Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

1997. december 29., hétfő HAZAI TÜKÖR A hagyományos tüzelőért is a zsebbe kell nyúlni Bő a kínálat szénből, fából Sokan fűtenek napjainkban is hagyományos tüzelőanya­gokkal. De vajon milyen szénből, fából a kínálat? És ami nem kevésbé fontos: mennyibe kerülnek? Dr. Halmágyi Józseffé, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium osztály- vezetője szerint a telepek or­szágszerte gazdag választékot kínálnak, semmiből nincs hi­ány, mindenféle tüzelőanyag kapható. Bőséggel van például szén. A hazai bányászat termelésé­nek kiegészítése, valamint a vá­laszték bővítése végett a keres­kedelmi cégek szenet Oroszor­szágból, Szlovákiából, Német­országból és Lengyelországból, brikettet pedig Németországból hoznak be.- Hogyan alakultak az árak?- A hazai barnaszén mázsája 7-800 forint - válaszolta a mi­nisztériumi szakember. — Az import barnaszenek ára 1000 forint, a nagy kalóriájú fekete szeneké 1700 forint körül ala­kul. A hazai brikettért körülbe­lül 1200 forintot kell fizetni, a német brikett sokkal drágább, az ára 2000 forint fölé is kú­szik. A tüzelőanyagok alapvető fogyasztási cikknek minősül­nek, ezért azokat csak 12 száza­lékos áfa terheli.-Mindenütt egységes árak­kal találkozik a vásárló?-Nem! Már csak azért sem, mert az alapárakat a szállítási díj növeli. Nagy valószínűség szerint például ugyanaz a szén Debrecenben más áron vásá­rolható meg, mint Budapesten. Sok függ attól, hogy melyik ha­tárállomáson lép be a szállít­mány, vagy melyik hazai bá­nyából származik a tüzelő. A Komáromnál beérkező szlovák szenet például a távolabbi nagyvárosokban akár 50 száza­lék szállítási díj is terhelheti. Az orosz szén viszont Debre­cenben olcsóbb, mint a fővá­rosban. Rájön, vagy rájöhet az árakra a telepről a lakáshoz szállítás költsége is. Kereske­dője válogatja, ki hogyan szá­mol, kinek mi az előnyös.- A vásárló is számol: ha magasabb kalóriájú szenet vá­sárol, amiből kevesebbet kell felhasználnia, tetemes pénzt ta­karíthat meg. Mi erről a véle­ménye?-Ezzel azért vigyázni kell, mert nem bizonyos, hogy az adott lakás kazánja, vagy kály­hája elviseli a nagyobb kalória- értékű szén tüzelését anélkül, hogy károsodna.- Sokan tüzelnek fával. Mi­lyen a kínálat?- Tüzelőfát nem importá­lunk, a hazai erdőgazdaságok az idén is teljes egészében ki tudják elégíteni az igényeket. Sem a mennyiségre, sem a vá­lasztékra nem lehet panasz, az alapár 700 forint körül alakul.- Nyilván más az ára az úgy­nevezett kandallófának, és más a hasított fának...- Az erdőgazdaságok több­nyire hasábfát árulnak. Azokat a nagy kereskedők saját fűrész­telepükön, a kisebbek pedig rendszerint - többen össze­fogva - közös telepen dolgoz­zák fel. Nyilván ez a szolgálta­tás megdrágítja a fát. Elég sok kereskedő viszont a nagyobb forgalom érdekében csak a leg­kisebb haszonkulccsal számol. Koós Tamás Télen sem áll le a munka az M3-as autópályán ősszel már Füzesabonyig Télen is építik az M3 autópá­lyát, várható, hogy 1998. szeptember 1-jén megindul­hat a forgalom Budapest és Füzesabony között az út teljes hosszában. Az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő Rt.-nél el­mondták, hogy folytatódik a főváros és Gyöngyös között az úttest felújítása és a Gyön- gyös-Füzesabony közötti új szakasz építése. Különleges kö­tésgyorsítókat adagolnak a puha anyagba és így zavartala­nul haladhat a munka akár még 5 fokos hidegben is. A Budapest-Gyöngyös kö­zötti 56 kilométeren ezekben a hetekben telepítik az informati­kai rendszert és a segélykérő hálózatot. Ugyancsak most he­lyezik ki az egész hosszon vé­gighúzódó védőkerítést is. A Gyöngyösig terjedő szakasz fö­lött 30 híd ível át, ezeket jövőre újítják fel. A Gyöngyös-Füzesabony közötti 43 kilométeren az alap földmunkája, a cementalap és a 10 centiméter vastag alsó asz­faltréteg csaknem teljes egé­szében elkészült. Hat centimé­teres „középső” aszfaltréteg, majd 4 centiméter vastag leg­felső, úgynevezett