Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-13 / 10. szám
Emkgimsabb lehet... Hajrá, Fám... A hóhelyzet ugyan nem kedvez a téli sportok kedvelőinek, de az igazi rajongók ilyenkor sem mondanak le a síelésről. Mindig akad tanuló is, aki elsőre talán nem a legsikeresebb. (II. oldal) Az emberi szervezetnek is szüksége van „üzemanyagra”, feltöltődésre. Ehhez nem kalóriákra, étkezésre van szükség, hanem egészséges életmódra. (III. oldal) A CICÁDAT ÍGY NEVELD, Aki szereti a cicáját, végtelen türelemmel és szeretettel nevelje. Előnytelen tulajdonságait talán sikerül megváltoztatni, kinövi a kamasz macska, bár igen önálló egyéniség (IV. oldal) A Békés Megyei Hírlap Melléklete Miért volt szükség A NYUGDÍJREFORMRA? A legtöbb olvasó már nyilván hallott róla, hogy január 1-jétől megváltozott a nyugdíjrendszer. Sokan bizonyára azt kérdezik, hogy erre miért volt szükség, miért kell mindent állandóan felforgatni. A válasz egyszerű: a nyugdíjreformot az kényszerítette ki, hogy a korábbi nyugdíjrendszer nem működött jól, mindenki elégedetlen volt vele. Nem szereti a közel hárommillió nyugdíjas, akik érthetően keveslik, amit kapnak. Nem szeretik a munka- vállalók és a munkáltatók, akik joggal sokallották a fizetendő járulékokat. És nem szereti az állam sem, mivel túl drága és mégis ráfizetéses ez a volt nyugdíjrendszer. A társadalombiztosítás hiányát a költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből, mindnyájunk pénzéből kellett pótolni. Ha nem került volna sor a nyugdíjreformra, ezek a problémák csak tovább súlyosbodtak volna. Vagyis a nyugdíjak a jöyőben még kevesebbet érnének, még több járulékot kellene fizetni, a költségvetésnek pedig még nagyobb összeggel kellene pótolnia a társadalombiztosítás hiányát. A még érvényben levő (az újjal párhuzamosan létező) nyugdíjrendszer ugyanis úgy működik, hogy a társadalom- biztosítás beszedi a járulékot az aktív dolgozóktól, és a befolyt pénzt egyszerűen szétosztja a nyugdíjasok között. Több pénzt pedig nem lehet szétosztani, mint amennyi befolyik. Hogy mennyi pénz folyik be a társadalombiztosításba, az elsősorban attól függ, hogy hány járulékfizető van. Egyre kevesebb. Ennek először is az az oka, hogy egyre kevesebb a munkavállalási korban lévő polgár. Másodszor az, hogy a munkanélküliség miatt sokan a munka- vállalási korban lévők közül sem dolgoznak, mivel nem kapnak munkát. Harmadszor pedig az, hogy lanyha a járulékfizetési hajlandóság: aki csak tudja, elkerüli a járulék- fizetést. Miközben a járulékfizető aktív dolgozók száma csökken, a nyugdíjasok száma nő. Tovább élünk, egyre több az idős ember, öregszik a társadalom. Sokan a munkanélküliség elől rokkant- vagy korai nyugdíjba menekülnek, ami szintén növeli a nyugdíjasok számát. Az aktív dolgozók számának csökkenése és a nyugdíjasok számának növekedése azzal a következménnyel jár, hogy egyre kevesebb járulékfizetőnek kell fedeznie egyre több nyugdíjas ellátását. 1995-ben már 82 nyugdíjas jutott 100 aktív dolgozóra, és az előrejelzések szerint ez az arány tovább fog romlani. Ez önmagában is azt mutatja, hogy nagy baj volt az eddigi nyugdíjrendszerrel. De voltak más megfontolások is, amelyek a nyugdíjreformot halaszthatatlanná tették. Ezekről következő cikkünkben szólunk. Ha további információra van szüksége a nyugdíjreformmal kapcsolatban, hívja a kedvezményes kékszámot: 06/40 400-400. S. M. G. __________________AZ IFJÚSÁG ÉS A DROGOK: AMIT A SZÜLŐNEK TUDNIA KELL___________________ Le het, hogy gyermeke kábítószert szed A kábítószer-fogyasztásnak nyilvánvaló jelei vannak a fiataloknál is, nem feltétlenül a rajtakapott injekciózáis az egyetlen árulkodó nyom fotó: such tamás A Reader’s Digest Válogatás januári számában Radosné Kádas Mária hasznos tanácsokat ad, hogyan vegyük észre a figyelmeztető jeleket. Fehér István 13 éves volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyját még csecsemőkorában vesztette el. Egyre többet hiányzott az iskolából, idősebb barátai társaságában próbálta ki először a megkönnyebbülést nyújtó gyógyszereket is. — Úgy éreztem, ezzel befogadtak, elterelték gondolataimat a magányomról — emlékezik visz- sza. Állami gondozásba került, majd részt vett egy betöréses lopásban, hogy pénzhez jutva bódulatot okozó hígítót és cigarettát vegyen. Rövid házasság után inni kezdett, és rászokott a morfiumra. A felesége elhagyta, ittas vezetés miatt elvették a jogosítványát, állása megszűnt, pénze hamarosan elfogyott. — Egy narkós haveromhoz költöztem — meséli. — Mákteát ittunk, gyógyszert szedtünk. Huszonhat évesen rádöbbent, hogy milyen sokat ártott magának. Ma az Emberbarát Alapítvány csoportterápiás programjában vesz részt. Teljességgel felhagyott a kábítószerrel. Hazánkban évente mintegy 1000—1500 serdülőnek