törvény ré­vén később 120 ezer forintot is visszaigényelhet. Az asz- szony ki is fizette a kért összeget. Ám a dolog nem hagyta nyugodni, s pár óra múlva rendőrségi feljelentést tett. A feljelentés során kide­rült: aznap több vésztői sze­mélyt is megkárosítottak ha­sonló módon. A sértettek használható személyleírást adtak, valamint azt is tudták, hogy a magukat hivatalos sze­mélynek kiadó szélhámosok egy sárga színű személygép­kocsival közlekednek. Az adatgyűjtések alapján szerzett információkon elin­dulva, a Szeghalom és Vésztő között más ügyben intézkedő rendőrjárőrök leállították az ominózus személygépkocsit. Az autóban T. I. debreceni és K. Zs. berettyóújfalui lakos utazott. Néhány kérdés után a két fiatalember elismerte: a vésztői csalásokat aznap ők követték el. T. I. már nem volt ismeretlen a szeghalmi rendőrök előtt, ugyanis ko­rábban már folytattak ellene eljárást. Mivel most is felme­rült az alapos gyanúja annak, hogy a Hajdú-Bihar megyei fiatalemberek több hasonló bűncselekményt követtek el, T. I.-t őrizetbe vették a szeg­halmi kapitányság munkatár­sai. A jelenleg is folyó eljárás során több sértettet és tanút sikerült felkutatni. Többek között kiderült: az Okányban, egy ottani nő sérelmére elkö­vetett hasonló bűncselek­ményt is az említett fiatalem­berek követték el. Mivel alapos a gyanúja an­nak, hogy T. I. és K. Zs. még több hasonló bűncselekményt is elkövetett a szeghalmi, il­letve a szomszédos kapitány­ságok területén, ezért a rend­őrség kéri, akiket tavaly októ­ber és idén január első napjai­ban hasonló módon meg­károsítottak, tegyenek felje­lentést a legközelebbi rendőr­nél, vagy hívják a 371-555-ös telefonszámot. Emlékeztetőül közöljük: az elkövetők sárga színű Zastava személygépkocsival (amely­nek ablaka sötét fóliával van letakarva) jártak, s állítóla­gos gáz- és telefonbeköté­sekre, fürdőszoba-átalakí­tásokra csaltak ki különböző összegeket. M. B. Békéscsabai és battonyai siker a helyesírási versenyen Következik a Kárpát-medencei döntő Sarkadon január 13-án, ked­den rendezték meg az Implom Józsefről elnevezett helyesírási verseny idei regi­onális (megyei) döntőjét. A gimnáziumi tanulók közül el­ső helyezést ért el Gémes At­tila, a békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnázium tanulója. Második lett Formenek Ani­kó (Mikes Kelemen Középis­kola, Battonya) harmadik he­lyen végzett Hídvégi Mária (Belvárosi Gimnázium, Bé­késcsaba). A szakközépisko­lások közül Takács Katalin (Széchenyi István Szakkö­zépiskola, Békéscsaba) bizo­nyult a legjobbnak, őt követ­te a II., illetve a III. helyen Muntyán Gyula (Mikes Kele­men Középiskola, Battonya) és Kiss Ildikó (Vajda Péter Gimnázium és Szakközépis­kola, Szarvas). A szakiskola­szakmunkásképző kategóriá­ban az élmezőny sorrendje a következő: I. Dankó Zsu­zsanna (Kós Károly Szak­képző Iskola, Békéscsaba), II. Laskó Krisztina (Kereske­delmi és Vendéglátó-ipari Szakmunkásképző, Békés­csaba). Harmadik helyezést nem adtak ki. A Kárpát-medencei döntő­ben az első helyezettek kép­viselik megyénket. M. Gy. A lakásépítési támogatás és a kis mohó Gyulai történetek, amelyekben csalárd módon használták fel a kiutalt pénzt A lakásépítési támogatástól sokan váltak boldog házépítőiké. Nem kel­lett hozzá más, csak egy telek félig kész házzal, néhány gyerek (minél több, annál jobb), és a szorító pénztelenség. Sajnos, nagyon sokan rájöt­tek, hogy ilyen helyzetet könnyű teremteni, és már lehet is igényelni a pénzt. Emlékezetes, hogy az országban több helyen gombamód épültek házak, majd amikor az igénylőit a támogatásból befejezték, nyomban lebontották az ingatlanokat, és máshol újra építkezésbe fogtak, s — kis mohók módjára — ismét sorba