Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-29 / 302. szám
1997. december 29., hétfő GONDOLATÉBRESZTŐ Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Az üdítő nem öl, nem butít... ,,Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt” — tartja a mondás. ,.Disznótor után leszúrta a sógorát... ebben az alkohol nagy szerepet játszott” tudósít a Békés Megyei Hírlap a vésztői emberölésről (december 15.). Hasonló, tragikus, szomorú, szinte mindennapi hírek között üdítően hat az a hír, amely arról tudósít, hogyan érvényesül a képviselői függetlenség az alkoholizmus elleni küzdelemben. Az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. A képviselői függetlenség elve alapján arra költi az ország- gyűlés a pénzét, amire akarja. Ha kell, éhét csillapíthatja, szomját oltja, és nincs arra kényszerülve, hogy szponzort keressen, aki a számlát fizeti. E lehetőséggel élve a hírben szereplő képviselő példát mutat. Nem borra, sörre, konyakra vagy pálinkára költi az országgyűlés pénzét, hanem üdítőre. 1997-ben 1779 liter üdítőt vett költségkeretéből. (Népszabadság, december 16.). Gyötrő szomját napi öt liter üdítővel enyhítette, bizonyítva, hogy az üdítő nem öl, nem butít, nem dönt nyomorba. Még napi öt liter sem. Ezt hírül venni üdítő. Zalai György, Telekgerendás Visszhang Az összevonás törvénytelen? A Békés Megyei Hírlap december 15-ei számának 13. oldalán olvasható négy battonyai vélemény a települési önkormányzat képviselő-testületének arról a döntéséről, hogy takarékossági megfontolásból általános művelődési központtá kívánja összevonni a város oktatási és kulturális intézményeit. (Megkérdeztük olvasóinkat — Mi a véleményük az intézmény-összevonásról?) Teljesen egyetértve a nyilatkozókkal, mi is sérelmezzük a képviselő-testület döntését, melyet az alábbi állásfoglalásban kívánunk közzétenni. ,A 3011989. (XI. 19.) MM rendelet alapján az érintett dolgozók közösségét véleményezési jog illeti meg, melyet a képviselő-testület teljesen figyelmen kívül hagyott. A közoktatási törvény (102. §. 3. bekezdés) alapján a közalkalmazotti közösség, az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat is véleményezési joggal bír. A felsorolt közösségek véleményét szintén nem kérték ki az általános művelődési központ (ámk) létrehozására, az intézmények összevonásához, így a képviselő-testület a törvényességet nem tartotta be. Döntése tehát érvénytelennek tekintendő! De miért nem tartjuk elfogadhatónak az ámk létrehozását? Érveink a következők: 1. Az általános művelődési központokat építészetileg is előre megtervezik, hogy az odatartozó intézményegységek lehetőleg egy helyen legyenek. A battonyai ámk —figyelembe véve a jelenlegi intézményegységeket és azok tagintézményeit — tizenhét, a város különböző pontján található épületegységből állna. 2. Az objektív körülmények miatt a vezetési szerkezet kialakítása, a vezetők közötti feladatmegosztás, az intézmények közötti együttműködés, az ámk-ban folyó tervezés, szervezés, ellenőrzés, az igazgatótanács működése stb. formálissá válna, nem szolgálnák az ámk célkitűzéseit. 3. Intézményünkre vonatkozó megjegyzéseink az alábbiak: — Az ámk szellemében teljesen új pedagógiai és művelődési programot kellene írni, melyre már nincs lehetőségünk. A nevelőtestület másfél éves alkotómunkája eredményeképpen született pedagógiai programunk megvalósítása csakis önállóan gazdálkodó intézményben lehetséges. Másfél éves munkánknak egy tollvonással történő áthúzása lehetetlen helyzetbe hozná intézményünket. — A legnagyobb (700 általános iskolai tanuló + 62 köz- alkalmazott) és igen jól működő, sok szép eredményt elérő intézmény vagyunk. — Az egy tanulóra jutó évi költség nálunk országos viszonylatban is az alacsonyabbak közé tartozik. Pénzügyileg minden tekintetben takarékoskodunk úgy a személyi, mint a dologi kiadásokkal. — Tíz évvel ezelőtt összevonásra került a két magyar általános iskola, így született meg a mostani intézmény az akkori tantestületek véleményezésével és egyetértésével. — Három évvel ezelőtt a nyolc évfolyamon hattal csökkentettük a tanulócsoportok számát. — Az 1998—99-es tanévben szándékunkban