kopóréteg kerül erre, az utóbbi az építés végső szakaszában. A Gyöngyös és Füzesabony közötti szakaszon 36 hidat ala­kítanak ki, köztük két nagy át­járót, amelyeken a Buda- pest-Miskolc vasúti fővonal, il­letve a 33-as számú közút halad át. Készül négy vadátjáró, és az M3-as két oldalára 5 környe­zetvédelmi szempontból is megfelelő, színvonalas pihenőt terveznek. K. T. Világbanki kölcsön az oktatásügynek Magyar Bálint az esélyegyenlőségről, a pedagógusbérekről Egyszerre kell a tudás és az esélyegyenlőség feltételeit megte­remteni - mondta az MTI-nek a kultuszminiszter. Magyar Bálint nyilatkozatában arra is kitért: az oktatás újraállamo­sítása semmiképp nem célszerű, mert a központi finanszíro­zás kiszolgáltatottabbá tenné a képzés egész rendszerét.- A tankötelezettség 18 éves korig szóló kiterjesztése, a Nemzeti alaptanterv - amely 16 éves korig írja elő az álta­lános műveltségi tárgyak köte­lező oktatását -, valamint az iskolai informatikai program egyaránt az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja. Fejlődő felsőoktatás A középiskolai oktatás kiter­jesztésének hangsúlyozása azért is fontos, mert a felsőok­tatás hatalmas léptekben ha­ladt előre. Míg 1990-91-ben 77 ezer volt, addig az 1996-97-es tanévben már 142 ezerre nőtt az államilag finan­szírozott nappali tagozatos hallgatók száma. Hét évvel ezelőtt csak minden negyedik, a múlt tanévben már minden második érettségizett fiatal be­jutott a felsőoktatásba. Ha te­hát nem akarjuk, hogy a felső- oktatás minőségileg felhígul­jon, akkor annak bővülésével lépést kell tartania a középis­kolai oktatásnak is. A pedagógusok bérezése kapcsán a miniszter rámuta­tott: a nemzet felemelkedését csak az oktatás képes igazán megalapozni. Ha innen elül­dözzük azokat, akik igazán te­hetségesek, akkor vétünk a nemzet érdekei ellen. Miután még nincs önálló pedagógus-bértábla, ennek egyes elemeit külön-külön kell hozzáilleszteni a minőségi teljesítmény honorálására al­kalmatlan közalkalmazotti Fő a minőség fotó: feb bértáblához. Az Országgyűlés közelmúltban meghozott dön­tése alapján a pedagógusoknál jövő év szeptemberében beve­zetik a minőségi bérpótlékot. Milliárd ok bérpótlékra Ez 1998-ban 2,5 milliárd, az ezt követő évben csaknem 15 milliárd, 2000-ben pedig 26 milliárd forint pótlólagos for­rást teremt a bérekre a közok­tatásban. Mindez egyben azt is je­lenti, hogy jövő ősszel a pót­lékalap 40 százalékánál - ha­vonta legkevesebb 5400 fo­rintnál -, a rákövetkező tanév­ben pedig a pótlékalap 70 szá­zalékánál - legkevesebb 10 500 forintnál - nem kaphatnak kevesebbet azok a pedagógu­sok, akik részesülnek a minő­ségi munka honorálására for­dítandó keretből. A felsőoktatásban is fontos, hogy olyan helyzetet teremt­sünk, amikor a legtehetsége­sebb oktatók a pályán marad­nak, illetve ezt választják élet­hivatásukként. Rangos ösztöndíjak A Széchenyi-ösztöndíjjal, a következő évben életbe lépő Bolyai-ösztöndíjjal, a vezetői oktatói pótlék kötelezővé téte­lével, továbbá egy központi vezetői oktatói pótlék kétlép­csős bevezetésével két év alatt teljessé tesszük az átállást a minőségi bérrendszerre a fel­sőoktatásban. A képzés minő­sége szempontjából fontos a kreditrendszer kiépítése is, amely lehetővé teszi az átjár­hatóságot és a legkülönbözőbb szakok sokszínű kapcsoló­dását. Fokozatosan törekedni kell az egyetemek kutatási, illetve kutatói kapacitásának helyre- állítására is. Ebben az évben normatív, illetve pályázati úton 1,6 milliárd forintot jut­tattunk erre a célra. Az oktatási, a pénzügyi tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank delegációja a napokban fejezte be tárgyalá­sait Washingtonban világ­banki kölcsön feltételeiről, s várhatóan a jövő év első felé­ben megnyílnak a források a hazai felsőoktatás számára. A hat évre szóló 250 millió dol­lárból 180-190 milliót az in­tegrálódó intézmények köz­ponti beruházásaira fordítunk. A kölcsönből egyébként támogatni kívánjuk a diák­hitellel kapcsolatos