álltak az állam pénzéért. Ilyen durva esetek Gyulán nem fordultak elő, finomabbak azonban igen, azaz a békéscsa­bai ügyészség vádirata szerint a fürdővárosban néhányan csa­lárd módon használták fel a ki­utalt támogatási összeget. A részletekről a minap tájékoztat­ta az újságírókat dr. Kovács László, Békés megye főügyé­sze. Az ügyek döntően kétféle alaphelyzetre épültek. Az egyik változat szerint volt olyan több­gyerekes szülő, akinek nem állt szándékában építkezni. Másnak nem volt pénze — és gyermeke —, a félkész házát pedig szeret­te volna befejezni. Nos, egy gyulai ingatlanközvetítő ügye­sen összehozta ezeket az embe­reket. Közreműködésével a fél­kész lakás tulajdonosa színlelt szerződéssel eladta ingatlanát a gyermekes embernek, aki ez­után megigényelte a lakásépíté­si támogatást, majd amikor megkapta a pénzt, mindent visszaállítottak a szerződéskö­tés előtti állapotra. Az építkező a támogatás nagyobb részét megkapta, 100—130 ezret jut­tatott a közvetítőnek, és 4—5— 600 ezret adott a gyerekes part­nernek. Az ügyészség azzal vádolja az ingatlanközvetítő D. L.-t, hogy jó néhány esetben közre­működött ilyen ügyleteknél, s az államnak ebből 16 millió 251 ezer forintos kára keletkezett. Egy félkész ingatlan tulajdono­sa — a későbbi IV. rendű vád­lott —, H. I. formálisan eladta lakását a III. rendű vádlottnak, Sz. K.-nénak 1 millió 900 ezer forintért. A vételárat Sz.-né nem fizette ki, 3 gyermeke után viszont 1 millió 950 ezer forin­tot kapott, miután D. L. segítsé­gével elkészítették, majd ’96 augusztusában benyújtották az igénylést az OTP-ben. Az in­gatlan ezután visszakerült az eredeti tulajdonoshoz, a támo­gatásból pedig Sz.-né 500 ezer forintot kapott. Az V. rendű vádlott, a 3 gye­rekes H. J.-né azzal kereste fel D.-t ’95 tavaszán, hogy építkez­ni szeretne, és pénzre van szük­sége. Sz. G.-ék (a VI. és VII. rendű vádlott) éppen házat épí­tettek, és színlelt szerződéssel eladták H.-nénak a tetőtéri részt, aki ezzel megigényelte a támogatást. A tetőtér befejezé­sére 1 millió 601 ezer forintot kapott, majd amikor „vissza­csináltak” mindent, H.-né 601 ezer forinttal lett gazdagabb, D. 130 ezret kapott, a többit Sz.-ék tették el. Egy másik, hasonló esetben egymilliót állapított meg az OTP a tetőtér befejezésére, melyből a közreműködő 150 ezret szakított, az ingatlanköz­vetítő pedig 100 ezret tehetett zsebre. Ugyancsak a tetőtér be­fejezése okozott gondot a XIV. rendű N. J.-nek és házastársá­nak, ezért formálisan eladták az emeletet a XII. rendű B. Gy.- nek, melyből 2 millió 400 ezres támogatás született. A II. rendű vádlott, Ö. D. vá­sárolt egy félkész lakóházat. Ahhoz, hogy befejezze, szüksé­ge volt K. L.-re és K. L.-nére (XVI.—XVII. rendű vádlottak), akik három gyermekükkel — és a névlegesen Ö.-től vásárolt in­gatlannal — 2 millió 200 ezer forintos támogatást kaptak. Ö. D.-nek volt egy másik ingatlan­ja is, hasonló módon (N. J. és felesége közreműködésével) is­mét 2 millió 200 ezer forinthoz jutott. Ö. D. élettársa is rendel­kezett egy házzal, arra is meg­szerezték a támogatást, igaz, ez esetben „csak” 2 milliót. Majd következett Ö. D. nevelt lánya — és a tetőteres akció —, itt (Sz. L. és Sz. L.-né segítségé­vel) „bejött” a 2 millió 200 ez­res összeg. A közreműködők többnyire 500 ezer forintot kap­tak, D. L. minden esetben 100 ezret. Az ügyészség D. L.-t jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkö­vetett csalás bűntettével (melyet bűnsegédként valósított meg), Ö. D.-t 4 rendbeli, üzletszerűen, jelentős kárt okozó csalás, a többi vádlottat is jelentős kárt okozó csalás miatt vádolja. Az ügy a gyulai bíróságon folytató­dik. L. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents