Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24-26 / 300. szám

KARÁCSONY 1997. december 24-26., szerda-péntek Nem kompromittálódott, ezért többszörösen lapátra tette a Rákosi- és a Kádár-rendszer Aranydiploma a kisemberek ügyvédjének Minden ember életében adódik alkalom — olykor többször is —, amely szinte kötelezi, hogy elszámoljon önmaga eló'tt, mit végzett, mit tett jól, s mit rosszul az előző években, évtizedek­ben. Az idő kegyetlen ítélő, ha kell, pillanatra megállít bennün­ket, s nem enged tovább, amíg vissza nem tekintünk a messzi múltba, hogy megkeressük azt a megfoghatatlan valamit, amit magunk mögött hagytunk. Korántsem lezárt aktív pálya fejezeteit boncolgatjuk a békéscsabai dr. Galli Aladárral, akinek ötvenesztendős jogászi hivatása elis­meréseként most nyújtották át az aranydiplomát Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermében. Békés megyéből egyedül ő léphetett a pulpitushoz, a négy Corvin-láncos egyetemi vezető elé, hogy átvehesse a kimagasló eszmei, erkölcsi értéket magában hordozó elismerést. Hadifoglyok világvárosa — Tisztelettel, engedjen meg két felszínes megjegyzést a beszélge­tés elején. Visszapörgetve ötven esztendőt, Ön jogászként végigél­te —főleg, ha az egyetemi éveket is beleszámítjuk — az e századi magyar történelem szinte valamennyi meghatározó korszakát. Ebből következik, hogy a legnehezebb talán a jogászi hivatás mel­letti hűség volt. — A kezdetekben, az indulást különösen kemény erőpróba szakí­totta meg. A háború, a hadifogság miatt később diplomáztam. 1941- ben érettségiztem, utána kerültem a jogi karra, a Horthy-korszakban. A rendszer az értelmiséget igyekezett menteni a háborúból, ám ami­kor bejöttek a nyilasok, megszűntek a kedvezmények. Szerencsétle­nül alakult a sorsom, hiszen a második világháború európai befeje­zése előtt néhány nappal, 1945. április 30-án, München mellett egy erdőben estem az amerikaiak fogságába egy szál kenyérzsákkal, egy csajkával, benne fél kiló sóval. Ezt a sót csereberéltem később éle­lemre. No, képzeljen el egymillió hadifoglyot Németországban, a hegyoldalban. Ötezres csoportokra különítettek el bennünket keríté­sekkel. Minden kerítésre lámpát erősítettek, esténként úgy festett a hegy a sok apró fénnyel, mintha világváros települt volna rá. A sza­badulásom szintén jelentős dátumhoz kötődött; 1946. február 2-án jöttem haza, ekkor kiáltották ki Magyarországon a köztársaságot. A szigorlatokat ezután tettem le, és 1947-ben doktoráltam. Réthy Pál ükunokája nem akart bíró lenni — Méghozzá Summa Cum Laudéval, azaz kiváló eredménnyel. Az érettségit is kitüntetéssel tette le. A neves elődök munkásságának méltó folytatását sejttették az ifjúkori tanulmányi sikerek. — Az egyik nagyapám járási tisztiorvosként szolgált, a másik iskolaigazgató volt. Ükapám nem más, mint a békéscsabai kórház névadója, dr. Réthy Pál, a dédanyám pedig Réthy Etelka. Ezek után nem volt kérdés, vagy az orvosi szakmát választhattam, vagy a jogászi, ügyvédi pályára kellett lépnem, mint apám. — Egyenes út vezetett az ügyvédi irodáig? — Nem, dehogy! Amikor ledoktoráltam, nem lehetett a pályán Dr. Galli Aladár életében a nagy szerencsétlenségek és a nagy szerencsék váltogatták egymást fotó: such tamás elhelyezkedni. Senki nem mert felvenni ügyvédjelöltnek, mert apám a kormánypárt választókerületi elnöke volt, ezért lecsukták. Anyámat internáló táborba vitték. Eleinte az egykori tanáraim se­gítettek abban, hogy gyengébb gimnazista diákokat korrepetáljak. Aztán budapesti rokonom segítségével a főváros egyik ügyvédi irodájában egyesztendei joggyakorlatot szereztem, éppen április elsejétől április elsejéig tartott. Egész életemben a nagy szerencsét­lenségek és a nagy szerencsék váltogatták egymást. Elpártolt tőlem a szerencse, amikor a pesti irodában megjelent a politikai rendőrség, aminek nyomán állás nélkül maradtam. Az idő tájt fej­lesztették fel a bíróságokat, így sorra keresték a szakképzett fogal­mazókat. Jelentkeztem, hiszen akkor egységes volt a bírói és az ügyvédi szakvizsga. Gyulára neveztek ki bírósági fogalmazónak 1949-ben, két évig jártam át Csabáról, majd itt folytattam tovább. Időközben a bírói és az ügyvédi szakvizsgát elkülönítették. Én vi­szont nem akartam bírói szakvizsgát tenni, pedig néha már sikerült lebeszélni az ülnököket egy-egy ítéletről. Győzelem Schlett István perében — Nem tartott attól, hogy az állásával játszik? — Kirúgtak, de nem emiatt. A Nagy Imre-féle fordulat előtt, a Rákosi-rendszerben nagy rostálást végeztek a bírák és a bíróságo­kon dolgozók között. Akik nem feleltek meg a politikai követelmé­nyeknek, elküldték őket, engem is, hiszen a származásom miatt osztályidegennek minősültem. Érdekes, a sors valahogy mindig kegyes volt hozzám. Kezdtek megalakulni az ügyvédi munkakö­zösségek. Csabán bevittek egy fiatal jelöltet, aki hamarosan ön­gyilkos lett. Kellett valaki az irodába, így kerültem a város ügy védeinek közösségébe. A szakma akkori jelesei, Ötvös László és Nagy János nagyon örültek nekem, hiszen jól ismerték apámat. Nem sokkal később fényes eredménnyel végeztem a szakvizsgát 1953-ban, a Nagy Imre-féle enyhülésnek köszönhetően. Az ’56-os forradalomban az első naptól közkatonaként vettem részt Békés­csabán. Vonultunk az állomásra, levertük a vörös csillagot. Aztán több szerepet nem vállaltam, mert tudtam, az apám miatt egykettőre pellengérre állítanak. A bíráskodást ebben az időben politikai eszközként vetették be. Amikor rájöttek, hogy nem megy az őszi búza vetése, kitalálták, hogy a kulákok szabotálják a mun­kát. Volt, akit a vetőgép mellől vittek bíróság elé, és öt perc alatt elítélték. A legtöbb ügyvédet ’56 után becsukták, vagy örökre elta­nácsolták a pályáról. Engem nem bántottak, mert semmit sem tud­tak rám bizonyítani. Mivel nem kompromittálódtam, 00-ás védő lehettem, vagyis politikai ügyekben védőügyvédként eljárhattam. Elvállaltam például Schlett István ügyét, akit szintén ötvenhat mi­att akartak elítélni. Rengeteget nyomoztam, felsorakoztattam a bi­zonyítékokat. Furfangos dolog volt a védekezési taktika. Azt állí­tottam, a diákok tanárát megtévesztették az ellenforradalmárok, s a gyerekek átvették tőle a „torz” ismereteket. Mit lehetett ezek után a szerencsétlen gyerekektől várni? Végül felmentették Schlett Ist­vánt, melyet nagy védői sikernek könyveltek el. Azonnal meg is vonták tőlem a 00-ás ügyeket. Sosem vállalt piszkos munkát — Elege volt a harcból, vagy más oka volt, hogy befejezte az ügy­védkedést? — Önként hagytam ott a pályát. A Kádár-korszakban felülvizs­gálták az ügyvédek alkalmasságát. Akit politikailag nem tartottak megfelelőnek, eltiltották a szakmától. Engem is eltanácsoltak, később tudtam meg, állítólag azzal az indokkal, hogy az apám még mindig nagyságos úrnak szólíttatja magát. Fellebbeztem, és vissza­kaptam a lehetőséget a folytatásra. Közben persze az ügyfeleim le­léptek, aztán megnősültem, s egyre inkább úgy láttam: nem szabad erőltetni, ez veszedelmes pálya. Elmentem jogtanácsosnak 1961- ben. Az ipari szövetkezetek akkor kezdtek szervezni közös jogi irodát minden megyében. Az ügyvédek nem voltak hajlandók ott­hagyni a magánpraxisukat, engem viszont már annyit piszkáltak, hogy elvállaltam a Békés megyei jogi iroda vezetését. Heten intéz­tük a megye 72 szövetkezetének jogi ügyeit — gazdasági, munka­ügyi perekben jártunk el —, majd a számuk 40-re csökkent. A rendszerváltozás küszöbén, 1989-ben nyugdíjaztak. Úgy spekulál­tam, hogy visszavonulok, de mellékállásban megtartottam két szö­vetkezetét. A képviseletükkel és a nyugdíjammal többet kerestem, mint korábban. A rendszerváltozás után megszűntek a szövetkeze­tek, majd megalakult a kárpótlási hivatal. Oda kerestek jogászokat, s én beálltam előbb munkatársnak, utána jogtanácsosnak. — Úgy tudom, megint vészesen közeleg egy határidő a megbíza­tásban. Amennyire ismerem, most sem teszi le végleg a munkát.-— Igen, december 31-éig szól a szerződésem, de már a jövő áprilisra is vannak kitűzve ügyeim. — Milyen jogász és milyen ügyvéd volt fél évszázadon át dr. Galli Aladár? — Azt hiszem, mindig talpra estem, mint a macska. Magamat elbírálva, úgy érzem, nem voltam rossz jogász, lelkiismeretesen, tiszta kézzel dolgoztam. Soha nem vállaltam el piszkos munkát. Ennek lett a következménye, hogy többszörösen lapátra tettek. Elkerülhettem volna, ha hűen kiszolgálom a Rákosi- meg a Kádár­rendszert. Ott volt előttem a példa, apám hagyatéka. Ahogyan ő, magam is a kisemberek ügyvédje voltam, s mindvégig szolgáltam őket a tudásommal. László Erzsébet Minden ke dim kellemes eidendúi a Békés Meg Vízművek! <cKeífiemcs feaAácsonyi ünnepeket és elkeltekben gazdag új étiét kíván a é Óriási kedvezmény, amíg a készlet tart! GAzAiirószmiz 10% kedvezmény 30-50%-os Lépj a gázra; megtakarítás. ^ _____________ C ím: Gyula, Scherer Ferenc u. 17. TeJefon^0^60)^84-296j^66^464-864^ax^66^62-320. Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és Kollégium Gyula, Kossuth L. u. 26. Telefon/fax: (66) 463-540, (66) 463-123. Tanulói létszám: 700 fő. Kollégiumi létszám: 400 fő. Érettségi utáni szakképzéseink, nappali tagozatos, iskolarend­szerű, OK] szerinti képzések, melyek államilag elismert képe­sítést adnak. Pedagógiai asszisztens (angol vagy német nyelvvel) (1 év) Felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens szak (angol vagy német nyelvvel) (2 év) Ügyintéző-titkár, alapfokú nyelvvizsgára készít fel angol vagy német nyelvből (1,5 év) Dísznövénykertész (3 év) Dísznövény- és zöldségtermesztő (2 év) Cukrász (angol vagy német nyelv) (2 év) Virágkötő berendező (2 év) Tűzzománcozott dísztárgyképesítő (zománcműves) (2 év) Textilműves (kézlszövő) (2 év) Fazekas (kerámiakészítő) (2 év) Bőrműves (2 év) Számítástechnikai szoftverüzemeltető (1 év) Gyermek- és Ifjúságvédelmi ügyintéző (1 év) Idegenforgalmi ügyintéző kötelező alapfokú nyelvvizsgára készít fel angol vagy német nyelvből. Jelentkezni lehet a jelentkezési lap kitöltésével, amely az iskolánkból beszerezhető. Nvflt nap: 1998. február 18., 9 óra, 1998. március 26., 9 óra. Helve: Gyula, Kossuth L. u. 26. Minden képzés a szakképesítéssel nem rendelkezőknek és a szakága­zaton belüli továbbtanulás esetén ingyenes! 2 Kollégiumot mindenki számára ingyenesen biztosítunk. I VÁRUNK MINDEN KEDVES DIÁKOT! A CSABAAGRO mezőgazdasági gépkereskedés, mint az olasz SAME, cseh ZETOR és a bolgár MTZ traktorok, valamint a német DEUTZ-FAHR kombájnok területi képviselője, keltetned kavxuoKtft ü**efzeket éd kttdcp új- évet Otitiden kedved eddigi éd teendő- uddátlijÁttak! y 5600 Békéscsaba, V Szarvasi út 103. s* V (A vasúti híd külső lábánál.) fy v Telefon: (66) 453-543. A £Keííe«e s feaftácsonyi ünnepeket és boldog új ént kíuánnofe az r ^ trim ex kft. es a yifcstwfufo munkatársai!

Next

/
Thumbnails
Contents