és fiatal felnőttnek van szüksége kábítószer-fogyasztás miatt orvosi segítségre. — A Népjóléti Minisztérium és a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság 1995-ben 17 085 tizenhat éves diák bevonásával elvégeztette az Európa Tanács által a kontinens számos országára kiterjesztett európai iskolai drogfelmérési vizsgálatot — tájékoztat Szomor Katalin, a bizottság titkára. Az eredmények azt mutatják, hogy a mai 16 éves diákok 10,3 százaléka használt már orvosi javaslat nélkül kábítószerként nyugtátokat, altatókat. Hazánkban 1996-ban kilenc fiatal halt meg bizonyíthatóan kábítószer-túladagolás miatt. A legtöbb szülő nem azonnal szerez tudomást arról, hogy gyermeke megkóstolta a kábítószert. Milyen jelekből vehetjük észre? A gyerek visszahúzódó lesz, elzárkózik, titkolózik, kedélye hullámzó és szélsőséges, romlik a tanulmányi eredménye, lóg az iskolából, új barátokkal tölti az idejét, bár mindezek nem csak a drogosokra jellemzők. A szakemberek legfontosabb tanácsa azoknak a szülőknek, akik felfedezik, hogy gyermekük kábítószerrel él: ne essenek kétségbe! — Büntetésekkel, gorombasággal csak dacot váltanak ki a gyerekben, s nem érik el a kívánt eredményt — tanácsolja Generál Márta rendőr főhadnagy, a BRFK megelőzési osztályának munkatársa. — Amelyik gyereknek nincs önbizalma, aki számára nem nyújt biztonságot a család, az könnyen befolyásolható. Sokszor ezért próbálja ki a kábítószert és szokik rá — magyarázza a rendőr főhadnagy. A szülők ugyancsak segíthetnek gyermekeiknek, hogy megfontoltan reagáljanak. Sokszor nehéz megtalálni a hangot a tizenévesekkel, akik esetleg úgy érzik, szüleik túlzottan aggodalmaskodnak. Ám, amint Bereczki Sándor lelkipásztor, az Emberbarát Alapítvány Rehabilitációs Intézet és Mentálhigiénés Központ vezetője fogalmaz: — Ä gyerek biztonságban akarja érezni magát, és sokszor azért próbálja ki a drogot, azért provokálja szüleit a tűrőképesség határait súrolva, hogy megbizonyosodjon róla: így is törődnek vele és szeretik. A szülők fontos feladata figyelmeztetni gyerekeiket, milyen következményei vannak annak, ha kábítószeres ügyben elítélik őket. Kábítószeres priusszal például nem lehet beutazni bizonyos országokba, többek között az Egyesült Államokba, Japánba vagy Ausztráliába. Ha a gyerek mindezek ellenére nem mond le a kábítószerről, valószínűleg külső segítségre lesz szükség. A fővárosi és megyei egészségügyi intézményekben, a körzeti orvosi rendelőkben, kórházakban, gyermek- és ifjúságvédő intézetekben, alkohol- és drogambulanciákon tájékoztatást adnak a helyi tanácsadó szervezetekről, az addiktoló- giai szakrendelésekről, az ilyen tevékenységet folytató egyházi intézményekről, az olyan önsegítő csoportokról, egyesületekről, mint a MÁTRIX, vagyis a Szenvedélybetegek Hozzátartozóinak Egyesülete, a megelőző szolgálatokról, mint a TÁMASZ vagy a KAPOCS, a bentlakásos elvonókúrákról, rehabilitációs otthonokról. Az országban mintegy 135 ilyen intézmény található. A HÉT FOTÓJA Jegyzet Boldog házaspár. Az ifjú házasok Szentpétervárott hagyományosan meglátogatják Nagy Péter orosz cár szobrát, és virágot helyeznek el rajta fotó: feb-reuters Nem AKAROK EMANCIPÁLT NŐ LENNl! Arra is jók a hosszú hétvégék, hogy az ember lánya számot vessen eddigi életével. Ezt tette az az asszony is, aki nagyon fiatalon érezte úgy, meglelte élete párját. Mire megszülte két gyermekét, rájött, túl korán döntött a házasság mellett. Forrófejűsé- géért nagy árat kellett fizetnie — ezt is vállalta. Csonka családban, de nagy szeretettel nevelte az immár kirepülni készülő kamaszokat, akik hétvégi programjaikat mindig úgy szervezték, hogy megfeleljenek távol élő apjuknak és a nagyszülőknek is. Am ennek ára volt — anya gyakran maradt egyedül a meghitt, amúgy a családegyesítésről, boldogságról meg szerétéiről szóló ünnepeken is. — Elegem van! — tört ki a fiatalasszonyból a felismerés a végigrobotolt dolgos hétköznapok után, amikor erején felül igyekezett előteremteni mindent maguknak, a gyerekei előtt és a munkahelyén is egyformán szeretett volna megfelelni. Sőt! Szerette volna önmagát megvalósítani — nem csoda, hiszen erről szól korunk önző szemlélete is, miközben emberek ezrei aprózzák szét magukat, majd darabokra hullva gondolkodnak el sorsukon. — Nem akarok emancipált nő lenni! — kiáltotta világgá, miközben azon fáradozott, hogy végre lelkében megtalálja a nyugalom, a békesség, az elégedettség szigetét. így telt el a karácsony, az új év első napjaiban viszont — amikor előkerültek a befizetésre váró csekkek, számlák, a napi problémák — kénytelen volt visszazökkenni a való világba, az emancipált (önálló, független, szabad, egyen- jogúsított) nő világába. Merthogy az élet — a hosszú hétvégéket követően — megy tovább... Csete Ilona