intéz­ményrendszer megteremtését, kísérleti programok indítását és az egyetemek informatikai rendszerének bővítését is. Várhatóan a tavasszal új törvény születik a büntetőeljárásról A gyanúsított fusson a pénze után Heves vitákat váltott ki szakmai körökben a Büntető-eljárási Kódex 604 szakaszból álló tervezete, amelyet nemrég kezdett tárgyalni a parlament. A törvény-előkészítők szerint több okból elkerülhetetlenné vált a csaknem negyedszázada szüle­tett, jelenleg hatályos jogszabály átdolgozása. Dr. Konkoly Csaba, az Igaz­ságügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára elmondta la­punknak: 1994-ben hoztak kormányrendeletet a büntető- eljárás reformjáról. A korsze­rűsítést egyebek között új eU követési módok elterjedése és a bűncselekmények számának emelkedése indokolja. Lényeges módosítás lenne a nyomozás határidejének meg­változtatása. A jövőben legfel­jebb két év alatt kellene eldön­teni a gyanúsítottról, hogy bí­róság elé állítják vagy nem. Ez eddig nem volt időbeni korlát­hoz kötve. Új az is például, hogy az ügyész mellőzheti a vádemelést, ha az ügyet jelen­téktelennek értékeli. Szélesedik a vádlott távollé­tében lefolytatható tárgyalá­sok köre, azaz minden „isme­retlen helyen tartózkodó” ese­tében lehet per, és ítélet is szü­lethet. Szó van az óvadéki rendszer bevezetéséről. Ez a tárca álláspontja szerint csak annak az esetében alkalmaz­ható, akinek büntetése nem több 8 évnél, és azért kellene letartóztatni, mert félő: nem jelenik meg a hatósági kihall­gatáson. Mintegy az illető „fusson a pénze után” meg­gondolásból vezetnék be tehát a jövőben az óvadékot. Nagy várakozás előzi meg az újfajta tanúvédelmet. Lé­nyege: ezentúl a tanú nevét nem hoznák nyilvánosságra, a különösen védett tanúkat pe­dig csak az úgynevezett nyo­mozási bíró hallgatná ki, és a tárgyaláson az ott elhangzot­takat mint vallomást ismer­tetné. Szalóky Eszter Várakozás alatt Nem alakult várakozásainknak, a két nép érdekeinek megfele­lően a magyar-szlovák viszony - nyilatkozta a rádió tegnapi Világóra című műsorában Ko­vács László külügyminiszter. Mint mondta, a szomszédos or­szág nem mutatott készséget, hogy a kisebbségi jogok bizto­sításában előbbre lépjen. Nem egyezett bele például abba, hogy a kisebbségi vegyes bi­zottságban kisebbségi képvise­lők is helyet foglaljanak. Ez pedig alapkövetelmény, mert nélkülük nem lehet megálla­podni, döntéseket hozni. Ko­vács rámutatott: bízik abban, hogy a szlovák vezetés belátja, ha az ország valóban tagja akar lenni a NATO-nak, az Európai Uniónak, teljesítenie kell a szerződésekben vállalt kötele­zettségeit. Ha Szlovákia nem tartja magát a nemzetközi és európai normákhoz, akkor nemcsak a NATO- és EU-bőví- tés első köréből, hanem a to­vábbiakból is kimarad. Ez túl nagy engedmény lenne a naci­onalista erőknek. * Új intézeti státus. 1998. ja­nuár elsejétől megszűnik az akadémiai státusa a Magyar Tudományos Akadémia veszp­rémi Műszaki Kémiai Kutató Intézetének, valamint a mis­kolci Bányászati Kémiai Ku­tató Laboratóriumnak. A két MTA-kutatóintézet kari önálló­ságú egyetemi kutatási-fejlesz­tési egységként folytatja tevé­kenységét. Segítő ügyeletek. Az ünne­pek alatt a szokásosnál valami­vel kevesebben fordultak taná­csért, segítségért a Kék vonal­hoz, azaz a gyermek és ifjúsági telefonszolgálathoz. Az éjjel­nappal működő Lelki elsőse­gély telefonszolgálatnál azon­ban szünet nélkül fogadták a hívásokat. Elsősorban a ma­gányérzetükkel és a betegsé­gükkel küzdők kerestek vigaszt az ügyeletnél. A segélykérők jelentős többsége 40 év fölötti nő volt. Halálos karambolok. A Bács-Kiskun megyei Fischer- bócsa határában, az 54-es úton tegnap egy nagy sebességgel haladó Lada beleütközött egy Fiatba. A karambol nyomán a kocsik átsodródtak a bal ol­dalra, ahol a Lada frontálisan ütközött egy szemből jövő au­tóval. A Lada vezetője a hely­színen meghalt, két utasa sú­lyosan megsérült. A főváros­ban, a Vezér úton egy Volks­wagen vezetője elvesztette