áll újabb két osztályt összevonni. (Az 1991—92-es tanévben 72 dolgozója volt intézményünknek. A tanulólétszám csökkenésével a dolgozók létszáma is erőteljesen csökkent, a létszám- csökkenés 14 százalékos.) — Ilyen nagy intézményt — az átláthatóság, az irányítás és a szakmai színvonal megőrzése mellett — csak a teljes önállóság (bérgazdálkodás, munkáltatói jog) megtartásával tudunk elképzelni. Őszintén reméljük, hogy a battonyai képviselő-testület felülvizsgálja az ámk létrehozására vonatkozó döntését, és olyan megoldást talál, amely minden érintett, végső soron a város valamennyi lakójának érdekét szolgálja. A Battonyai Általános Iskola tantestülete és dolgozói Hatvanhárom országban mesterszakács Brindás János, a gyulai Agro Hotel éttermének vezető szakácsa december 12-e óta mesterszakács. E címet a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöksége és mesterbizottsága adományozta a séfnek. A nemzeti gasztronómiai szövetségnél 33. alkalommal adták ki a kitüntető címeket. A szakácsmezőnyben kiírt pályázaton 400-an próbáltak szerencsét. A pályázónak legalább másfél évtizedet kellett a kiírás feltételeként a szakmában el- töltenie, több versenyen részt venni és minél több, keze alatt végzett szakmunkástanulóval rendelkezni. Brindás János A mesterszakács Brindás János FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER 1970 óta tanít, gyakorlatát nála csaknem száz tanuló végezte. Közülük 15-ről tudja, hogy biztosan a pályán maradtak, a többiek vagy más megyében helyezkedtek el — például a Balaton-parti vendéglátásban —, vagy feladták a teljes embert kívánó szakmát. A gyulai séf számát se nagyon tudja, mennyi versenyen indult: országos szintűekből is úgy 30— 40-en, melyeken az elsők között végzett vagy éppen megnyerte. Az eredendően kétegyházi Brindás János eddigi pályafutása alatt kétszer is elnyerte — 1974-ben és 1980- ban — a Belkereskedelmi Minisztériumtól a Kiváló dolgozó kitüntetést. A december 12-i kiállítást és gálavacsorát megelőzte a pályázó szakácsok, cukrászok és felszolgálók kiválasztása — így Brindás Jánosé is —, november 22-én kellett számot adniuk, mit készítenek hat személyre díszmunkának. A gyulai séf töltött kecsegét Kárpátimódra — egy grófi séfről kapta az étel a nevét — és töltött hátszínből, sertés szűzérméből hercegnő módra készített hidegtálat szánt díszmunkájának. A kiállítást a Budapest Szállóban tartották, majd a gálavacsorát, melyet immár a 18 mesterszakács, a 7 mestercukrász készített és a 18 éttermi mester felszolgáló szervírozott az ország vendéglátós szakmájának. Az éttermi mesterszakács cím a világ 63 országában elfogadott minősítés, ugyanis ennyiben tag a nemzeti gasztronómiai szövetség. Sz. M. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2000/G Jegyzési időszak: 1997. december 29-31. Futamidő: 3 év Kamatozás: évi fix 16,00% Jegyzési árfolyam: 103,10% Elérhető maximális hozam: EHM= 17,50% MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2004/G Jegyzési időszak: 1997. december 29-31. Futamidő: 7 év Kamatozás: A kötvény változó kamatozású, a kamatfizetés évente történik. Az első kamatperiódus folyamán a kötvény éves névleges kamata 20,70% Jegyzési árfolyam: 111,44% A Magyar Államkötvény azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja: értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható, illetve megvásárolható a hálózatos forgalmazóknál (OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az ABN AMRO (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: A8N AMRO (Magyar) Bank Rt. kijelölt fiókjai • OTP Bank Rt. VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. Magyar Államkötvény 2000/G, 2004/G A ^AATESZ tagja Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax: (66) 441- 020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon: (66) 446-552, fax: (66) 441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba. Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 745 Ft, negyedévre 2235 Ft, egy évre 8940 Ft. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Kner Nyomda, Békéscsaba, Baross ót 9—21. Nyomdaigazgató: Péter István. HU ISSN 12151068