uralmát járműve felett, felhaj­tott a járdára, egy parkoló gép­kocsinak ütközött és elütött két gyalogost. A gépkocsivezető és az egyik gyalogos a helyszínen életét vesztette. Magyar orvosok az amerikai hetes ikrekről, az ikerszülések számának emelkedéséről Legjobb inkubátor az anyaméh Hazai orvosi berkekben a búcsúzó óév egyik legnagyobb szen­zációjának tartják a novemberben Iowában sikeresen leveze­tett hetes ikerszülést, s kivált azt, hogy a négy kisfiú és a három kislány egészséges, hamarosan elhagyhatja a kórházat. Dr. Garamvölgyi György, a Schöpf-Merei Ágost Kórház- és Anyavédelmi Központ fő­igazgatója hozzáteszi: hetes ikerszülést már följegyeztek az orvosi krónikákban, de olyat még soha, mint Iowában, ahol mindegyik magzat viszonylag nagy, 1100-1500 grammos testsúllyal, épségben jött a vi­lágra és életben is maradt. A hazai intézetek hasonló szülészeti kuriózumokkal még nem szolgáltak, de sikeres né­gyes ikerszülés már nálunk is lezajlott. Az 1985. január else­jén érkezett „kvartett” abból a szempontból keltett nagy feltű­nést, hogy az apróságok mind­egyike 2 kilónál nagyobb súly- lyal látta meg a napvilágot. Garamvölgyi dr. megjegyzi: az ikrek életkilátásai szempont­jából nem a születési súly a meghatározó, hanem a terhes­ségi idő. Ezen a téren magyar viszonylatban is érzékelhető a fejlődés. Mert míg például a ’80-as évek elején az ikerter­hességek 62 százaléka a 30. hét előtti szüléssel ért véget, jelen­leg ez az arány 57 százalék alatt van. S a napi orvosi gyakorlat ott tart, hogy a kettes ikerter­hességek nagy részét normál ideig ki tudják hordani a kis­mamák. A legjobban ellátott hazai gyógyintézetekben egy évtized alatt 5 százalékkal sike­rült csökkenteni a 2500 gramm alatti ikerszületések számát. Dr. Siklósi György, a SOTE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyá­szati Klinikájának professzora és dr. Konczwald László, az Or­szágos Szülészeti Intézet főor­vosa egyaránt azt jósolja, hogy a következő években, évtize­dekben minden korábbinál több iker látja meg a napvilágot. Az emelkedő tendencia hazánkban is megfigyelhető: 1982-ben ezer szülés közül 1,9 volt iker­szülés, napjainkban ez az arány 2,3-2,5 körül mozog. Az okok az orvostudomány fejlődésében keresendők. Nö­velik az ikerszülések esélyeit például a meddőség elleni gyógyszeres kezelések. Ha­sonló következménnyel jár a mesterséges megtermékenyítés módszerének terjedése. A lom­bikban történő fogamzást köve­tően ugyanis általában három­négy petesejtet helyeznek a méhbe, hogy közülük legalább egy magzattá fejlődjön. Az ese­tek nem kis részében azonban a legtökéletesebb inkubátorban, az anyaméhben nem egy, ha­nem két-három palánta is élet­képesnek bizonyul. Deregán Gábor Tényleg jobban csúszik... Új öltözetben - régi áron Szinte nap mint nap találkozunk új ter­mékekkel a boltok­ban, már-már észre sem vesszük őket. A közelmúltban új, fel­tűnően piros öltö­zetbe bújt egy köz­kedvelt, magyar italmárka, amely mellett nehéz el­menni, bárhol is pil­lantja meg a vásárló. Az Európai Unió­ban is használt, hosszított nyakú palackban, új címkével és látványos, tűzpiros rekeszben, de ami nagyon fon­tos, továbbra is a régi áron kap­ható az Arany Ászok, Magyaror­szág második legnagyobb mennyiségben eladott söre. A sörmárka megújult formájában hamarosan az egész országban elérhető lesz. A Dreher Sörgyá­rak összességében több milliárd forin­tos folyamatos technológiai fejlesz­tésének köszönhe­tően nőtt az Arany Ászok eltarthatósági ideje is, s a fogyasz­tók szerint a világos sörök közül az Arany Ászok ki­emelkedik kellemes, selymes ízével. Ez a megkérdezett sör­ipari szakértők szerint annak kö­szönhető, hogy az Arany Ászokat tovább főzik és érlelik, s maga­sabb a szárazanyag-tartalma, mint a legtöbb világos söré. így a fogyasztók a pénzükért egy „értékes” világos sört kap­nak, amely állítólag tényleg job­ban csúszik. Aki nem hiszi... PR9712

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents